Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-01 / 51. szám
7. OLDAL prót keresPI ^^laíuiUUmtma^megtalálja! ínpten raegjelenú ..'pvniiirtiirVásotof fcernsbntö "rmát1-*"— -----—--------•—— [ óval p\ re periig 199 Pt-irtl-Az ára Is apró! vnvw.nogradmegYeihirlap.hu Egy tizenhat éves diák nevével bővült a nemzetközi űrkutatásban részt vevő magyarok névsora. Turczi Dávid egy nemzetközi diákpályázat győzteseként február elején kilenc napot tölthetett abban a kaliforniai NASA- űrközpontban, ahonnan a Mars felszínét vizsgáló Spirit és Opportunity űrszondákat irányítják. Dávid testközelből figyelhette, hogyan végzik munkájukat a szakemberek, sőt részt is vett bizonyos elemzőmunkákban. Hazatérte után Kiss Péter kancellária- miniszter is elismerésben részesítette a tudóspalántát, akivel a Parlamentben beszélgettünk. Dávid a Góliátok között Turczi Dávid csodagyerek, és mégsem tűnik annak. Mosolygós srác, akiről első ránézésre nem gondolná az ember, hogy a fizika a kedvenc tantárgya. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 10- es diákja ugyanúgy éli a 16 évesek mindenapjait, mint társai: bulizik, gitározik egy zenekarban, bűvöli a számítógépet (Édesapja szerint biztosan van barátnője is, csak titkolja.) Mostantól mégis más és több egy átlagos fiatalnál: olyan élményben volt része 16 évesen, amely talán nekünk sosem adatik meg egész életünkben. Kilenc napot töltött ugyanis abban a központban Pasa- denában, az USA-ban, ahol a világ legnagyobb elméi irányítják a Mars bolygó felszínét vizsgáló két amerikai űrszondát.- Teher alatt nő a pálma - mondja mosolyogva az apa. 16 éves, és kőkeményen készült erre már két éve. Tudta jól, hogy mibe fogott bele. Dávid egyébként is olyan típus, aki bírja az abszolút terhelést. Pasadenában sokszor este 11- ig, éjfélig dolgozott, és másnap már kilencre menni kellett a központba. Szó nélkül ment és csinálta - mondja az apa, aki egyébként irodalmár. - Ráadásul Dávid egy „derűs pasas”, nem mor- gós típus - fűzi hozzá. Érdeklődésemre, hogy már kisgyerekként is ilyen volt-e, elkezdi mesélni, hogyan is kezdődött az egész:- Van egy börzsönyi házunk, és én mindig is amatőr csillagászként kémleltem az eget. Ő hét és fél-nyolcéves srác volt, amikor megkérdezte, hogy mit csinálok. Mondtam, megyek ki, nézem a csillagokat. Erre közölte: jönni akar. Karon ülő kissrác volt, kivittem és bámultuk az eget. Másnap már rángatta a nadrágomat, hogy újra jönni akar. Aztán elkezdett könyveket gyűjteni, majd az interneten vadászta az őt érdeklő információkat. Később jött a szakkör, és így jutott évről évre előrébb. Tizennégy évesen már középfokú államvizsgát tett angolból, most készül a felsőfokúra. Egyébként rengeteg barátja van, sokszor valóságos búcsújárás van a lakásunkban. Ami apát és fiút igazán összekapcsolja, az a zeneszeretet. Ez náluk egy nagy közös őrület. Dávid a gitározáson kívül szájharmonikázni is tud, és a szaxofonnal is tud bánni valamennyire. Dávid egyébként nem egyedüli csemete, van egy nyolcéves öcsi is, aki már osztályelső. Ki tudja, mire viszi még a testvérpár. Dávid igazi álma a továbbtanulás szempontjából egy kaliforniai technikai egyetem, amely szintén Pasadenában van, és amit meg is látogatott kint tartózkodása idején. Jelenleg azonban még két és fél éve van a gimnáziumból, úgyhogy most még erre kell koncentrálni. Nem volt könnyű persze kijutni a gimnázium Supernova szakköréből a NASA-központba. Dávid pályázatot írt, amelyben angolul kellett egy tervet készíteni arról, hogyan képzelné a Mars-szonda egy napját. Egy ilyen pályázatot természetesen nem lehet csak úgy összecsapni. A Dávidnak segítő Sík Andrással (aki a szakkört is vezeti) bizony hetekig finomítgatták a tervet, aminek meg is lett az eredménye: az ötlet megtetszett a NASA-val együttműködő és a pályázatot kiíró Planetary Society nemzetközi bolygókutató szervezetnek. A körülbelül ezer dolgozatból 63 lett döntős. Őket még telefonos vizsgáztatás alapján szelektálták, és így redukálták 16-ra azt a listát, amelyen a mi Dávidunk neve is szerepelt. Épp egy iskolai táborban volt, amikor megtudta a hírt.- 15 napot voltam kint Pasadenában, ebből kilenc és felet a Sugárhajtás Laboratóriumban, azaz az irányítóközpontban - emlékezik. Nem volt egyedül, mert elkísérte édesapja és édesanyja is a nagy útra. Először egy eligazításon vettünk részt, aztán irány a Los Ange- les-i rendőrség külön osztaga által őrzött irányítóközpont. A kilencnapos programban egyrészt különböző háttérinformációk, mint például a szonda által küldött képek elemzését, feldolgozását végezték, sokszor akár éjfélig is, másrészt jutalomként beülhettek oda, ahol a tudósok tervezték az űrszonda mozgását. Dávid azt mondja, az űrszonda mozgatása nem azt jelenti, hogy egy ember ül egy nagy képernyő előtt, joystickkai a kezében és irányít (Ez a hatalmas távolság és időkülönbség miatt eleve nem működne.) Előre megvitatott terv szerint eldöntik és beprogramozzák, hogy merre mozogjanak és milyen feladatokat végezzenek el a szondák. A Spirit űrszonda körülbelül 21-27 métert tesz meg naponta. (Jelenleg két, NASA által felküldött űrszonda van a Marson, a Spirit és az Opportunity.)- Mindent előre meg kell tervezni, de maga a tervezés is többlépcsős, és több csoport is dolgozik rajta - magyarázza. A szondán található minden műszerrel Én egy Rubik- kockát vittem „Karon ülő kissrác volt, kivittem, és bámulta az eget” Jutalomként beülhettek oda, ahol a tudósok tervezték az űrszonda mozgását ugyanis más csoport foglalkozik. A meghívott diákoknak egyébként volt egy olyan feladatuk, hogy a hazájukból hozzanak valamit, ami az adott országra jellemző.- Én egy Rubik-kockát vittem - meséli Dávid. - Ez azért volt érdekes, mert az amerikaiak között is rendkívül népszerű játék. Épp akkor rendeztek egy Rubik-kocka-kirakóversenyt a környéken. Egyébként az amerikaiak nagyon jól tudják, hogy ez magyar találmány, és nagyon is ismerik a magyarokat arrafelé. Először határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy csodabogárnak tartja-e magát, aztán helyesbít, hogy azért talán félig-meddig az. Mindenesetre a hétköznapi arcát bizonyítva büszkén számol be a zenekarról, amelyben gitározik. Rockzenét játszanak, így nem meglepő, hogy a Led Zeppelin az egyik kedvenc. Visszatérve a központra, kevés lehetőségük nyílt beszélgetni az ott dolgozó mérnökökkel, ugyanis általában rohantak, de ha megkérdezték őket valamiről, akkor azért készséggel válaszoltak.- Viszont a velünk lévő tanárokkal, mentorokkal nagyon jó kapcsolatot tudtunk kialakítani - mondja. Dávid édesapja szerint - aki persze a parlamenti látogatásra is elkísérte - a fiú nagyon jól bírta mind a kintlétet, mind az utána következő sajtórohamot. Elbúcsúzunk, A parlamenti látogatás után teniszezni mennek a papával, mert hát egy tudósnak a testedzésre is kell időt szakítani... BARANYA RÓBERT Kármán Tódor laboratóriumában | A tanár büszkesége | Teher alatt nő a pálma A küldetés irányítóközpontja a kaliforniai Pasadenában működő Sugárhajtás Laboratóriuma (Jet Propulsion Laboratory), ahol az amerikai bolygókutató űrszondákat készítik és vezérlik. A laboratóriumot Kármán Tódor alapította 1944- ben, a Kaliforniai Technológiai Intézet részeként, s 1958-tól, a NASA megalakulása óta annak irányítása alá tartozik. A Sugárhajtás Laboratóriuma akár a Mars-kutatás fellegvárának is nevezhető, mivel ide érkeznek meg a Deep Space Network antennái által felfogott adatok, és általában itt végzik munkájukat a jelenleg működő űrszondákat irányító munkacsoportok is. Ezek feladata a legújabb adatsorok és felvételek előzetes értékelése, az űrszondák felszíni mozgásának és kutatási feladatainak meghatározása majd továbbítása, illetve a közvélemény tájékoztatása a küldetések legfontosabb eredményeiről. KATIONAL AERONAUTICS Sík András, a Supernova csillagászati- űrkutatási szakkör vezetője azt mondta: sok elkötelezett és tehetséges diákjuk van, és minden évben akad egy-kettő, akinek szüksége van a személyes kihívásra. Ilyen Dávid is. A szakkör tagja volt az a két lány is, akik 2001-ben ugyancsak kiutazhattak Amerikába, a Mars-kutatás központjába.- Teher alatt nő a pálma - mondja mosolyogva az apa 16 éves, és kőkeményen készült erre már két éve. Tudta jól, hogy mibe fogott bele. Dávid egyébként is olyan típus, aki bírja az abszolút terhelést.
