Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-13 / 111. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2004. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK KORKÉP Újra a „Somosi fejlesztésekéről Kell a salgótarjáni Fő tér A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A múlt héten megjelent „Mi So­moson” című olvasói levél ugyan az én közreműködésemmel és alá­írásommal publikálódott, azonban a felmerült kérdések egy közösség részéről fogalmazódtak meg. Mie­lőtt a „királyi” többes szám hasz­nálatának vádja érne, megemlíte­ném a levél végéről lemaradt kö­zösség nevét: Somosi Előkészítő Bizottság. A Mi Északon című városi lap újabb számában megjelent né­hány izzadságszagú sorba foglalt, az elmúlt négy év „fejlesztéseit” is­mertető írással sem dobott, vagy dobtak hatost valakik. Már a „mű” címe - Somosi fej­lesztések - is pontosításra szorul, hiszen nem egy, hanem két telepü­lésrészt említ a továbbiakban. Az esetleges harmadik részben (2003- tól napjainkig) talán már a Beszter- ce-lakótelep - mint régi somosi te­rület - is bekerül majd a „Somosi fejlesztések” címszó alá. A teljesség igénye nélkül ma­zsolázzunk az évszámok és az alattuk rejlő összegek között! íme 2001! Úgy tűnik, Somoskő­újfalunak egész évre egy árva egy­A Nógrád Megyei Hírlap április 21-i és május 6-i számában közölt olvasói levelekhez az alábbi meg­jegyzést kívánjuk tenni: A hozzátartozók fájdalmát, sze­retteik elvesztése miatt átérezzük. Azt a feltételezést azonban, amely a betegek értékeinek eltűnésében kórházi dolgozók felelősségét sej­teti, határozottan visszautasítjuk. Sajnos az utóbbi időben ismé­telten előfordult, hogy a betegek egymás pénzét, illetve egyéb ér­téktárgyait eltulajdonították. A tu­millió forintos szeletet hasítottak a városi tortából. Ennek az önkor­mányzati fejlesztésnek titulált útja­vítási költségnek a többszörösét te­remtik elő évente a helyi civil szer­vezetek. Az útjavítást amúgy sem nevezhetjük fejlesztésnek, mivel az gazdasági körökben csupán fenntartás-karbantartás kategóriá­ba tartozik - hasonlóan sok más felsorolt tételhez. A hárommillió forintos új busz­váró telepítéséről egy somosi vál­lalkozó a falugyűlésen nyilatkozta, hogy ő ezt a munkát egymillió fo­rintért végezte volna el, tisztes ha­szonnal. Az ugyancsak újonnan épült (igaz, mintegy 80 százalék­kal kevesebbért) faluközponti buszváró építésénél már csak a Hódmezővásárhely feliratú céges autóból kiszálló munkások okoz­tak megdöbbenést, hiszen hely­ben ugyanilyen színvonalon helyi vállalkozók, helyi munkásokat al­kalmazva szintén megbízhatóak lettek volna. Somoskő hirtelen képbe kerülését valószínűleg nem egy kis utcányi ivóvízvezeték-ki­építés indokolta. Akkor mi húzód­hat meg az összevonás mögött? dobásunkra jutott esetekben emiatt rendőrségi feljelentést is tettünk. A látogatási korlátok fel­oldásának köszönhetően minden időpontban nagyszámú látogató tartózkodik a kórtermekben, köz­tük, sajnos olyanok is vannak, akik nem tisztességes szándékkal érkeznek. Nem egy alkalommal az is megtörtént, hogy a szolgála­tot teljesítő egészségügyi dolgo­zók táskáját (benne személyes irataival, pénztárcával) kabátját, értéktárgyait akkor vitték el, mi­- Talán az 567 milliós szenny­vízcsatorna-beruházás?- Talán nem készült a két tele­pülésrésznek külön költségvetése?- Talán azért nem készült, mert sokkal nagyobb a fajlagos költsége a somoskői beruházásnak? Az egyébként ebből a leltárból átlagosnak vehető egy-két milliós „fejlesztések” közül toronymaga­san emelkedik ki ez az összeg, ami újabb kérdéseket vethet föl.- Miért költöttek hirtelen egy ekkora összeget az eddig is mosto­hagyerekként kezelt perifériára? Puszta jó szándékból? Aligha! Va­lószínűbb, hogy az EU-s szabályo­zás kényszerítő hatására.- A teljes összeg önkormányza­ti forrás lenne? Ezt valószínűleg senki nem hiszi. Ha nem önkor­mányzati, akkor mekkora volt az az önerő, amely ténylegesen Sal­gótarjánt terhelte? Miért nem ezt az összeget láthattuk viszont a kö­zölt újságcikkben? Ha az elmúlt 14 évben a falu önálló településként élhetett vol­na a pályázati lehetőségekkel - nem településrészként, Mszolgál- tatottan - valószínű, hogy a fej­lesztési lista mára sokkal hosz- szabb, tartalmasabb és az ott em­lített összegek nagyságrenddel nagyobbak lennének. Remélem, a leválást követő né­hány év adatai mindenlát meg­győznek majd. ________________________________TOMKA ISTVÉN S algótarján közben ők talán pont a tolvaj hoz­zátartozóját ápolták. Részben ezek miatt is szereltettünk fel biz­tonsági kamerákat a kórház több pontján, ettől remélhetően a ha­sonló nem kívánatos esetek szá­ma csökkenni fog. Arra pedig ez­úton is kérjük betegeinket, hogy ne tartsanak maguknál értéktár­gyakat, mert ezekért nem tudunk felelősséget vállalni. DR RAKONCZAI ERVIN igazgatófőorvos-helyettes Margit kórház, Pásztó Megdöbbenéssel hal­lottam, hogy a városunk szívében lévő Fő teret át akarják alakítani. Kuta­tom, hogy mi ennek az oka, hiszen nem egy le­pusztult területről van szó. Én mint a városát nagyon szertő lakos, nem érzem elsődleges­nek ennek a tervnek a megvalósítását. Látnom kell ugyanis az utak rossz állapotát, a kátyú­kat és számos épület málló fala is tatarozásért kiált. Sok minden másra is előbb volna szüksége a városnak. Szeretjük ezt a teret, amely számos kulturá­lis és sportrendezvény­nek a színtere. Közked­velt találkozóhelye a fi­ataloknak is. Kosarukat cipelő háziasszonyok is itt pihennek meg szívesen. Gyakran látni itt nagy szócsatákat vívó, politizáló idős embereket is. Nagyon úgy érzem, hogy meg kell hagyni a lehetőségét annak, hogy fejet hajtsanak továbbra is a tisztelők a régi történelmi múltat Május elsejétől különösen megkapó látvánnyal várja látoga­tóit a bátonyterenyei Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár kis kiállítóterme. Az évek óta követke­zetességgel megvalósuló szándék, miszerint helybeli, vagy közeli, va­lamilyen okból „idekötődő” mű­vész alkotásait bemutató kiállítá­sokat rendeznek meghitt, benső­séges hangulatban. Szinte hihetet­len, hogy mennyien vannak körü­löttünk, akikkel nap mint nap ta­lálkozva nem is gondoljuk, hogy valamiben - tehetségből-kiváncsi- ságból, valamilyen belső indítta­tásból, vagy egyszerűen a szép utáni vágyból - szépet, gyönyör- ködtetőt, maradandót, örömöt ki­váltót hoznak létre. Kómámé Karika Krisztina sóke- rámia-kiállítása az utóbb felsorol­szimbolizáló két emlékmű előtt, Radnóti Miklós szobra is összefor­rott a térrel. Gyakran megállunk a tragikus sorsú eclogák költőjének szobra előtt, aki emberi számítás szerint ma is élhetne, akinek eb­ben az évben emlékezünk meg születése 95. évfordulójáról. Alig­ha lehet szebben megfogalmazni a tak csaknem mindegyikét magán viseli. Az elmúlt nyáron, az I. bátonyterenyei tárlaton találkoz­hattunk néhány alkotásával. Ez a mostani bemutatkozás azonban a fantázia, az ügyesség, a szépérzék, az alkotás nyújtotta mérhetetlen öröm, a mesék világának ismerete, a népi hagyományok ihletése, s .még számos más gondolat megfo­galmazására késztet. Az alkotó Kunhegyesen szüle­tett, a Tisza mellett, Abádszalókon nőtt fel, felnőttkorában került váro­sunkba. Gyermekkora óta szeret festeni, rajzolni, bábokat készíteni, üveget csiszolni - egyszóval alkot­ni. Ot éve ismerkedett meg a sók­erámiával, megfogta az anyag egy­szerűsége, s nem utolsósorban könnyű elkészíthetősége. Legin­kább a régi idők népi motívumát hazaszeretet érzését, mint aho­gyan ő tette felejtheteüen sorában: „Nekem szülőhazám, e lángoktól ölelt kis ország.” Kell ez a Fő tér így ahogy van. Szívünkhöz nőtt. Hagyják meg nekünk! _________________________VERBOVSZKI EMILWÉ Salgótarján tudta elképzel™, de a gyerekeknek is sok csodáatos dolgot készített. Szerinte csak a fantáziánk szab ha­tárokat azoknak a lehetőségeknek, melyeket ez az anyag nyújt. Napja­inkban főleg az óvodai foglalkozá­sokon ismert, sok felnőtt még nem is hallott róla, náunk még nincs igazán -hagyománya. Finnország­ban viszont népművészetnek szá­mít a sókerámiák készítése. Krisztina munká színeiben, for­májában, témaváasztásában, a fel­hasznát természetes anyagok (csuhé, fűz, káász, száraz virág) al­kalmazásával, finomságává meg­érintik az ember lelkét. „Meseor­szága” felvonultatja gyermekko­runk, vagy gyermekeink szeretett meseáakját. A „Zenekar” (cimbal- mos, citerás, hegedűs stb...), a „Vá­sár” (körhintástól, mézeskalácsos- tól), a „Bánya” (bánvászostól, csil­léstől, szenestől), s egyéb, valami- lyen életképet illusztráó jelenetei ámulatba ejtenek, csakúgy, mint „szóló” figurá. Szinte hihetetlen, hogy a „Hogyan készítsünk sóke­rámiát?” kérdésre adandó váasz egyszerűsége: végy két pohá lisz­tet, egy pohá sót és vizet... Mindez ilyen csodákra ad lehetőséget. Kiállítása május végéig, a könyvtári nyitvatartási időben te­kinthető meg Kisterenyén. ____________________________OSOYÁNILAJOSNÉ B átonyterenye Levél a főszerkesztőnek Tisztelt Főszerkesztő Úr! Töprengtem egy ideig, hogy reagáljak-e a lap­jukban megjelent, nekem szóló olvasói levélre. Vé­gül úgy döntöttem, Önnek írok. Dr. Juhász Tibor levelére érdemben nem aka­rok válaszolni - az ugyanis minden tárgyszerűsé­get, értékelhető politikai tartalmat nélkülöző sze­mélyeskedés. Éppen ezért lep meg, hogy közölték. Természetesen tisztában vagyok az olvasói levelek kezelésének szabáyává, mégis: ilyen, ismételten sze­mélyeskedő levélek közlése átalában szélsőséges hangvételű szennylapok jellemzője. A megye egyetlen napilapjához ez nem illik. Gondoljon arra, hogy hová jutnának, ha hasonló hangnemű váaszokat is közre­adnának (mert hiszen nem tagadhatnák meg, ugye?). Azt hiszem, tartoznak nekem egy nyilvános bo­csánatkéréssel. Kellemesen meglepne, ha egyetér- tenének. GUSZTOS ISTVÁN Salgótarján Nem az ápolók bűne! Kiállítás a mese birodalmából Referátummal Portugáliába Salgótarján A megyeházán munkaérte­kezletet tartottak Máris And­rás, Szirák polgármestere, az EU régiók bizottságának tagja vezetésével. A tanácskozáson részt vett dr. Gótai László, a Magyar Olimpiai Bizottság Nógrád megyei tagja, Répássy László, a Nógrád Megyei Sportigazgatóság vezetője, Sá­ri István rendőr alezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság (NMRFK) közrendvé­delmi osztályának megbízott vezetője, Hrabecz Gyula rend­őr alezredes, az NMRFK bűn- megelőzési osztályának veze­tője, Fábián Csaba, a beván­dorlási hivatal munkatársa, Huszár Máté ifjúsági és sport­tanácsnok, valamint Takács Eszter sportreferens. Amint azt Mátis András elmondta, május 19-én a portugáliai Bragában tartja következő ülését a bi­zottság, amelyre egy referá­tummal készül. Ehhez kérte a résztvevők segítségét: ki-ki a maga szakterületén milyen ta­pasztalatokat gyűjtött, milyen javaslatai vannak. A május 19-i konferencia té­mája az, hogy a sport és a sportrendezvények lehetnek-e eszközei egyrészt az idegen- gyűlölet, a rasszizmus, a faj­gyűlölet kiélésének, lehetnek-e eszközei ezek elfojtásának, megoldásának. A sport, mint oktatási tevékenység, a sport nevelő hatása tud-e érvényesül­ni a mai sporteseményeknél, mi történik akkor, amikor a biz­tosítással megbízott szervek, mint a rendőrség, a biztonsági szolgálatok, olyan intézkedése­ket kell, hogy foganatosítson, amelyek már korlátozhatják az egyének szabad mozgását, a sportrendezvények szabad él­vezetének jogát. A másik téma, hogy a migráció során a kibő­vült Európában Magyarország­ra, azon belül Észa^-Magyaror- szágra milyen pluszfeladatok hárulnak, melyek azok az akut problémák, amelyek felmerül­hetnek, különös tekintettel a romaság integrációjára. Ehhez nyújtott segítséget a tegnapi ta­nácskozás, amelyen a szakem­berek a nógrádi tapasztalatok­ról számoltak be. H. E. Salgótarján A Szent Lázár Megyei Kórház­ban az elmúlt időszakban 20-ról 38-ra bővítettük a belgyógyászati utókezelő osztály ágyszámát. Nagy szükség volt erre, mert sok az egyedülálló, ápolást igénylő be­teg, ugyanakkor a szociális intéz­mények telítettek, a férőhelyeikre sokan várnak. Esetenként a nem megfelelő hozzátartozói magatar­tás miatt is az osztály ellátására szorulnak a megromlott egészségi állapotú emberek. A bővítés a sal­Az országszerte elhíresült torta­botrány után Tomka István ellen eljárás indult először garázdaság, majd hivatalos személy elleni erő­szak, végül tettleges becsületsértés címén. Az ügy után azonban Tomka István is eljárást indított Eisler Ferenc salgótarjáni önkor­gótarjáni önkormányzat képvise­lőinek anyagi támogatásával való­sult meg. Köszönet illeti ezért Oláh Lajost, Czene Gyulát, Ercsényi Fe­rencet, Fekete Zsoltot, Kamkasev Annát, Baglyasné Földi Nórát, Nagy Attilát, Tóth Zoltánt, Tatár Csabát, Séra Tamás Attilát, Mol­nár Pétert, Uramecz Jánost, Lőrincz Gyulát, dr. Fenyvesi Gá­bort, Ecsedi Lajost, valamint az al­polgármestert, Kovácsáé Czene Csillát. ________________________DR. BERCSÉNYI LAJOS fő igazgató főorvos mányzati képviselő ellen, aki köz­vetlenül a botrányos közgyűlés után leverte Tomka István szem­üvegét. A magánvádas eljárás szin­tén tettleges becsületsértés címén indult egy személyes meghallga­tással a salgótarjáni bíróságon, ahol a képviselő bocsánatot kért Tomka Istvántól, aki visszavonta a feljelentést.________________■ M átis András (balra) nem véletlenül referál a sport és fajgyűlölet témájában Portugáliában: nyáron ott rendezik a labdarúgó Európa-bajnokságot fotó: gyurián tibor Bocsánatot kért a képviselő Salgótarján Ágyszámbővítés felajánlásokkal

Next

/
Thumbnails
Contents