Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-19 / 116. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. MÁJUS 19., SZERDA Ünnepeltek megyénk múzeumai Május 18-a a múzeumi világnap. Ez alkalomból Balassagyar­maton, a Palóc Múzeumban és Salgótarjánban a 45 éves Nóg­rádi Történeti Múzeumban ünnepségeket tartottak. Megyénk többi múzeuma szintén ingyenesen volt látogatható. Salgótarján­Balassagyarmat A 45 éves Nógrádi Történeti Múzeum kisgalériájában 11 óra­kor kiállítás nyílt Palócföld galé­lehet „megtalálni”. 1954-ben az első számban idősebb Szabó Ist­ván művei jelentek meg, aki ta­valy ünnepelte volna 100. szüle­tésnapját. Dr. Praznovszky Mi­hály köszöntőjében emlékezett Or. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, főszerkesztő a Palócföld galéria anyagát mutat­ta be a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban _ ria címmel a múzeum képző- művészeti gyűjteményéből, az 50 éves Palócföld hasábjain megjelent képzőművészek alko­tásaiból. Dr. Kovács Anna, a me­gyei múzeumi szervezet és a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója lapunk kérdésére el­mondta: a salgótarjáni Múzeum tér 1. szám alatti épület kifeje­zetten múzeumi célra készült és 1980 októberében adták át. Mo­dem, kicsit szokatlan, hiszen a legtöbb múzeum klasszikus ré­gi épületben található. Dr. Kovács Anna bevezetőjé­ben úgy fogalmazott, hogy szá­mukra a múzeumi világnap már április 30-án, a Mihályfi Ernő-ki- állítással megkezdődött. A világ­napon nyílt Palócföld galériában dr. Praznovszky Mihály, a Palóc­föld című irodalmi folyóhat fő- szerkesztője mondott köszön­tőt. Elmondta: több mint 1700 il­lusztráció jelent meg 50 év alatt a Palócföldben. Az évtizedeket tekintve „teljesen logikus” kulcsszó lehet az idő, mely a fél évszázad művészettörténetét, szerkesztési mechanizmusát, történését és megjelenítését is keretbe foglalja. 1954-ben az el­ső számban Farkas András Nóg­rádi festők címmel írt egy tanul­mányt, melyben áttekintette, hogy kik számítanak nógrádi­nak és milyen kötődésük van Nógrádhoz. Az említett írásban fölsorolta többek között Mányoki Ádám, Benczúr Gyula, Glatz Oszkár és Bóna Kovács Károly nevét. A legutolsó szám­ban - mely nyomdában van - szerepel Galgóczi Róbert neve, akit jelenleg Franciaországban ahhoz, hogy előtérbe kerülhe­tett a régiségek gyűjtésének és bemutatásának igénye. Nagy Iván horpácsi ingatlanainak be­vételét ajánlotta fel a balassa­gyarmati múzeum létrehozásá­hoz, melyet az állam és a hely­beliek is támogattak. 1914-ben az akkori Erzsébet ligetben Wälder Gyula tervei alapján megépült a „kultúrpalota”, amely többek között Nagy Iván könyvtári hagyatékát is kiállítot­ta az alapító régészeti gyűjtemé­nyével együtt. A háború megtor­Dr. Kapros Márta (balról az első) az állandó néprajzi kiállításon kalauzolta a balassagyarma­ti Palóc Múzeum látogatóit _ mindazokra az hókra, költőkre, művészekre akik valaha szere­peltek a folyóiratban. A magyar művészetet karakteresnek ne­vezte, a Palócföld illusztrációit pedig imponálónak. Nagyszabású rendezvényso­rozattal ünnepelte a világnapot a balassagyarmati Palóc Múze­um is. Dr. Kapros Márta főmu­zeológus megnyitóbeszédében elmondta, hogy Nagy Iván szer­vező munkájának köszönhető­en jött létre 1891-ben a Nógrád vármegyei Múzeum- Társulat egy olyan országos fo­lyamat részeként, mely az 1870- es évektől az első világháborúig a vidéki múzeumok fellendülé­sét hozta magával. A millenniu­mi lelkesültség is hozzájárult A balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola tanulóinak rajzversenye a múzeumkertben m pantotta a felvirágzást, s csak 1926-tól „kel életre” újra a mú­zeum. A két világháború között már szakmailag is szisztemati­kusan gyarapítják a gyűjte­ményt - mondta dr. Kapros Már­ta, kinek bevezetőjét követően a felnőtt látogatók szakmai prog­ramja következett. Harth Tamás muzeológus a Nagy Iván-emlékkiállításon és az időszaki Jánossy Ferenc élet­mű tárlaton kalauzolta végig a vendégeket. Az 1992 óta látható „A bölcsőtől a sírig” című állan­dó néprajzi kiállítást dr. Kapros Márta láttatta belülről, a rende­ző szemével. Az érdeklődők elé tárta azt a folyamatot, ahogyan egy kiállítás elkészül a szakmai kivitelező és a muzeológus kompromisszumainak eredmé­nyeként. Az 1932-ben megnyílt, Magyarország első szabadtéri néprajzi kiállítóhelyeként szá­mon tartott skanzenről - mely svéd mintára készült - dr. Len­gyel Ágnes főmuzeológus tartott előadást. A világnaphoz a Kiss Árpád Általános Iskola rajzver­senye kapcsolódott „ Múzeu­munk, ahogy én látom” címmel. A művekből készült tárlatot Tibay András iskolaigazgató nyitotta meg, majd táncház kez­dődött a palóc ház udvarán, ahol a Hubele banda húzta a talpalávalót. J. A. - SZ. A. A Palócföld hasábjain megjelent képzőművészeti alkotásokban gyönyörködnek a látogatók a Nógrádi Történeti Múzeumban fotók.- rigó tibor Vita a bérlakásépítésről Salgótarján A bérlakásépítések, illetve felújítások kapcsán újabb vi­ta kezd kibontakozni a Fi­desz és az MSZP között Sal­gótarjánban. Ezúttal Méhes András múlt heti sajtótájé­koztatójára dr. Fenyvesi Gá­bor reagált az ellenzéki párt nevében.- Az alpolgármester személy szerint engem kért meg, hogy tényeket közöljek a témát illető­en. Ezt ő azonban helyettem a maga módján már megtet­te - kezdte sajtótájé­koztatóját dr. Feny­vesi Gábor. - Saj­nos, a szocialista stílus már megszo­kott, politikusaik szakértői álarcot magukra húzva nyi­latkoznak. Méhes Andrásra eddig úgy tekintettem, mint aki egyedüliként a csapatjátékban a szakmaiságot képvi­seli. Úgy tűnik, saj­nos, tévedtem, mégis vele ellen­tétben én nem kívánom kioktat­ni őt számításaival kapcsolat­ban. Egy-két számot azonban muszáj felvetnem, mert a té­nyek makacs dolgok. Az egyik esetben a saját erő, az ingatlan értékeként 21,3 millió forint. Ez átlagosan egy lakásra levetítve 1,75 millió forintot jelent. Gon­dolom, a lakások ezen értéke nem veszik el a felújítás során és hozzászámítható a végleges lakásértékhez. Az alpolgármes­ter által felvázolt számok alap­ján átlagosan lakásonként 4,7 milliós felújítási költséggel le­het számolni. Vagyis a két szá­mot összeadva több mint hat­millió forintos összeget kapunk lakásonként. Hangsúlyoznám, ezek önkormányzati bérlaká­sok. Egy új korszerű, teljesen fölszerelt garzonlakás is hat-hét millió forintba kerül. A Vásárté­ren egy egyszobás lakás ma 3,5- 4 millió forintba kerül. Ezen számok tekintetében érthetet­len, miről beszél az alpolgár­mester. A Hősök úti beruházás kap­csán érdemes el­mondani, hogy 290 millió forint össz- beruházási értéken épül negyven darab bérlakás. Ez egy la­kásra vetítve 7,2 millió forintot je­lent. Ilyen értéken üzleti alapon is épí­tenek lakásokat és abban az esetben a vételárban már ben­ne van a haszon. Arra a kérdésre, hogy miben rejtőz­lönbözet, a Fidesz városi elnöke a következő vá­laszt adta: vélhetően egy része kiváló hasznot fog hozni valaki­nek, sajnos, ennek a hátterét nem láthatjuk pontosan. Az em­lített szakmai álarchoz pedig csak annyit szeretnék hozzáten­ni, hogy ha tényleg olyan kiváló szakemberek irányítják a várost, hogyan lehet húsz százalékos a munkanélküliség városunkban? Hogyan zárhattak be a közel­múltban három intézményt? Hogy lehet az, hogy a város romjaiban hever? CSÖRGŐ B. A jobboldal az erőszak ellen Balassagyarmat A Fidesz-MPSZ, az MDF és a KDNP balassagyarmati szer­vezeteinek képviseletében Antalicz Loránd, Ibrányi Fe­renc önkormányzati képvi­selők és Pulay László, a KDNP városi elnöke városi együttműködési hárompárti megállapodást írt alá. Az MDF és Fidesz önkor­mányzati frakciója már 2002 óta egyezteti álláspontját a testületi munkában, ehhez a megállapo­dáshoz csatlakozott most har­madik pártként a KDNP. Előre­láthatólag a következő önkor­mányzati vagy esetleges időközi választásokon is együtt lépnek fel a jobboldali erők. A pártok az egyre inkább terjedő erőszak el­len is felléptek. Az önkormány­zat ellenzéki polgári képviselő- csoportja és a KDNP helyi szer­vezete közös felhívást tett közzé a Balassagyarmaton egyre gyak­rabban és nyíltabban jelentkező erőszakos cselekményekkel szemben. Felszólították az ön- kormányzat vezetőit és a város közszereplőit arra, hogy tegye­nek a gyűlölet, a rongálás, az ön- bíráskodás, a provokáció ellen. Kérik az intézmények vezetőit és fenntartóit, hogy akadályoz­zák meg a beszivárgó erőszakot. Kinyilvánították azt, hogy a vá­lasztási küzdelem nem utcai há­ború. A választásokban résztve­vő pártok aktivistáinak és szim­patizánsainak el kell ítélnie az erőszak bármiféle megjelenését a kampányban és azon kívül is. Ne legyen a városban gyakorlat a politikai ellenfelek megfenyege­tése, a választási rendezvények megzavarása és a pártok által lét­rehozott tárgyak, emlékek ron­gálása! - hangzott el a felhívás az ellenzéki pártok részéről. SZABÓ ANDREA HAYNALD-KAPU. Szécsény szülötte, Haynald Lajos kalocsai érsek szülőháza kertjében lévő díszkaput - amit az utókor a családról Haynald-kapunak nevez - az-önkormányzat pályázati pénzből felújíttatta, fotó, rigót. Egy emlékezetes nap Első ízben mozdult meg ennyire Sóshartyan lakossága. Az uniós csatlakozás napján hagyományteremtő célzattal szer­vezett a falu majálist, ahol sok színes program szórakoztatta a több száz érdeklődőt. Sóshartyán A legnagyobb problémát Sóshartyánban is az időjárás jelentette. Végül is az égiek ke­gyesek voltak és többnyire jó idő volt a rendezvény időtarta­ma alatt. Erre az alakalomra a falu apraja-nagyja készült, a képviselő-testület pedig több mint egymillió forintos költség- vetést biztosított a nagy ese­ményre. A zenés ébresztő után főzőverseny vette kezdetét, melyet a sóshartyáni óvoda csapata nyert meg. A katlanok tartalmából a vendégek lakmá- rozhattak kedvükre. Az ese­ménysorozat egyik fénypontját a .koradélutáni órákban, a csat­lakozás tiszteletére állított, Eu­rópát ábrázoló emlékmű lelep­lezése jelentette. A tetszetős táblát, mely a falu közepén ka­pott helyet, egy helyi vállalko­zó segítségével sikerült fölállí­tani. Az emlékművet dr. Surján László, a Fidesz-MPSZ ország- gyűlési képviselője avatta föl. Ugyancsak az ünnepség ré­szét képezte egy többfordulós vetélkedő eredményhirdetése is. A sóshartyáni hetedik és nyolcadik osztályos diákok kö­zött ugyanis versenyt hirdetett a képviselő, a vetélkedés tétje pedig igen nagy volt. A győzte­sek kiutazhatnak és megte­kinthetik az Európa Parlament felépítését, működését. Danyi Éva és Bangó Gyula egy éven belül - személyigazolványuk kézhezvétele után - utazhat­nak a sóshartyáni általános is­kola győztes diákjának felké­szítő tanára, Pintér Éva kísére­tében. A kétfordulós vetélke­dőn az Európai Unióval kap­csolatos kérdésekre kellett vá­laszolni a gyerekeknek. A se­lejtezőn még írásban, majd a döntőben már szóban kellett számot adni felkészültségük­ről. Szabó Violettát Sóshartyán szépévé választottak meg a nagyszabású majálison. A ko­raesti órákban utcabál vette kezdetét, melyen Szőllősi Ró­bert és Menczel Anett szolgál­tatta a talpalávalót, majd késő este tűzijátékkal búcsúztatták a sóshartyániak az első Euró­pai Unióban eltöltött napun­kat. CSÖRGŐ BALÁZS Dr. Fenyvesi Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents