Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-13 / 111. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2004. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK KORKÉP Újra a „Somosi fejlesztésekéről Kell a salgótarjáni Fő tér A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A múlt héten megjelent „Mi Somoson” című olvasói levél ugyan az én közreműködésemmel és aláírásommal publikálódott, azonban a felmerült kérdések egy közösség részéről fogalmazódtak meg. Mielőtt a „királyi” többes szám használatának vádja érne, megemlíteném a levél végéről lemaradt közösség nevét: Somosi Előkészítő Bizottság. A Mi Északon című városi lap újabb számában megjelent néhány izzadságszagú sorba foglalt, az elmúlt négy év „fejlesztéseit” ismertető írással sem dobott, vagy dobtak hatost valakik. Már a „mű” címe - Somosi fejlesztések - is pontosításra szorul, hiszen nem egy, hanem két településrészt említ a továbbiakban. Az esetleges harmadik részben (2003- tól napjainkig) talán már a Beszter- ce-lakótelep - mint régi somosi terület - is bekerül majd a „Somosi fejlesztések” címszó alá. A teljesség igénye nélkül mazsolázzunk az évszámok és az alattuk rejlő összegek között! íme 2001! Úgy tűnik, Somoskőújfalunak egész évre egy árva egyA Nógrád Megyei Hírlap április 21-i és május 6-i számában közölt olvasói levelekhez az alábbi megjegyzést kívánjuk tenni: A hozzátartozók fájdalmát, szeretteik elvesztése miatt átérezzük. Azt a feltételezést azonban, amely a betegek értékeinek eltűnésében kórházi dolgozók felelősségét sejteti, határozottan visszautasítjuk. Sajnos az utóbbi időben ismételten előfordult, hogy a betegek egymás pénzét, illetve egyéb értéktárgyait eltulajdonították. A tumillió forintos szeletet hasítottak a városi tortából. Ennek az önkormányzati fejlesztésnek titulált útjavítási költségnek a többszörösét teremtik elő évente a helyi civil szervezetek. Az útjavítást amúgy sem nevezhetjük fejlesztésnek, mivel az gazdasági körökben csupán fenntartás-karbantartás kategóriába tartozik - hasonlóan sok más felsorolt tételhez. A hárommillió forintos új buszváró telepítéséről egy somosi vállalkozó a falugyűlésen nyilatkozta, hogy ő ezt a munkát egymillió forintért végezte volna el, tisztes haszonnal. Az ugyancsak újonnan épült (igaz, mintegy 80 százalékkal kevesebbért) faluközponti buszváró építésénél már csak a Hódmezővásárhely feliratú céges autóból kiszálló munkások okoztak megdöbbenést, hiszen helyben ugyanilyen színvonalon helyi vállalkozók, helyi munkásokat alkalmazva szintén megbízhatóak lettek volna. Somoskő hirtelen képbe kerülését valószínűleg nem egy kis utcányi ivóvízvezeték-kiépítés indokolta. Akkor mi húzódhat meg az összevonás mögött? dobásunkra jutott esetekben emiatt rendőrségi feljelentést is tettünk. A látogatási korlátok feloldásának köszönhetően minden időpontban nagyszámú látogató tartózkodik a kórtermekben, köztük, sajnos olyanok is vannak, akik nem tisztességes szándékkal érkeznek. Nem egy alkalommal az is megtörtént, hogy a szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozók táskáját (benne személyes irataival, pénztárcával) kabátját, értéktárgyait akkor vitték el, mi- Talán az 567 milliós szennyvízcsatorna-beruházás?- Talán nem készült a két településrésznek külön költségvetése?- Talán azért nem készült, mert sokkal nagyobb a fajlagos költsége a somoskői beruházásnak? Az egyébként ebből a leltárból átlagosnak vehető egy-két milliós „fejlesztések” közül toronymagasan emelkedik ki ez az összeg, ami újabb kérdéseket vethet föl.- Miért költöttek hirtelen egy ekkora összeget az eddig is mostohagyerekként kezelt perifériára? Puszta jó szándékból? Aligha! Valószínűbb, hogy az EU-s szabályozás kényszerítő hatására.- A teljes összeg önkormányzati forrás lenne? Ezt valószínűleg senki nem hiszi. Ha nem önkormányzati, akkor mekkora volt az az önerő, amely ténylegesen Salgótarjánt terhelte? Miért nem ezt az összeget láthattuk viszont a közölt újságcikkben? Ha az elmúlt 14 évben a falu önálló településként élhetett volna a pályázati lehetőségekkel - nem településrészként, Mszolgál- tatottan - valószínű, hogy a fejlesztési lista mára sokkal hosz- szabb, tartalmasabb és az ott említett összegek nagyságrenddel nagyobbak lennének. Remélem, a leválást követő néhány év adatai mindenlát meggyőznek majd. ________________________________TOMKA ISTVÉN S algótarján közben ők talán pont a tolvaj hozzátartozóját ápolták. Részben ezek miatt is szereltettünk fel biztonsági kamerákat a kórház több pontján, ettől remélhetően a hasonló nem kívánatos esetek száma csökkenni fog. Arra pedig ezúton is kérjük betegeinket, hogy ne tartsanak maguknál értéktárgyakat, mert ezekért nem tudunk felelősséget vállalni. DR RAKONCZAI ERVIN igazgatófőorvos-helyettes Margit kórház, Pásztó Megdöbbenéssel hallottam, hogy a városunk szívében lévő Fő teret át akarják alakítani. Kutatom, hogy mi ennek az oka, hiszen nem egy lepusztult területről van szó. Én mint a városát nagyon szertő lakos, nem érzem elsődlegesnek ennek a tervnek a megvalósítását. Látnom kell ugyanis az utak rossz állapotát, a kátyúkat és számos épület málló fala is tatarozásért kiált. Sok minden másra is előbb volna szüksége a városnak. Szeretjük ezt a teret, amely számos kulturális és sportrendezvénynek a színtere. Közkedvelt találkozóhelye a fiataloknak is. Kosarukat cipelő háziasszonyok is itt pihennek meg szívesen. Gyakran látni itt nagy szócsatákat vívó, politizáló idős embereket is. Nagyon úgy érzem, hogy meg kell hagyni a lehetőségét annak, hogy fejet hajtsanak továbbra is a tisztelők a régi történelmi múltat Május elsejétől különösen megkapó látvánnyal várja látogatóit a bátonyterenyei Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár kis kiállítóterme. Az évek óta következetességgel megvalósuló szándék, miszerint helybeli, vagy közeli, valamilyen okból „idekötődő” művész alkotásait bemutató kiállításokat rendeznek meghitt, bensőséges hangulatban. Szinte hihetetlen, hogy mennyien vannak körülöttünk, akikkel nap mint nap találkozva nem is gondoljuk, hogy valamiben - tehetségből-kiváncsi- ságból, valamilyen belső indíttatásból, vagy egyszerűen a szép utáni vágyból - szépet, gyönyör- ködtetőt, maradandót, örömöt kiváltót hoznak létre. Kómámé Karika Krisztina sóke- rámia-kiállítása az utóbb felsorolszimbolizáló két emlékmű előtt, Radnóti Miklós szobra is összeforrott a térrel. Gyakran megállunk a tragikus sorsú eclogák költőjének szobra előtt, aki emberi számítás szerint ma is élhetne, akinek ebben az évben emlékezünk meg születése 95. évfordulójáról. Aligha lehet szebben megfogalmazni a tak csaknem mindegyikét magán viseli. Az elmúlt nyáron, az I. bátonyterenyei tárlaton találkozhattunk néhány alkotásával. Ez a mostani bemutatkozás azonban a fantázia, az ügyesség, a szépérzék, az alkotás nyújtotta mérhetetlen öröm, a mesék világának ismerete, a népi hagyományok ihletése, s .még számos más gondolat megfogalmazására késztet. Az alkotó Kunhegyesen született, a Tisza mellett, Abádszalókon nőtt fel, felnőttkorában került városunkba. Gyermekkora óta szeret festeni, rajzolni, bábokat készíteni, üveget csiszolni - egyszóval alkotni. Ot éve ismerkedett meg a sókerámiával, megfogta az anyag egyszerűsége, s nem utolsósorban könnyű elkészíthetősége. Leginkább a régi idők népi motívumát hazaszeretet érzését, mint ahogyan ő tette felejtheteüen sorában: „Nekem szülőhazám, e lángoktól ölelt kis ország.” Kell ez a Fő tér így ahogy van. Szívünkhöz nőtt. Hagyják meg nekünk! _________________________VERBOVSZKI EMILWÉ Salgótarján tudta elképzel™, de a gyerekeknek is sok csodáatos dolgot készített. Szerinte csak a fantáziánk szab határokat azoknak a lehetőségeknek, melyeket ez az anyag nyújt. Napjainkban főleg az óvodai foglalkozásokon ismert, sok felnőtt még nem is hallott róla, náunk még nincs igazán -hagyománya. Finnországban viszont népművészetnek számít a sókerámiák készítése. Krisztina munká színeiben, formájában, témaváasztásában, a felhasznát természetes anyagok (csuhé, fűz, káász, száraz virág) alkalmazásával, finomságává megérintik az ember lelkét. „Meseországa” felvonultatja gyermekkorunk, vagy gyermekeink szeretett meseáakját. A „Zenekar” (cimbal- mos, citerás, hegedűs stb...), a „Vásár” (körhintástól, mézeskalácsos- tól), a „Bánya” (bánvászostól, csilléstől, szenestől), s egyéb, valami- lyen életképet illusztráó jelenetei ámulatba ejtenek, csakúgy, mint „szóló” figurá. Szinte hihetetlen, hogy a „Hogyan készítsünk sókerámiát?” kérdésre adandó váasz egyszerűsége: végy két pohá lisztet, egy pohá sót és vizet... Mindez ilyen csodákra ad lehetőséget. Kiállítása május végéig, a könyvtári nyitvatartási időben tekinthető meg Kisterenyén. ____________________________OSOYÁNILAJOSNÉ B átonyterenye Levél a főszerkesztőnek Tisztelt Főszerkesztő Úr! Töprengtem egy ideig, hogy reagáljak-e a lapjukban megjelent, nekem szóló olvasói levélre. Végül úgy döntöttem, Önnek írok. Dr. Juhász Tibor levelére érdemben nem akarok válaszolni - az ugyanis minden tárgyszerűséget, értékelhető politikai tartalmat nélkülöző személyeskedés. Éppen ezért lep meg, hogy közölték. Természetesen tisztában vagyok az olvasói levelek kezelésének szabáyává, mégis: ilyen, ismételten személyeskedő levélek közlése átalában szélsőséges hangvételű szennylapok jellemzője. A megye egyetlen napilapjához ez nem illik. Gondoljon arra, hogy hová jutnának, ha hasonló hangnemű váaszokat is közreadnának (mert hiszen nem tagadhatnák meg, ugye?). Azt hiszem, tartoznak nekem egy nyilvános bocsánatkéréssel. Kellemesen meglepne, ha egyetér- tenének. GUSZTOS ISTVÁN Salgótarján Nem az ápolók bűne! Kiállítás a mese birodalmából Referátummal Portugáliába Salgótarján A megyeházán munkaértekezletet tartottak Máris András, Szirák polgármestere, az EU régiók bizottságának tagja vezetésével. A tanácskozáson részt vett dr. Gótai László, a Magyar Olimpiai Bizottság Nógrád megyei tagja, Répássy László, a Nógrád Megyei Sportigazgatóság vezetője, Sári István rendőr alezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság (NMRFK) közrendvédelmi osztályának megbízott vezetője, Hrabecz Gyula rendőr alezredes, az NMRFK bűn- megelőzési osztályának vezetője, Fábián Csaba, a bevándorlási hivatal munkatársa, Huszár Máté ifjúsági és sporttanácsnok, valamint Takács Eszter sportreferens. Amint azt Mátis András elmondta, május 19-én a portugáliai Bragában tartja következő ülését a bizottság, amelyre egy referátummal készül. Ehhez kérte a résztvevők segítségét: ki-ki a maga szakterületén milyen tapasztalatokat gyűjtött, milyen javaslatai vannak. A május 19-i konferencia témája az, hogy a sport és a sportrendezvények lehetnek-e eszközei egyrészt az idegen- gyűlölet, a rasszizmus, a fajgyűlölet kiélésének, lehetnek-e eszközei ezek elfojtásának, megoldásának. A sport, mint oktatási tevékenység, a sport nevelő hatása tud-e érvényesülni a mai sporteseményeknél, mi történik akkor, amikor a biztosítással megbízott szervek, mint a rendőrség, a biztonsági szolgálatok, olyan intézkedéseket kell, hogy foganatosítson, amelyek már korlátozhatják az egyének szabad mozgását, a sportrendezvények szabad élvezetének jogát. A másik téma, hogy a migráció során a kibővült Európában Magyarországra, azon belül Észa^-Magyaror- szágra milyen pluszfeladatok hárulnak, melyek azok az akut problémák, amelyek felmerülhetnek, különös tekintettel a romaság integrációjára. Ehhez nyújtott segítséget a tegnapi tanácskozás, amelyen a szakemberek a nógrádi tapasztalatokról számoltak be. H. E. Salgótarján A Szent Lázár Megyei Kórházban az elmúlt időszakban 20-ról 38-ra bővítettük a belgyógyászati utókezelő osztály ágyszámát. Nagy szükség volt erre, mert sok az egyedülálló, ápolást igénylő beteg, ugyanakkor a szociális intézmények telítettek, a férőhelyeikre sokan várnak. Esetenként a nem megfelelő hozzátartozói magatartás miatt is az osztály ellátására szorulnak a megromlott egészségi állapotú emberek. A bővítés a salAz országszerte elhíresült tortabotrány után Tomka István ellen eljárás indult először garázdaság, majd hivatalos személy elleni erőszak, végül tettleges becsületsértés címén. Az ügy után azonban Tomka István is eljárást indított Eisler Ferenc salgótarjáni önkorgótarjáni önkormányzat képviselőinek anyagi támogatásával valósult meg. Köszönet illeti ezért Oláh Lajost, Czene Gyulát, Ercsényi Ferencet, Fekete Zsoltot, Kamkasev Annát, Baglyasné Földi Nórát, Nagy Attilát, Tóth Zoltánt, Tatár Csabát, Séra Tamás Attilát, Molnár Pétert, Uramecz Jánost, Lőrincz Gyulát, dr. Fenyvesi Gábort, Ecsedi Lajost, valamint az alpolgármestert, Kovácsáé Czene Csillát. ________________________DR. BERCSÉNYI LAJOS fő igazgató főorvos mányzati képviselő ellen, aki közvetlenül a botrányos közgyűlés után leverte Tomka István szemüvegét. A magánvádas eljárás szintén tettleges becsületsértés címén indult egy személyes meghallgatással a salgótarjáni bíróságon, ahol a képviselő bocsánatot kért Tomka Istvántól, aki visszavonta a feljelentést.________________■ M átis András (balra) nem véletlenül referál a sport és fajgyűlölet témájában Portugáliában: nyáron ott rendezik a labdarúgó Európa-bajnokságot fotó: gyurián tibor Bocsánatot kért a képviselő Salgótarján Ágyszámbővítés felajánlásokkal
