Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám
10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK MUNKAÜGYI Az Európai Szociális Alappal kapcsolatos feladatok Pirisi Károly a foglalkoztatási hivatal főigazgatója a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ szakmai napján tájékoztatást adott a munkaügyi szakembereknek, a jelen lévő civil szervezetek képviselőinek, a munkaügyi tanács tagjainak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat feladatainak bővüléséről. Előadásában többek között az alábbi fontos dolgokat emelte ki. A munkaügyi központok a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEF OP.) végrehajtásában érintettek és érdekeltek, amit a Strukturális Alapok közül az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszíroz az unió. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program további 5 prioritásra és azon belül több intézkedésre bontható. A munkaügyi központok ezen operatív program 1. prioritásának, ami az Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása címet viseli, 1.1. intézkedésében végső kedvezményezettként szerepelnek. A támogatási keret 112.866.505 euró, a programindítás tervezett időpontja 2004. március 31. A HEF OP. 1.1. intézkedés „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” címmel azt tűzte ki célul, hogy a célcsoportok azon tagjainál, ahol a munkaügyi szervezet a hagyományos eszközeivel nem tud eredményt elérni, ott az ESZA lehetőségeit kihasználva új típusú megközelítéseket, támogatásokat és szolgáltatásokat is alkalmazva segítse elő a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást. Ennek a feladatnak az ESZA támogatáspolitikájában már hagyományai vannak, mivel minden tagország küzd hasonló problémáival. A hazai foglalkoztatás alacsony színvonala, a foglalkoztatottság javításának általános szükségessége kiemelten fontos feladatává teszi országunknak a munkaerő-állomány munkaerőpiactól átmenetileg vagy tartósan távol lévő részének aktivizálását. A munkaügyi központok 3 évre szóló (2004-2006), több komponensből álló programot dolgoznak ki, amelyek egy országos programmá állnak össze. A célcsoportonkénti létszám és forrás arányát minden munkaügyi központ saját maga határozza meg a megye munkaerő-piaci helyzetének, adottságainak, a célcsoportokba tartozók számának, arányának, a foglalkoztatás várható alakulásának a figyelembevételével. Az intézkedés célcsoportja: Munkanélküli és inaktív személyek, különösen: 1. Fiatalok célcsoportja: a 16-30 év közötti fiatalok, akik még nem tudtak tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon, vagy be sem tudtak oda lépni. 2. 30 év feletti tartósan munkanélküliek célcsoportja: a 30 éven felüli tartós regisztrált munkanélküliek, különös tekintettel a 45 éven felüliekre. 3. 30 év feletti preventív, megelőző intézkedések célcsoportja: a 30 éven felüli, még nem tartós, regisztrált és nem regisztrált munkanélküliek (különös tekintettel a 45 éven felüliekre és ezen belül a tömeges leépítésekkel érintettekre), akik várhatóan kiszorulnak a munkaerőpiacról, és akiknek az esetében a központi program támogatásával megelőzhetővé válik a tartós munkanélküliség kialakulása. Továbbá a 30 éven felüli inaktívak, akik esetében a program támogatásai elősegítik a munkaerőpiacra való be- vagy visszakerülést. Az esélyegyenlőséghez kötődő horizontális szempontok (nők és férfiak, romák, fogyatékkal élők) mellett az 1.1 intézkedés során horizontális szempontként kezeljük azoknak a vállalkozóknak a támogatását, akik vállalkozásukat feladni kényszerülnek, és foglalkoztatottként kívánnak belépni a munkaerőpiacra. A program során alkalmazható szolgáltatások, támogatások:- valamennyi, a munkaügyi központ által jelenleg is alkalmazható humán szolgáltatás- a programba történő bevonást és a bennmaradást segítő szolgáltatások- képzési programok támogatása- a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkabér támogatása- vállalkozóvá válás támogatása, önfoglalkoztatóvá válás támogatása- a programban való részvételhez kapcsolódó helyi és helyközi utazási költségek támogatása- képzés esetén ösztöndíj-támogatás „Láthatjuk, hogy bár hozzáférhetővé válnak számunkra az uniós pénzek, az összes uniós követelményt szigorúan be kell tartanunk és szigorúan ellenőrizni fogják azt is, hogy mit sikerült a támogatási pénzből elérnünk és milyen eredménnyel zártuk le programunkat. Mindez a közös célért: ami mind a csatlakozó, mind az unió régebbi tagállamainak érdeke: a foglalkoztatottsági szint növeléséért, a humánerőforrások jobb kihasználásáért és ezen keresztül a gazdaság versenyképességének javításáért és a kiegyensúlyozott regionális gazdasági fejlődés elősegítéséért” - fejezte be előadását Pirisi Károly. Európai állásközvetítő rendszer 1993-ban az Európai Unió létrehozta az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszert (EURopean Employment Services), amely lehetővé teszi a munkaerő közvetítését az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. AZ EURES CÉLJAI: információk és tanácsadás biztosítása a munkalehetőségekről és a mobil munkaerő számára az élet- és munkakörülményekről az EGT országokban. Segítség nyújtása a munkaadóknak más országokból munkások toborzásához. Különleges tanácsadás és útmutatás biztosítása munkaadóknak és munkavállalóknak a határ menti régiókban. Az EURES számítógépes munkaerő-közvetítési rendszere három alappillérre épül:- az adatbázisra- az EURES-tanácsadókra- az informatikai rendszerre. Az adatbázis két részre bontható: az egyik tárolja az adatokat a megüresedett álláshelyekről, a másik olyan általános információkat közöl, amelyek a más tagállamban történő munkavállalást segítik elő. Ebben a második adatbázisban kapnak helyet az EU- és EGT-államokat bemutató oldalak, amelyek az egyes országokban hatályos munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási, szociális szabályokat jelenítik meg, továbbá hasznos információkat tartalmaznak az adott ország politikai, kulturális, gazdasági és szociális helyzetéről. Ezeket az adatbázisokat az EURES- tanácsadók frissítik és használják. A TANÁCSADÓ ÁLTAL BIZTOSÍTOTT INFORMÁCIÓK:- szociális szabályozás és adózás- oktatás és egészségügy- képzési lehetőségek- képzettségek összehasonlíthatósága- megélhetési költségek és szálláslehetőségek- hasznos címek és kapcsolatok. A magyar munkavállalóknak is rendelkezésére áll majd az EURES, az európai üres állások listája. Az internetről elérhető adatbázisból információkhoz lehet jutni az egyes tagországok munkavállalási, társadalombiztosítási, adózási, idegenrendészeti szabályairól is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat már készül arra, hogy a hazai adatokkal, információkkal csatlakozzon a rendszerhez. Az adatbázis információi az összes tagállam nyelvén, így magyarul is lekérdezhetők lesznek, a külföldi munkavállaláshoz viszont nyilván szükséges az adott országban használt nyelv ismerete. Az informatikai rendszer a brüsszeli adatbázishoz kapcsolódik és összeköttetésben áll az egyes országok EURES tanácsadóinak munkaállomásaival, a nemzeti munkaerő-piaci adathálózatokkal. Az álláshelyek bejelentése is az interneten keresztül történik. A rendszer egyre inkább az internet segítségével megvalósítható önkiszolgálással működik. Az ügyfelek egyre nagyobb része önállóan keresi meg a megfelelő munkaadót, munkavállalót, s így tájékozódnak az adott ország munkakörülményeiről, a szociális viszonyokról. Az EURES tanácsakók- nak így kevesebb időt kell fordítaniuk információnyújtásra, s több idejük jut a tanácsadói tevékenységre. Ennek során segítik azokat a munkavállalókat, akik egy másik országban kívánnak dolgozni, illetve azokat a vállalatokat, amelyek külföldi munkavállaló foglalkoztatását tervezik. Magyarországon is szervezi már az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az EURES tanácsadó hálózatot. A tervek szerint valamennyi statisztikai-tervezési régióban dolgozik majd egy-egy tanácsadó, az adott megyeszékhely munkaügyi kirendeltségén. A világhálón (a jelen és a jövő) A munkaügyi központ jelenleg egy honlappal és két portállal van a jelen a világhálón. A megyei honlapon ( www.nogradmmk.hu ). a látogató egy átfogó képet kap a központ és kirendeltségei munkájáról, felépítéséről. Részletes információ található szolgáltatásainkról, támogatásaikról, képzéseinkről mindezek mellett különféle adatlapok, nyomtatványok is letölthetőek. Itt tesszük közzé legfrissebb munkaerő-piaci adataink, elemzéseink. A honlap továbbá tájékoztatást nyújt legfrissebb pályázatainkról, ill. a központ életét érintő fontosabb eseményekről, elérhetőségeinkről. Az országos portál f www.afsz.hu ) mint a neve is sejteti az ország munkaügyi központjainak központi lapja. Minden központnak saját megye specifikus része található a portálon. Bár a szerkezete és a tartalma is hasonló a megyei szinthez, mégis tartalmaz több kiegészítő szolgáltatást. Elsősorban napi frissítésű képzési és állásajánlat található itt, amelyben kirendeltségi szintre lebontva lehet böngészi, több hasznos keresési feltétel beállítása mellett. Új kirendeltségi modellünkben is, melyet PHARE-támogatásból valósítunk meg, fontos szerepet kap a portál. A tervek szerint ügyfeleink a kirendeltségeken elhelyezett kioszkokon keresztül lehetőséget kapnak a portál elérésére, azon az állások - képzések böngészésére. Emellett felvihetik önéletrajzaikat, melyben a munkáltatók paraméterek alapján kereshetnek. A felhasználók, (munkanélküli és munkavállaló) a beállított keresési feltételeket elmenthetik, s ha a későbbiekben a paramétereknek megfelelő állás, ill. munkavállaló kerül a rendszerbe arról e-mailen, vagy SMS-en keresztül értesítést kaphatnak. Megkezdte működését egy régiós portál is f www.palvatars.hu ). A portált három megye Borsod - Heves - Nógrád hozta létre, itt speciális pályaválasztási, pályaorientációs információk találhatóak. Többek között az oktatási - képzési intézményekről, iskolarendszerről, szakmákról, munkaerő-piaci igényekről olvashat a látogató, információt kaphat a régióban található tanácsadói szervezetekről. A statikus információkon kívül fórum, on line tesztek várják pályaválasztási témában az érdeklődőket. Említésre méltó még a 2004. május 1-jétől induló Egységes Munkaügyi Nyilvántartás (EMMA). Ez a szolgáltatás az első államigazgatási alapszolgáltatás, amit Interneten keresztül, interaktív módon lesz igénybe vehető. Az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok vállalták, hogy 20 db államigazgatási alapszolgáltatást 2004 végéig Interneten keresztül elérhetővé tesznek, ezért kormányzati szintről is figyelemmel kísérik a projektet. A rendszer célja egy olyan nyilvántartás létrehozása, mely a munkaviszony megváltozás azonnali bejelentésén alapul. Ez a munkáltatók számára kötelesség lesz, míg a munkavállalók számára egy lehetőség a munkáltatója ellenőrzésére. Ezáltal nő a munkavállalók jogbiztonsága, s nem utolsó sorban hatékonyabbá válik a munkaügyi ellenőrzés. Az adatbázis elsősorban az interneten keresztül lesz elérhető, de telefonon (Call-center) és postai úton (csak bejelentés) is hozzáférhető lesz. További lehetőség lesz a munkaügyi kirendeltségeken keresztül történő bejelentés. Munkavállalás az Európai Unión belül Az Európai Unióhoz való csatlakozást a magyar állampolgárok egyre nagyobb érdeklődéssel várják, és ez az érdeklődés a csatlakozás idejének közeledtével egyre fokozódik. Az érdeklődés fokozódásával egyre több kérdés merül fel, amelyek minden embernél más- más aspektusban jelennek meg. Más kérdésekre keresi a választ egy vállalkozó, egy őstermelő, egy munkanélküli, egy köztisztviselő, és sorolhatnánk a mai Magyarország minden egyes társadalmi rétegét, de a különböző rétegekhez tartozó emberekben eltérő formában megjelenő kérdések mégis egyetlen lényeges probléma körül forognak. Ez pedig az, hogy „Nekem magyar állampolgárnak mennyivel lesz jobb a helyzetem 2004. május 1. után?” Ebben a rövid összefoglalóban kifejezetten az EU-n belül munkát kereső magyar állampolgárokat érintő kérdésekre próbálunk meg választ adni. Az a gondolat, elképzelés - hogy az EU-hoz való csatlakozásunkkal egyszerre megoldódik minden nehézség és gond, és a munkát vállalni akaró magyar állampolgár egyik napról a másikra megtalálja a számára mesés körülményeket és busás jövedelmet produkáló munkahelyet pl. Németországban - már a múlté. A személyek szabad mozgása természetesen meg kell, hogy valósuljon, hiszen ez az unió egyik fontos pillére, de ennek úgy kell megvalósulnia, hogy egyik tagország se kerüljön méltánytalanul hátrányos helyzetbe. A már tagországok és a csatlakozó országok között kétoldalú tárgyalásokkal rendezik azokat a feltételeket, amelyek a személyek szabad mozgását bizonyos keretek közé szorítják. A magyar kormány a kétoldalú tárgyalásokon arra törekszik, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel vállalhassanak munkát magyarok az unió országaiban. A tárgyalások folyamatosan zajlanak, ezért még a végleges álláspontokat nem lehet ismerni, azonban az alábbiakban bemutatott helyzetkép a 2004. március elején kialakult állapotot tükrözi. Az uniós tagállamokat a magyar munkavállalók iránt tanúsított nyitottsága alapján három nagy csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak azon tagállamok, amelyek teljesen megnyitják a munkaerőpiacukat a magyarok előtt, azaz munkavállalási engedély nélkül lehet az adott államban szabadon munkát vállalni. Ide tartozik Írország, ahol a munkaerőpiac megnyitásáról jogszabály rendelkezik. Az Egyesült Királyságban is várhatóan munkavállalási engedély nélkül lehet munkát vállalni, viszont a Nagy-Britanniában munkát vállalóknak majd be kell jegyeztetniük magukat megadva munkáltatójuk nevét, a munkavégzés jellegét és helyét. Ez nem engedélyezési, hanem regisztrációs célzatú eljárás lesz. A második csoportba tartoznak azok az uniós tagállamok, amelyek munka- vállalási engedélyhez kötik a magyarok foglalkoztatását, viszont az eddigi szigorú feltételektől könnyebben lehet majd munkavállalási engedélyt kapni. Ebbe a csoportba tartozik Dánia, Svédország és Hollandia, mint speciális eset. Hollandiában ugyanis a munkavállalási engedély kiadását csak akkor köny- nyítik meg, ha a foglalkoztatás olyan szektorban történik, ahol munkaerőhiány van. Ebben az esetben egyszerűsített eljárásban a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül az engedélyezési eljárás 1-2 hét alatt lebonyolódik. A munkaerőhiánnyal nem küzdő szektorokban továbbra is vizsgálják a munkaerő-piaci helyzetet. A harmadik csoportba tartoznak azok az országok, amelyek továbbra is fenntartják a jelenlegi munkavállalási engedélyezési eljárást, azaz szükséges munkavállalási engedély, és ennek kérelmezésére az engedély kiadására ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint az unión kívüli országokra. Ide tartozik Ausztria, Németország, Finnország, Belgium, Franciaország, Spanyol- ország, Görögország, Portugália. A csatlakozási tárgyalások óta különböző nyilatkozatokat tett ugyan Olaszország, Luxemburg, de hivatalos álláspontjuk még nem ismeretes. A három nem EU-tag EGT ország esetében, Norvégia könnyített piacra jutást helyezett kilátásba, várhatóan a megoldása a második csoportba tartozó országokéhoz hasonló módon történik. Izland hivatalosan még nem nyilatkozott. Liechtenstein vonatkozásában Magyarország is részese lesz a liechtensteini kvótarendszernek. Mielőtt azonban az unióba igyekvő és munkát vállalni akaró magyar állampolgár kedvét a fentebb bemutatott korlátozások teljesen elvették volna, és feltenné azt a kérdést, hogy ......hát a kkor miért is csatlakozunk az unióhoz, ha nagy vonalakban nem változik semmi?”, azt a megnyugtató és türelemre intő választ adjuk, hogy ezek a korlátozások maximum hét évig állhatnak fenn, az úgynevezett átmeneti időszakban. A hét év letelte után nem lesz különbség a magyar és más tagállam munkavállalója között, az unió munkaerőpiaca nyitottá válik a magyar munkavállalók előtt is. Addig még sok mindent meg kell tanulnunk egymásról. Nekünk az unióról, az uniónak pedig rólunk magyarokról. A népi hagyományok továbbélése színesíti az uniót_______
