Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-26 / 48. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P 2004. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Páratlan látvány, felbecsülhetetlen kár Ónos eső pusztított Nógrád megye erdeiben - A sok jégtől nem látni az erdőt - Helyzetjelentés a Börzsönyből Varázslatos látványt nyújtanak a fák, de életveszélyes alattuk járni Földig hajlanak a fák, mintha hirtelen csupa szomorúfűz állna az út mellett, ahol cserjék is vannak, ott úgy tűnik, mintha csillogó üvegfalak között száguld az autó, a hegyek pedig mesz- szire fehérlenek. Ónos eső esett két napig, azután pár centi hó is lehullt keddről szerdára virradóra. Salgótarján környékén tegnap reggel elég nagy volt a hó, Balassagyarmaton a megye hegyvidéki részeihez képest egészen elfogadható maradt a helyzet, de a Börzsöny lábánál, Diósjenőn háromujjnyi vastagságú a jégkérgen szikrázik a frissen hullott fehér lepel.- Ilyet még nem hallottunk - mondja erdész barátom a telefonba még hétfőn este. - A Börzsönyben összefolynak a kidőlő és derékbatörő fák roppanásai... Az ónos eső következményei beláthatatlanok! A balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. által kezelt nógrádi erdők - a cég Jégbe fagyott bükkrűgy működési területe a Medvestől a Börzsönyig húzódik - felbecsülhetetlen károkat szenvedtek. Diósjenő után az erdészházhoz vezető utat egy kidőlt villanyoszlop zárja le. Ki lehetne éppen kerülni, de a vezeték a földön hever, meg kell várni, amíg jön egy ember, aki hosszú bottal felemeli... Aztán egy perc múlva, az erdőbe érve, az autó szélvédőjén és tetején toppannak a földig hajló ágakról a leverődő jégdarabok. Az út keskeny, csak nehogy most jöjjön szembe valami, aztán a megkönnyebbült sóhaj, itt az erdészet épülete... Inpen Lengyel László erdőmérnök, a diósjenői erdészet helyettes vezetője a kalauzunk és egyben terepjárósofőrünk. Az erdő különös, páratlan szépségű tündérvilággá vált, de bizony az útról nem merészkedhetünk messzire. Néha nagy robajjal kidől egy-egy fa, túlterhelt ágak szakadnak le a magasból, jégdarabok potyognak.- Akár egy öt centiméteres ágdarab is okozhat súlyos sérülést - figyelmeztet Lengyel László. - A hétfői ónos eső után találtunk ilyen átmérőjű jégdarabokat is, és ez nem túlzás! Megállunk a terepjáróval egy útelágazásnál, mert egy nagy fa dőlt ott keresztbe. Néhány őznyom látható a gallyak körül, talán a rügyeket csipegette a vad. Most tűnik csak fel, hogy a tavalyi kupacsok és a már duzzadó bükkrügyek körül diónyi jégdarabok alakultak ki az ónos esőből, s olyanok, mintha üvegbe öntötték volna őket! A jéggel borított rügyek a fa koronájában üvegcsillárrá állnak össze, mert a napsütés is szikrázik rajtuk. Látványnak gyönyörű, de a nagy súly meghajlítja a gallyakat, néhol pedig tövestül kifordítja a földből az emberderéknyi vastagságú bükköket, gyertyánokat.- Szálkás törés is előfordul, de ez ritkább - mutatja Lengyel Egy helyen „diadalív” alatt vezet az erdei út: a terepjáró ablakán és tetején kopognak a jégdarabok, karcolnak a gallyak, de szerencsésen átjutunk alatta.- Az is gond, ha a jégtehertől a fák íjként meghajolnak - jegyzi meg Lengyel László. - Azután már soha nem tudnak kiegyenesedni... László egy helyen a kissé megcsavarodott gyertyántörzsből meredező, vasvillaszerűen elágazó, hosszú, karvastagságú szálkákat. - A szél eddig (Szerdán jártunk a Börzsönyben. A szerző.) nem támadt fel, de ez a szerencse, mert a károk még nagyobbak lennének, még több fa dőlne ki tövestől. Egyébként volt már ilyen telünk, 1996-ban, '99-ben és 2001-ben is - folytatja. - A Börzsönyben több ezer hektáron több tízezer köbméter fa ment veszendőbe. Főleg a hegytetőkön következnek be nagyobb törések, de a terepadottságok miatt a kisebb völgyekben, vízmosásokban is fokozott a veszély. A ledőlő fák robaja messzire elhallatszik, ilyenkor j0bbra-balra dőlnek a jéggel és hóval megterhelt börzsönyi fák nem is tanácsos alattuk járni. - Ezért a károkat egyelőre nem tudjuk felbecsülni, de távcsővel azért nyomon követjük, hogy mi történik az erdővel... erdész irányításával. A munka- terület közelében nem állnak fák, így nyugodtan dolgozhatnak, nem kell attól tartaniuk, hogy a nyakukba szakad valami jéggel terhelt ág, ne adj' Isten vaskos fatörzs...- A területen korábban kitermelt fa feldolgozását végezzük ezen a rakodón - mutatja MarNemsokára az erdei út kiszélesedéséhez érünk, ahol fejszével rönköket hasítanak a munkások, Marton János diósjenői Az utolsó rönköt hasítják az erdei munkások a Rákos-oldalban kialkított rakodón ton János. - Tűzifa is, meg kiváló minőségű rönk is van itt. Utóbbiból bútor, esetleg még boroshordó is lehet!- Hogy hívják ezt a területet1- Rákos-oldal. A Rákos-forrás után, ami itt van a hajlatban. Aztán később Rákos-patak lesz belőle, de pár kilométerrel odébb már Lókos-pataknak hívják. Tudják, amelyik Balassagyarmat mellett folyik az Ipolyba. A Rákos-oldal aljában egy kerítéssel körülvett, lombjaikat tartó tölgycsemetékkel benőtt négyzetforma erdőrész is látszik. Lehet vagy tízszer tíz méter.- Pontosan akkora - mondja Lengyel László. Ez a bekerített terület tulajdonképpen arra szolgál, hogy az erdő vadeltartó képességét megfigyeljük. Itt jól látható, hogy a kerítésen belül és kívül is egyforma az újulat, tehát a vadak létszáma és az erdő által kínált táplálék megfelelő arányban van egymással. Ha a vadállomány túl sűrű lenne, akkor az a kerítésen kívül meg is látszana az újulaton...- Az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején sokkal több volt a Börzsönyben a szarvas - jegyzi meg Marton János. Valahol holló korrog, azután meg is látjuk a nagy, fekete madarat, amint éppen egy lomha egerészölyvet kerülgetve köröz Rákos-oldal felett. A holló egy idő után elunja és elrepül a Bárány-bérc felett.- Máskor olyan, mintha erdő állna ott - mutat a Bárány-bércen álló bükkök sorára az erdészetvezető-heyettes. - Most lehajlanak az ágak, külön látni minden fát.- Használják még a régi erdőrész-, meg dűlőneveket? A tervek már csak betűvel és számmal jelölik ezeket.- Igen, hiszen a nagyapámtól és az édesapámtól tanultam ezeket - mondja Marton János. - Az itt dolgozók egy-két kivétellel diósjenőiek, ismerik a régi elnevezéseket. Ismerjük persze a „hivatalos” elnevezéseket is. Valahol a közelben egy kis széncinege már a tavaszt érzi, és világgá is kiáltja. Nem zavarja a jég, a hó, a fagy sem. Igaza is van! Süt a —- nap, a reggelre hullott hó olvadni kezd a tölgyek, bükkök, gyertyánok, vörösfenyők törzséről, most már nem csak jégdarabok potyognak a gallyakról, hanem csöpögni kezd az olvadó hóié is. A fagy szorítása enged, az erdő talaja fellazult, ami további gondokat is okozhat, hiszen újabb fák dőlhetnek ki. Lám csak, már a tavasz jeleinek sem lehet felhőtlenül örülni...- Át kell gondolni, hogy mit tehetünk egy ilyen katasztrófa után. Nagy a gazdasági kár, de nem kerültek az erdők helyrehozhatatlan állapotba - mondja búcsúzáskor Lengyel László. - Ami most velünk történt, talán az árvízhez hasonlítható a legjobban. Ha bekövetkezik egy ilyen katasztrófa, arról nem tehet az adott területen gazdálkodó, de munkájának gyümölcse részben vagy egészben elvész... FIGYELEM! Az Ipoly Erdő Rt. erdészetei felhívják a figyelmet arra, hogy az erdőben járni élet- veszélyes! A túrázókat arra kérik, hogy egyelőre ne használják a kijelölt útvonalakat, hiszen a lepotyogó jégdarabok, a leszakadó ágak, kidőlő fák fokozott veszélyt jelentenek! KÉP ÉS SZÖVEG: FARAGÓ ZOLTÁN
