Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-10 / 85. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. ÁPRILIS 10., SZOMBAT MEGYEI ____K ft B K é P T ojáspatkolás: Vanyarcon él az ősi mesterség Ferenczi Éva Mária húsz évvel ezelőtt kezdte elsajátítani a to­jáspatkolás mesterségét. Az aprólékos munkával készülő tojá­sokhoz ő maga készíti az ólompatkókat és az egyéb díszítőele­meket. A hűsvét előtti napokban vanyarci lakásán a tojáshéja­kat különböző mintákkal, motívumokkal látja el és baráti kö­rének ajándékozza. FOTÓ: RIGÓ TIBOR Természetes rendetlenség - Kell a kidőlt a fa, a változatosság A természeti értékeink sokszínűsége, gazdagsága csak az élőhelyek megóvá­sával oldható meg. Magyarországon különösen fontosak a vizes élőhelyek, a füves puszták, de az erdőknek is nagy jelentőségük van! A Salgóbánya környékén az elmúlt hónapokban végzett fakitermeléssel a nagy, homogén, egykorú, azonos fajhoz tartozó bükkösöket bontotta meg az Ipoly Erdő Rt. Az er­dőbe vágott kisebb kiterjedésű, úgynevezett lékek azt a célt is szolgálják, hogy az erdő fáinak korösszetétele válto­zatosabb legyen, így a lehető legtöbb állatfajnak, változa­tosabb lágy szárú növényzetnek nyújtson élőhelyet. FOTÓK: FARAGÓ ZOLTÁN Salgótarján környékén sok az erdő. Elég, ha csak fölemeljük a tekintetünket a városközpontban járva, s a Karancs er­dőkkel borított tömbjére nézünk, vagy a Boszorkány-kőről a Heves-Borsodi- dombság irányába tekintve a fákkal borí­tott végeláthatatlannak tűnő alacsonyabb hegyeket, dombokat látjuk. Az erdő azonban nem csak fák töme­ge! A rendkívül bonyolult, összetett élőhe­lyek, az ott élő fajok között bonyolult kap­csolatrendszert figyelhetünk meg. Termé­szetes körülmények között az erdő nem szorul semmilyen külső, emberi segítségre, a ter­mészet fenntartja az adott éghajlaton és ökoló­giai környezetben kiala­kult legmagasabb rendű növénytársulást a benne élő és hozzá kötődő gom­ba- és állatfajokkal együtt, mint egyetlen ha­talmas, bonyolult műkö­désű organizmust. A ha­zánkban természetvédel­mi oltalom alatt álló ro­varfajok csaknem fele kö­tődik az erdei holt fa­anyaghoz, búvóhelyül használják azt, vagy lár­vájuk a fával, illetve az azon élő gombákkal táp­lálkozik. Salgótarján környékén az erdők védelmének fontos szerepe van. Előfordul itt a kipusz­tulással fenyegetett, ritka császármadár, a fehérhátú fakopáncs, de egyébként minden hazai harkályfaj, és él itt havasi cincér is. Az erdős területeken védett nö­vények is találhatók, mint például az ik- rás fogasír, vagy több kosborfaj. Ráadá­sul az erdő meghatározza a táj képét, hi­szen másképp néznek ki a csupasz domboldalak és másképp a fákkal borí­tott magaslatok. Miért van szükségünk az erdőkre? Az erdők összetett élőhelyek, ezért fajgazda­ságuk rendkívül nagy. Fel­mérhetetlen értékű meg­újuló nyersanyagforrások, gyógyászati alapanyago­kat, élelmiszert, faanyagot nyerünk belőlük. Az er­dőknek talajvédő, vízbázisvédő szerepük is van. A Föld erdeinek oxi­géntermelő szerepe és széndioxid-megkötő tulaj­donsága elengedhetetlen az élet fennmaradáshoz. Napjainkban az erdő olyan közeg a számunkra, amely befolyásolja lelki életünket, kikapcsolódást, nyugalmat biztosít. A ter­mészetvédők azt vallják, hogy a természetszerű er­dők kialakulása lenne cél­szerű hazánkban, így Sal­gótarján környékén is. (Természetes erdőről hazánkban már azért nem beszélünk, mert az ember min­denhol hatással volt a környezetére, min­denhol megbolygatta azokat). Ugyancsak kosbor a kardos madársisak De milyen is egy természetszerű er­dő? Őshonos fajok növekednek benne, élővilága változatos. Általában többszin­tű faállomány alkotja, a fák nem azonos korúak, megtalálható az erdőben a fiatal és az öreg fa egyaránt. A fák között akad néhány korhadt, kiszáradt egyed is. Ezek egy része a talajon fekszik, néhány törzs derékban eltört. Az ilyen erdő a termé­szetes bolygatások, például a fák kidőlé­A salgótarjáni városi televízióban áp­rilis 11-én 16.00 órai kezdettel egy olyan filmet tekinthetnek meg az ér­deklődök, ami az ember és a fák, az erdő kapcsolatát mutatja be, a ter­mészetszerű erdők fontosságára hívja fel a figyelmet. A film a Karancs-Medves tájvédelmi körzet­ben készült, Így csodálatos termé­szeti környezetünket is bemutatja. se, vagy egy tűz után is képes megújulni. A természetszerű erdőben egyfajta ter­mészetes rendetlenség uralkodik, s válto­zatos az élővilága. A természetszerű erdők kialakulása nemcsak a védett területen lehetséges. Az nem vitatható, hogy a fára nyersanyag­ként, tüzelőanyagként, egyéb célokra min­dig szükségünk lesz, ezért az erdőgazdál­kodás is az élet velejárója. Néhány helyen érdemes azonban megfontolni a nem vé­dett területeken is az úgynevezett Pro Silva (Az erdőért) elvek érvényesítését. Ennek egy mondatban összefoglalható lényege, hogy az erdő a gazdálkodás mellett is meg­őrzi eredeti jellegét, s nincsenek benne nagy kiterjedésű kitermelések, tarvágások. A balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. a Börzsöny területén már folytat ilyen jellegű gazdálkodást. _________________________________DRBGJER SHLÁRP M agyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A bükkösök aljának jellegzetes virága a madár­fészek nevű kosborfaj

Next

/
Thumbnails
Contents