Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-17 / 90. szám
L L ^Színházi esték >■£18 Akárcsak a legesekéig) lyebb tehetségű és mi'N nimális jártasságú színházi emberek is képesek bizonyos szövegkönyvekből jó előadást produkálni. Vannak ugyanis olyan művek, amelyeket - ahogy mondani szokás - nehéz elrontani. Sarkadi Imre 1961-ben, halála évében írott „Elveszett paradi- csom’-a ezek közül való, mert az emberi élet legszebb érzését, legnagyobb titkát, a szerelmet a maga tiszta formájában emeli piedesztálra. Olyan sajátos szituációt teremt köréje, amelyben az olvasónak, nézőnek nincs más „dolga”, mint együttérezni a főhősökkel, s mélyen sajnálni, hogy őszinte érzelmeik,külső” okok miatt nem teljesedhetnek ki. Az ilyen részvétre mindig éhes a lélek... Ez persze csak egyik lehetséges - mondhatni kissé felületes megközelítésű - értelmezése Sarkadi drámájának. Ő, mint a huszadik század közepi magyar irodalom nagy reményű és tragikus végű képviselője, ennél sokkal többet írt bele ifj. Sebők Zoltán agysebész és távoli rokona, Mira találkozásának történetébe, s az apa, a mindkettőjük által szeretett id. Sebők Zoltán alakjába, egymáshoz való viszonyukba. Akárcsak az összetartozó „Bolond és szömyeteg”-ben, az „Oszlopos Simeon”-ban, vagy a „Gyávábban, itt is az etikai dilemmák dominálnak, nagy hangsúlyt kap egy önsorsrontó személyiség, mintegy az ötvenes évek traumái Szerelem, életre-halálra után nehezen magára találó értelmiségi magatartás reprezentánsaként. A fiatalabbik Sebők orvosként sikeresen építi ugyan karrierjét, magánéletében azonban alig több mint harmincéves kora ellenére túlságosan is sokat tapasztalt, már-már kiégett, cinikus ember. Egy, számára korántsem fontos kapcsolata okozza vesztét is: aktuális szeretője rábeszéli, hogy vegye el tőle férje magzatát. A küret azonban a páciens életébe kerül. Zoltán tudván, hogy tiltott műtétet, műhibát követett el, néhány napra hazautazik apjához, hogy elbúcsúzzék tőle. Akkor még nem tisztázta, hogy miként dönt: vállalja-e tettének jogi következményeit, vagy inkább elmenekül az életből, a felelősségre vonás elől. Szilaj, szabadsághoz, sőt szabadossághoz kötött természete az utóbbi megoldáshoz közelíti, mindaddig, amíg apjánál meg nem ismeri a kolozsvári egyetemistát, az építésznek készülő tizenkilenc éves Mirát. A lány bája, rajongó lénye magával ragadja, azonmód beleszeret és ráébreszti: az ő hiánya jelenti számára az igazi veszteséget. „Ezért a lányért éltem volna...” - mondja apjának a darab végén, aid a lehető legbölcsebben válaszol: „Próbáld meg.” Az éppen 75. születésnapját Mira „közreműködésével" ünneplő idős Sebők humán műveltségű, görög-latin szakos tanár, de nyugdíjazását követően természettudományos stúdiumokba, kutatásokba kezd, növényekkel kísérletezik, méhészkedik, barkács- kodik. A magasröptű intellektus és a kétkezi munka ilyen szintű társulása azonban nemcsak szokatlan, hanem eléggé valószerűtlen, életidegen is, amit bizony éppúgy szokás felróni Sarkadinak, mint a szerelmespár meseszerű, váratlan, szinte deus ex machina módjára bekövetkező egymásra találását. Mira utal is rá, hogy ő „boszor- kánykodta” apja házához éppen ez idő tájt a jó hírű doktort. A nézők azonban általában „megbocsátják” e romantikus vonást, sőt talán éppen ezért szeretik évtizedek óta a rendre elővett „Elveszett paradicsom”-ot. Az viszont, hogy e már-már klasszikus dráma élménye sokakban él korábbi színházi előadások vagy televíziós közvetítések révén - az egyik legutóbbi változatot 1989-ben mutatta be a Nemzeti Színház Kállai Ferenc, Cserhalmi György és Malek Andrea főszereplésével - bizony eléggé megnehezíti a mindenkori színpadra állítok dolgát. Mint minden ismert darab esetében fennáll az összehasonlít- gatás lehetősége, s ez igaztalanul befolyásolhatja a ráhangolódás, a befogadás folyamatát. Pedig az adott előadást az alapműhöz lehet csak viszonyítani, s mindig „itt és most” kell minősíteni. A mindösz- sze néhány éves múltú Turay Ida Színtársulat a korábbiakban is korrekt, igényes produkciókkal tette le névjegyét Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban. E Sarkadi-művel sem okozott csalódást. Hű maradt az író mondandójához, nem aktualizált mindenáron, de korszerű, jó ritmusú, ugyanakkor túlzásoktól mentes interpretációját adta. Ez elsősorban a rendező, Koltai János érdeme, aki - az eredetiben jelzett szobabelsőtől már hagyományosan eltérően - egy idülisztikus vidéki otthon verandáján és udvarán láttatja a cselekményt. Jó ötlete a lócák és asztalok, mint bejárható tárgyak bevonása a játékba. Koltai önmagára is osztott szerepet: visszafogottan, emberi értékeit hangsúlyozván jeleníti meg id. Sebők Zoltánt. Bubik István ugyancsak hitelesen formálja meg a vibráló, a világra haragvó, de szeretni is képes, kétségek közt gyötrődő Zoltánt. Neki még azt is el lehet hinni, hogy vérző, fájdalmas kézzel is vadul veri a „tam-tam”-ot, hogy kidobolja bánatát, megoldhatatlan feszültségeit. Kellemes meglepetés Haumann Petra érett játéka Mira szerepében. Figyelemre méltó az az érzelmi fejlődéstörténet, amely során az ábrándos, cserfes, kedves kislányból órák alatt változik vonzó, szerelmét tudatosan vállaló nővé. A szerző eleve háttérszerepet szánt Mira apjának és a házvezető Zsófi néninek. Cs. Németh Lajos és Tóth Judit játéka ennek megfelelően értékelendő. A durvasággal, thrillerrel, horrorral, öldökléssel teli való világunkban, jelenkorunk sokszínű, az alternatív, kísérletező színházat előszeretettel preferáló művészeti életében üdítő kivételnek hat - minden valószínűtlensége ellenére - az ilyen, lélekbe markoló, erkölcsi állásfoglalásra késztető, katartikus hatású darab, illetve előadás. E drámatípus soha nem mehet ki a divatból, szükségünk van - kell, hogy legyen! - a tükörre, az önmagunkkal való szembenézésre. Ellenkező esetben érzelmi életünk fokozatosan sivárrá válhat, a végletekig kiüresedhet, s hovatovább emberi mivoltunk is veszélybe kerülhet... CSONGRÁDY BÉLA Mira (Haumann Petra) kedvessége először id. Sebők Zoltánt (Kottái János) hódította meg Hét Végi Ügyeletek Orvosi készenlét Salgótarján: A hét végi ügyeleti ellátás péntek 16 órától hétfő reggel 8 óráig tart. A központi ügyelet (felnőtt és gyermek), Ady Endre út 3. szám alatt, a volt bőr- és nemibeteg- gondozó épületében lévő egészségügyi létesítményben van. Tel.: 32/410-853. Az anyatejgyűjtő állomáson - szintén az Ady Endre út 3. szám alatt - a fenti napokon reggel 8-9 óra között veszik át a tejet. Balassagyarmat: Rákóczi fejedelem út 66. szám alatt, szintén a fenti időkben lesz az ügyeleti ellátás. Telefon: 06-35/301- 621. Bátonyterenye, Rétság: az alábbi helyeken tartanak ügyeleti ellátást, péntek 16 órától hétfő reggel 7.30 óráig.- Bátonyterenyén: az Ózdi út 60. szám alatti rendelőben, telefon: 06-32/353-344;- Rétságon: a József Attila út 13. szám alatti rendelőben, telefon: 06-35/350-561. Szécsény: a Rákóczi út 113. sz. alatt lesz a fenti napokon ügyelet. Telefon: 06-32/370-432. Pásztó: a gondozóházban, a Hársfa utca 1. szám alatt (a rendelőintézet mögötti Semmelweis utcai bejáratnál) lesz háziorvosi ügyeleti ellátás a fenti napokon. Telefon: 06-32/561-020, vagy 06-32/561 -000/2191 -es mellék. Lelkisegély-telefonszolgálat: Salgótarjáni körzet: 06- 32/311-600. (Este 18 órától reggel 6 óráig ingyenes!) Balassagyarmati körzetben: a 06-80/505-502-es ingyenes körzeti hívószámon. Gyógyszertárak nyitva tartása Hét végi ügyeletet - a fenti napokon - az alábbi gyógyszer- tárak tartanak megyénkben: Salgótarjánban a Kossuth út 2. szám alatti Szent Anna patika. Balassagyarmaton a Rákóczi út 51. szám alatti Szent György gyógyszertár; Bátonyterenyén a Kiste- renye, Vasút út 5. szám alatti Kastélykert patika; Pásztón a Semmelweis út 9. szám alatti Gyógyír patika; Szécsényben a Rákóczi út 94. szám alatti Szent Jób gyógyszertár ügyel. Rútságon nincs ügyelet, a sürgős segítségre szoruló betegeket Balassagyarmat és Vác patikái látják el a hét végén gyógyszerrel. Állatorvosi ügyeletek A Magyar Állatorvosi Kamara Nógrád Megyei Szervezetének magán-állatorvosi (betegbejelentés) ügyeleti szolgálatának időtartama péntek (vagy az ünnepnap előtti munkanap) 14 órától hétfő (vagy az ünnepnapot követő nap) reggel 6 óráig tart. Balassagyarmat és Szécsény ügyeleti körzet (B.-gyarmat, Szécsény, Szügy, Rimóc, Terény székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Hegedűs Szilárd Balassagyarmat, Jópalócok út 45., tel./mobil: 06-35/313-341, 06- 30/307-6390; Rétsági ügyeleti körzet (Rétság, Romhány, Diósjenő, E)ejtár, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Dobos Attila Rétság, Börzsönyi út 33., tel./mobil.: 06-35/350-140, 06- 30/9581-175; Salgótarjáni ügyeleti körzet (Salgótarján, Cered, Litke, Karancslapujtő, Bátonyterenye, Mátraterenye székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Juhász Béla Karancskeszi, Fő út 42., tel./mobil: 06-32/450-052, 06- 20/2149-255; Pásztói ügyeled körzet (Pásztó, Kálló, Alsótold, Ecseg, Palotás, Márkháza székhelyű állatorvosi működési terület): dr. Brenda Péter Márkháza, Rákóczi út 70., tel./mobil.: 06-32/390-003, 06- 20/230-6554. A Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás hatósági állatorvosi ügyeleté a hét végén (szombat-vasárnap) az alábbiak szerint alakul: Rétság és környékén (Rétság, Romhány, Diósjenő, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégely-pa- lánk és környéke): dr. Mácsik László Érsekvadkert, Petőfi út 12., tel./mobil: 06-35/3404)15; Balassagyarmat, Szécsény és környékén (Szanda, Érsekvadkert, Terény, Magyamándor, Őrhalom, Varsány, Rimóc, Endrefalva) : dr. Érsek Ervin Balassagyarmat, Óváros tér 22., tel: 06- 30/949-8676; Salgótarján és környékén (Salgótarján, Cered, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kishartyán, Bátonyterenye, Márkháza, Mátraterenye, Kazár és környéke): dr. Mag Gyula Salgótarján, Kővár út 4., tel./mobil: 32/421-307, 06- 20/936-2008; Pásztó, Palotás és környékén (Pásztó Kálló, Cserhátszentiván, Ecseg, Palotás és környéke): dr. Baboss Csongor Kálló, Kossuth út. 4L, tel./mobil: 06-32/477-033. _______ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES___________ Á prilis 10-i rejtvényünk helyes megfejtése: „Értein Giziké, szőkíteni, mint az olajat!” Szerencsés nyertesünk: Bocsa Árpád Pásztó, Kinizsi P. u. 9. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb április 23-ig juttassák el szerkesztőségünk címére. Válságán 8) Sebők Zoltán (Buták István), a staes agysebész élete __________________________________FOTÓiP. TÓTH LÁSZLÓ