Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-24 / 70. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2004. MÁRCIUS 24., SZERDA KORKÉP Tartalékos katonák éves közgyűlése Az önkéntes haderőre való áttérés nem valósítható meg a szé­les körű társadalmi elfogadottság nélkül. A modern demokrá­ciák önkéntes hadseregei sem nélkülözik a tartalékos kato­nákban rejlő lehetőségeket. Békeidőszakban az önkéntes tar­talékos állomány tagjai civilként élik mindennapjaikat. NMH-információ Az önkéntes haderő legin­kább a személyi állományában különbözik a hadkötelezettség­re épülő hadsereggel szemben. Az új típusú haderő tagjai, mint az állomány elkötelezett kato­nái, önként választott életforma­ként élik majd meg a hadsereg mindennapjait. Az önkéntes tar­talékos pedig szintén a haderő része lesz. Dolgozik a munkahe­lyén, de a rendelkezésre állási, illetve a kiképzési időszakban ezt még honorálják is neki. A Magyar Tartalékosok Szö­vetsége Nógrád Megyei Szerve­zetének éves közgyűlésén olyan fiatalemberek jelentek meg szer­te Nógrádból, akik készek szol­gálni az átalakulóban lévő ma­gyar haderőt. A napokban tartot­ta éves közgyűlését a Nógrád megyében második éve műkö­dő, Magyar Tartalékosok Szövet­sége Nógrád Megyei Szervezete. Keller Mihály ezredest, a Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancs­nokság parancsnokát, a Matasz munkájának segítéséért, a civil szervezet önzetlen támogatásá­ért a közgyűlés tiszteletbeli tag­nak vette föl. A hadkiegészítő parancsnokság épületében tar­tott közgyűlésre szép számmal érkeztek a honvédelem ügye iránt érdeklődő fiatalok is. Kovács Gábor alezredest, a Matasz megyei titkárát kérdez­tük, hogyan is zajlott a közgyű­lés.- Azon túl, hogy megtörtént a tavalyi év értékelése, természete­sen az idei év feladatainak a meg­tervezése volt a legfontosabb cé­lunk. A Matasz a 2002. évi őszi zászlóbontása után hamar el­kezdte a társadalmi megjelenést és ehhez szép számmal akadtak támogatóink is. Az alapszabály­zatunkban kiemelten szerepel a toborzás ügyének segítése. Eb­ből már következik is, hogy nem lehetünk egy zárt közösség, ha­nem meg kell, hogy jelenjünk társadalmi eseményeken. A me­gyei szervezet megalakulása óta több megemlékezésen, történel­mi emléknapon és egyéb társa­dalmi rendezvényen vett részt, ahol a Nógrád Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnoksággal közösen a Magyar Honvédséget képvisel­te. 2004-ben még több olyan sa­ját rendezvényünk lesz, ahol a fi­atalok közelebb kerülhetnek az átalakuló magyar haderő egyre európaibb hadseregéhez.- Alezredes úr, az idei év prog­ramjai közül kiemelne néhá­nyat?- Májusban Rétságon ismét megrendezzük az országos jár­őrbajnokságot. Itt három külföl­di tartalékos katonai szervezet képviselői is felveszik a gyakor­lót, hogy megméretessék magu­kat a magyar tartalékos kato­nákkal. Az ilyen versenyeknek nagy hagyománya van a nem­zetközi tartalékos szervezetek­ben. Júniusban Terényben ren­dezünk vadászíjászversenyt, majd július közepén a Bör­zsönyben történelmi katonai tá­borba várunk fiatalokat. A nyár végén egy lövészverseny várha­tó Rétságon, ahová szintén hív­tunk külföldi indulókat. Ezek csak a legnagyobb programja­ink. Fontosnak tekintjük a kül­földi tartalékos katonai szerve­zetekkel való együttműködést. Az olasz és német tartalékos •szövetséggel már eddig is jó kapcsolatunk volt, de hátra van még az együttműködési szerző­dés aláírása. Ezt a közgyűlésün­kön is kiemelt feladatként jelöl­tük meg. A német tartalékosok­kal a még fel nem tárt II. világhá­borús katonasírok felkutatásá­ban fogunk együttműködni.- Ezek valóban látványosnak ígérkező programok. A Matasz egyedül rendezi meg ezeket?- A Matasz munkáját a kez­detektől fogva segíti a Nógrád Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokság. Helyiséget kap­tunk és a szállításban is a ren­delkezésünkre állnak, ha ezt rendezvényeink indokolják. A Nógrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság toborzóirodájá­val a 2003. évben közös „Cse­lekvési programot” írtunk alá, melyben fő hangsúlyt kap a két szervezet együttműködése a közös rendezvények kap­csán. A Matasz kiemelt célként kezeli a szerződéses és az ön­kéntes tartalékos állomány to­borzásának segítését, ebben a feladatban próbál a megyei- szervezet is minél nagyobb szerepet vállalni. A Matasz or­szágos vezetésétől is minden támogatást megkapunk tevé­kenységünkhöz. Jó kapcsola­tunk van a rétsági önkormány­zattal, rendezvényeinken a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium katonai hagyo­mányőrző diákjai adnak dísz- ó'rséget. Társszervünk lett az Árpád Sportlövő és íjász Egylet és a szügyi Balassi Bálint íjász Egylet is. A Matasz megyei szervezetének negyvenhat re­gisztrált tagja mellett az előbb említett két szervezet kilenc­ven-, ill. hatvanfős tagságára is számíthatunk ezentúl.- A közgyűlésen volt-e szerve­zeti változásra javaslat?- Tekintettel a megemelke­dett létszámra sor került a ve­zetőség bővítésére. Vezetőségi tag lett Fodor László határőr al­ezredes és Juhász Tibor tarta­lékos honvéd, kinek Attila ne­vű fia jelenleg Irakban teljesít szerződéses katonai szolgála­tot. A megjelent fiatalok részé­ről sok kérdés merült föl a ka­tonai szolgálatvállalással kap­csolatban, őket természetesen a Nógrád Megyei Hadkiegészí­tő Parancsnokság toborzóiro­dájához irányítottuk, ahol megkapták a szükséges tájé­koztatást a szolgálatvállalás le­hetőségeivel kapcsolatban. GYURIÁN TIBOR (Kórházhoz jön az idegsebész Dr. Szeifert György egyetemi magántanár, az Országos Ideg- sebészeti Tudományos Intézet (OITI, vagy ahogyan sokan ismerik, Amerikai úti intézet) munkatársa is tagja annak a sajnos, kicsi orvosgárdának, amely Salgótarjánban, a me­gyei kórház ideggyógyászat osztályán gyógyít. Elmondása szerint ez az osztályvezető főorvos, dr. Horváth Ferenc érde­me, aki - azért, hogy a betegeknek ne kelljen ilyen célból Pestre utazniuk - kezdeményezte egy ilyen szakrendelés működését az osztályon. (Dr. Horváth Ferenc a feltételek megteremtéséről szólva pedig az első helyen azt említette, hogy dr. Szeifert György áldozatvállalása nélkül a heti egy­szeri, keddi rendelések nem valósultak volna meg.) NMH-információ Fiatal szakma az idegsebé­szet és szerves egységet alkot az ideggyógyászattal (neuroló­giával). Á betegségek jó részét gyógyszerekkel, tehát konzer­vatív módszerekkel kezelik, vi­szont jelentős arányban csak az idegsebészeti beavatkozás se­gíthet. Az angolszász elnevezés - „operáló ideggyógyászat” - jól kifejezi a szakág lényegét - mondja kérdésünkre dr. Szeifert György, akinek salgó­tarjáni tevékenysége két rész­ből áll: a szakrendelésen elő­jegyzés alapján fogadja a bete­geket. Másrészt az ideg- és más osztályon - leggyakrabban bal­eseti sebészeten, intenzíven - fekvők konzíliumos vizsgálata­in vesz részt. Akiknek műtétre van szüksége, azokat Buda­pestre, az országos intézetbe viszik, s a szoros szakmai együttműködés keretében a be­avatkozást az Amerikai úton végzik el. Évről évre több bete­get lát el a szakrendelés, tavaly mintegy 1500-an keresték fel.- Ezek szerint egyre több a be­teg?- Meglátásom szerint a forga­lomnövekedés inkább Horváth főorvos úr komoly, felvilágosító munkájának, illetve a helyi és környékbeli háziorvosok, kollé­gák odafigyelésének, a lehető­ség ismertségének a következ­ménye. Mondhatjuk azt is: híre ment annak, hogy itt egy ilyen rendelés van, hogy ilyen célból nem kell 130 kilométerre utaz­tatni a beteget. - Dr. Szeifert György elismeréssel szól asz- szisztenséről, Kovács Andreáról, aki óriási gyakorlattal rendelke­zik, ismeri a helybeli betegek nagy részét, útbaigazítja, tájé­koztatja a jelentkezőket, ami azért fontos mert a tanár úr nincs mindig Salgótarjánban.- Mennyire gyakori az, hogy egy ideggyógyászati kórkép ideg- sebészeti ellátást igényel?- Azt gondolom, hogy a bete­geknek mintegy negyven szá­zaléka az, aki ilyen vizsgálato­kon is keresztülesik. Daganat, agyvérzés, s ami a leggyako­ribb, az úgynevezett degener- atív elváltozások, a népies elne­vezéssel a csigolya-, porcko­rongkopás, a meszesedé, egy­szóval a gerincbántalmak jó ré­sze idegsebészeti kivizsgálást vagy műtétet igényel. Tavaly az országos intézetben több mint háromezer műtétet végeztünk. Az érintett nógrádiak száma megközelíti a kétszázat.- Más megyékkel összevetve, gyakoribbak és súlyosabbak Nógrádban az idegsebészeti ellá­tást igénylő esetek vagy sem?- Összességében nem. Ami számomra feltűnt: a nógrádi betegek jó része nagyon ko­moly szociális gondokkal küzd, úgy érzem, a betegségek bizo­nyos részének kialakulásában valamilyen módon szerepet játszhatnak az ilyen körülmé­nyek. Régóta ismert, hogy a munkanélküliség, a fizikum el­használódása, a lakásgondok, az alacsony bérezés, a megél­hetési bajok miatt állandósult fenyegetettségérzés kihat a lel­kiállapotra. S ha a szorongás tartóssá válik, egészen olyan tünetek jelennek meg, mintha valakinek szervi problémája lenne. Ezt a betegségcsoportot nevezik egyébként pszichoszo­matikus betegségeknek. Mind­ezek kezelése nagy terhet ró az egészségügyre.- Milyen eredményeket tud felmutatni az idegsebészet?- Az elmúlt húsz évben óriá­sit fejlődött az orvoslásnak ez a szakága, a betegségek java részét igen jó eredménnyel tud­juk gyógyítani. A nehezen hoz­záférhető agydaganatok műtéti eltávolításában, fejlődési rend­ellenességek esetén segíthet az úgynevezett gammakéses meg­oldás: ezzel a módszerrel a ko­ponya megnyitása nélkül lehet operálni. Ennek egy változatát már mintegy tíz éve alkalmaz­zák az országban. Az ehhez szükséges speciálisan kifejlesz­tett eszközt mi is szeretnénk megszerezni már évek óta, de egyelőre nincs lehetőség erre. Azért bízunk benne, hogy egy­szer sikerülni fog. _______________________IMIHAUK J.| B ibliai előadás-sorozat Salgótarján _____ „ Jézus és... különböző emberek, élet­helyzetek - Mit tett, mondott és vajon mit tenne ma?” címmel a közelmúltban elő­adás-sorozat kezdődött Salgótarjánban. Minden második szerdán a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület második emeleti klubtermében délután fél hattól ismerkedhetnek az érdeklődők Jé­zussal és a Bibliával. A következő előadás március 24-én lesz, melynek címe: Jézus és a gyerekek - Miben állította őket példaként a felnőttek elé? A Jézus életét bemutató, gondolkodásra késztető és sokszínű előadások „szónokai” között szerepel Cserbik János, Reisinger Já­nos és Stramszki István. Az ismertetők után kérdések feltevésére és bibliai témájú kiad­ványok megtekintésére van lehetőség. ■ Kerítésnek ütköztek SZÉCSÉNYFELFALU A ii apókban este Szécsényfel- falubr n a Rákóczi úton közleke­dett s jemélygépkocsival egy 50 éves szécsényfelfalui férfi Endre falva irányába. Egy egye­nes ú szakaszon eddig ismeret­len okból áttért az úttest menet­irány szerinti bal oldalára és ott az út menti árkon keresztül a la­kóház kerítésének ütközött. A baleset következtében a gépko­csivezető és 43 éves hölgy utasa könnyű sérülést szenvedett. Szakmai képzés NMH-információ Körn yezetvédelmi, közhasz­nú k implex II. megyei prog­ram keretében, melyet a Nógríd Megyei Munkaügyi Központ írt ki, 29 fő képzése valós ul meg. Ezek olyan személyek, akik betanított kertépítő, illetve mo­torfűi ész-kezelő (Országos kép­zési jegyzékben szereplő) kép­zésben részesülnek - mondta Balog Zoltán, a képzés koordi­nátor i. A program hét környező önko mányzat összefogásával, Pásztó gesztorságával valósul meg húsz hónapos időtartam­ban. Jelenleg a betanító képzés elméleti vizsgájára került sor. A következő hetekben a képzés gyakorlati végzése valósul meg. Májusban a motorfűrész-keze­lők elméleti és gyakorlati vizsgá­jára kerül sor. Ez a program a 2001- ben megkezdett környe­zetvédelmi közhasznú program­nak a folytatása, melyet Pásztó város önkormányzata korábban sikeresen kivitelezett. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ a 2002- ben az alsópáhoki orszá­gos konferencián a pásztói ön- kormányzatot kérte meg e prog­ram kivitelezésével és lebonyolí­tásával a tapasztalatok alapján.-KL­Képünkön balról jobbra: Keller Mihály ezredes, Kovács Gábor alezredes és Csank Csaba tartalékos hadnagy A közgyűlés résztvevői FOTÓK; GY. T. FOTÓ; ESLA Pillanat tép a vizsgáról

Next

/
Thumbnails
Contents