Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-24 / 120. szám

2004. MÁJUS 24., HÉTFŐ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Tiszta vizet a pohárba! A bérlakásépítés kapcsán Méhes András, Salgótarján alpol­gármestere tartott sajtótájékoztatót, melyben egyben reagál dr. Fenyvesi Gábor lapunkban május 19-én megjelent sajtótá­jékoztatójára is.- A képviselő részéről elhangzott felém egy olyan vád, hogy eddig a „szakmaiságot” képvisel­tem - szakmai szempont­ok alapján ítéltek meg - de most már nem - fogal­mazott Méhes András al­polgármester. - Azt gon­dolom, - mint alpolgármester - ez politikusi szerepkör, de én magam ezt a politikusi szerep­kört elválaszthatatlannak tekin­tem a szakmai kérdésektől. Csak a szakmai alapokon történő poli­tizálást tudom elképzelni. Meglehetősen zavar, amikor valaki egy ügy kapcsán informáci­ókat vagy részinformációkat nem teljeskörű áttekintést köve­tően, hanem „felkapva” poli­tikai érdekei mögé csoporto­sítja, s ezeket a politikai ér­dekeket messzemenően túl­hangsúlyozza. Véleményem szerint elsődleges dolog a tisztánlátás. A pályázat kap­csán a döntéshozók csak megalapozott, valós tényeken ala­puló számokkal alátámasztott adatokat fogadnak el. Én úgy gon­dolom, hogy az első lépés, a leg­fontosabb mindig az alapos tájé­kozódás. A képviselő úrnak föl­ajánlom, hogy közösen nézzük át a pályázatokat az előkészítő szak­emberekkel együtt. Csak ezután vonja le a következtetést. Az Alagút úti lakásfelújítás nem csak a lakásokat érinti, ha­nem a lépcsőházat és a pincereke­szeket is. Vagyis az átalakítással érintett teljes alapterület 827,38 négyzetméter és nem 648! Utóbbi csak a 12 lakás alapterülete! Eh­hez jön még a tervezés, bonyolí­tás, műszaki ellenőrzés költsége. A teljes alapterületre vetített 60 ezer 190 forint négyzetméteren­kénti ár úgy gondolom, minden szakértő esetében elfogadható és méltányolható. Szomorú, hogy a tények nem kellő ismerete miatt helyes és valós szándékok a poli­tika áldozatává válnak. Ahelyett, hogy alapos tájékozódással - adott esetben a részletek megis­merésével is - teljeskörűen képbe kerüljön akár a képviselő, akár más szakértő is - zárta szavait az alpolgármester. ______1 R oma fiatalok fesztiválja „Része vagyunk a nemzetnek, mint erdőnek a szélső fa’’ Fellépés előtt____________________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: GYURIN TIBOR Nekünk, romáknak fontos, hogy megőrizzük saját kultúránkat, ér­tékeinket, saját nyelvünket, hogy tudjuk azt, honnan jöttünk, és ho­vá tartunk - mondta egyebek mellett Berki Judit szociálpolitikus szombaton Bátonyterenyén a Nógrád megyei roma fiatalok művé­szeti fesztiváljának megnyitóján. A Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet immáron nyolcadik alkalommal kínált be­mutatkozási lehetőséget a roma fiatalok számára. A fesztivált területi elődöntők előzték meg, amelyek a városok­ban zajlottak: négy kategóriában, három korcsoportban közel két­százan vettek részt, ahonnan a legjobbjak jutottak tovább a me­gyei döntőre.- Kultúránk, nyelvünk, hagyo­mányaink nélkül nem lehetünk tagjai ennek a társadalomnak, ahol élünk - mondta Berki Judit. - Arra biztatok minden versenyzőt: le­gyen büszke arra, hogy roma. Le­gyen büszke arra, hogy még isme­ri a nyelvet, arra, hogy ismeri dala­inkat, táncainkat, és szívesen mondjon roma költők, írók műve­iből részletet, hirdesse a kultúrát, azt a gyönyörűséget, ami itt vala­mennyiünké, akik itt élünk ebben az országban, itt élünk Európában. Berki Judit szólt arról is, hogy komoly gondok is vannak, ame­lyek a romákat érintik. Éppen ezért érzi fontosnak azt, hogy a fiatalok felkészültek erre a ver­senyre, s vállalják, hogy roma­ként kiállva a színpadra szerepel­nek. Reményét fejezte ki, hogy sokan szavalnak roma írók, köl­tők műveiből, s igazi értékes tánccal, hagyományokkal megju­talmazni a jelenlévőket, mert csak így tudják majd saját gyere­keiknek tovább adni a kultúrát, hogy megmaradjon, hiteles le­gyen.- Ne csak azzal különböztes­senek meg minket, hogy söté- tebb a bőrünk, hanem azzal is, hogy milyen értékes a kultúránk- fogalmazott a szociálpolitikus.- Ezért fontos ennek a művészeti fesztivál megrendezése. Csak így lehet igazán komolyan venni azt, hogy romák vagyunk, így lehet megmutatni magunkat a többsé­gi társadalomnak, értékeinket to­vábbvinni, átörökíteni az unoká­kon keresztül a további generáci­óknak. Szeretném elérni azt is, hogy a többségi társadalomból érkező fiatalok is itt legyenek kö­zöttünk, s vegyenek részt ezen a fesztiválon: ez azt is jelentené, hogy már az iskolában is tanu­lunk erről a kultúráról. Ahogy mi megtanuljuk a többségi társada­lom kultúráját, ugyanúgy tudnak a többségi társadalom gyermekei is a mi kultúránkról, a mi értéke­inkről. Lakatos Menyhért mond­ta azt: része vagyunk a nemzet­nek, mint erdőnek a szélső fa. Engedtessék hát meg nekünk, hogy ne csak kivegyük belőle a részünket, hanem hozzá is te­gyük önmagunkat. A zsűri mind a négy kategóriá­ban felkészült versenyzőket, ma­gas színvonalon bemutatott pro­dukciókat láthatott. Döntésük alapján a következő végered­mény született: képzőművészeti kategóriában alsó tagozatos korcso­portban első Virág László (Érsekvad- kert), második Bú­zás Renaldó (Bu­ják), harmadik Germuska Lívia (Buják). Felső tago­zatosoknál első Jó­nás Renáta (Bátonyterenye), második Hor­váth Béla (Salgótarján), harma­dik Danyi Zsanett (Salgótarján). Középiskolás korcsoportban csak első helyet adtak ki, amelyet Ban­gó Tünde (Szécsény) érdemelt ki. Vers- és próza kategóriában az alsó tagozatos korcsoportban el­ső Oláh Dzsenifer (Buják), máso­dik Hangonyi Vivien (Zagyvaró­na), harmadik Bárányi Róbert (Ecseg). Felső tagozatos korcso­portban első Horváth Zoltán (Endrefalva), második Oláh Si­mon (Salgótarján), harmadik Szőrös Katalin (Szügy). Ének-zene kategóriában első a Roma Gyöngyök csoport (Bátonyterenye), második Virág Barbara (Érsekvadkert), harma­dik Jónás Brigitta-Baranyi Georgina-Pintér Georgina trió (Balassagyarmat). Tánc-hagyományőrzés kategó­riában első a Kismjkók (Pásztó), második Virág Barbara-Virág Tí­mea (Érsekvadkert), harmadik a „Szilaj csikók” (Szirák). A fesztivál díjait a Nógrád Me­gyei Cigány Kisebbségi Képvise­lők és Szószólók Szövetsége, s a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet ajánlotta fel. Berki Judit megnyitóbeszédét mondja HÍREK Balassagyarmat KIÁLLÍTÁS A KÖNYVTÁR­BAN. A Madách Imre Városi Könyvtárban május 25-én, kedden 17 órától Réti Zoltán a Balassi Bálint költeményeihez és korához készített akvarell- sorozatának bemutatójára ke­rül sor. A kiállítást dr. Kerényi Ferenc kandidátus, irodalom- történész nyitja meg. A meg­nyitón közreműködik Kanyó András, fuvolával, Kanyó Réti Emőke, gordonkával, Varga Réka verssel és Csábi István énekkel. Salgótarján FIATALOK LEHETŐSÉGEI­RŐL. Az MSZP városi irodáján (Kossuth út 8.) május 25-én (kedden) 15 órától szakembe­rek segítségével tájékozódhat­nak az érdeklődők a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, a pályakezdésről, a munka vi­lágáról. Országos elismerés a Kodály iskolának Salgótarján Igen rangos elismerésben részesült nemrégiben a Kodály Zoltán Általános Iskola: a Ma­gyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, valamint a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete által alapított, Magyar Művé­szetoktatásért díjjal ismerték el igényes, több évtizedes, mű­vészeti nevelő munkáját. A plakettet Szombathelyen, a Művészetoktatás Napja alkal­mából rendezett ünnepségen Ember Csaba, a Magyar Zene­iskolák és’ Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke adta át Nádasdi Istvánnak, a 45 éves Kodály iskola igazgatójának. Ezt a díjat eddig mindössze két intézmény érdemelte ki: az előző években elsőként a név­adó által alapított kecskeméti Kodály iskola, majd a nyíregy­házi vehette át. Alapításával a művészetok­tatásban érdekelt két országos szervezet a szakma megbecsü­lését és értékítéletét kívánja ki­fejezni azon iskoláknak és pe­dagógusoknak, akik különö­sen sokat tettek a magyar mű­vészeti oktatásért, s évtizede­ken keresztül az élvonalban tudtak maradni. Juhász Anita Éles tubus, makacs kupak Bizonyára Önök is bosszankodtak már egy meleg nyári napon, vagy éppen a konyhában főzés közben, mikor nem tudták lecsavarni az ásványvizes palack vagy a befőttes üveg tetejét. Ilyenkor a leleményesebbek rongyot fognak és azzal próbálják tekerni a kupakot vagy esetleg késsel vágnak neki a nagy műveletnek. Jó mód­szer befőttesüvegnél az is, hogy melegvizet engedünk a tetejére. De ha csak a kezünk van kéznél, akkor nincs mit tenni, birkózni kell vele. Erőt és észt is igényel a művelet, mely közben gyakran engedünk el keresetlen szavakat és emlegetjük a gyártó hozzátartozóit. Az ásványvizes palackokkal nekem számtalanszor meggyűlt már a bajom. Jártam úgy is, mint a mesében a répával. Többen húz­tuk, vontuk, tekertük, de az csaknem akart engedni. Megmakacsolta magát! így örök rejtély maradt, hogy mi is van a palackban. A befőttesüveg tetejét legtöbbször nem én csavarom le, mert nincs hozzá erőm. Ha egyedül vagyok legjobb módszer, ha beleszúrom a tetejébe a kést, viszont így a fedelet eldobhatom. Pedig ez az üveg legfontosabb része. Anyukám, nagymamámék gyakran „vadásznak” a boltban fedélre, melyet néhol drágábban _ adnak, mint az üveget. És itt vannak a tubusok, melyeknek sarkai éles szerszámok. Pillanatok alatt szétvágja vele az ember a kezét, ugyanúgy, mint a konzervesdoboz kinyitott fedelével. Nem egyszer fordult már elő velem az is, ha a joghurtos doboz fóliájáról szerettem volna lenyalni vagy az ujjammal „lekenni'’ a maradékot - elvágta a nyelvem vagy bevágta az ujjam. De nem kell messzire „menni” azért, hogy ilyen apró baleseteket szenved­jünk. A papírlap vagy egy szál fű is sebet ejthet ujjunkon és már folyik is a vér. A seb nem mély, nem nagy, de annál inkább érzékeny. Úgy tud csípni, mintha ez lenne a feladata. Látják milyen veszélyeket rejtenek ezek az alapvető műveletek? Gondolom, már Önök is jártak hasonlóképpen. Életmentő tűzoltók Bátonyterenye Salgótarjáni, hatvani és gyön­gyösi tűzoltók vettek részt azon a megyei ellenőrző gyakorlaton, melyet pár napja a Váci Mihály Gimnáziumban tartottak. Mint a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság szakembere jelezte, az egységek a terveknek megfelelően az életmentés, tűzoltás, illetve a tárgyi értékek mentésének felada­tait végezték el. Vendég volt a vezérkari főnök Balassagyarmat A napokban látogatást tett a Balassagyarmati Határőr Igazga­tóságon Szenes Zoltán altábor­nagy, a Magyar Honvédség ve­zérkari főnöke. Az altáborna­gyot Tóth László határőr ezre­des, az országos parancsnokság gazdasági főigazgatója, Dúzs Jó­zsef ezredes, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatója, Éli Zoltán ezredes, rendészeti igazgatóhelyettes és Kelemen Attila ezredes, gazdasági igazga­tóhelyettes fogadta. A látogatás során először az igazgatóság határvadász száza­dának technikai, gépjármű be­mutatóját tekintette meg a vezér­kari főnök, majd az átalakított idegenrendészeti fogda és a nemrégiben legénységi étkezdé­ből kialakított sportcentrum kö­vetkezett. A bemutatók sorát Ke­lemen Attila határőr ezredes rö­vid tájékoztatója zárta az igazga­tóság díszlokációjáról, tevékeny­ségéről, helyzetéről, majd meg­tekintették az igazgatóság objek­tumát is. A látogatáson részt vett dr. Szeker László, a Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezető igaz­gatója is, aki a program zárása­ként rövid tájékoztatást tartott a nyugdíjpénztárral kapcsolatos aktuális és időszerű kérdésekről. Életközösség az Ipoly-völgyben SZÉCSÉNY A szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulói és tanárai fel­vállalták, hogy szakemberek be­vonásával feltárják a szécsényi rét élő és élettelen környezetét, botanikai, faunisztikai, geológiai és hidrogeológiai szempontból. Az eredményeik és a szécsényi rét bemutatására a szécsényi kistérségben élők, valamint Nógrád megyei szakemberek, » pedagógusok, civil szervezetek képviselői számára az iskola má­jus 24-én konferenciát szervez. A program 10 órakor az isko­la Benczúr-galériájában a szé­csényi rét életközösségét, bemu­tató fotókiállítás megnyitásával kezdődik, a tárlatot Borenszki Ervin, a Nógrád Megyei Önkor­mányzat Közgyűlésének alelnö- ke nyitja meg. Ezt követően a meghívott szakemberek, az is­kola tanárai és tanulói előadásai hangzanak el. Szenográdi Tamás, az iskola biológia-földrajz szakos tanára a szécsényi rét természetföldraj- zát mutatja be. Schmotzer And­Ipolyparti pillanat rás, a Bükki Nemzeti Park bota­nikai felügyelője NATURA 2000­es területek Nógrád megyében címmel tart előadást. Drexler Szilárd, a Magyar Ma­dártani és Természet- védelmi Egyesület igazgató-helyettese az Ipoly madártani je­lentőségéről szól. Fa­ragó Zoltán, a Nóg­rád Megyei Hírlap fő­szerkesztő-helyettese a hagyományos ártéri gazdálkodásról tart előadást, Nagy Imre balassagyarmati ta­nár az Ipoly völgy vadvirágait mutatja be. Koszi Edina az is­kola tanulója Társulá­sok az Ipoly mentén címmel tart előadást. Szabó Orsolya, ugyancsak a gimnázi­um diákja a szé­csényi rét állatvilágá­nak bemutatására vállalkozott. Az előadások után a konferencia részt­vevői terepbejáráson vesznek részt a szécsényi réten.

Next

/
Thumbnails
Contents