Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-20 / 117. szám
Mindenki megöregszik A szociális biztonság közügy Demus Iván szociálpolitikussal, a Nóg- rád Megyei Közgyűlés szociális bizottságának elnökével arról beszélgettünk, hogyan alakult a szociális védelem rendszere az elmúlt években, különös tekintettel az idősek ellátására. SZÉLES KÖRŰ SZOLGÁLTATÁSOK- Elnök úr! Hogyan értékeli Nógrád megye szociális ellátottságát helyzetét, színvonalát?- A többször módosított szociális törvény tovább bővítette az intézmény-fenntartási kötelezettségeket és ennek értelmében a megyei közgyűlés 2003 decemberében elfogadta szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. A településeknek ezt az év végéig kell elfogadniuk. Az alapellátást a települési önkormányzatok és az általuk fenntartott szolgáltatások biztosítják. Több önkormányzat önként vállalt feladatként szakellátást biztosító intézményt is működtet, például Balassagyarmat, Bátonyterenye, Cered, Nógrádmegyer, Pásztó. Ezek többsége az idősellátás feltételeit javítja. A szociális ellátásban egyre jelentősebb szerepet vállalnak a civil és nonprofit szervezetek is. Jelenleg hét nem állami szervezet működtet valamilyen ellátást: hajléktalanok átmeneti szállóját, nappali melegedőt, népkonyhát, időskorúak gondozóházát, pszichiátriai betegek otthonát, idősek otthonát és szeretetházat. Az alapellátások körébe az étkeztetés a házi segítségnyújtás, a családgondozás és a speciális ellátási formák tartoznak. A hatszáz fő alatti településeinken az alapellátás a falugondnoki szolgáltatás keretében működik. A szakosított ellátási formák is széles körben jelen vannak a megyében. A települések hatvanöt százalékában működik az idősek klubja, egy intézmény látja el a fogyatékosok nappali ellátását, öt intézmény biztosít időskorúak számára átmeneti ellátást. Nógrád megyében tizenhárom bentlakást nyújtó szociális intézmény működik, közel ezerhatszáz férőhellyel, amelynek hetvenhat százaléka állami fenntartású. A megyei önkormányzat fenntartásában öt tartós bentlakásos intézmény van, ellátják az idősek, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ápolását, gondozását és rehabilitációját. Mindemellett jelentős szerepe van a településeken a rászorulók pénzben és természetbeni szociális támogatásának, melynek értéke milliárdos nagyságrendű. Összességében tehát azt mondhatom, hogy Nógrád szociális ellátása kiterjedt, sokszínű és széleskörű szolgáltatásokat biztosít, hozzátéve, hogy mindezt egyre magasabb szakmai színvonalon. SOKAN VÁRAKOZNAK- Hogyan illeszkedik a szociális szolgáltatások körébe az idős emberek bentlakásos intézményi ellátása?- Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhelyeinek száma-, mint említettem, közel ezerhatszáz. Ebből az időskorúak ellátására összesen hétszázhat engedélyezett férőhelyünk van, ugyanakkor a bekerülésre várakozók száma közel hatszáz. A megyében az otthont nyújtó ellátásokat tekintve a várakozók száma évek óta emelkedik. A legtöbben az idősek otthonaiba kérik felvételüket. A várakozók második legnagyobb csoportja a pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó intézményekben áll sorban.- Miben látja annak okát, hogy évről évre növekszik az elhelyezésre várakozók száma?- A megye lakosságának 24 és fél százaléka időskorú. Ez az arány az országos átlagnál több. Az átlagéletkor növekedése, a halálozási arányszámok magas szintje és a születések számának csökkenése eredményezte az úgynevezett kettős öregedést, ami a hatvan év felettiek számszerű növekedését jelenti. Nógrádban száz aktív korúra harmincöt idős ember jut. Az okok között említhető még a nagycsaládok felbomlása, a nők jelentős arányú munkavállalása, a családok eltartó-képességének csökkenése, a szűk lakáspiaci mozgások, az egyedül maradt idős emberek - főleg nők - magas aránya, az ellátórendszer színvonalának korszerűbbé válása. Várhatóan az elöregedés sajnos, folytatódik a magyar társadalomban. De az Európai Unió legtöbb országában is hasonló folyamatok zajlanak. Mindez magával hozza, hogy egyre több az idős ellátatlan személy, ezért nélkülözhetetlen mind az alapellátás, mind pedig a szakellátás fejlesztése. Sajnos egyre több idős ember betegségben éri meg az öregkort, ezért a geronto-pszichiátriai betegek ellátása látszik ma a legnagyobb problémának. Az idősek ellátásában, a bentlakásos intézményekben fontos törekvés a szakosított elhelyezés, az időskori demenciában szenvedők szakszerű ellátása. KISTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓ- A helyzet ismeretében milyen fejlesztési lehetőségekről gondolkodnak a döntéshozók?- A legfontosabb stratégiai kérdés az alapellátások teljes kiépítése, a lakóhelyen történő egyénre szabott gondozás-ellátás. Az otthoni ápolás valamennyi településre való kiterjesztése jelentős terhet venne le a bentlakásos intézmények válláról, csökkenne a sorban állás Ebben szorosabb együttműködést feltételezek a szociális és egészségügyi terület szakemberei között. Természetesen növelni kell az otthont nyújtó szakosított intézmények férőhelyeit. Mind a megyeszékhelyen, mind a megye nyugati felében szükséges új idősellátó otthonok építése, amire információim szerint jelentős előkészületek kezdődtek. Az új helyzetben nagy jelentőségét látom a kistérségi szociális ellátás integrációinak. Szép példája ennek a nemrég átadott pásztói idősek átmeneti otthona, amely kistérségi összefogással, kistérségi együttműködéssel valósult meg. Bevezetésre került - a megyében elsőként - á jelzőrendszeres otthonápolás is. A rendszer megalkotása jelentős minőségi változást jelent, hiszen a kistérségben élő idős emberek biztonságos ellátására a saját otthonukban, a jól megszokott környezetben kerül sor. HA JÖN A NYUGDÍJ- Mit jelent ma a család felelőssége? Mit jelentenek a gondoskodás növekvő feladatai az idősek ellátásában?- A család szerepe az idősekről való gondoskodásban felértékelődik. Ezt a folyamatot társadalmilag is erősíteni szükséges, mivel a családi támogatás nem nélkülözhető. Az intézmények szoros kapcsolatot tartanak a családokkal. Bevonják őket az intézmények mindennapi életébe, véleményt alkothatnak az ellátásáról. Talán már kevesebb azok száma, akik csak akkor jönnek, ha megérkezik a nyugdíj. Azt tapasztalom, hogy az elmúlt évek jelentős változásokat hoztak az idősotthon színvonalában, a szakmai munkában is. Megnőtt a lakóhelyükön, az otthonukban tartós ápolást-gondozást igénylő idősek száma is, miközben az ellátórendszer azzal nem tartott lépést. Talán legnagyobb problémát a hátrányos helyzetű településeken, illetve kistérségekben élő idősek magára hagyatottsága jelenti. Ezért van óriási jelentősége a civil szférának, az egyházaknak, az önkéntes segítőknek, végeredményben a társadalmi szolidaritásnak. A jelentős eredmények ellenére szinte teljes mértékben hiányzik a kistérségi szemlélet, amely összefogást eredményezne a szociális ellátórendszerek létrehozásában és működtetésében. Jóllehet ez jelentheti a szoci- | ális ellátás gondjának megoldását. A létrejövő önkéntes társulásokon belül pedig növelni szükséges a vállalkozói tőkét a férőhelyek színvonalas - emeltszintű - bővítésében. Mivel az állami költségvetés számára jelentős terhet jelentő feladatról van szó, az eddiginél jobban kellene érvényesülnie annak, hogy az állam nem egyes intézményeket finanszíroz, hanem jól meghatározott szükségletekhez tartozó szolgáltatást vásárol, illetve ilyenek alternatív igény- bevételéhez ad támogatást Uniós tagságunk nem csupán feltételezi, de megköveteli a szakmai innovációt ezen a területen is.- Azt gondolom, ezek a mondatok egy új- j szerű szociálpolitikáról is szólnak, ami ha- \ tással lehet az idősellátás további korszerűsítésére, mert ugye senki sem kerülheti el az öregedést...- Nem, az öregedést senki sem kerülheti el. De azt mindenképpen el kell kerülnünk, hogy eljárjon felettünk az idő! ____ ___________V. G. Á TMENETI OTTHON PASZTON. Április közepén kezdte meg működését az Idősek Átmeneti Otthona Pásztón. Tóth Ágostonná 93 évesen költözött be. Születésnapján virággal köszöntötték. Otthon az otthonban Bátonyterenye A megye idősotthonai közül a bátonyterenyei Ezüstfenyő a legnagyobb, amelynek három „telephelyén” mintegy 440 idős embert gondoznak, ápolnak. De a salgótarjáni és a mizserfai részleg nélkül sem kevesebb kétszáztíznél a bátonyterenyei otthonlakók száma. ják az idősotthon lakót.- Kétszázhuszonhárman vagyunk a három helyen és ebből százhuszonhárom a szakember - mondja. S kiderül az is, a szakmai képzésre folyamatosan gondot fordítanak. Természetesen Serfőző Tamás pontosan tudja, hogy az idős emberek számára az lenne a legjobb, ha otthon családjuk körében telnének el nyugdíjas éveik. BiztonDélutáni pihenő a parkban Az intézmény negyvennégy éves múltra tekint vissza, s az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan újult, korszerűsödött az épület és a berendezése is. A két-három- négy ágyas szobák tiszták, rendezettek. Az idősotthont három hektárnyi gondozott park övezi, ilyenkor nyáridőben jól szolgálja az idős emberek pihenését, olykor-olykor szórakozását is. Serfőző Tamás intézményvezető mutatja azt az épületszámyat is, ahol emeltszintű gondozási egységet szeremének kialakítani huszonnégy férőhellyel, egy-két ágyas szobákkal. Igény lenne rá, a terságban, békességben. Erre azonban nincs mindenkinek módja. Maradnak tehát a bentlakásos, vagy az átmeneti idősotthonok. A jelentkező mindenütt sok. Bátonyterenyén, Salgótarjánban és Mizserfán mintegy ötszázhat- vanan várnak - többen éveket is -, hogy bekerüljenek valamelyik otthonba. Bódi József, a szécsényfelfalui bányásznyugdíjas ma már szerencsésnek mondja magát. Nem sok hiányzott a 33 évből, amit a bányában töltött. Úgy alakult az élete, hogy öregségére magára maradt és ma már az Ezüstfenyő Serföző Tamás intézményvezető: Az idős emberek ellátását teljes körűen végezzük vek is megvannak, csak hát a pénz egyenlőre hiányzik.- Az idős emberek ellátását teljes körűen végezzük. Ebbe a fizikai gondozás mellett beletartozik az egészségügyi és a mentálhigiénés ellátás is, - magyarázza az intézményvezető. Az időseket már sokféle baj, betegség kínozza. Ezért az otthonban rendszeres az orvosi felügyelet és kialakítottak negyvennégy ággyal olyan részleget is, ahol kórházi szintű ellátást kapnak a betegek. Serfőző Tamás azokról sem feledkezik el, akik gondozzák, ápollakója. Azt mondja, otthon van az otthonban.- Az otthonlakók érdekképviselője - mutatja be őt az intézményvezető.- Milyen dolga akad itt egy érdekvédőnek? - tudakolom.- Akad... Merthogy nem vagyunk egyformák. Mi tizenhármán voltunk testvérek, én nem voltam soha kényeztetve, gyorsan megszoktam itt. Az idős emberekkel is megértem magam. Ha gond adódik, megbeszéljük és rendezzük azt. Ha meggondolom, még mindig sikerült megegyezésre jutnunk. Testvéri közösségben SZÉCSÉNY A városban az 1930-as évek elején telepedtek le a ferences szegénygondozó nővérek. Főleg külső gondozást végeztek. Felkeresték a magányosan élő, elesett szegény, beteg embereket, hogy a testi gondozás, ápolás mellett lelki vigaszt is nyújtsanak. 1950-ben rendjüket feloszlatták. 1990-ben a társadalmi változásokkal a nővérek újraindították közösségi életüket. Szécsényben visszakapták házukat. Az épület átalakítását özv. Horváth Béláné városhkép- viselő kezdeményezte. Az építkezéshez szükséges pénzt pályázatok útján szerezték. Az újjáépítésben sokat segítettek a ferences atyák, a novíciusok. Takács Etelka Mária Klarissza nővér, a Ferences Betáni Idősek Otthonának vezetője elmondta, szeretetházukba 12 idős ember ellátását tudják vállalni. Főleg azokat veszik fel, akiknek igényük van a lelkiekben való gondozásra is, fontos nekik, hogy hitüket megéljék, vallásukat gyakorolhassák. A Ferences Betánia Idősek Otthona egy nagy család, a nővérek és gondozottak közössége. Az emberek lelki békében, harmóniában, testvéri közösségben élnek egymással. A főnővér arról tájékoztatott, hogy házuk iránt igen nagy az érdeklődés. Sokan vannak a váró listán. A hozzájuk jelentkezett emberekkel tartják a kapcsolatot. SZ. F.
