Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-23 / 45. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR Hírek Teleki-szobor Lengyelország korábbi buda­pesti nagykövete nem tud arról, hogy Teleki Pál szobrát az ő ha­zájában készülnek felállítani. Grzegorz Lubczyk mindamel­lett biztosra veszi, hogy ha a magyaroknak nem kell, a len­gyelek találnak helyet az egyko­ri magyar miniszterelnök em­lékművének. Amikor Hitler rá­támadt Lengyelországra, Teleki nem hagyta magukra honfitár­sait, nagyon sokat segített ne­kik, ezért a lengyelek erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy ki- álljanak mellette - mondta a volt diplomata, mti Oszama nyomában Az al-Kaida vezetőjének leg­utóbbi videoüzenete vezette nyomra a szakértőket, akik azonosítani tudták a felvéte­len látható földrajzi környeze­tet. A hírhedt terrorista vezér Pakisztán észak-nyugati hegy- vidékes részén bujkál. Oszama bin Ladent közel félszáz fana­tikus híve védi. A helyszínre vezényelt amerikai és brit spe­ciális alakulatok biztosak ab­ban, hogy rátaláltak bin Ladenre. A területet ellenőr­zés alatt tartja egy amerikai kém'műhold. mti Zöldek Európai Zöld Párt néven új szervezetet hozott létre har­minckét európai környezetvédő párt, amelyek római tanácsko­zásuk végén írták alá az új párt létrehozásáról szóló okmányt. Az új kontinenspárt létrehozá­sával a zöldek európai parla­menti választásaik esélyeit sze­retnék növelni, mti Iraki merényletek Három iraki rendőr sebesült meg Bagdadban, amikor pokol­gép robbant, egy temetési szer­tartáson készülő merényletet azonban sikerült meghiúsítani. Olajvezetéket robbantottak Kerbela térségében, ahol most először követtek el szabotázs­akciót Szaddám Húszéin iraki diktátor rendszerének tavaly áprilisi összeomlása óta. mti Akna robbant Hat orosz katonát öltek meg lá­zadók és taposóaknák Csecsen- földön. A felkelők összesen ti­zenkétszer lőttek orosz álláso­kat a hétvégén. Egy tűzszerész­szel taposóakna végzett hatás­talanítás közben a csecsen fő­város, Groznij peremén, mti Szélsőjobb Görög vendéglőre támadtak rá szélsőjobboldali német fiatalok. Az incidens során az elkövetők „a németek elleni hecckampány leállítását” követelő röplapokat szórtak szét, az üzemeltetők egyikét, illetve egy vendéget gázspray-vel fújtak le. mti Adócsalók Másfél héten belül már a máso­dik belga politikusról derült ki, hogy igen jelentős adóhátralé­kai vannak. Daniel Ducarme, a Brüsszel régió miniszterelnö­ke kénytelen volt lemondani, amikor egy lap kiszivárogtatta, hogy négy éven át ki sem töl­tötte adóbevallását. Richard Foumaux, Dinant város polgár- mestere arra a kérdésre, miért nem fizetett helyi adót, azt mondta: „akárcsak a többi bel­ga, én sem szeretek pénzt adni az államnak”, mti Detonáció Robbanás történt a koszovói ideiglenes tartományi kormány környezetvédelmi miniszteré­nek, Ethem Cekunak a gépko­csijánál. A Pec városban oko­zott detonáció következtében a politikus súlyosan megsérült. Rajta kívül az autóban ülő négy másik személy is megsérült, egyikük sincs életveszély­ben. MTI ■ 2004. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ Pokoli buszjárat Jeruzsálem Nyolc utas és a merénylet el­követője vesztette életét Nyu- gat-Jeruzsálem központjában, miután pokolgép robbant egy autóbuszban. Az öngyilkos merénylet a tegnap reggeli csúcsforgalom idején tör­tént. Az robbantó és hat további személy azonnal, egy hetedik pe­dig a kórházba szállítás után halt meg. A közepes erejű, vasszögek­kel is megrakott pokolgép szinte szétvetette a járművet, a környe­ző épületek ablakai betörtek. Holttestek és emberi végtagok he­vertek mindenütt. A Jasszer Arafat palesztin elnök Fatah moz­galmához kötődő al-Aksza Már­tírjainak Brigádjai szélsőséges szervezet vállalta magára a me­rényletet, amelyet bosszúnak szántak azért, hogy izraeli kato­nák megöltek tizenöt palesztint a Gáza-övezetben, valamint tiltako­zásnak az Izrael és a ciszjordániai paleszün területek között épülő biztonsági kerítés ellen. A merénylet egy nappal azelőtt történt, hogy Hágában a Nemzet­közi Bíróság vizsgálni kezdi, tör- vényes-e a biztonsági kerítés és fal építése. Izrael egyébként épp vasárnap kezdte meg a kerítés nyolc kilométeres szakaszának lebontását. A palesztin miniszterelnök el­ítélte a véres merényletet. Ah­med Koréi szavai szerint kormá­nya „arra helyezi a hangsúlyt, hogy véget vessen az ilyen ak­cióknak, mert ürügyül szolgál­nak Izraelnek a fal építéséhez”. A palesztin vezetés igen kemé­nyen elítélte az öngyilkos akciót, hangoztatva, hogy azt szándéko­san követték el épp a hágai vizs­Sebesültek és holttestek hevertek mindenütt gálát előtt, amikor nemzetközi kampány is zajlik a palesztin jo­gok érdekében. II. János Pál pápa a merényle­tet elítélve hangsúlyozta: a ható­ságoknak és az állampolgároknak nem szabad engedniük, hogy be­kerüljenek az erőszak újabb kö­nyörtelen malmába. A katolikus egyházfő részvéttáviratot küldött FOTÓ: EUROPRESS/EPA a merényletben elhunytak és se­besültek családtagjainak. Hágában zsidó szervezetek tüntettek amellett, hogy Cisz- jordániában épüljön fel a bizton­sági kerítés. A tüntetők egyike ar­ra figyelmeztetett, hogy ha ez nem történik meg, folytatódik a rettegés a terrorcselekményektől. _____________68 NAP A CSATLAKOZÁSIG____________ K özös európai sereget! Az osztrákok többsége támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniónak saját hadserege legyen, de a kötelező segít­ségnyújtást kérdésesnek tartják - írja a Die Presse. BÉcs Egy közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 75 szá­zaléka helyeselte a kö­zös európai véderő gon­dolatát. A felmérést is­mertető napilap megle­pőnek tartja, hogy 42 százalék fölöslegesnek tartaná egy ilyen had­sereg megléte esetén az önálló, nemzed katonaságot, mert „egy­féle szolgálat elegendő”. Szükség esetén az európai haderő a közösség határain túl is elláthatna feladatokat, ám ezek jellege elsősorban védelmi jellegű lehetne. Az Osztrák Európa-poli- tikai Társaság felkérésére végzett telefonos felmérés válaszadóinak kétharmada úgy véli, hogy a föld­rész katonái főként béketeremtő műveletekben vehetnének részt. Egyötödük azonban el tudja képzelni a fegyver- szünetet kikényszerítő operációkban való közre­működést is. A katonai segítség- nyújtás tekintetében nem volt ilyen egyértelmű az állásfoglalás. Bár a többség úgy véli, hogy ha egy EU-tagállamot támadás ér, joggal számíthatna a többiek segítségére, ugyanak­kor azonban ne legyen automa­tikus ez a kötelezettség. A tagál­lamoknak külön-külön kellene dönteniük arról, hogy adott esetben milyen formában támo­gatják megtámadott társukat. LEGYEN-E KÖZÖS HADSEREGE A 25 TAGÚ EU-NAK? Osztrák válaszok (százalékban) A válaszadók egyharmada bízik abban, hogy Ausztria számít­hatna ilyen támogatásra, még ha maga Bécs kategorikusan elzárkózna is a segítségnyúj­tástól. TORONYI ATTILA ÁLLÁSPONT Az olvasó mondja BLOKÁDVESZÉLYBEN - FEBRUÁR 14. Nő: - Szomorú a Kométa húsüzem története. A minisztérium vezetőit is felelősség terheli azért, hogy emberek százai az ut­cára kerülnek. POLITIKAI ZÁRT OSZTÁLY - FEBRUÁR 16. Férfi: - Müyen nevelést kapott Áder János, hogy ilyen tisztelet- len az idősebbekkel szemben? Férfi: - Áder János arcáról sugárzik a gyűlölet. Mit lehet várni ilyen politíkustól? S egyáltalán: hol nőtt fel az az ember, aki ilyen minősíthetetlen hangon beszél? MÉRLEGEN A VALÓSÁG - FEBRUÁR 17. Nő: - Elvárható lett volna Tóbiás Árontól, hogy Medgyessy Pé­ter országértékelő beszéde után ugyanolyan gyorsan mondja el a szocialista véleményt, mint ahogyan azt Orbán Viktor be­széde után tette. Most azonban a pártigazgató hallgatott. Férfi: - Fontos, hogy legyen jövőképünk, ezt a Fidesz elnöke és a miniszterelnök is megpróbálta felrajzolni. A vezető politi­kusok azonban adósak azzal, hogy a jelen égető gondjaival, illetve a problémák megoldásával konkrétan foglalkozzanak. KEREKASZTAL AZ ASZFALTON - FEBRUÁR 18. Férfi: - Budapestet kellene a gazdáknak blokád alá venni, akkor elgondolkodnának a „honatyák” a mezőgazdaság hely­zetén. Férfi: - Akkor, amikor 400 forint volt a sertéshús ára élősúly­ban, mi, fogyasztók megvettük és nem vonultunk ki az utcá­ra, a gazdák meg szépen eltették a hasznot. Most, hogy nekik megy rosszabbul, tüntetnek. Nem furcsa ez? Férfi: - Nem azok a kisemberek torlaszolják el az utakat, akik kapálnak meg metszenek, és néhány hektáron próbálnak kenyeret adni a családjuknak, hanem az állami támogatás­sal „gazdálkodó” nagyvállalkozók. Nekik kellene a legjob­ban tudniuk, hogy ha valaki termelni kezd valamit, annak gondoskodnia kell a termék piacáról is. NEMZETI HŐS VAGY BŰNÖS? - FEBRUÁR 18. Férfi: - Mindenkit tettei alapján kell megítélni, gróf Teleki Pált is, de figyelembe kell venni a történelmi körülményeket. A néhai miniszterelnök választás előtt állt, s nem tudott min­dent úgy megvalósítani, ahogy szerette volna. Múlhatatlan érdemei vannak a lengyel hazafiak tízezreinek megsegítésé­ben, és a halálba menekült, amikor a németek lerohanták a Balkánt. Évtizedek elmúltával most senkinek sincs joga egy­oldalú, szélsőséges ítéletet az emberekre kényszerítem Teleki Pál politikai szerepét illetően. Nő: - A fővárosi főpolgármester, Demszky Gábor, aki előbb megadta, majd visszavonta a szobor felállításának engedé­lyét, tanulhatna Telekitől, hogyan kell az emberek érdekeit képviselni nehéz, bonyolult időkben. Nő: - Meghunyászkodóíc országa lettünk. Még a történelmün­ket is mások írják. TÚLÉLÉSI PRÓBA - FEBRUÁR 20. Férfi: - Egyetértek azzal, hogy a politika rátelepedett a gazdák demonstrációjára. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az utakat eltorlaszoló gazdák egy része bizonyos politikai körök ösz­tönzésére akciózik. Ennél még elgondolkoztatóbb, hogy a hí­reket sugárzó televízió szabályszerűen buzdít a demonstrá­cióban való részvételre. Mi köze van ennek az objektív tájé­koztatáshoz? PONT(Y)OS CSAPÁSOK - FEBRUÁR 20. Nő: - A hipermarketek és a kis boltok szerintem jól meg tudnak élni egymás mellett. A legutóbbi statisztika is azt mutatja, hogy az emberek többsége még mindig a közeli üzletben szerzi be az élelmiszert, és a nagybevásárlásokat bonyolítja le az áruházakban. Nő: - Annak, akinek nincs autója, a sarki üzlet marad az élelmi­szer-beszerzési hely. Az a bolt, ahol ráadásul személyesen is­merik, s biztosan nem csapják be valamilyen reklámfogással. Férfi: - Késő sopánkodni, a szatócsboltok kora lejárt. Tudomá­sul kell venni, hogy a kereskedelemre is rátelepedtek a külföl­di tulajdonosok. A 21. század magyar külpolitikája Van-e egyetértés a parlamenti pártok között a külpolitika fő kérdéseiben? - erről beszélgetettek a szakértők a XXI. Század Intézetben. Az európai integrációt, a kettős állampolgárság le­hetőségét, valamint az euroatlanti kapcsolatokat tekintették át. Budapest A rendszerváltozás után a politi­kai élet szereplői három alapvető kérdésben értettek egyet. Az Európai Unióhoz való csatlako­zásban, az erkölcsi és politikai el­kötelezettségben a határon túli magyar kisebbség sorsa iránt, il­letve a szomszédsági politikában. A kilencvenes évek elejétől va­lamennyi parlamenti párt meg­egyezett ezekben a kérdésekben, és következetesek maradtak a hármas prioritás előmozdításá­ban. Sikerült figyelemre méltó külpolitikai eredményeket elérni. | Balogh András, a miniszterelnök ; nemzetközi stra- I tégiai főtanács­ig adója kijelentet- I te: „Az alapvető I értékeket tekint- j ve tehát a kon- ! szenzus nem tűnt el a magyar külpolitikában”. Úgy véli, szükség van újból meghatá­rozni az irányelveket, mert világ­szinten változtak a körülmények, és közben teljesültek bizonyos cé­lok. Az uniós csatlakozás megva­lósult, a magyar alkotmányba be­került a határon túli magyarság helyzetének javítása. A miniszter­elnök főtanácsadója úgy látja: a közösségbe belépő kis ország szá­mára veszéllyel járna, ha az EU- ban „felső és alsó ház” alakulna ki; Magyarországnak az az ér­deke, hogy egyenrangú félként vegyen részt az Unió tevékenysé­gében. Szent-Iványi Ist­ván, a Parlament Európai Integrá­ciós Bizottságá­nak elnöke is ko­moly veszélynek ítéli meg a kétse- bességű Európát. A politikus sze­rint Magyarország transzatlanti elkötelezettsége vitat­hatatlan, térségünk katonai biz­tonságát az USA tudja garantálni, erre az EU egyelőre nem alkalmas. Az Európai Unióhoz való csatlako­zás előtt felmerül a kérdés: meny­nyire tudja megőrizni Magyaror­szág az önálló nemzeti külpolitiká­ját? A külpolitika, a védelmi politi­kát is beleértve az Unióban nem a parlament, és nem a bizottság, ha­nem a tagállamok befolyása alá tartozik. Az SZDSZ-es honatya szerint így nem kevesebb, hanem több lehetőség nyílik a külpoliti­kánk érvényesítésére. A kettős állampolgárság meg­adását a határon túli magyarok­nak Szent-Iványi István „szelektív megoldásnak” tartja, s nem tud vele teljes mértékben egyetérteni. A társadalom legképzettebb ré­szének elvándorlását indítaná be, s így a megmaradást fenyegeti. A legjobb megoldásnak az autonó­miatörekvések tető alá hozását nevezte meg. A független önkor­mányzat azonban kívülről nem erőltethető. Szemerkényi Ré­ka, az Új Atlanti Kezdeményezés elnöke, a XXI. Század Intézet Stratégiai Tanul­mányok Köz­pontjának veze­tője más véle­ményt képvisel. Szerinte a külpolitikában az irányadó kérdésekben sincs ma már egyetértés; a stratégiaváltás 2001-ben kezdődött. A politikai pártok csak részkérdésekben tudnak közös platformot kialakí­tani - jelentette ki. NAGY VAJDA ZSUZSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents