Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-08 / 57. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M E GYEI 2004. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ KORKÉP Közlekedési verseny a Kodályban Ponyi Béla alezredes, a megyei baleset-megelőzési bizottság ügyvezetőié (balról a második) nyitotta meg a versenyt Gordos Mátyás alezredes bemutatja a versenypályát a versenyen részt vevő negyedikes tanulóknak (Folytatás az 1. oldalról) az országos szintű felmenő ver­senyrendszer létrehozását. En­nek nyomán az 1994-95-ös tan­évtől a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium az Országos Bal­eset-megelőzési Bizottsággal kö­zösen meghirdette a 10 és 14 éves korosztály részére a versenyt. - Mint kezdeményezők, abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy az első országos verseny megrendezésének jogát mi kap­tuk, melyet 1995. március 31. és április 2. között sikeresen lebo­nyolítottunk Salgótarjánban - emelte ki az alezredes. A verseny minden évben igen nagy számú Az ügyességi verseny egyik izgalmas pillanata résztvevőt vonz, s országos vi­szonylatban Nógrád megyében vállalkoznak a legtöbben a meg­mérettetésre. E tanévben 47 isko­la 1137 tanulója töltött ki tesztla­pot. A legjobb eredményt elérők közül 10 negyedikes és 10 nyolca­dikos diák jelent meg szombaton a Kodály iskolában, hogy bemu­tassa ügyességi tudását. Mindkét korosztályból az első helyezett képviseli a megyét az általános is­kolák országos közlekedésisme­reti tanulmányi versenyén április 7-8-án Egerben, valamint részt vehet az Országos Baleset-meg­előzési Bizottság által Fonyódli- geten szervezett nyári közleke­désbiztonságitáborozáson- tette hozzá Ponyi Béla. Az elméleti és gyakorlati tudásról is tanúbizony­ságot adó versenyen a negyedik osztályosok között az első helye­zett Gembolya Gábor (Diósjenő) lett, második Kosztrihán István (Balassagyarmat, Kiss Árpád Ál­talános Iskola), harmadik Fövényesi Tamás (Nagyoroszi). A nyolcadikosok versenyét Vérből Zoltán (Nógrádmegyer) nyerte meg, Csige Csaba (Rétság) lett a második, harmadik helyezésben pedig Hegedűs Anita (Salgótar­ján, Kodály Zoltán Általános Isko­la) részesült. A tíz és tizennégy éves korosztály versenyzői FOTÓK: GÓCS ÉVA Vadászbál Etes Szombaton került sor a Nádasd Vadásztársaság báljára az etesi kultúrotthonban. A mu­latság a vadászinduló trombita­hangjaival kezdődött meg, majd a férfiak köszöntötték a nőket a nőnap alkalmából. A Karancsla­pujtői Általános Iskola Golden tánccsoportja keringővei ked­veskedett a meghívottaknak. A menü stílusosan tűzdelt szarvascomb, vaddisznópörkölt volt, de a vadak mellett szegedi halászlét is felszolgáltak. A tél­búcsúztató táncmulatság a reg­geli órákig, kifulladásig tartott. A megnyitó ünnepi pillanata A karancslapujtői Golden tánccsoport FOTÓK: GÓCS ÉVA Biztonságos közlekedés SZÉCSÉNY Az Országos Baleset-megelő­zési Bizottság által a közép- iskolások részére kiírt köz­lekedésbiztonsági versenyt az elmúlt napokban rendez­ték meg Szécsényben, A fiatalok kerékpár, segéd­motorkerékpár, személygépko­csi kategóriában versenyeztek. Az utóbbi két kategóriában a ne­vezés feltétele volt, hogy az ille­tő rendelkezzen járművezetői igazolvánnyal, illetve vezetői jo­gosítvánnyal. A verseny során a tanulóknak bizonyítani kellett, hogy jártasak a KRESZ és az el­sősegélynyújtó ismeretekben. A kerékpárosok kategóriájá­ban 1. Koncz Károly, mezőgaz­dasági szakközépiskola, 2. Czele Gábor, mezőgazdasági szakközépiskola, segéd-motor­kerékpár kategóriában 1. Lász­lók Tibor, Körösi, 2. Bocsó Gá­bor, Körösi, személygépkocsi kategóriában 1. Szlatincsán Ger­gő, mezőgazdasági szakközép- iskola, 2. Győri Gábor, mező- gazdasági szakközépiskola. Tóth Szabolcs rendőr had­nagy, a verseny szervezője el­mondta, céljuk a biztonságos közlekedés. „Valóságshow” a nyugdíjasklubban (Folytatás az 1. oldalról) Megnyugodott, amikor kiderült, a vál­lalkozó családok száma már 60 száza­lék felett jár és minden bizonnyal eléri a szükséges 67 százalékot. AZ ÁLOM FOLYTATÓDIK A beszélgetés során az is kiderült, hogy elindult a tervezett lakásépítés. Igaz, Kisterenyén épült a 15 lakásos tár­sasház, de a munka ezzel nem áll meg. Az új otthonokhoz a piaci árak alatt jut­nak a kisterenyeiek. Az önkormányzat kedvezményes áron adta a telket és a közművek telepítésében is segített. Úgy számolnak, hogy Bátonyterenyén is megépülhet egy társasház, amely 16 családnak ad majd otthont. Balázs Pál tanulságos történetet ele­venített fel, amelynek részesei voltak szinte valamennyien. Még valamikor a rendszerváltás előtt született az elkép­zelés, hogy Bátonyterenyét korszerű, lakható bányászvárossá fejlesztik. A környező bányákat azóta bezárták, ám az akkori álmot az önkormányzat most tovább álmodja. Kistérségi központnak tervezik Bátonyterenyét, modern vá­rosközponttal, korszerű oktatási, egészségügyi intézményekkel, keres­kedelmi és szolgáltató centrumokkal. Olyan városnak, ahol az emberek ké­nyelmesen élnek és szívesen látogat­ják a környező települések lakói is. Eh­hez jobb közlekedés kell, többsávú közút és gyorsabb vasút. S kell még la­kás, posta, közösségi ház és kellenek parkok, játszóterek meg uszoda is. A tanuszoda félmilliárdjának előteremté­se nem is olyan régen még kilátásta­lannak tűnt. Ma már nem az. Reálisan számolnak vele, mert pályázati pénz­ből, hitelből nem is olyan sokára ösz- szejöhet. Amikor a város gazdasága, a munka- lehetőségek kerültek szóba, nyílott az ajtó és bejött a klubba Vanya Gábor pol­gármester. Hallani akarta, hogy a min­dennapokban mi foglalkoztatja a nyug­díjasokat és neki is volt mondanivalója. Miután az ipari park felépült, most már a munkahelyteremtésen a sor. Több mint száznak számolta az új munkahe­lyeket és sok közmunkást is foglalkoz­tattak az utak felújításánál, a parkok, játszóterek rendezésénél. Vállalkozók­kal tárgyalnak, amelynek eredménye másfél száz munkahely lenne. Említett egy olasz társaságot, amely csarnokot bérelne, később talán meg is vásárolná és újabb 50 ember jutna munkához. Tárgyalnak spanyol befektetővel is, egy elektronikai-könnyűipari üzemről, amely 300 férfinek és nőnek jelentene munkát. A csarnokot az önkormányzat építené, amelyet nyolc esztendőre bér­be adnának a társaságnak. Az építéshez szükséges 300 millióra pályázati lehető­séget látnak. MINDENNAPI TÖRTÉNÉSEK Czikora Györgyné és Ruszin László olyan munkákról adtak számot, ame­lyek az emberek mindennapi életét könnyítik. Gyalogjárók felújításáról, a Bartók Béla Általános Iskolában meg­újult tantermekről és vizesblokkról, a csapadékelvezető csatornák tisztításá­ról, játszótér építéséről mihelyt az idő engedi és a 20 esztendős, elavult kábel- televíziós rendszer korszerűsítéséről, de olyan műsorcsomaggal, amelyet meg tud fizetni a nyugdíjas és a csalá­dot nevelő fiatal is. Nem kellett szólásra biztatni sen­kit, jöttek a kérdések, kérések, taná­csok egymás után. Daróczi Ferencné el­ismerte, sok gyalogjárót, utat újítottak már fel, de a Mátra-lakótelepen, ahol 17 esztendeje él, van még javításra váró balesetveszélyes útszakasz. Pászti Elekné a Kossuth úti garázsok környé­kének rendezését sürgette, megszaba­dítását a víztől, a sártól, a szeméttől, számolva a tulajdonosok munkájával is. Nagy Lászlóné a maconkai gyalog­járók szélesítését szorgalmazta, hiszen ha a csatornázási munkák elkezdőd­nek, lesznek szakaszok, ahol szinte le­hetetlen lesz a közlekedés. Nyitrai Józsefné olyan kábelrendszert szeret­ne, amelyen magyar adásokat nézhet­ne és fizetnie sem kellene sokat. Volt, aki az olcsóbb vízért szólt. Szerencsi Andrásáé meg több lakó nevében kért segítséget a bányavárosi társasházak gondjának megoldásához. A házak az ötvenes években épültek, mára már el­használódtak, felújításra szorulnak. A szükséges önerőt azonban a lakók nagy része csak kölcsönből tudná fizet­ni. Á négyezer forint körüli közös költ­ség, a víz-, a villanyszámla elviszi a nyugdíj jelentős részét, s aztán élni is kell valamiből. Arról azonban semmit sem tudnak a házak lakói, hogyan le­het megfizethető kamatozású kölcsön­höz jutni. Vanya Gábor polgármester új szem­lélet meghonosításáról beszélt a gazdál­kodó és szolgáltató szervezeteknél egy­aránt. Az önkormányzat dolga, hogy „rákényszerítse” őket arra, hogy keres­sék a lehetőségeket, a megbízható pon­tos munkára, a megfizethető árakra. Azért is tartják fontosnak Bátonyte­renyén a rendszeres véleménycserét a lakossággal, hogy a valóságos gondok felszínre kerüljenek. V.G.

Next

/
Thumbnails
Contents