Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-23 / 69. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖR KÉP 2004. MÁRCIUS 23., KEDD Hetvenezren „utaztak” a Hungexpo-n Mintegy hetvenezren keresték fel az elmúlt hét végén az Utazás kiállítást, a budapesti vásárvárosban. A legnépszerűbb standok közé azok tartoztak, amelyek igényes brossúrákon kívül kulinális élvezeteket is kínáltak. A hollókőieknek ezért nem kellett a szomszédba menniük, hiszen remek túrós lepénnyel, malomkaláccsal és finom itókával várták az érdeklődőt. A Hungexpo március 28-án az UKBA elnevezésű cukrászati és sütőipari kiállításnak ad helyet, amelyen egyetlen megyei cégként részt vesz a salgótarjáni Solo Kft, is. _____________________________________________ _ fotók: rigó tibor, t.n.l. E nnek az osztálynak a munkája sokszor egyet jelent az életéit való küzdelemmel Stroke. Sokak számára nagyrészt ismeretlen mindaz, amit a nyelvtörő orvosi kifejezés jelent. Másrészt viszont gyakran az a kevés is szorongást kelt, amit hallottak alapján, kórházi látogatás során ellesett pillanatok után megsejtenek vele kapcsolatban... Az agyi vérkeringés zavarával, összeomlásával járó stroke az esetek egy részében máról holnapra, egyik percről a másikra teszi magatehetetlenné az embert. A betegségben szenvedőnek sok esetben csak a tekintete tudja „elmondani”, hogy életében óriási küzdelem kezdődött. Felépülése nem képzelhető el a külső védvonal nélkül: orvosok, ápolók, háttérintézmények, alaposan szervezett csapatmunkával, különleges eljárások rendszerével együtt küzdenek vele, érte. Az agyérrendszeri betegségek gyakorisága, súlyossága, illetve az azonos névvel jelzett nemzeti program indítása hívta életre Salgótarjánban a Szent Lázár Megyei Kórház idegosztályának stroke-részlegét. Mindkettő dr. Horváth Ferenc vezetésével működik. Az ide látogató számára a stroke is látszólag átlagos képet nyújt: nővérek, orvosok sü- rögnek, a járóképes betegek jönriek- mennek, beszélgetnek, hozzátartozót fogadnak és persze időnként eluralkodik a sokat sejtető csend a kórtermekben, a folyosókon is. Egy idő után hívatlan telefoncsengés töri meg. Dr. Horváth Ferenc - túlzás nélkül - ezer és egy dologra figyel egyidejűleg, (már tizenöt éve, amióta Salgótarjánban dolgozik, előtte Miskolcon gyógyított), fáradhatatlanul és utolérhetetlen előzékenységgel: az orvoskollégák, az ápolók helytállását mindig a sajátja elé helyezi. Hitvallása: a beteg mindenekfelett. A munkáról, amit végez, amit irányít, sokat elmondanak az alábbiak: kezdetben volt az idegosztály, ami a kilencvenes években gyarapodott az új részleggel. Gyarapodott vagyis szakosodva „elágazott,” s ezzel jelentős többletfeladatot vállalt. (Nem jókedvéből, szükségből: mert az orvoslás ma már kénytelen külön szakgárdával felvenni a harcot a leggyakoribb rokkantsággal járó kórral, ami a rák és a szívinfarktus után egyben a harmadik leggyakoribb halálok.) Ám, hogy még többet nyújthasson, pályázott és elnyerte a strokeközpont címet. A pluszfeladatok, illetve a lehetőségek aztán tovább gyarapodtak: szklerózis multiplex-, valamint - kérésre - a múlt évtől demenciaköz- pontként is működik. Osztály és részlege valójában még ennél is kiterjedtebb, hiszen komoly szakmai kapcsolatai, háttérintézményei vannak. Dr. Horváth Ferenc megfogalmazásában a stroke-ra az agyérrendszer betegségeivel, elváltozásaival, keringési bajokkal, gyulladásokkal, daganatokkal, fejlődési zavarokkal, agyi sérülésekkel, kerülnek a betegek. Az idegosztályon az idegrendszert érintő problémákat orvosolják. A hozzá nem értő szinte beleborzong, hogy váratlanul beállhat a koponyacsontok közé zárt csodálatos irányítórendszer az agy működésének zavara, (ami végzetes lehet) például azért, mert az emberi agy okos véredényei különböző okokból váratlanul nem tudják ellátni a munkájukat. Éves szinten tömegesen jelentkezik az effajta, súlyos egészségi probléma: a betegek nyolcvan százalékát az akut - hirtelen fellépő - elváltozásokkal veszik fel a részlegre. A stroke-nak (népies elnevezéssel a szélütésnek, gutaütésnek, amely főleg a férfiak betegsége) két csoportja van: gyakoribb az ischémiás jellegű, amit érdugulás vált ki, a másik formája az agyvérzéssel járó. Az utóbbiak mintegy fele sajnos, tragikus kimenetelű. Évről évre nagyon sok a beteg, következésképpen rengeteg a tennivaló: a pontos diagnózis, a célirányos kezelés, a gyógyulás érdekében a laboratórium, a röntgen, az érsebészet, a belgyógyászat, idegsebészet, is bekapcsolódik a munkába, de végül kiveszi a részét az utókezelő rehabilitáció is. Kezelésük lényegében hármas célt szolgál: a stroke-ot, és más meglévő betegséget egyaránt gyógyítani kell, azonban feladatunk a szövődmények megelőzése is - magyarázta az osztályvezető főorvos, aki kérdésünkre azt is elmondta, hogy a kor előrehaladtával növekszik a betegség kialakulásának kockázata, de fiatalabbaknál is előfordul. A gutaütésnél, érbetegségnél a családi halmozódás is megfigyelhető. További rizikótényező lehet a cukorbetegség, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és ide sorolandók a mozgásszervi bajok is. Osztály és részlege összesen hatvan- kilenc ágyszámmal rendelkezik. S hogy az igen nagy számú és túlnyomórészt súlyos elváltozásban szenvedő pácienst kik igyekeznek talpra állítani? Á vezető főorvoson kívül két szakorvos, három rezidens dolgozik itt. Hogy miért nincsenek többen, annak összetettek az okai, de kétségtelenül szerepe van ebben annak is, hogy - amint dr. Horváth Ferenc rávilágított - a neurológusi nem egy sikerszakma, kell ehhez egy kis megszállottság. Újabb kérdés kapcsán megjegyzi: nem az a lehangoló, hogy ugyanazon ^ betegség tömege termelődik újra és újra, hanem az, hogy általában az orvos- társadalom megbecsülése elmarad attól, amit megérdemel. A vezető főorvos mélységes elhivatottsággal nyújtja tudása legjavát, betegeihez úgy viszonyul, mintha azok egytől egyig a rokonai, barátai lennének. S a megbecsülés kölcsönös... Az ápolószemélyzet az osztályvezető megítélése szerint remek bázis, jól képzett szakgárda. A stroke-részlegen Juhászné Mátyás Mária a főnővér, kilenc felkészült, egymás iránt megértést tanúsító ápoló dolgozik a keze alatt. Az utóbbinak itt fokozott a jelenősége, mert...- A betegek mintegy hetven százaléka egyik napról a másikra, (bénulás miatt) mozgásában is korlátozottá válik, s ezt nagyon nehéz feldolgozni, ebben is segíteni kell őket. Az ilyen elesettek ápolásához nagyobb lelkierő szükséges, s ha ez megfogyatkozik, egymást is erősítenünk kell - magyarázza a főnővér, aki családias légkört igyekszik fenntartani a részlegen. Vallja, s már számtalanszor megtapasztalta, hogy egy-egy kedves szó, biztatás, simogatás megerősíti a bajbajutottat abban, hogy nincs egyedül. MIHALIK JÚLIA Dr. Horváth Ferenc (balról a harmadik) és a stroke-idegosztály csapata FOTÓ: GYURIÁN TIBOR