Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-19 / 66. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. MÁRCIUS 19., PÉNTEK GAZDASÁG Átalakulnak a zöldbírságok Bezárhatnak a határértékeket túllépő vállalatok Zöldbirságbevételek (millió forint) '■? *>■ . IV Hl szennyvízbírságok 236 240 HM mm m f ■1 veszélyeshulladék-bírság 1 6 60-I9MMÍ OS 1UM mmmm « ■8 zaj- és rezgésvédelmi bírság | |; 15-‘MINMMMi 'dtUARRBARAARAM m természetvédelmi bírság _________ 1 4 15 Forrás: VG-gyüftés Budapest Teljesen átalakul a környezet- védelmi bírságok rendszere: a kibocsátás alapú zöldbírságok fokozatosan megszűnnek, az esetiekre nagyobb hangsúly kerül. Nem folytathatják tevékenységüket 2007 végétől - az erőművek 2004. december 31-től - a környezetvédelmi határértékeket túllépő vállalatok. Ekkortól megszűnik a lehetőség, hogy a környezet- szennyező cégek folyamatos bírságfizetéssel kerüljék meg az előírások betartásához szükséges beruházások elvégzését. Ezzel ösz- szefüggésben a környezetvédelmi bírságok rendszere is átalakul. Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) kömyezevédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a tárca az egységes környezethasználati engedélyek - brüsszeli előírásra történő - bevezetésével egyidejűleg technológiai határértékekkel szabályozta a kibocsátások megengedett értékeit, több esetben átmeneti mentességi időt meghatározva. Azok a vállalatok, amelyek ezeket az előírt határidőre nem teljesítik, nem folytathatják tevékenységüket. Ebbe az irányba mutat a kibocsátási határértékek túllépésén alapuló légszennyezési és a szennyvízbírságok átalakítása is. A határtékeket túllépő cégeknek progresszív módon egyre magasabb díjtételek fizetését írják elő, majd az előírásokat 2007. október vége, illetve 2004. december 31. után sem betartó cégek működési- engedélyének bevonását követően a kibocsátási alapú bírságok gyakorlatilag megszűnnek. A környezetvédelmi kibocsátási határértékek túllépésén alapuló bírságokból befolyó összeg nagysága az elmúlt években gyakorlatilag stagnált. Ennek okát a vállalati szektorban végrehajtott beruházásokban kell keresni, mivel a széntüzelésű erőműveket jelentős részben gázüzemű berendezésekkel váltották fel, illetve korszerű füstgázmosó eszközökkel szerelték fel, így csökkent a környezetbe kerülő káros anyagok mennyisége - mondta Rakics Róbert. A legnagyobb, évi 670-680 millió forintos összeget így is a légszennyezés miatt fizetik be. Összegét, tekintve az eseti bírságokból befolyó pénz nagysága jóval kisebb: a veszélyeshulladék- bírságokból, valamint a természetvédelmi, illetve a zaj- és rezgésvédelmi büntetésekből együttesen kevesebb mint évi 100 millió forintot fizetnek a szennyezők és a természetkárosítók. A KVM a jövőben az eseti alapon kiszabott bírságokra az eddiginél nagyobb súlyt helyezne. Jelentősen nőhet a zaj- és rezgésvédelmi bírság összege, s a zajvédelmi szabályozás is átalakul. A tervek szerint a 250 ezer lakosnál népesebb agglomerációk települési önkormányzatainak, a forgalmas közutak, vasútvonalak és repülőterek üzemeltetőinek 2007-ig, a 100 ezer főnél nagyobb agglomerációknak és a többi forgalmas közlekedési létesítmény üzemeltetőjének 2012-ig el kell készíteni saját zajtérképét, amelyeket helyi intézkedési tervekkel kell majd kiegészíteni. Németh i. Gergely Földet vonnak el agrárcégektől? Tovább tart a Kométa-háború Budapest Az Orbán-kormány idején privatizált, és a most magánosításra váró állami gazdaságoktól is elvonhat területeket az FVM, hogy az egyéni termelőket földhöz juttassa. Az előző kormányzati ciklusban privatizált 12 volt állami gazdaságtól és a most magánosításra váró ÁPV-s agrárcégektől is „vonna el” területeket az FVM annak érdekében, hogy az egyéni gazdálkodókat földhöz juttassa - áll az egyelőre nem véglegesített minisztériumi tervekben. A kabinet „földosztási” szándékairól először Medgyessy Péter miniszterelnök beszélt a szocialisták szegedi kongresszusán, és az ügy a tegnapi informális kormányülés napirendjén is szerepelt. Egyes elképzelések szerint az agrártársaságoktól azokat az állami földeket vonnák el, amelyek nem kellenek biztonságos működésükhöz és távol esnek gazdálkodási központjuktól, vagyis „hatékonyan nem míjvelhetők meg”. E területek - amelyeket a korábban privatizált gazdaságok az eladás után is „magukkal vittek” - nincsenek a cégek tulajdonában, mivel ezt a földtörvényi szabályozás tiltja. A társaságok ezeket bérlettel hasznosítják érvényes megállapodások alapján. így viszont szakértők szerint a földelvonás jogi akadályokba ütközne, mivel az állami területeket kezelő nemzeti földalap (nfa) normál esetben a szerződéseket egyoldalúan nem mondhatja fel, azok lejártával pedig a cégeknek elő-haszonbérleti joguk lenne. Az nfa összesen 450-500 ezer hektárnyi állami termőföldet (szántót) felügyel, amelyből a szervezet korábbi közlése szerint a 12 volt ÁPV-s társaság mintegy 80 ezret művel. (További 700-800 ezer hektárt tesznek ki az erdők és az egyéb művelési ágú területek.) Egyelőre nincs adat arról, mennyit használnak a még eladásra váró állami agrárcégek. _____ hazafi László E gyetlen lépést sem tett tegnap a Kométa exportüzemében az a héttagú szemlebizottság, amely azért érkezett Kaposvárra, hogy döntsön az ország harmadik legnagyobb húsfeldolgozójának exportjogáról: jöttek, láttak - nem döntöttek. Kaposvár Tovább bonyolódik a kaposvári Kométa 99 Kft. exportjoga körül kialakul huzavona. A januári második felfüggesztés után maga Szanyi Tibor, az FVM államtitkára tett ígéretet arra, hogy ha végre: hajtja a cég a szükséges változtatásokat az exportüzemben, három munkanapon belül jön az újabb ellenőrzés és pozitív véleményezés után visszakapják az exportjogot. A Kométa már február végén jelezte, hogy készen várja a bizottságot. Két uniós állatorvos ugyanis alkalmasnak tartotta az üzemet az exportra, és március 3-án a Somogy Megyei Állategészségügyi Állomás is készre jelentette a céget. A vizsgálatra tegnapig mégis várni kellett. Pontosabban nem kerül rá sor, mert lapunk információi szerint amint megérkeztek az ellenőrök, kifogást emeltek egész másért. Mégpedig azért, mert korábban államigazgatási eljárás keretében utasították a céget arra, hogy a belföldi piacra gyártó üzemrészét az uniós előírások miatt telepítse át március 15-ig az exportüzembe. Ezt vállalta is a cég, ám közbejött az exportstop és az ezzel együtt járó folyamatos átalakítás az exportüzemben. Fellebbeztek, és jelezték, az átalakítások miatt a költöztetést csak pár hetes késéssel tudják végrehajtani. Államigazgatási eljárásban - elvileg - ez a fellebbezés halasztó hatályú. A Kométa esetében azonban úgy látszik nem. Tegnap az exportüzemet már meg sem nézte a bizottság, mondván: nem teljesítették, amit vállaltak. Arra tegnap senki nem volt hajlandó válaszolni, hogy az uniós exportfeltételeknek való megfeleléshez mi köze van a teljesen különálló, kerítéssel elválasztott belföldi üzemnek. Arra sem, hogy az ígéretekkel ellentétben miért nem az Országos Élelmiszer-minősítő Intézet szakemberei jöttek vizsgálódni, miért ugyanazok, akik már többször is elmarasztalták a Kométát, s akiknek pártatlanságát megkérdőjelezték. Van, aki úgy véli: a bizottság eleve olyan iránymutatással érkezett, hogy mindenképpen hibát kell találni, az exportjogot a cég nem kaphatja vissza. A bizottságot egyébként az FVM-ből küldték. Ami biztos: a kaposvári húsüzem továbbra sem exportálhat, de ezek után az sem lenne meglepő, ha a belföldi piacról is kitiltaná őket valamelyik hatÓSág... VARGA OTTÓ Heves vita a bikavér körül Korlátozza az exportlehetőségeket, hogy több mint harminc országban az Egervin Rt. birtokolja az egri bikavér szóvédjegyet - állítják egri bortermelők. Eger Ősszel Gál Tibor, az egyik neves egri középpincészet tulajdonosa azt az információt kapta, hogy nincs lehetősége egri bikavért exportálni Amerikába, mivel a márkanevet korábban levédette az Egervin Borgazdasági Rt. A probléma létezik, ám annak tartalmát minden érintett másként ítéli meg - derül ki a lapunk által megkérdezett termelők és szakértők nyilatkozataiból. Tény, hogy az egri borvidék legnagyobb cége még a rendszerváltozást megelőzően levédette az egri bikavér márkanevet, s ez Magyarországon ugyan már nem érvényesül, ám a világ több mint harminc országában igen. Gál Lajos, az egri borvidéki hegyközségi tanács elnöke arról számolt be, hogy miután hazánkban megtámadták a bejegyzést, azt törölték is. Emellett az 1997-es bortörvénynek csak kollektív tulajdonosa lehet. GAZDA ALBERT Nem lesz bankroham A jelek szerint április elsejéig minden ügyfelüket teljeskörűen azonosítaniuk kell a pénzügyi szolgáltatóknak, az eredeti, múlt év decemberi határidő tehát nem nyúlik tovább. több százezer ügyfelet érintett: 2004. február végéig az érintettek négyötöde kereste fel a bankot. Az OTP Bank két alkalommal, 2003 októberében és 2004. március elején küldött névre szóló levelet azoknak az ügyfeleknek, akiknek adatai nem feleltek meg a törvényi előírásoknak. A második levél felgyorsította az adatkiegészítési folyamatot, amelynek feldolgozása intenzíven halad, barát mihály TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/dotlár ^ ^ t ^ 10623,47 243,9056 254,09 205,00 1,239-0,13% -0.4731 pont IÁI FI -«Ál Ft 2,00 ctnt FTSE-100 (London) 4402,50 pont (-1,22%) Xetra DAX (Frankfurt) 3627,43 pont (-1,78% CAC-40 (Párizs) 3569,90 pont (-1,81%) Arany (1 uncia) 413,20 USD (1,50%) Brent (1 hordó) 34,76 USD (0,37%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum új előző TAKARMANYKUKORICA 2004. május 25 400 44350 37400 37 200 2004. július 34100 45 500 38000 37 800 2004. november 28400 32 020 29 050 29000 2004. december 29 300 32 000 29 400 29 350 2005. március 31 000 32 930 30700 30700 2005. május 31 800 43000 31 550 31 550 TAKARMANYBUZA 2004. május 33 500 45 300 42 000 42 000 2004. augusztus 24 000 32 200 26 800 26 800 2004. szeptember 29 600 32430 27 900 27 900 2004. december 30000 30000 29100 29100 BÚZA 2004. május 33 500 52470 43000 42 910 2004. augusztus 28700 34100 29050 29050 2004*. szeptember 29 000 35 500 29 250 29 250 2004. december 29 300 36 000 29 590 29 590 2005. március 33 800 35 200 31 400 31 750 2005. május 35 300 35 300 32 650 32 650 Forrás: Budapesti Árutőzsde HENKEL-FEJLESZTÉSEK Az idén további, legalább kétmilliárd forintos beruházást tervez a Henkel Magyarország Kft. - jelentette be Deák Ferenc vezérigazgató. A tavalyi beruházásokból közel kétmilliárd forintot fordított a legnagyobb itteni egysége, a körösladányi gyár fejlesztésére. Kö- rösladány ma már a folyékony mosó- és tisztítószerek gyártásának regionális központja. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM VÁLLALATOK ÉS PIACOK MÉRSÉKELT DINAMIKA Januárban a reálkeresetek 0,4 százalékkal haladták meg az előző évi szintet: az idén az előző három évnél kisebb lesz a bér- kiáramlás üteme. Megállt a költségvetési létszámállomány emelkedése is, de a korábbi évek korrekciójáról nem beszélhetünk. SWISSOTEL BUDAPESTEN Budapesten is lesz Swissotel szálloda. A lánc tulajdonosa az EU-hoz csatlakozó többi országban is kiépíti az üzletemberek kiszolgálásra szakosodott hotelmárkát akár úgy is, hogy tulajdont szerez egy üzemeltető cégben. sport] MA Debreceni Vadkakasok- Mart Körmend, férfi bajnoki kosárlabda-mérkőzés SZOMBAT TEJ (BEP TEJ m Hertha-Bayern München, német bajnoki labdarúg&mérkőzés Newcastle-Charlton, angol bajnoki labdarúg&mérkőzés Milan-Parma, olasz bajnoki labdarúg&mérkőzés Bilbao-Real Madrid spanyol bajnoki labdarúgó-mérkőzés VASÁRNAP Slagelse-Ferencváros, ____ n ői Bajnokok Ligája kézilabda-mérkőzés ED Ancona-lnternazionale, ____ o lasz bajnoki labdarúg&mérkőzés tWT Woltsburg-Werder Bremen,___ n émet bajnoki labdarúg&mérkőzés Lazio-Roma, ____ o lasz bajnoki labdarúgó-mérkőzés MISz7 Barcelona-Real Sociedad, spanyol bajnoki labdarúgó-mérkőzés Budapest Úgy tűnik, nincs további haladék a banki ügyfélazonosítás kérdésében, hiszen a pénzmosási törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatok egyelőre nem kerülnek a parlament elé. A lapunk által kérdezett hitelintézetek ezzel együtt nyugodtak, hiszen az ügyfelek döntő többsége már eleget tett kötelezettségének, és rendelkezésre bocsátotta a kért adatokat. Az" OTP Bank tájékoztatása szerint az adategyeztetési kötelezettség teljesítése a hitelintézetnél
