Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-11 / 60. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap P F 9 6 2004. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK Víziók Salgótarján Ezzel a címmel Előd László búvárfotós felvételeiből nyílt ki­állítás a salgótarjáni Stromfeld Szakközépiskola Kós Károly ga­lériájában március elején. A fo­tók a Vörös-tenger, az Atlanti­óceán, a Földközi-tenger párat­lan szépségű élővilágát, a merü­lés örömét és misztikumát tár­ják a kiállítás látogatói elé. A fotók március 19-ig tekint­hetik meg, munkanapokon 8-18 óráig. Hozzászólás a somosi kérdéshez Horváth István a minap le­vélben fordult a Somosi Vár­alja Egyesület tagjaihoz egyebek mellett arra biztatva őket, hogy az egyesület tagja­iból alakult szakemberek történetileg dolgozzák fel az igazságtalan trianoni határ módosításának helyi sikerét, annak módját, mikéntjét, kö­rülményeit. A levél politikai vonatkozásaihoz nem kívá­nok hozzászólni, az előbbi - nagyon is támogatandó - fel­vetéshez viszont igen. Talán nem illetlenség, ha le­véltár-igazgatóként saját „porté­kánkat” ajánlom mindkét fél fi­gyelmébe. A Nógrád Megyei Le­véltár 2001 januárjában tartotta meg Balassagyarmaton eddigi legnagyobb szabású rendezvé­nyét, az országos visszhangot ki­váltó Trianon-konferenciát. Az akkor szóban elhangzott, több mint negyven előadás anyaga a következő évben egy vaskos kö­tetben látott napvilágot. Már a konferencián is nagy érdeklődés­sel hallgattam, majd az írásos anyagot megkapva olvastam az egyik, Nagykanizsáról érkezett előadónk mondandóját. Bocsa Gábor hadtörténész ugyanis ép­pen a Salgótarján térségében 1921-1924 között lezajlott határ­vita történetét dolgozta fel, mely­nek végeredményeként sor ke­rült a Somoskőt és Somoskőújfa­lut érintő határmódosításra. Bacsa úr alapos, széles for­rásbázisra épülő kutatásokat végzett, tanulmánya minden­képp érdemes a megismerésre! Feldolgozta a tárgyalások meg­indulásának előzményeit, a fe­lülvizsgálat megindítását célzó helyi kezdeményezéseket, meg­említi például a községi és a vá­rosi küldöttségek szerepét, az acélgyár és a szénbánya vezeté­sének állásfoglalásait. Ismerteti azt a huzavonát, amelynek vé­gén a határmegállapító bizott­ság végül a kérdést a nagyköve­tek tanácsa elé terjesztette, s szól arról is, miként szerepelt az ügy a Népszövetség előtt. Külön fejezetben ismerteti a kormányközi tárgyalások lefo­lyását, amelyek középpontjá­ban az a kérdés állt, hogy Fülek vagy Salgótarján legyen-e a ha­tárállomás (vagy egyik sem). Végül megismerkedhetünk a tárgyalások pontos végeredmé­nyével. Nincs történeti téma, amihez már nem lehetne újabb adato­kat, ismereteket fűzni, megítélé­sekor, feldolgozásakor újabb szempontokat figyelembe ven­ni. Mégis bátran mondhatom, Bacsa Gábor elmélyült kutató­munkája, levéltári forrásokat megszólaltató feldolgozása mél­tó arra, hogy tanulmányát min­den, a téma iránt érdeklődő megismerje! ________________________TYEKVICSKA ÁRPÁD lev éltár-igazgató A Hírlap postájából APf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Becsületes megtalálók Szeretném kifejezni hálás köszönetemet a Somoskőújfa­lui CBA-üzlet dolgozóinak, mindenekelőtt Kanyó László­jáénak igen becsületes, szolgá­latkész és kedves munkája mel­lett azért, hogy a bolt előtt el­veszített pénztárcámat megta­lálva, arról értesített és vissza­adta. Múlt hét végén történt mind­ez, és igen hálás vagyok, nyug­díjas lévén, hogy a megélheté­sünkben igen fontos összeg hi­ánytalanul visszakerült hoz­zánk. Ez alkalmat megragadva, szeretném köszönetemet kife­jezni a CBA minden dolgozójá­nak a fáradhatatlan, mindig és mindenkor kedves kiszolgálá­sért. Mindig örömmel tértem be a boltba, ezután is ezt teszem. Kérem a tisztelt Nógrád Me­gyei Hírlap Szerkesztőségét, te­gyék lehetővé, hogy e becsüle­tes viselkedésért köszönetem megjelenhessen. Talán mások is követik e dicsérendő példát. __________________________LUKÁCS I8TVÁNNÉ, Somoskő K ézimunkák a nőnapon Kazáron régi hagyomány, hogy március 8-án összehívják a településen élő lányokat, asszo­nyokat és színes kulturális mű­sorral köszöntik a résztvevőket. Idén sem volt ez másként: közel 150 fiatal és idősebb hölgy vett részt az ünnepi műsoron, ame­lyen Dóra Ottó, a Nógrád Me­gyei Önkormányzat Közgyűlés­ének elnöke mondott köszöntőt és átadta hatalmas virágcsokrát a településen élő hölgyeknek, amelyet Molnár Katalin polgár- mester vett át. A köszöntő után Aradszky László szórakoztatta a vendége­ket. A műsor után minden részt­vevő egy tábla csokoládét kapott a község képviselő-testületének férfi tagjaitól. A rendezvényen a nyugdíjas­klub hölgytagjainak kézimun­ka-kiállítását lehetett megtekin­teni: gyönyörű kazári motívu­mokkal készült térítők, könyv­jelzők, tarisznyák és táskák vol­tak láthatók. A kézimunkákat az önkor­mányzat megvásárolja a nyugdí­jasklubtól a Tourinform-iroda részére, ahol majd az idelátoga­tó turisták és vendégek megvá­sárolhatják. Az így befolyt ösz- szeget a klub működtetésére használják majd fel. ________■ F arsangi bál az idősek klubjában Nemrégiben tartották az ecsegi Szivárvány Területi Gon­dozási Központ keretében mű­ködő idősek klubjában a most már hagyományosnak tekinthe­tő farsangi bált. A bálon részt vettek az idősek klubjának tag­jai és dolgozói, természetesen jelmezben. Szinte valamennyi résztvevő a település focicsapa­tának a mezét öltötte magára. A két csapat önfeledten rúgta a gó­lokat a focicsapat kapusának. A farsangi délután jó hangu­latban telt el. Farsang farka Mátranovákon A farsang évszázadok óta a nagy télvégi mulatságok ideje volt, melyet a szegények és gazdagok egyaránt megünnepeltek. Ez volt az utolsó alkalom a vigadozásra, hiszen utó­idén a világhírű musicaldarabok jellegzetes jeleneteit láthatta az igen szép számú kö­zönség. Nagy sikere volt Óznak, a nagy va­rázslónak és társainak éppúgy, mint az őser­dő hősének, Maugli- nak, vagy a Macskák szereplőinek. A Vala­hol Európában hábo­rús árvái is éppen oly sikert arattak, mint a Hotel Menthol meg- mentői, vagy a Pornó­dé szereplői. A Hair cí­mű darab témája egy­szerre volt letaglózó és felemelő. Iskolánk művészeti nevelésének köszön­hető, hogy gyermeke­ink a kitűzött célon - a közönség szórakoz­tatásán túl - önfeledten átérezték a darabok mondanivalóját. A délután fénypontját az idén is a 8. osz­tályosok nyitótánca jelentette, melyet Strauss Déli rózsák című keringőjére a lá­nyok új báli ruhában táncolhattak. S a közhely szlogenjét felhasználva: „Mindez nem jöhetett volna létre” - ha nem lenne egy lelkes gyermekcsoport, elhivatott, hozzáértő pedagógusokkal, ha nem állna hátunk mögött egy olyan szülői közösség, amely képes megtenni bármit gyermekeink érdekében, és ha a fenntartó (Mátranovák községi önkormányzat) nem támogatná szakmai munkánk színvonalának megtartá­sát, felemelkedését. Köszönöm, köszönjük! ________________________________________________BAKÓ CSABÁNÉ K KK Általános Iskola intézményvezetője na a húsvétig tartó nagyböjt következett. A farsangi mulatságok fénypontját a maskará­sok megjelenése jelentette, akiknek feladata a közönség szórakoztatása volt. A régi hagyományokat tiszteletben tartva iskolánk közössége is ezt tűzte ki célul. Év­ről évre minden felnőtt és gyermek nálunk is nagy izgalommal készül a közönség szóra­koztatására. Néhány évvel ezelőtt próbálkoztunk elő­ször azzal a gondolattal, hogy minden tanu­lónk jelmezbe öltözzön. Tudtuk, ez csak úgy lehetséges, ha egy-egy tanulócsoport (osztály) a szülők segítségével összefog és együtt hoznak létre egy olyan produkciót, amelyet az adott közösség minden tagja ma­gáénak érez. Nem elégszünk meg csak a jel­mezek felvonultatásával, hanem a csoportok rövid zenés, táncos, szórakoztató műsorral is készülnek. Az évek során bemutattuk a magyar és a világtörténelem nagy esemé­nyeit, a különböző nemzetek viseletéit, tán­cait, híres rajzfilmhősök is életre keltek, s az

Next

/
Thumbnails
Contents