Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-15 / 88. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK MEGY El KORKÉP A megyei költői mezőny élvonalában Romhányi Gyula estje a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban Romhányj Gyulát (balról) és költészetét dr. Csongrády Béla mutatta be „Szükséges, hogy vers irassek, hiszen, ha nem így lenne, meggörbülne a világ gyémánttengelye” - idézte bevezetőjében József Attilát Romhányi Gyula tegnapi, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, a költészet napja alkalmából tartott költői estjén a rendezvény házigazdája, dr. Csongrády Béla, közíró, újságíró, lapunk volt felelős szerkesztője. NMH-információ A Salgótarjánban született, s jelenleg Balassagyarmaton élő Romhányi Gyula a mai megyei költői mezőny élvonalába tartozik. Első verse 1976-ban jelent meg az ötvenéves Palócföldben, melyet ma is egyik legfontosabb szellemi műhelyének tart. Szellemi műhelyének tekinti a balassagyarmati Komjáthy Irodalmi Társaságot és a Madách Imre Városi Könyvtárat is, a költő elődök közül pedig Villonnal, Faludy Györggyel és Ladányi Mihállyal is szellemi rokonságban áll - mondta az est házigazdája. Dr. Csongrády Béla ezután Romhányi Ködben című gyűjteményes kötetét mutatta be az egyes ciklusok jellemző vonásairól szólva, s idézettekkel alátámasztva az elmondottakat. Ezután kezdődött a beszélgetés, melynek első részében a költő - kérdésre válaszolva - egyrészt azt erősítette meg, hogy költészete valóban köz- és magánszociográfia lírában. Beszélt a magány és az egyedüllét viszonyáról, gyakran visszatérő kifejezéseiről, s új versét is megismerhették a jelenlévők. A költői esten a Varietas Színpad előadói dalt és verseket szólaltattak meg. A rendezvényen a Varietas Színpad adott műsort FOTOK: GYURIAN TIBOR * Bátonyterenyén, a Kastély- kerti Művelődési Ház és Könyvtárban ma délután öt órakor a költészet napja alkalmából megemlékezést tartanak. Előtte megkoszorúzzák Abonyi Lajos író emléktábláját. Ugyancsak Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtárban ma 14 órától a költészet napja alkalmából tartanak ünnepséget. Köszöntőt mond Nagy Lajosné területi képviselő, közreműködik Kun Judit tanuló. Ezt követően versmondóversenyt rendeznek a város általános és középiskolás tanulóinak részvételével. „Költők által álmodik az emberiség...” A 15 éve elhunyt Ratkó József vetette papírra ezeket a sorokat Szégyentelenül című versében, akinek lírája József Attila költészetének vonzásában bontakozott ki - mondta Oroszlánná Mészáros Ágnes, a Madách Imre Városi Könyvtár igazgatónője a hagyományos költészet napi zarándoklaton, melynek során a diákság meglátogatja a történelmi város irodalomban oly gazdag mementóit, többek között a Balassi- sztélét, a Petőfi-szobrot és a Szabó Lőrinc-emléktáblát. Balassagyarmat Különleges esztendő 2004 - emelte ki a Madách-díjas intézmény vezetője. Negyven évvel ezelőtt, 1964. április 10-én, József Attila születésnapjának előestéjén az Egyetemi Színpadon rendezte meg a Magyar írók Szövetsége az első költészet napi országos megnyitóünnepséget, ahol Czine Mihály és Szabolcsi Miklós mondott bevezetőt. 11-én a költő szülőházában, a IX. kerületi Gát utcában József Attila-kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából. S azóta minden tavasszal szerte az országban meghívók invitálják a versszerető közönséget a közös emlékezésre... A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Ba- lassi-emlékévet hirdetett a magyar reneszánsz legnagyobb költője születésének 450. és halálának 410. évfordulója tiszteletére. Balassagyarmat nevének első felét örökölte a poéta családjától, s Balassi Bálint következetesen használta a Gyarmati előnevet. A Balassi Bálint Gimnázium, az Ipoly Eurorégió és a Madách Imre Városi Könyvtár nagyszabású programmal készül a megemlékezésre - mondta az igazgatónő, aki a városban működő Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság fennállásának 25. évfordulójáról is megemlékezett. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy Balassitól kezdve ötödfél századon át máig van irodalma Balassagyarmatnak - hangsúlyozta Oroszlánná Mészáros Ágnes. A jelenkor munkái a könyvtár segítségével jelt adnak a máról. Dr. Balázs Jánosáé tanárnő megemlékező szavai szerint a költészet értékeink védelme a pusztító erőkkel szemben. A líra ősi törekvése, hogy a szavak segítségével láthatóvá tegye a láthatatlant, érzékelhetővé a gondolatot. Szabó Lőrinc Tücsökzenéje pedig nemcsak a kor Balassagyarmatát, hanem a gyerekkor tündérvilágának szépségét is láttatja. A zarándoklat méltó befejezéseként az 1971-ben létrejött, Virágh László által alapított nemzetközi hírű Ars Renata szólóének-együttes adott hangversenyt Balassi Bálint és Európa címmel a házigazda intézményben, a könyvtár épületében. SZABÓ ANDREA Kitüntetett figyelem a lírának megzenésített versét a daltulajdonos, zeneszerző Enyedi Béta adta elő, aki emellett más alkotó általa megzenésített versét tolmácsolta. Az előadó elmondta, egy magyar ember, aki éveken át külföldön élt tolókocsiban és hazajött, hogy itthon haljon meg, írt egy verset. Dedik Jánosnak hívják és a „Hadd maradjak még e földön című” versének megzenésített bemutatóján részt vett és ez olyan hatással volt rá, hogy ma már tolókocsi nélkül közlekedik. A festőművész, Simon M. Veronika, aki Szabó Zoltán verseskötetének illusztrációját készítette, két legkedvesebb versét mondta a „Titkok és vallomások” című kötetből Emberek vagyunk, illetve Melletted címmel, zenei aláfestéssel. A költő-, Szabó Zoltán az előbb említett, valamint az elsőként megjelent „Virágok az út szélén” című kötetből mondott el több verset. Végezetül „A mozgóposta balladája” című legújabb alkotását adta elő, utalva az ott kialakult helyzetre, arra, hogy ő ott éveken át dolgozott és szerette, amit csinált és ez a munka hamarosan megszűnik. KEREKES LAJOS Rendkívül színvonalas költészet napi műsort rendezett a közelmúltban Pásztó város önkormányzata és a Teleki László Városi Könyvtár, melynek házigazdája Szabó Zoltán pásztói költő volt, akinek most kerül bemutatásra „Titkok és vallomások” című verseskötete. Pásztó Gerhát Gyuláné, a városi könyvtár munkatársa megnyitóbeszédében kifejezte, hogy intézményük mindenkor kitüntetett figyelmet szentel a költészetnek, majd Zsiga Lajos, ugyancsak pásztói poéta „A költő - Szabó Zoltán neve alá” című versét tolmácsolta köszöntve pályatársát. Szabó Zoltán elmondta, hogy meghívott vendége, Havas Judit előadó- művész sajnos, nem tudott eljönni, majd a rendezvényen festményeit bemutató Simon M. Veronika munkásságát mutatta be. A költő szólt arról, hogy Pásztón a szervezett irodalmi életet fel kellene lendíteni és ehhez a jelenlévő Sisák Imre polgármester segítségét kérte. Szeretné felkeresni az iskolákat, mert a tehetséges gyerekek csodálatos dolgokat csinálnak és a szemükben csillogó fény nem szabad, hogy kihunyjon. Szabó Zoltán legfőbb álma egy irodalmi művészkör létrehozása. Az irodalmi műsor Szabó Zoltán „Mit hoz a holnap” című Balról jobbra: Enyedi Béla, Simon M. Veronika és Szabó Zoltán Végül József helyett Jákob lettem... Markó Ivánra számíthatnak egy salgótarjáni balettiskola megalakulása esetén A szalagavatói táncverseny kapcsán a közelmúltban Salgótarjánba látogatott Kossuth-dí- jas táncművészünk, Markó Iván, aki az országos rendezvény zsűrijének elnöke volt A verseny szünetében szakított időt, s lapunk rendelkezésére állt egy villáminterjú erejéig. NMH-informácíó- Ön tulajdonképpen most hazatért Nógrádba, hisz Balassagyarmaton született, igaz, korán elkerült innen Budapestre. Kötik-e még valamüyen emlék képek a Palóc- fóldhöz?- Mivel apukám itt dolgozott a 60-as években egy lakáskarbantartó szövetkezetben mint részlegvezető, gyakran hozott le engem, sőt volt, amikor itt teleltem. Igaz már csak foszlányokban emlékezem ezekre az időkre, de életem nagyon szép korszaka volt.- Az Öperaház, majd Brüsszel - ahol a XX század legendájának, Maurice Bejárt világhírű társulatának vök tagja - után 1979-ben az Állami Balettintézet végzős tagjaiból megalapította a híres Győri Balettet. 12 év után vált meg tőlük, majd az új és új formák keresése közben Jeruzsálem, Bécs, Párizs és Sydney következett vendégkoreográfusként, és persze ’85 óta a bayreuthi ünnepi játékok meghívásának is folyamatosan eleget tesz - azaz „lába előtt hever a világ". Mégis hazajött és '96-ban létrehozta a Magyar Fesztiválbalettet. Hol járt legutóbb társulatával?- Most jöttünk meg Izraelből, ahol az ottani tavaszi fesztivál keretében három városban is fölléptünk, mondhatom csodálatos élmény volt, különösen Jeruzsálem, mely a városok városa.- Ön egyszer egy interjújában azt mondta, hogy egy táncos 30-on felül már öregedni kezd. 51 éveses is hangoztatta, hogy nem ismer senkü sem a világon, aki az Ön komban táncolna. Most 57 lesz, és még mindig ott van a deszkákon Donnert Cirkusz - illúzió és bohóctréfák NMH-informacio Megyénkben lép fel e héten a Donnert Cirkusz: a társulat, Bátonyterenyén (a Penny Market mellett) és Pásztón (a szabadidőparkban) délutánonként tart előadásokat. ________ A MŰSORBÓL!- a Donnert Family különleges illúzióshowjával kápráztatja el a közönséget- a Duo Desperado westernparádéja a cirkusz porondján- újdonságok, bohóctréfák, idomított állatok ' A drkusz sátra mellett a gyermekeket pónilovaglás és kis vidámpark várja. Mit adott elő legutóbb, egyáltalán meddig szeretne még fellépni?- Tavaly a Nemzeti Színházban a Rajkózenekarral ______-_______ k özösen mu- Markó Ivánra számíttattunk be egy hatnak Salgótarjánban, darabot - a ha valami beindul a ba- Romantiádát - lett terén amely a romák múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik, és abban alakítottam a vén cigány szerepét, aki végiggondolja az életét, vágyát, reményeit. Ami az én vágyaimat illeti, addig szeretnék táncolni, amíg a Jó Isten engedi.- Volt már szamuráj, csodálatos mandarin, Jézus az emberfia, fából faragott királyfi, sivatag vándora, kékszakáüú herceg és ötszáznál többször tűzmadár. Van olyan szerepvágya, melyet még nem táncolt el?- Az az igazság, hogy a József és testvérei már gyerekkoromtól - amióta a nagymamámtól hallottam a történetet - érdekel és a darab névadóját szerettem volna eltáncolni, de váahogy váamilyen okból sohasem sikerült. Végül Józsefből Jákob lettem, az apja, mire ’99-ben bemutatták. Ám Jákob szerepe is fantasztikus lehetőség, hisz a darab elején 30, a végén 80 éveset kellett áakítanom.- Már régóta ír naplót, melyet reméljük a nyilvánosságnak (is) ír. Mikor olvashatjuk?- Váóban, az éjszakám nagy része ezzel megy el, és az életemről szól. Még dolgozom rajta, nem értem a végére, de váóban szeretném kiadni.- Hallani olyan tervekről - bár nem tudom mennyi manapság a realitása - hogy Salgótarjánban esetleg balettiskolál nyitnának. Remélhetik a segítségét?- Ha megkérnek, természetesen segítek! Előadások: Bátonyterenye Április 15.: 18 óra Pásztó Április 17.: 15 és 18 óra Áprilisl8.: 18 óra
