Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-17 / 90. szám
2004. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Gabriella a család szeme fényével, Mirjammal Személyes tapasztalatból tudom, hogy a miniszterelnökkel köny- nyebb manapság időpontot egyeztetni, mint a 2004-es esztendő férfihangjával. Gáspár Lacinak jószerivel a családjára sincs ideje azóta, amióta vége lett a sajátos vetélkedősorozatnak, az újságírókat pedig már halálosan unja. Ha nem a Nógrád Megyei Hírlaptól keresem, talán szóba sem áll velem. Természetesen esélyem sem volt arra, hogy Balassagyarmaton kapjam el; most szinte minden idejét Budapesten tölti. A Szőnyi úton találkozunk. A hotel, ahol lakik, csak pár utcányira van a TV2-tőI. Ez most a második otthona Lacinak, bár azt mondja, az otthon valami egészen más... NMH-exkluzív- Vámom kellett legalább negyed órát, amíg a szálláshelyére érkezett. Honnan jött éppen?- Egy televízió-műsor felvételéről. A Jakupcsek-shown forgattunk.- És hová megy innen?- Egy díjátadó gálára. Állítólag az egész magyar popszakma ott lesz.- Ezek szerint az unokatestvére is.- Igen, valószínűleg Győző is ott lesz (ifi. Gáspár Győző, a Romániából - a szerk.).- Beszélnek még egyáltalán?- Miért ne beszélnénk?- A bulvársajtó legutolsó jelentése szerint a Szulák-showban egymásnak estek és örök haragot esküdtek.- Most fel akar idegesíteni? Miért kell mindent elhinni? A fele sem igaz ezeknek a híreknek, a nagy részét az újságírók találták ki. Véleményem szerint a világon semmi baja nem volt annak a Szulák-shownak. Vendég voltam, majd behívták Győzőt. Én is énekeltem két számot és ők is. A legutolsó dalnál odajöttek a lányok, és elém tartották a mikrofont, hogy énekeljek velük. Annyira váratlan volt a szituáció, hogy meg sem tudtam szólalni, ráadásul a dalt sem ismertem. Ha felkészítettek volna rá, és előtte legalább egyszer átolvashattam volna a szöveget, „Mindent megadunk a gyermekünknek, ami nekünk nem adatott meg” semmi probléma nem lett volna. Szó sem volt arról, hogy én megszégyenítettem volna őt.-És a kotta, amelyet Győzikeelé rakott?- Semmi közöm nem volt hozzá, azt Szulák Andrea találta ki, és ő nyomta az orra alá. Tudja mit? Most nagyon őszinte leszek. Volt még egy apró mozzanata ennek a tv-felvételnek. Személy szerint nagyon kedvelem a romanticos lányokat, különösen Katinkái, hiszen tudom, hogy jazzénekesnő. Megtiszteltetés lenne, ha egyszer együtt énekelhetnénk. Győzőt többször kértem, hogy mutasson be neki, de ez a mai napig nem történt meg. A Szulák-show forgatása előtt beszélgettünk a stúdió folyosóján Győzővel és mellettünk folyamatosan szaladgáltak el a lányok. Eszükbe nem jutott, hogy odaköszönjenek. Ezek után pedig teljesen ismeretlenül odajönnek és elém tartják a mikrofont. Mindezek ellenére nem haragszom rájuk és nem érzem azt, hogy hibát követtem volna el. Miután megjelent a cikk, hogy megszégyenítettem az unokatestvéremet, felhívtam Győzőt, aki azt mondta, ne foglalkozzak semmivel...- Nem akartam egyből a pletykákkal kezdeni, de ha már itt tartunk, nem kerülhetjük ki a Tóth Veronikával kapcsolatos híreszteléseket sem. Miért mondhatta önről, hogy gyenge jellem?- Isten bizony, nem tudom. Megkérdeztem tőle, azt mondta, soha nem nyilatkozott ilyet. Mindenesetre azt már éreztem a műsor kezdetén is, hogy valami miatt nem kedvel, de nem értem, miért kell a végén így kavarni. Ennek ellenére én nagyon szeretem őt is és az összes többi játékostársamat is. Hozzám bármelyikük fordulhatna bizalommal, ha úgy adódna.- Nagy Edmond Gézával mikor találkozott utoljára? Amikor Edmond kiesett, a kamerák előtt esküdtek örök barátságot egymásnak.- Telefonáltam neki, miután kiestem, de ő még egyszer sem hívott. Biztosan sok dolga van...- Mikor volt utoljára otthon?- Húsvétkor. Igyekszem hetente legalább egy napot otthon tölteni.- Mivel utazik?- Autóval.- Van jogosítványa?- Nincs, de a barátok segítenek.- Önzetlenül?- Önzetlenül, de nem várom el, hogy önzetlenül tegyék.- Amíg nem volt Megasztár, addig is megtették?- Az igazi barátaim igen. Amikor bekerültem a műsorba, hirtelen azok az emberek is elkezdtek köszönni, akik előtte rám sem néztek.- Hogyan viseli távollétét a családja?- A szüléimét különösebben nem viseli meg, hogy nem vagyok otthon, hiszen már évek óta külön élek tőlük. Leginkább a feleségemnek és a kislányomnak nehéz, ők szenvednek a hiányomtól. Szerencsére mindketten megértők, hiszen tudják, hogy az az időszak, amelyet távol töltök, befektetés. Hónapokkal később kamatozik majd ez igazán, amikor remélhetőleg beindul a szakmai életem és lesz lemezem.- Kapott már szerződést?- Nem írtam még alá semmilyen papírt, de ajánlatot már kaptam.- Kire számíthat igazán? Van valaki, akinek kikérheti a véleményé döntés előtt?- Senkire nem számíthatok, csupán magamra. Érdeklődöm zenészektől, de édeskevés az a tanács, amit adnak. Igazából senki sem segítőkész. Szeretnék jó döntést hozni. Ez a legfontosabb, nem szeretném elszúrni a karrieremet. Itt, a siker kapujában nem tolhatom el.- Boldog ember?- Most az vagyok.-S ha fél évvel korábban kérdezem?- Akkor azt válaszoltam volna, hogy a világ legszerencsétlenebb embere vagyok. Gondoljon bele; amióta az eszemet tudom, csak a mm zene érdekelt, mégsem csinálhattam azt, amit szeretek. Tizennégy éves korom óta dolgozom. Nem volt mese, dolgoznom kellett. Tizenévesen napszámba jártam. Amint hajnalban meghallottam a kakas kukorékolását, már keltem ki az ágyból, és siettem a vonathoz, hogy elérjem a pesti járatot. Segédmunkásként maltert kevertem, de kőművesmunkákat is vállaltam. A családban én vagyok a legidősebb fiú, kénytelen voltam szerepet vállalni a családfenntartásban. Amit eddig elértem, és fel tudok mutatni, az mind a saját kezem munkája. Kitanultam a bútorasztalos-szakmát és a helyi bútorgyárban is dolgoztam, három műszakban. Szüléinktől nem számíthatunk semmilyen anyagi segítségre, hiszen szerény anyagi körülmények között élnek, de ez nekik talán jobban fáj, mint nekünk. A baj akkor tetőződött igazán, amikor kiderült, hogy édesapám súlyos beteg, tüdőrákja, gyomorbetegsége van. Emlékszem, egyszer egy cukrászda mellett dolgoztunk. Tizenöt éves gyerekként nehéz volt megállni, hogy be ne menjek megenni egy franciakrémest.. De amikor a legjobban kívántam,. megszólalt bennem egy hang, s figyelmeztetett, hogy ne herdáljam el a pénzt: az öcsémnek cipő kell, édesapámnak pedig gyógyszer.- Viszonylag korán nősült.- De nem kapkodtam el a dolgot. Góbival sokáig futottuk a köröket, amíg túljutottunk egy kibontakozó szerelem állomásain. Egy gospellkórusban énekeltünk közösen, amikor elkezdtem neki udvarolni. Fiatalok voltunk, és korábban egyikünknek sem volt szerelem az életében. Két évbe tellett, amíg megkértem a kezét, majd újabb két évig jártunk jegyben, aztán házasodtunk össze. Kislányunk, Mirjam hat évvel az esküvő után született. A feleségemnek is és nekem is szűkös, nehéz gyerekkorunk volt. Neki megpróbálunk mindent megadni, amit mi nem kaphattunk meg. Ezért egyelőre nem is tervezünk több gyereket, hadd jusson legalább neki mindenből, amire mi képesek vagyunk. Amikor elérzékenyülök - és bevallom, a közönség sze- retete láttán ez gyakran megtörténik velem - mindig ő jut az eszembe.- Megszokta már az ismertség hozadékát? Végig tud úgy menni az utcán, hogy meg ne állítsák?- Nagyon furcsa érzés, de azért jólesik, hogy az emberek megállítanak az utcán, autogramot kémek, támogatásukról biztosítanak. Néha fél órába is beletelik, amíg a központból hazáig tartó 300 méteres utat megteszem. Máskor öt perc alatt hazaértem a közeli boltból, most van, hogy egy óráig is távol vagyok.- A népszerűség már anyagi haszonnal is jár?- Igazából akkor jár majd anyagi haszonnal, ha beindulnak a fellépések. A nyár valószínűleg jó időszak lesz. Nem akarok álszerény lenni, de soha nem a pénz miatt zenéltem. Most is csak a család miatt fontos. Korábban nagyon sokat jártam ingyen zenélni, és soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ebből pénzt fogok keresni. Azt mondtam a társaimnak, fizetniük sem kell, csak hagyjanak zenélni. Titkon persze mindig arra vágytam, hogy semmi mással ne kelljen foglalkoznom, de időnként voltak olyan időszakok az életemben, amikor már majdnem beletörődtem, hogy soha nem állhatok színpadon.- Balassagyarmat hogyan viszonyul önhöz?- Úgy érzem, büszke rám a városom, hiszen mindenhol szeretettel találkozom. A polgármester úr is nagyon kedves volt, azt ígérte, mindenben támogatni fog.- Marad Gyarmaton, vagy költözik Pestre? .- Nem hinném, hogy ott kellene hagynom a szülővárosomat. Talán egy autó megoldás lesz mindenre. De az is előfordulhat, hogy albérletet kell fizetnem. Költözésen egyelőre nem gondolkodtam.- Mire vágyik a leginkább?- Boldogságra és arra, hogy mindig különbséget tudjak tenni a jó és a rossz között. Nem szeretnék már hiányt szenvedni semmiben. Sándor András „Úgy érzem, büszke rám a városom” Egy Megasztár Balassagyarmatról: Gáspár László
