Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÍRLEVÉL 2004. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK MUNKAÜGYI A munkaügyi központ ESZA-típusú programjai A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ egyik legfontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszköze a munkaerő-piaci programok működtetése. A célcsoportok tagjai ebben a rendszerben egyaránt lehetnek regisztrált munkanélküliek, vagy a regisztráción különböző okokból távol maradó, de tartós foglalkoztatási megoldás nélkül élő személyek. A programok sikeressége, támogatottsága és elfogadottsága szempontjából nagyon sok múlik azon, hogy a megvalósítandó célok mennyire találkoznak a helyi igényekkel és a kiválasztott célcsoportok egyéni motiváltságával. Ennek az elvárásnak való megfelelés indikálja a magas szintű partnerség tudatos kialakítását is. ROMA FOGLALKOZTATÁSSZERVEZŐ MEGYEI MUNKAERŐ-PIACI PROGRAM 2003. év folyamán a cigány etnikumhoz tartozók munkaerő-piaci esélyeinek növelésére a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ a cigány kisebbségi önkormányzatok, cigány civil szervezetek bevonásával indította el ezt a programot. A 36 hónap időtartamú program célja a roma származású munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek javítása. Foglalkoztatás-szervőként érettségizett fiatal roma szakembereket alkalmaznak a kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek. A program segítségével 18 személynek sikerült munkaerő-piaci ügyintéző szakképzettséget szereznie, majd a képzést követően foglalkoztatás szervezőként munkaviszonyt létesítenie a program részbeni megvalósítását vállaló szervezeteknél. Programunk 2005-ben fejeződik be, de a roma foglalkoztatás szervezők lelkes és kitartó munkájuknak köszönhetően már eddig is szép eredményeket értek el, számos hátrányos helyzetű, roma etnikumhoz tartozó munkanélkülit sikerült képzésbe vonniuk, illetve munkához jutásukat elősegíteni. „CIVIL SZERVEZŐK NÓGRÁD MEGYÉBEN” CÍMŰ MUNKAERŐ-PIACI PROGRAM A civil szervezetek életképességének javítása és a 45 év feletti, legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli nők tartós munkához jutása érdekében indítottuk útjára 2003-ban a programunkat. A program hosszú távú célja, hogy anyagilag és erkölcsileg megerősítse a non-profit foglalkoztatókat. A civil szervezetek sikeresen vegyenek részt az európai uniós forrásokat célzó, illetve egyéb pályázatokon, teremtsék meg a foglalkoztatási programjaik támogatás nélküli fenntarthatóságát. A program révén szerepvállalásuk erősödik a munkanélküliség megelőzésében, a munkanélküliek foglalkoztatásának, képzésének elősegítésében. Kapcsolatrendszereik kiterjesztésével részvételük növekszik a helyi foglalkoztatási kezdeményezésekben, a foglalkoztatási célok megvalósításában, a leghátrányosabb helyzetben lévők munkaerőpiacra való visszajuttatásában. A program részbeni megvalósítói azok a civü szervezetek, amelyek alapító okiratuk szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésével, foglalkoztatásának elősegítésével és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkoznak. A program célcsoportjához tartozó 15 fő nonprofit ügyintéző szakképzettséget adó képzésben vett részt, majd a képzés befejezését követően 2004. januárjától 24 hónapos támogatott foglalkoztatásba került. TÉRSÉGFEJLESZTÉSI FOGLALKOZTATÁSI MENEDZSER PROGRAM Központunk az elmúlt év folyamán - figyelemmel a civü szervezetek, a munkaügyi tanács véleményére - döntött a program ismételt indítása mellett. Programunkkal egyrészt a felsőfokú végzettségű pályakezdők elvándorlását szeretnénk mérsékelni, másrészt a kistérségek számára az Európai Szociális Alapból olyan többlet források biztosítását reméljük, amely pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatottságra. A program célcsoportját képezik a legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkező, pályakezdő fiatalok. A programba bevont 15 fő pályakezdő részére OKJ-s általános menedzser II. támogatott képzést indítottunk 2003. decemberében. A képzés során menedzsment, tárgyalástechnikai, minőségbiztosítási, vállalkozási, jogi, EU üzleti, marketing, pályázatkészítési, térségfejlesztési technikák ismereteket szereznek elméleti és gyakorlati oldalról is, különös tekintettel az ESZA-pá- lyázatok kidolgozására. A képzéssel egyidejűleg kezdődött meg foglalkoztatásuk is a foglalkoztatási és/vagy térségfejlesztési céllal alakult nonprofit szervezeteknél. A térségfejlesztési foglalkoztatási menedzsert alkalmazó szervezetek, mint program részbeni megvalósítói felé elvárásként került megfogalmazásra menedzserenként 2004-től kezdődően évente 2, elsősorban az Európai Szociális Alap forrásaira irányuló foglalkoztatás fejlesztési projekt kidolgozása, a pályázati lehetőségek kihasználásával a projektek lebonyolításához szükséges források megteremtése, menedzserenként évente legalább 10, elsősorban Európai Szociális Alap forrásait is megcélzó pályázat készítése, illetve pályázatok készítésében való közreműködés. A fiatal foglalkoztatási menedzserek a hét első három napján képzésben vesznek részt, heti két napon pedig már munkahelyeiken, aktívan tevékenykednek a kistérségek érdekében. KÖRNYEZETRENDEZÉSI KÖZHASZNÚ KOMPLEX MEGYEI PROGRAM Tekintettel arra, hogy megyénk hátrányos munkaerő-piaci helyzetéből adódóan nagyarányú a munkanélküliség, nem kevésre tehető azon családok száma amelyben egyetlen kereső tevékenysé-. get folytató családtag sincs, központunk 2004. januárjában újabb programot indított. A program célja a gondozott lakókörnyezet kialakítása mellett a halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek javítása. A program célterületei a járda-, kerékpárút-épí- tést, közterület-rendezést (játszóterek kialakítása, felújítása), parképítést, parkgondozást, temetőgondozást, hulladékgyűjtést és feldolgozást, parlagfűirtást ölelik fel. A program célcsoportját- roma etnikumhoz tartozó regisztrált és nem regisztrált munkanélküliek,- azon munkanélküliek, akiknek az első regisztrációtól számított munkanélküli időtartamai a 12 hónapot meghaladják, valamint azon munkanélküliek, akik jövedelempótló támogatásban, rendszeres szociális segélyben részesülnek, illetve a rendszeres ellátásból már kikerültek,- alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen, legalább 6 hónapon túl regisztrált pályakezdő fiatalok képezik. A programban részt vevő munkanélküliek 20 hónapos támogatott foglalkoztatás részesei lehetnek. A foglalkoztatás ideje alatt a célcsoport tagjai kisgépkezelő, parkgondozó vagy kertépítő betanító képzésben, valamint szakképesítést adó parkgondozó vagy motorfűrész-kezelő munkáltatói képzésben vesznek részt. A program a halmozottan hátrányos helyzetű rétegeknek nemcsak átmenetí megoldást kíván teremteni. A 20 hónapos foglalkoztatás lehetősége növeli a foglalkoztatottak biztonságérzetét, jövőbe vetett hitét. A program céljai közt szerepel a program befejezését követően a résztvevők legalább 10%-nak hosszabb távú elhelyezkedése az elsődleges munkaerőpiacon támogatott vagy nem támogatott formában. „HÁTRÁNYOS HELYZETŰ MUNKANÉLKÜLIEKET AZ ELSŐDLEGES MUNKAERŐPIACRA” PROGRAM A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívására 2004. március 19-én nyújtottuk be programunkat. A program elsődlegesen a 12 hónapot meghaladóan regisztrált munkanélküliek, az alacsony iskolázottságúak, a 45 év feletti munkanélküliek, ületve a roma származású munkanélküliek elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezését célozza meg. A program keretében célul tűztük ki 400 fő hátrányos helyzetű munkanélküli munkaerő-piaci integrációjának előmozdítását, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők diszkriminációjának mérséklését, tartós foglalkoztatásuk elősegítését az Európai Unió stratégiájában meghatározott irányvonalnak megfelelően. A munkanélküliek kiválasztása már az Uniós elvárásoknak megfelelően történik. A bevonásban aktív szerepet szánunk a roma foglalkoztatás-szervezőknek, az elsődleges munkaerő-piaci igények feltárásában pedig a térségfejlesztési foglalkoztatási menedzsereknek. A minőségirányítás bevezetése a Nógrád Megyei Munkaügyi Központban A minőség mindennapjaink fontos, meghatározó tényezőjévé vált. Az Európai Unió az európai versenyképesség javítása érdekében 1996-ban fogalmazta meg minőségfejlesztési politikáját, amelynek lényeges eleme a közszféra minőségbiztosítása. A közigazgatás minőségfejlesztési módszereként a 2000. májusában, Lisszabonban megrendezett közigazgatási minőségügyi konferencián a „Közös Értékelési Keretrendszer” (Common Assessment Framework = CAF), elfogadása mellett döntöttek. A közigazgatásban a minőség fogalmát azonban a versenyszférától eltérően értelmezzük: a munkaügyi központok esetében a minőség a partnerközpontú működést jelenti az erőforrások tervszerű, tudatos felhasználásával. Ennek azonban a humán szolgáltatást nyújtó közszférában nincs kialakult gyakorlata. Ezért született az a döntés az Állami Foglalkoztatási Szolgálat minőségirányítási programjának tervezésekor, hogy a szervezet számára kidolgozott modellt először egy megyében, majd a továbbiakban minden megyére fokozatosan kiterjesztve kell bevezetni. A minőségmenedzsment rendszer kísérleti modelljének kiépítése a Veszprém Megyei Munkaügyi Központban, valamint a kirendeltségein zajlott le először. Ezután került kiválasztásra pályázat útján további 7 kirendeltség az ország egész területéről. Megyénkből a balassagyarmati kirendeltség nyújtott be pályázatot, ami nemcsak, hogy elfogadásra került, hanem a legjobb pályázatok egyike lett, így a gyarmati kirendeltség is belekerült a kiválasztott 7 kirendeltség közé. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MODELL FŐBB ELEMEI A minőségirányítási modell bevezetésében részt vevő kirendeltségek feladatai a következőképpen alakultak:- dolgozói elégedettségi és önértékelési kérdőíves felmérések végrehajtása és kiértékelése- a kirendeltségi helyzetértékelés elvégzése- partnerazonosítás, a partneri igény és elégedettség kérdőíves felmérése, elemzése- minőségtervek készítése: munkaügyi központunk minőségpolitikájának, értékeinek, minőségcéljainak, fejlesztési terveinek meghatározása- a minőségfejlesztési tervek végrehajtása- eredmények mérése, elemzése, értékelése- korrekciós tervek, szabályzatok, eljárási utasítások elkészítése 1 CAF szerinti önértékelés elkészítése A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG SZEMÉLYI HÁTTERE A minőségirányítási rendszer bevezetésével járó megnövekedett feladatok sikeres végrehajtása érdekében létrehoztunk egy minőségfejlesztő munkacsoportot (a csoport 7 főből áll, vezetője: a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ általános igazgatóhelyettese, tagjai pedig a szervezet középszintű vezetői illetve munkatársai). A csoport feladata a minőségfejlesztési munka operatív feladatainak végrehajtása, a végrehajtás koordinálása, ellenőrzése és értékelése a modell leírása szerint, továbbá a fejlesztési javaslatok elkészítése. A közös munka során nyilvánvalóvá vált, hogy saját jövőbeli munkánkat segítjük elő, ha a minőségirányítási tevékenység bevezetését az egész megyére kiterjesszük. Igazgatói jóváhagyással immár nemcsak a balassagyarmati kirendeltség részvételével, hanem munkaügyi központunk minden szervezeti egységénél azon dolgozunk, hogy partnereink igényeit minél magasabb szinten tudjuk kielégíteni, és elégedettségük folyamatosan növekedjen. VÁRT EREDMÉNYEK A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN- Ügyfeleinknek személyre szabott szolgáltatás nyújtása- A partnerek együttműködőbbé válása- Rövid határidejű, minőségi ügyintézés- Ügyfeleink várakozási idejének lerövidülése- Az öninformációs lehetőségek bővülése-Megfelelő színvonalú munkahelyek kialakítása- Szakmailag képzettebb munkaerő biztosítása- Hatékonyabb szervezeti struktúra TOVÁBBI FELADATAINK A magas színvonalú minőségi szolgáltatás nyújtása állandó feladatokat ró a szervezetre. Bár mi még most ismerkedünk a bevezetéssel járó nehézségekkel, azokat a kezdő folyamatokat, amik a rendszer további sikeres működéséhez szükségesek, sikerült elindítanunk. Már körvonalaztuk a helyzetértékelő, illetve a partnerazonosító teamek létrehozását a szervezet dolgozóinak minél szélesebb körű bevonásával, hogy a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ értékrendje minden hozzánk forduló partnerünk számára kézzelfogható legyen és áthassa mindennapos működésünket: a szak- szerűség, jogszerűség, minőség és humánum. Új szolgáltatási modell a balassagyarmati kirendeltségen A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ balassagyarmati ki- rendeltsége annak a 20 kiválasztott kirendeltségnek egyike, amelyik a Phare-projekt keretében részt vehet egy új szolgáltatási modell kialakításában és kísérleti bevezetésében. 2002 őszén született meg a döntés az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjáról, egyben az európai uniós elvárásoknak is megfelelő modell kialakításáról. Magyarország uniós csatlakozása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban ÁFSZ) korszerűsítése területén is újfajta kihívásokat és feladatokat jelent. El kell érni, hogy az ÁFSZ minden szervezeti szintjén megfeleljen a munkaerő piac új követelményeinek, valamennyi ügyfélnek azonos hozzáférési lehetősége legyen a szolgáltatásokhoz. 2003 az egyeztetés, tervezés éve volt, több szálon folyt a fejlesztő munka, melynek eredményeként ebben az évben elkezdődhetett az új modell bevezetésének I. kísérleti szakasza. Az új kirendeltségi modell működésének alapelvei: 1. Az ügyfelek maguk is felelnek munkaerő-piaci helyzetük megoldásáért, maguk is erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy mielőbb visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Ebben megfelelően kialakított öninformációs tér és ott elhelyezett nyomtatott és elektronikus információk segíthetik őket. E cél megvalósítását szolgálta a kirendeltség átalakítása 2003. év végén, melynek eredményeképpen megnöveltük az információs teret és alkalmassá tettük korszerű számítógépes eszközök fogadására (pl. ülő és álló KIOSZK-ok, internetes csatlakozási lehetőség). 2. A munkanélküliség kezelésének egyik legfontosabb feladata a munkába helyezések, feltárt álláshelyek számának növelése. Ezt a vállalati kapcsolattartás erősítésével, együttműködési megállapodások megkötésével kívánjuk elérni. 3. Az ügyintézési mechanizmusok egyszerűsítése érdekében a velünk együttműködő munkáltatók részére biztosítani kívánjuk, hogy internetes munkaerőigény bejelentésével, ügyfeleink életrajzi adatbankjának létrehozásával, a kirendeltségünk felkeresése nélkül is megtalálják a számunkra megfelelő munkaerőt. 4. A munkaügyi központok és kirendeltségeik egyik legfontosabb feladata a tartós munka- nélküliség kialakulásának megakadályozása. Ennek érdekében egy új módszert vezetünk be a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett ügyfelek korai beazonosítására. Ezen ügyfelekkel együttműködési megállapodást kötünk, mely tartalmazza az ügyfél elhelyezkedését akadályozó tényezők, valamint képességeinek, értékeinek feltárását, a célok megfogalmazását és elérésének útját, tehát azon lépések sorozatát, amelyek elősegítik az ügyfél munkaerőpiacra történő visszakerülését. Az új modell egyes elemei lépésről lépésre kerülnek bevezetésre, a kísérleti szakasz 2005 június végén zárul. Bízunk benne, hogy ügyfeleink egyrészt már érzik és a jövőben egyre inkább érezni fogják annak előnyeit, hogy a balassagyarmati kirendeltség résztvevője ennek a kísérleti programnak. Célunk hogy az álláskeresők részére a megüresedett állások országos adatbázisához való hozzáférését kioszkokon és interneten keresztül biztosítsuk a ki- rendeltségen, az álláskeresők rendelkezésére bocsássunk minden olyan információt, mely elhelyezkedésüket segíti. Értékteremtés megváltozott munkaképességűekkel
