Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-07 / 82. szám

2004. ÁPRILIS 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal HÍREK SZURDOKPÜSKÖKI JÁTSZÓHÁZ. A Mikszáth Kál­mán Közművelődési Könyvtár húsvéti játszóházat szervez ma délután egy órától este hatig. A foglalkozást Hegedűs Éva szerve­zi, ahol az ünnepi népszokáso­kat elevenítik fel, mint például a tojásfestés többféle technikáját, a viaszolást és a berzselést. Vizslás ÉPÜL-SZÉPÜL. Áprilisban pá­lyázatot nyújtanak be a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz, orvosi rendelő építése céljából, melyhez már engedé­lyes tervei rendelkeznek. Pá­lyáznak a Vizslást és Vizslás- Újlakot összekötő út, valamint az óvoda felújítására is. Az ORTT-től támogatást nyertek kábeltelevíziós hálózat építésé­re, a munka várhatóan június közepén kezdődik majd el. Az idén alakult Vizslási Szociálpo­litikai Kht. működése keretében minél több embert szeretnének foglalkoztatni a rendszeres szo­ciális segélyen élők és a hátrá- nyos helyzetűek közül. ■ Megyeházi fogadószoba Minden hónap első szerdáján Dó­ra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke; második szerdáján dr. Balázs Ottó al- elnök; harmadik szerdáján Bo­renszki Ervin alel- nök; negyedik szerdáján dr. Barta László, Nóg­rád megyei főjegy­ző tart fogadóna­pot 8:30-tól 13 órá­ig a megyeházán (Salgótarján, Rá­kóczi út 36.). 2004. áprilisá­ban - a fogadó­napok általános rendjétől eltérően - 7-én Borenszki Ervin alelnök, 14-én dr. Balázs Ottó alelnök, 21-én Dóra Ottó elnök tart fogadónapot. További információk a me­gyei önkormányzat honlapján találhatóak ( www.nograd.hu ), illetőleg telefonon kérhetőek a megyeháza titkárságán a 32/311- 780, és a 312-451 számokon. ■ Szerencsére kelendő volt az autósoknak szánt jutalom csokinyúl Bátonyterenye A városi rendőrkapitányság baleset-megelőzési bi­zottsága hétfőn és kedden rendezte meg húsvéti ak­cióját a Bartók Béla Általános Iskola, az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és a 3. Számú Általános Iskola diákjainak közreműködésével. Bátonyterenyén a Bolyoki és Béke út kereszteződésé­ben állították meg az autósokat: a szabálysértők a gyerekek által készített figyelmeztető rajzokat, a sza­bályosan közlekedők csokinyuszit kaptak ajándék­ba, s a hagyományokhoz híven minden gépkocsival közlekedő baleset-megelőzési szórólapot kapott. Rendszámtáblákat loptak Bátonyterenye Egy helyi férfi bejelentést tett a rendőrkapitányságon is­meretlen tettes ellen, aki ápri­lis 2-án hajnalban a vasútállo­másnál parkoló személygép­kocsijáról a hátsó rendszám­táblát leszerelte és elvitte. Két nappal később a délutáni órákban a Rákóczi úton egy utánfutóról tulajdonították el a rendszámot. Mindkét ügy­ben egyedi azonosító jel meg­hamisítása bűntett gyanúja miatt indult eljárás. Félmilliós kár PÁSZTÓ Lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt rendeltek el nyomo­zást ismeretlen tettes ellen, aki Pász­tó külterületén egy szántóföldről el­tulajdonított egy vasekét és egy ne­hézfogas boronát 500 ezer forint ér­tékben. ■ Közös célért működnek együtt (Folytatás az 1. oldalról) Egyetértettek abban, hogy az önkormányzatnak és az egyházi közösségeknek közös feladata lesz május 1-je méltó megün­neplése. Együtt fognak működ­ni abban is, hogy a június 13-i Európa Parlament-választáso­kon minél magasabb legyen a részvétel. Itt azonban csupán a szavazás fontosságára hívják fel a figyelmet és nem arra, hogy mely pártokra szavazzanak! Az elmúlt időszak együttmű­ködésének megfelelően tovább viszik azokat a munkaformákat, amelyek kialakultak. Hangsúlyos témaként vetődött fel a kolónialakások kiváltásával kapcsolatos önkormányzati el­képzelés, valamint az, hogy na­gyobb figyelmet kell fordítani a templomok környezetének tisz­tántartására. Felvetődött a bérla­kás-építési programba való egy­házi bekapcsolódási igény, a váro­son belüli parkolási rend és a Kál­vária fejlesztésének „helyzete”.- A 2004-es költségvetés tekin­tetében konkrétan szóba került a közoktatás, a közművelődés, a sport és a szociális-egészségügy. Megállapodtunk abban, hogy Kovácsáé Czene Csilla alpolgár­mester lesz, aki - feladatkörében ellátva - a mindennapokban a város területén működő egyház- közösségekkel a kapcsolatot tart­ja és soron kívül is a rendelkezé­sükre áll. Természetesen, ha arra szükség van, akkor én is bekap­csolódok a rendezvényeikbe - je­lentette ki Puszta Béla.- Együttműködési szándékon alapult az egyeztetés. Mindenki tisztában van azzal, hogy az eu­rópai uniós csatlakozás nem csak feltételezi, hanem igényli is az ennél szorosabb együttmű­ködést az önkormányzat és az önkormányzat területén műkö­dő civil szervezetek, valamint a legjelentősebb egyházi közössé­geiddel. Örömmel mondhatom, hogy erre mindkét fél nyitott - fogalmazott a polgármester. ______________J. ANITA Sz ávai Attila Költőinkről Szándékosan nem kezdem a költészet napjához kötődő írásomat József Attila-idézettel, ezt megte­szik néhány ezren az országban helyettem. In­kább arról szólnék, hogyan látja egy napjainkban élő rímfaragó a költészet napját. Jómagam két iro­dalmi társaságnak vagyok tagja, melyeknek köszönhetően több antológiában is olvashatók verseim. Bár egyre inkább kevesebb tere van manapság a verseknek a valóságshowk és az úgynevezett modem média piacán, megpróbálok kiállni kofatársaim mellett. Manapság sajnos egyre kevesebb figyelem jut a gondolataikat versbe foglalókra. Pedig a költőkre úgy is tekinthetnénk, mint tu­dósokra, kik az emberek talán utolsó misztériumait kutatják érzé­keny műszereikkel, többek közt a szerelmet. Mintha kifakultak volna a századok alatt az írott szavak, mint ahogy kifakultak a szerelmek is. Gondoljunk bele: valamikor eleink a hölgy kegyei­ért párbajra hívták egymást, ha szerelemről volt szó. Valamikor a költészet intézményének egyik legfőbb alappillére a szerelem volt. Mintha megkopott volna a nemes anyag. Félek, századunk még nagyobbra tárja az intézmény ajtaját. Kihűlésre, elhagyatott- ságra, bezárásra kárhoztatva. Az intézmény véleményem szerint már korántsem illatos mély­ségében érzelmektől. Egyre inkább néhány országosan elismert költő verejtékének különös illata teszi mérhetetlenné a légtér sú­lyát. Modern toliforgatóink izzadva tartják hátukkal a gigászi aj­tót, amit ziháló őrjöngéssel rángat a Modern. Közben remegő lá­bakkal, sietve álmodják papírba ősgondolataikat. így dolgoznak költőink az intézményben, mely magában hordja a fészerek egy­szerű homályát, ugyanakkor benne rejlik a chartesi székesegy­ház monumentalitása és titokzatossága is. A költők magányo­sak. Ha ismersz magányos embert, nézd sorsát részvét nélkül, ne sajnáld őt. Sokféle ember botlog a földön. Vannak, akik harsogva-vonyítva bizonygatják jelenlétüket, céljaikat. És vannak, akik szavát nem érteni, pedig mozog a szájuk, meg-megremeg. Az a nyelv, mely áthatja eszméletüket, a legősibb, legegyszerűbb. Azon ember gondolati nyelvjárása, akinek - még, ha családos is, vagy népes baráti társaság szószólója - végzete, életfeltétele a magány. A ma­gányos ember kiváltsága, hogy alkotni tud. Hatékonyabban, mint szociális társai, mivel kevésbé aktív tagja a társadalomnak, a kí­vülállók tisztánlátásának kincsét hordozza zsebében. Alkotásá­ban, tehát lelkében rejlik az a különös erő, melynek szavára csil­lagok születnek, vagy hunynak ki. Különös emberfajta ő, aki tud­ja, mikor és mennyire kell becsukni az ajtót maga mögött. Ha el is zárja magát, a firhangot mindig széthúzza az ablakon, hogy lát­hassa, mi történik a világban. Majd a nyitott ablaknál szimatolja a párát, melyet életek, sorsok köpnek az atmoszférába. A mélyen belélegzett szennyes-édes gőzt később, a megfelelő időben - kel­lően megemésztve - papírra tüsszenti. Ha véletlenül nyitva felejti az pjtót, a cúg hatalmas robajjal vágja be, gondolkodásra ösztönözve őt. Emberünk a legszabadabb bör­tön rabja, ahol nem illik porkolábnak lenned, vérig sértenéd. A ma­gányos ember képes lehunyni a szemét: látni az ősembert, ki tár­sait hátrahagyva bölényt festett a barlang falára - első költőként. Versek kötetből, hangból PÁSZTÓ Költészet napi műsort rendez szerdán a város önkormányzata és a Teleki László városi könyv­tár. A rendezvény házigazdája Szabó Zoltán pásztói költő, aki­nek most mutatják be Titkok és vallomások című verseskötetét. Ebből a kötetből Havas Judit előadóművész tolmácsolásában hallhatók versek. A rendezvényen részt vesz Enyedi Béla daltulajdonos, aki megzenésített verseket ad elő és Simon M. Veronika képzőmű­vész is - utóbbi alkotásaiban gyönyörködhetnek a művésze­tek szerelmesei. Megkezdődött a vízbázis-rekonstrukció Salgótarján Közlekedés - biztonság? Valójában egy vízhiányos időszak mutatja meg leg­inkább, mennyire fontos saját vízbázisaink üzem- képessége, az ivóvíz zök­kenőmentes biztosítása. Utoljára a hetvenes évek elején volt szükség a tarta­lék kutak megnyitására Salgótarján térségében, napjainkban pedig a gaz­dasági érdek is motiválta, hogy a Salgótarján és Kör­nyéke Vízmű Kft. meg­kezdte vízbázisainak re­konstrukcióját.- Az Eperjes-telepi mélyfú­rású kút felújításával, kitisztí­tásával kezdődött meg az idei program - mondta el érdeklő­désünkre Borbás Csaba, az önkormányzati társaság mű­szaki igazgatóhelyettese. - A következő kút, amely a ter­vünkben szerepel, a Gedőc alatti. A munkálatokkal a má­tészalkai székhelyű, e téren ta­lán a legnagyobb tapasztala­tokkal rendelkező Víz Kutató és Fúró Vállalatot (VIKUV) bíztuk meg.- Az eperjesi kút az évek alatt „elvasasodott”. A tisztítás után a víz kevésbé lesz agresz- szív, ami a vezetékrendszer élettartama szempontjából sem mellékes. A gedőci kutun- kat melléfúrással nagyobb ho­zamúvá bővítjük, s egy rendkí­vül korszerű technológiát is kap - tette hozzá Varga László, a cég ügyvezető igazgatója. Az önerős beruházás mint­egy hatmillió forintba kerül, de a két említett kút rekonst­rukciójával korántsem ér vé- j get. A tapasztalatok függvé­nyében következhet a mátraszelei vízbázis két mély­fúrású kútja is: a bárnai elága­zóban található 5-ös számú, il­letve a 2-es jelzésű. Itt ugyan számolnak bizonyos vas- és mangántartalommal, de a pár éve megvalósult vas- és mangántalanító ezt a problé­mát megoldja. Amennyiben a mélyfúrású kutak hozama számottevően bővül, keve­sebb vizet kell beszerezniük távolabbi vízbázisokból, emel­lett egy aszályos időszak ellá­tási gondjait is nagymértékben enyhítheti. T. NÉMETH Salgótarján Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) mai születésnapján arra figyelmeztet, hogy min­denkinek tennie kell a bizton­ságosabb közlekedésért. Meg­döbbentő számadatok sora tá­masztja alá, hogy amennyiben a napjainkra jellemző módon növekednek az utakon elszen­vedett balesetek, ezek súlyos következményeikkel együtt vi­lágméretű teherré válnak. Ezért ne bízzuk a véletlenre a közlekedésbiztonságot - szólít meg és fel a WHO. Szakterületenként részletezve, további érvek százait sorakoztatta fel az a tegnapi, a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnáziumban, a vi­lágnap jegyében tartott konferen­cia, melyet az ÁNTSZ Nógrád Me­gyei Intézete és partnerei rendez­tek. A Mackóvár óvoda apróságai­nak műsora után Katonáné Tórák Éva, az ÁNTSZ egészségfejleszté­si osztályvezetője fogalmazta meg, hogy a világszervezet miért tartja fontosnak, hogy világszerte biztonságosabb legyen a közleke­dés. Elmondta többek közt, hogy szerte a világon évente 1,2 milli­árd ember, gyermek, férfi, nő ve­szíti életét közúti balesetben, s naponta mintegy 140 ezren sérül­nek meg az utakon. Ha a balese­tek száma a jelenlegi mértékben tovább gyarapszik, - elsősorban a közepesen fejlett országokban - a növekedés 2020-ra eléri a hatvan százalékot. Kriston György, a Madách gim­názium tanulója volt az első elő­adója a konferenciának, s a közle­kedés negatív hatásaira mutatott rá. Utána Ponyi Béla rendőr alez­redes, az országos, illetve a nóg­rádi helyzetképet vázolta, s a Nógrád Megyei Balesetmegelő­zési Bizottság munkájáról is szólt. Mint mondta, Magyaror­szágon évente egy kisebb telepü­lés néptelenedik el: közlekedési balesetekben mintegy 1400-an vesztik életüket. A negatív csúcs '90-ben volt, de 2000-re, az Or­szágos Balesetmegelőzési Bizott­ságnak is köszönhetően jelentő­sen csökkent ezek száma. Ta­mási Gyula vezető mentőtiszt előadásában arról volt szó, mit tesznek a mentők a közlekedés- biztonságért, Szabó János tűzoltó ezredes pedig a tűzoltóság és a katasztrófavédelem ez irányú fel­adatait ismertette. Végül dr. Oszwald Zsuzsanna, a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénz­tár osztályvezetője összegezte a világnap üzenetét megerősítő, legfontosabb gondolatokat. MIHALIK J. SZEMETESBŐL SZEMÉT. Vandalizmus, vagy felelőtlenség „vég­zett” a minap Salgótarjánban, a Meredek úton ezzel a szemetessel, amelybe többé már nem dobhatunk semmit. _________fotó: gócs éva M ár húsvétra gondolnak

Next

/
Thumbnails
Contents