Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-26 / 97. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap RI P ŐRT 2004. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ ne, mivel ott biztosítanák a sze­mét elszállítását.- Apartmanokra eddig is lett volna igény, hiszen számos be­fektető, üzleti partner jár a vá­rosban. Őket vagy Budapesten, vagy valamely elegáns vidéki szállodában helyezték el arra az időre, amíg a tárgyalások folytak. Most lehetőséget kí­nálnánk ezeknek a cégeknek, vagy az önkormányzatnak, hogy vásároljanak, vagy bérel­jenek szükségleteik szerinti apartmanlakásokat, ami bár­mikor a rendelkezésükre áll. Hiszen azt olvassuk a helyi új­ságokban, hogy új és újabb be­fektetők jönnek, itt van mind­járt a gyémántcsiszoló cég is, amelynek biztosan elkelne egy efajta, európai színvonalú bel­városi szálláshely, közel min­denhez - érvel Molnár Arnold. A Rico Casa Kft. a közel­múltban mintegy 62 millió fo­rintot nyert el a területfejlesz­tési tanácstól a szálloda kor­szerűsítéséhez. Molnár Arnold megnyugtat: a pénzt visszaad­ták, amit a tanács egyik illeté­kese azzal kommentált, hogy ez így fair, kellemetlen lett vol­na, ha a támogatást elnyeli a beruházás, s utána kezdődött volna pereskedés.- Azt azonban látni kell, hogy mi vállalkozói alapon sze­reztük meg az épületet, s sze­retnénk látni a hasznát, szeret­nénk, ha nem vinné el minde­nünket, szeretnénk megélni be­lőle úgy, hogy a lehető legki­sebb súrlódást idézzük elő a környezetünkkel. De azt senki nem.várhatja tőlünk, hogy egy veszteséges beruházást finan­szírozzunk. Utánanéztünk, üt­közik-e bármilyen jogi, vagy vá­rosrendezési akadályba a mos­tani tervünk, de ilyet nem talál­tunk. Az önkormányzattal többszöri próbálkozás ellenére sem jött létre egyeztetés, noha a polgármester úr azt nyilatkoz­ta a városi televízióban, hogy minden törvényes eszközt megragadnak, hogy a szálloda szálloda maradjon. Csak éppen soha nem volt ideje ránk... - te­kint ki mélabúsan az ablakon Molnár Arnold. Az önkormány­zat számára már csak azért is kelle­metlen lehet a Rico Casa Kft. tulajdo­nosainak döntése, mert a főtéri re­konstrukcióval összefüggésben szeretnének kialakítani egy 600 fős konferenciaközpontot a József Attila Művelődési Házban, amelyhez nyilván szükség lenne színvonalas szálláshelyre is. Ez azonban csak feltételezés, mert ilyen irányú megkeresés nem volt - állítja az üzletember.- Csak szét kell nézni a kör­nyéken: évek óta zárva a Strand Hotel, most zárt be a Club Hotel Salgó is... Márpedig félezer vendég elszállásolása a jelenlegi férőhely-kapacitást akkor is meghaladná, ha ezek nyitva lennének. Ilyen érv mentén tehát nem lehet min­ket támadni. Egyébként azok a szállodaigazgatók, akikkel tár­gyaltunk, elmondták: szerin­tük Salgótarján ilyen irányú igényét kisebb motelek, foga­dók rugalmasan kielégíthetik - vélekedik Molnár Arnold. Szerinte ebben a helyzetben a legszerencsésebb megoldás az appartmanlakások kialakí­tása. Ez akár szálláshelyet is jelenthet, amennyiben a leen­dő tulajdonosok ilyen célra vá­sárolják meg, vagy bérlik majd. Való igaz, 82 szállodai szoba elvész, de 28 igényes apartmanlakás alakulhat ki az egykori szocreál épületben. Ez a tevékenység ráadásul szaka­szolható, a pénz függvényé­ben. További előnyt jelent a la­kás mobilitásban is, hiszen a város centrumában gyakorlati­lag csak 50-60 négyzetméteres lakások vannak, s igény lenne akár nagyobbakra is.- Csak mellesleg említem meg, hogy az önkormányzat azt ígérte, a főtéri, vagy belvá­rosi rekonstrukciót az érintett tulajdonosokkal együtt kívánja megtervezni. Érdekes módon eddig nem kerestek bennün­ket, de ha mi fordultunk hoz­zájuk, vagy nem foglalkoztak velünk, vagy szigorú követel­mények elé állították egy-egy adott fejlesztési elképzelésün­ket. Mi továbbra is nyitottak vagyunk a hivatal felé, bármi­kor készek vagyunk asztal mellett megvitatni az álláspon­tokat - zárta a beszélgetést Molnár Arnold. A polgármesteri hivatal épí­téshatósági irodája kérésünkre annyit közölt, hogy valóban ér­kezett funkcióváltással kapcso­latos beadvány hozzájuk, amit jelenleg is vizsgálnak. LEJEGYEZTE: T. NÉMETH LÁSZLÓ- Mi valóban szállodaként szerettük volna üzemeltetni az épületet - mondja a tulajdonos elöljáróban, miközben helyet foglalunk a Bora Bora Café egy elegáns szegletében. - A volt bérlőkkel folytatott jogi huza­vona annyira lekötötte a figyel­münket, hogy közben eltelt egy egész év, amely alatt a gaz­dasági helyzet nagyot fordult. Mint mondja: nagy nevű szállodaláncok vezetőit keres­Idén negyven éve nyitotta meg szobáit a vendégek szá­mára a salgótarjáni Karancs Szálloda. A jubileum zárva találta az épületet, amely­nek sorsáról megannyi ka­csa reppent már fel. A tulaj­donos Rico Casa Kft. appart- manlakásokat szeretne ki­alakítani az épületben, az önkormányzat - egyes hír­források szerint - ragaszko­dik az eredeti funkcióhoz. Ezúttal Molnár Arnoldot, a Rico Casa Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a helyzetről, a té­nyekről és terveikről. fék fel az együttműködés re­ményében. Szinte egyöntetű volt a véleményük, hogy Sal­gótarjánban ekkora szállodát üzemeltetni a mai viszonyok között képtelenség. Se well- ness-jelleggel, sem más prakti­kákkal. Rég volt már az, ami­kor szovjet csoportok adták a kilincset egymásnak, de az is, amikor algériai diákok laktak az épületben tanulmányaik ideje alatt. Ráadásul a gépészet teljesen leromlott, az előző tu­lajdonos pedig gyakorlatilag üresen adta át az épületet.- Hatalmas pénzt igényel a korszerűsítés, a felszerelés - mondja Molnár Arnold. - A szállodáktól kapott, s az álta­lunk gyűjtött információk alapján kiderült, hogy ekkora szállodát nem bír el a város, nincs olyan attrakciója, amely majd' száz szobát igényelne és megtöltene, ezért más megol­dásban kezdtük törni a fejün­ket. A legreálisabbnak az tű­nik, ha apartmanlakásokat ala­kítunk ki a lepusztult szobák helyén, s azok jelentős ré­szét értékesítjük, egy kisebb részét pedig magunk üzemeltetnénk. Az eladásokból termelődne a pénz a folyama­tos felújításhoz, amely egyéb­ként akkor is el­engedhetetlen lett volna, ha szállodaként működünk to­vább. Öt emeleten alakítanának ki 47-120 négyzet- néteres apart- nanokat eladá­si céllal, s két emeleten saját üzemeltetésre. A apartmanház közös porta- szolgálattal rendelkezne. Az üzletsor megmaradna, sőt, a mozaik terem és az úgynevezett félemeleti rész is, amelynek funkcióját ké­sőbb alakíta­nák az igé­nyekhez. A tervek sze­rint az egyik kínai üzlet meg is szun­Közeledjenek az álláspontok!- A belváros rekonstrukciójában az önkor­mányzat szerint kiemelkedő szerepe van a Karancs szállodának - mondta lapunknak Pusz­ta Béla, Salgótarján polgármestere. - Első ízben a PHARE-nál megnyert első ütemet illetőleg is, de a majdani ütemek tekintetében is, amikoris a városközpontban egy konferencia-központ sze­repet szánunk a József Attila Művelődési Köz­pontnak. Az ehhez igazítandó szálláslehetősége­ket alapvetően a Karancs Szállóra tervezte a vá­ros. Korábban ez egybevágott a szálló - előző és jelenlegi - tulajdonosainak elképzeléseivel is. A mostani, új helyzetben két szándék „feszül” egymásnak. Mi tiszteletben tartjuk azt, hogy ki­nek a tulajdonában van a szálló. Bizonyos hatá­rok, feltételek között a tulajdonos rendelkezik a tulajdonával. Ezen bizonyos feltételek körébe tartozik az, hogy szinkronban legyenek az ön- kormányzat szándékával, a város fejlesztési el­képzeléseivel, hiszen a Karancs szálloda önma­gán túlmutató jelentőségű. Salgótarján szem­pontjából szimbolikus is, mert az utóbbi évtize­dekben nagyon kevés olyan kiadvány, képeslap készült a városról, amelyen - ha a Fő teret ábrá­zolta - a téren ne lett volna ott a szálloda. A szimbolikus jelentőségén túlmenően meghatá­rozó a szerepe a város vendéglátása és idegen- forgalma tekintetében, mivel az elmúlt időszak­ban más vendéglátó egységek is a Karancs szál­lodához igazították működésüket, fejlesztési el­képzeléseiket. A magam részéről örültem és tá­mogattam a szálloda fejlesztésével kapcsolatos elképzelést, mert abban bíztam, hogy a Karancs szálloda inspirativ szereppel lehet a városi ven­déglátásra - a többi vendéglátóegységgel kap­csolatban.- Milyen tárgyalásokat folytattak az új tulajdo­nossal?- Több szinten is folytak tárgyalások. A vá­rosközpont fejlesztését kidolgozó szakmai sze­replők szintjén, a főépítész, valamint a városi építéshatóság tekintetében is történtek egyezte­tések. Jómagam tájékoztatást hallgattam meg a szálloda fejlesztésével kapcsolatosan. Ezeket az elképzeléseket az önkormányzat támogatta, hi­szen a város fejlesztési elképzeléseivel szink­ronban volt, azt segítette. Támogató nyilatkoza­tunkat kiadtuk a területfejlesztési pályázatuk­hoz, amelyen komoly összeget nyert a tulajdo­nos az elképzelés megvalósításához. Örültünk, hogy az önkormányzat és egy magántulajdonos összehangolhatja a város érdekében a fejleszté­si elképzeléseit. Ezt követően váratlanul ért bennünket, hogy a tulajdonos - a velünk való előzetes egyeztetés nélkül - más szerepet szán a tulajdonában lévő ingatlannak. Váratlanul ért minket, s ezért is érzékeny ez a téma. Ha bárki más funkciót akar bármilyen épületnek, akkor ezt a váltást le kell egyeztetni, engedélyeztetni kell. Amilyen szinkronban voltunk az eredeti fejlesztés tekintetében, most egy komoly aszinkron van. Ezt a következő időszakban fel kell oldani. A Karancs szálloda funkciójának tervezett változásával az önkormányzat nem ért egyet. A szimbolikus és valós jelentőségének megfelelően szeretnénk a következő időszak­ban is számolni a Karancs szállodával, mint a salgótarjáni vendéglátás egyik meghatározó szereplőjével. Ennek érdekében mi a továbbiak­ban is a szállodaként való fejlesztést szorgal­mazzuk. A tulajdonosnak is végig kell gondol­nia az ügyet, ugyanakkor nekünk is figyelembe kell vennünk, hogy a tulajdonos mit akar az épülettel. A következő időszak nagy kérdése, hogy a mostani kétféle elképzelést lehet-e köze­líteni egymáshoz? A város fejlesztési elképzelé­seit tekintve vissza lehet-e állítani a harmóniát, a felek kifejtik a véleményüket és azt keresik, hogy vannak-e olyan pontok, ahol lehetnek kompromisszumok, megegyezések. Adott eset­ben az önkormányzat megteszi az érdekének megfelelő lépéseket - fogalmazott Salgótarján polgármestere. J. A. Válás 19 év után? Korill Ferencet, a József Attila Művelődési Központ igaz­gatója a Karancs Szállóban bekövetkező jövőbeli változá­sokról a művelődési központot érintő kérdések vonatkozá­sában kerestük meg. Az intézményvezető elmondta: a Karancs Szálló és étte­rem 19 éven át volt partnere a művelődési központnak olyan nagy volumenű rendezvényekben, mint a Tarjáni Ta­vasz, a Salgó Rallye-k, vagy a dixieland fesztiválok. Egye­bek mellett ennek a kapcsolatnak az elismerésére is szol­gált az az 1994-ben kapott Pro Urbe-díj, amelyet a Nemzet­közi Dixüand Fesztivál alkotó és szervező közössége ka­pott.- Az idei huszadik, jubüeumi fesztivál rendezéséből a Karancs kiszállt, amely a továbbiakban komoly szervezési problémákat jelent majd. Mindeddig -19 évig - egységesen működött az elszállásolás, az étkeztetés, valamint a két in­tézmény közelsége is pozitívan befolyásolta a fesztiválok gördülékenységét - hangsúlyozta Korill Ferenc. Hozzátet­te: a művelődési ház konferenciaközponttá történő átalakí­tását és annak jövőbeli funkcióját is rontja a Karancs „kivo­nulása” a szervezői körből. Kiemelte, hogy jelenleg nem lát olyan elszállásolási és étkeztetési megoldást az előre látható konferenciák és egyéb rangos események rendezésére, amely ugyanolyan rugalmasan biztosítaná az évekig bevált gyakorlatot.- Mindenképpen nagy veszteség, hogy a jövőben nem számíthatunk a Karancs Szállóra - szögezte le a művelődé­si központ igazgatója. SZ.E. Iimaimes j abllfeimi - iwduiarol'J'aJ

Next

/
Thumbnails
Contents