Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-18 / 65. szám
4. OLDAL 2004. március 18. ® online interjú A nyugdíjasok kerítése nem lesz kolbászból! Balassagyarmati nyugdíjasokkal találkozott a közelmúltban Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának tanácsosa. Arról beszélgettünk, mi történik az itt élő emberekkel, köztük a nyugdíjasokkal, ha az ország május elsején az Európai Unió tagja lesz.- Közöttünk él, talán ismer is bennünket, milyennek ítéli meg Európa felkészülésünket a csatlakozásra?- Magyarország megítélése az Európai Unióban nem romlott az utóbbi két esztendőben sem, a csatlakozó országok élbolyában található. A tavaly novemberi értékelés óta is javított helyzetén, elkezdte azt a gazdasági programot, amely további fejlődést hoz. Igaz, a külföldi tőkebefektetések szerények, de ennek egészen egyszerű oka van. Ami vonzza a tőkét, a privatizáció, itt már korábban megtörtént. A tőke természete, hogy elsősorban oda megy, ahol ez most folyik.-Sön milyennek lát bennünket?- Azt tartom, egy országot 3 nap, vagy 30 év alatt lehet megismerni. Két és fél éve élek itt és nem mondhatom, hogy ismerem a magyarokat. Azt látom, hogy a mezőgazdaság az, ahol van javítanivaló. Magyarországon a lakosság 6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, ebből 1 százalék a maga kis földjével bíbelődik. Örömmel szabadultak meg a tsz-ektől, de úgy tűnik, most egymással rivalizálnak. Nem egyesítik erőiket akkor sem, ha történetesen borukat kellene kivinni egy francia szupermarketbe és értékesítését marketinggel segíteni. Azért sem egyesülnek, hogy közösen címkézzék, értékesítsék a sonkájukat. Mindenki maga akar mindent csinálni. Mintha nem ismernék azt az igazságot, hogy egységben az erő. Én úgy látom, hogy a technikai gondok mellett ezeket a pszichológiai akadályokat is le kell küzdenie a magyar mezőgazdaságnak. Emellett az Európai Unióban nagy figyelem fordul a környezetvédelemre, hiszen az országok átéltek már néhány ilyen katasztrófát. Magyarországon az elmúlt 40-50 évben a termelés volt az elsődleges, erre nemigen fordítottak gondot, s ezt bizony pótolni keü.- Ezek valós gondok, de mire lehetünk büszkék?- Sok mindenre. A magyarok gyakran alábecsülik magukat. Persze, hogy csináltak nagyon jó dolgokat is, ami most a csatlakozás során előnyükre válik. Magyarországnak jó az oktatási rendszere, nagy hagyományai vannak a matematika-, a komputertudománynak, ami abszolút gyors pályát jelenthet az unión belül is. A miskolci, vagy a salgótarjáni gondok ellenére is azt mondom, Magyarország nem viseli az óriási nehézipari beruházások terhét, mint a kelet-európai országok. S Magyar- országnak van egy hatalmas stratégiai-geopolitikai előnye is: az Európai Unió fontos pontja a Balkán, a Közel-Kelet felé. Helyzete, az itt felhalmozódott tudás birtokában, ha a politikusok, a kormányzó politikusok megfelelő módon teszik a dolgukat, akkor Magyarországnak a népesség számánál, gazdasági súlyánál jelentősebb hatása lehet az európai uniós politika kialakításában.- Mire számíthatnak a nyugdíjasok? Most, hogy közeledünk a csatlakozáshoz, nőnek aggodalmaik, félelmeik. Valóban félniük kell az idős embereknek?- Nagyon fontosnak tartom, hogy a nyugdíjasok tudják, mi történik velük és mi nem a csatlakozás után. Nem hiszem, hogy bárkinek is félnie kell. Az unió egyetlen országtól sem veszi el nyugdíjrendszerét, a döntések a nyugdíjak emeléséről, az emelés módszeréről a csatlakozás után is Budapesten maradnak. A tagállamok között együttműködés csak a leglényegesebb kérdésekben van. így az életszínvonal növelése, a szolidaritás, a járulékok kiegyensúlyozott alakítása, vagy a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatósága a közös célkitűzés. Tavaly nagyon sok nyugdíjassal találkoztam. Volt olyan hét is, hogy legalább háromezerrel. Nekik is azt mondtam, nem lesznek sem olyan nagyok, sem olyan rosszak a változások, mint ahogyan azt most gondolják. Természetesen nem lesz kolbászból a kerítés sem. Nem jönnek Magyarországra a francia nyugdíjak, a dán tb-járulékok és a német árak sem. De az Európai Unió forrásokat ad új munkahelyek teremtéséhez. Ha jól élnek vele, a költségvetést kímélik, amelyből így több juthat a nyugdíjakra is. Ami pedig az árakat illeti, nem tartok attól, hogy Magyar- országon erőteljes árnövekedés lesz. A csaüakozással egy nagy, nyílt piacba lép, ahol az élesedő verseny lefelé hajtja az árakat. Természetesen néhány területen, így például a szolgáltatásoknál az árak növekedhetnek is.- Nem csak az országban, a megyében is nő a civil szervezetek száma és szerepe. Az unió országaiban milyen körülmények között dolgoznak a civilek? Milyen a kapcsolatuk az állammal?- A civil szervezetek helyzete, lehetőségei nagyon változóak Európán belül is. Észak-Európa országaiban, így Dániában, Svédországban, de Németországban, Nagy-Britanniában és Írországban is többnyire maguk teremtik meg működésük anyagi feltételeit. Maguk szervezik meg tevékenységüket és ehhez az államtól adómentességet kapnak. Nagy-Britanniában például gyűjtéseket szerveznek, üzleteket nyitnak, ahol használt ruhákat, meg egyéb dolgokat árulnak. Azáltal, hogy pénzügyileg függeüenek a szervezetek, nagy önállóságuk, befolyásuk is van. Közülük az erősebbek, mint például a mozgáskorlátozottak, elérték, hogy a buszokat újra tervezzék, legyen feljárójuk az épületekbe. Ez természetesen harc kérdése, de a kormány előbb-utóbb enged, mert nem akarja, hogy túl nagy legyen a „zaj" körülötte. V.G. RÁTGÉBER LÁSZLÓ Március 18., csütörtök, 12.00-13.00 Rátgéber László, a MiZo-PVSK női kosárlabdacsapatának vezetőedzője lesz szerkesztőségünk vendége március 18-án, csütörtökön 12 órától. www.nogradmegyeihirlap.hu Képviselő az időseknél A bányászszakszervezet nyugdíjasokat összefogó salgótarjáni 2. számú alapszervezete, az Oszidő nyugdíjasklub és az Aranykor idősek klubjának vendége volt Puszta Béla ország- gyűlési képviselő, Salgótarján polgármestere a zagyvapálfalvai városrészben. Arról tájékoztatta a nyugdíjasokat, milyen intézkedéseket hozott a kormány az idős emberek érdekében, milyen városfejlesztési tervek foglalkoztatják Salgótarján önkormányzatát és milyen lehetőségeket kínál a városnak és lakóinak az uniós csatlakozás. Puszta Béla többek között munkahelyteremtésről - az ipari park 17 hektáros bővítéséről - bérlakásokról, a kereskedelmi hálózat szélesítéséről, közútfejlesztésről, az idegenforgalom fellendítéséről beszélt. Mint mondotta, ha elkészül a 21-es út Kisterenye és Hatvan közötti hat előzési sávos szakasza, egy óra alatt Budapestre érhetünk. Mindezek, valamint a tranzitforgalom „gyorsítása” - amely tíz év alatt tizenötszörösére nőtt - az uniós csatlakozás után lesz igazán fontos, amikor a magyar-szlovák határ átjárható lesz. A 21-esre és a tehermentesítő útra 15 milliárd forintot fordítanak. A szociális célokat szolgáló beruházások 14 százalékkal emelkednek az idén. A tájékoztatót közvetlen beszélgetés követte. Ennek során az idős emberek elsősorban azokról az intézkedésekről szóltak, amelyek életkörülményeik javítását szolgálják. így a bérek és a nyugdíjak uniós felzárkóztatását, az 53. heti nyugdíj után az 54. kifizetését, az energia- és gyógyszerár-emelések kompenzálását, az egészségügyi alapellátás és szakellátás feltételeinek javítását, valamint a rendezettebb közlekedési viszonyok megteremtését tették szóvá. Ez volt a tizedik fórum, amelyet a megye nyugdíjasszervezeteiben, klubjaiban szervezetek, s amelyek vendégei országos, vagy megyei szakemberek, politikusok voltak. Üdülési támogatás Negyedszázados pénzügyi szolgálat A Salgótarján Pécskő utcai „kockaházak” egyikében Várhelyi Ernő felesége nyit ajtót és tessékel beljebb az otthonosan berendezett lakásba. A volt megyei tanács nyugdíjas osztályvezetője, Salgótarján jól ismert személyisége szívélyesen fogad. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma saját forrásból 500 millió forintot fordít az idén szociális üdültetési támogatásra - mondta tájékoztatója során Karácsony Mihály, a kuratórium elnöke. Ebből 400 milliót a gazdálkodó szervezeteken keresztül juttat el a munkavállalók és a szervezet nyugdíjasai részére. Az egyéni nyugdíjas kérelmezők támogatására 100 millió forint áll rendelkezésre. Támogatást azok a belföldi illetőségű, nyugdíjtörzsszámmal rendelkező nyugdíjasok kaphatnak (öregségi, özvegyi, szülői, rokkantsági nyugdíjban részesülők), akiknek havi ellátása - a nyugdíjfolyósító igazgatóság 2004. évi igazolásának végösszege alapján - nem haladja meg a havi 53 ezer forintot és munkaviszonyból, vagy vállalkozásból származó egyéb jövedelmük nincs. A támogatás értéke 30 ezer forint és üdülési csekk formájában jut el a támogatottakhoz a megállapított havi nyugellátási összeg alapján differenciált önrész megfizetése mellett. A kérelem benyújtásához szükséges adatlap a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány ( www.mnua.hu ), és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ( www.nusz.hu ), valamint a teleház- szövetség ( www.telehaz.hu ) honlapjáról tölthető le. A nyugdíjasok üdülésicsekk-tá- mogatási kérelmeiket 2004. március 1-jétől április 30-ig küldhetik el az alábbi címre: Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. 1519 Budapest, Pf.: 406. A határidő lejárta után kérelem már nem nyújtható be. Az adatlaphoz semmüyen melléklet benyújtása nem szükséges. Az azon feltüntetett adatokért a kérelmező büntetőjogi felelősséggel tartozik. A kérelmeket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szociális bizottsága bírálja el 2004 május 15-ig. A támogatásban részesülteket a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. levélben értesíti 2004. május 31-ig, amely tartalmazza az önrész befizetéséhez szükséges postai csekket is. A csekk befizetésének határideje 2004. június 30. Amennyiben a befizetés a határidőig nem történik meg, a kérelmező elveszíti jogát a támogatásra. Azokat, akik nem kapnak támogatást, írásban nem értesítik. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. információs vonalat működtet, amelyen az adóazonosító jel bebü- lentyűzését követően tájékozódhatnak az érdeklődők, hogy kaptak támogatást, vagy nem. A telefonszám a következő: 06-30-303-0-303. Az üdülési csekket a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. az önbefizetés számláján való megjelenésétől számított két héten belül értékküldeményként, díjmentesen postázza a kérelmező lakcímére. Ahogy Karácsony Mihály elmondotta, az üdülési csekk jelenleg mintegy 2000 szálláshelyen, illetve utazási irodában váltható be. A tömegközlekedési vállalatokkal (MÁV, GYSEV, Volánbusz, Mahart) kötött szerződés alapján az üdülési csekk a tömegközlekedési járműveken helyközi forgalomra is felhasználható 2004. március 1-jétől.- Balassagyarmaton születtem, egy hatgyermekes családban, én voltam a legkisebb. Apám cipészmester volt, anyám a háztartást vezette. Gyarmaton jártam iskolába, 1942-ben a reálgimnáziumban érettségiztem. Még ez év szeptemberében felvettek a Budapesti Műegyetem Közgazdaságtudományi Karára. Tanulmányaimat - szüleim szegénysége miatt - csak úgy kezdhettem meg, hogy Budapesten élő sógoromék befogadtak és gondoskodtak rólam. Egy korty kávé után kérés nélkül folytatja:- Hogy nehéz anyagi helyzetemen könnyítsék, az első évfolyam utáni nyári szünetben a Leszámítoló Bank alkalmazásában két hónapig, majd a következő évben néhány hónapig a Weiss Manfréd Művek dobozgyárában dolgoztam, 1944 karácsonyán a sógoromék lakása előtt civilként estem fogságba. Először Temesvárra vittek, ahol gyűjtőtáborba kerültem, majd Szabadkára szállítottak, ahol kiütéses tífuszt kaptam, ezért a szovjetek átadtak a szerbeknek. A háború után Budapestre, majd Balassagyarmatra utazott a szüleihez. Még ez év november elsején a forgalmiadó-hiva- talnál helyezkedett el kisegítőnek. E hivatal közvetlenül a pénzügy-igazgatósághoz tartozott, amely viszont a Pénzügyminisztérium irányítása alatt működött. Megkezdődött Várhelyi Ernő pénzügyi karrierje.- Egyetemi tanulmányaimat nem folytathattam, mert sógoromat a rendőrség Sátoraljaújhelyre helyezte, s én lakás nélkül maradtam. Tanulmányaimat később levelezőként fejeztem be. A megyei tanács hivatala 1951 decemberében költözött Salgótarjánba. Mi átmene- tüeg egy kocsmahelyiségből átalakított szoba-konyhás lakást kaptunk, mert a bérházak még nem készültek el, 1953-ban megszületett Béla, 1954-ben László fiunk. Időközben a Pénzügyminisztérium revizori főosztályának kikérése alapján a Pénzügyminisztérium állományába kerültem, és itt a megyei kirendeltségen dolgoztam nyolc évig. Jól érezte magát munkakörében és a bőrében is, eszébe sem jutott más beosztás, csakhogy a sors közbeszólt.- 1960-ban pénzügyi osztályvezető-helyettesnek, majd 1963 márciusában - amikor elődömet, Illés Miklóst kihelyezték a nógrádmegyeri tsz-be - osztály- vezetőnek neveztek ki. Itt jegyzem meg, amikor osztályvezető-helyettes lettem, a közgazdász-képesítés (diploma) megszerzésére is köteleztek. Várhelyi Ernő egészségi állapota a ’70-es évek végén, a '80- as évek elején megromlott, többször kezelték Balatonfüre- den és Nógrádgárdonyban is, amíg végül - közel 60 éves korában - úgy határozott, nyugdíjba vonul. Főnökei marasztalták, de döntése végleges volt, a feleségével együtt akart nyugdíjba menni és ez 1983-ban be is következett.- Mindenkire szívesen emlékszem, soha senkivel nem volt olyan konfliktusom, hogy valakire is neheztelnem kellene. Voltak vitánk, de ezek soha nem lépték túl a korrekt, kollegális határokat. Számos kiváló szakembert ismertem meg kollégáim között, többek tanulmányait támogattam, karrierjüket elősegítettem vagy egyengettem. Munkája, tevékenysége elismerésével, megbecsültségével kapcsolatban így nyilatkozott:- Munkaviszonyom hosszú ideje alatt számos kitüntetésben és más elismerésben részesültem. A Pénzügyminisztériumban is akceptálták tevékenységemet. Ennek ékes bizonyítéka, hogy nagyon sok munkatársam - akiket én ösztönöztem továbbtanulásra - szerzett főiskolai, egyetemi végzettséget. Innováció iránti elkötelezettségemet jól példázza, hogy Somogy mellett Nógrád megyében kezdődött meg a tanácsi igazgatás számítógépes feldolgozásának kiépítése. Ennek keretében nagyon jó kapcsolat alakult ki a PM számítástechnikai intézetével. Az itt végzett közel négy évtizedes tevékenységemre ma is jó érzéssel gondolok vissza. Fantasztikus memóriája volt, költségvetés minden rovatára és sorára, minden fontosabb adatra jobban emlékezett, mint bármelyikük.- Én még értekezleteken sem jegyzeteltem, nagyon jó emlékezőképességem volt, minden lényegesre emlékezni tudtam, aláírásnál én már tudtam kinek a papírját kell megnézni és kiét nem. Aztán megtanultam például a gyorsolvasás módszerét, ugyanígy a lényeglátást az adatok tömegében, jól tudtam szelektálni, eligazodni, s a fontosabbakat rögzítettem is.- Miként telnek napjai, mit csinál mostanában?- kz átállás semmi nehézséget nem okozott. Sokáig jöt- tünk-mentünk, jártuk az országot autóval, üdültünk a Balatonnál és máshol, meglátogattuk a kisebb fiamat Budapesten, változatosan és hasznosan is töltöttük az időnket. Mostanában már kevesebbet mozdulunk ki, itthon igyekszem elfoglalni magam. Egy ideig én voltam a lakásszövetkezetünk pénzügyi-gazdasági mindenese. Még most is dolgozom egy ismerősnek, minden ellenszolgáltatás nélkül, csakhogy tornáztassam a memóriámat. Olvasok, keresztrejtvényt fejtek, éldegélek nyugodtan, békében a feleségemmel. BARÁTHI OTTÓ Várhelyi Ernőt 80. születésnapja alkalmából a megyeházán baráti találkozón köszöntötte közel félszáz munkatársa, kollégája, barátja. Farkas Sándomé dr., a Pénzügyminisztérium képviseletében a Magyar Pénzügyek Szolgálatáért kitüntetést adta át az ünnepeltnek. Az üdülési alapítvány 2004. évi támogatási rendszere Havi ellátás összege Önrész Támogatás összege Csekkérték (Ft) ____________fFt/fő) ÍFt/fő)________fFt/fő) 3 5 000 Ft-ig 5 000 25 000 30 000 35 001-45 000 Ft 15 000 15 000 30 000 45 001-53 000 Ft 20 000 10 000 30 000
