Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-18 / 41.szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. FEBRUÁR 18., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Regisztráció van, autó nincs A regisztrációs adó február elsejei bevezetése óta megyénk­ben is megbénult az autókereskedelem. Az elmúlt hetekben egyetlen személykocsit sem tudtak átadni az autószalonok. Magyarázkodni kényszerülő kereskedők és felháborodott ve­vők, ez jellemezte Nógrádban i NMH-információ Az okmányirodák országszer­te megtagadták a rendszámok kiadását, mert hiányzott az újfaj­ta adó megfizetéséről kiállított vámhatósági igazolás. A napok­ban ugyan már megindult ezek kiadása, azonban minden márka vezérképviseletének egyesével adják ki ezeket az igazolásokat. Nógrád megyében is több tucat ember fizetett autójáért hiába, hiszen átvenni csak az után tud­nák, hogy a kereskedések meg­kapják a rendszámot az ok­mányirodától. A probléma or­szágosan jelentkezett, de me­í a helyzetet. gyénk több márkakereskedése is jelezte, február elseje óta nem tudtak autót átadni. Ez pedig sok esetben a vevők bizalomveszté­sét is okozhatja. Az okmányiro­dák azért nem adnak rendszá­mot és a forgalmi engedélyt a szalonoknak, mert hiányzik az újfajta adó megfizetésének iga­zolása, amelyet a vámhatóság­nak kellene kiállítania a vezér- képviseletek részére. Mindezek persze nem enyhítenek a keres­kedők és a vevők közti feszültsé­gen, hiszen a vevő mindebből csak azt érzékeli, hogy nem tud hozzájutni járművéhez. A na­pokban történt egyeztetés a Autó ugyan van, azonban a kereskedők forgalomba helyeztetni nem tudják azokat a bürokrá­cia csapdája miatt _ vámhivatal és a vezérképvisele­tek között, ez után várható, hogy az ügyintézés felgyorsul és egyre több kereskedő kapja meg a szükséges engedélyeket a forga­lomba helyezéshez. Ezt erősíti Nemrégiben Pásztón, a városi rendőrkapitányságon megtar­tották a 2003. évet értékelő munkaértekezletet, melyen meg­jelent dr. Máté István ezredes, a megyei főkapitányság köz- biztonsági igazgatója, főkapitányhelyettes, Pinczésné Kiss Klára őrnagy, a megyei főkapitányság személyügyi szolgála­tának vezetője, Kriston Péter, Pásztó alpolgármestere és dr. Nagy Lajos Pásztó város vezető ügyésze. Bodrogi István alezredes, rend­őrségi tanácsos, kapitányságveze­tő megnyitóját követően elsőként Vida Ottó őrnagy, bűnügyi osz­tályvezető, kapitányhelyettes is­Bodrogi István megnyitja a munkaértekez­letet ■ mertette az osztálya által végzett munkát, az elkövetett és felderí­tett bűncselekmények formáit, arányait és összetevőit. Szólt a bűnmegelőzéssel kapcsolatos to­vábbi feladatokról, a különböző szervekkel való együttműködés­ről és a munka során jelentkező gondokról. Kiemelte, hogy a rend­őrségnek a bűnmegelőzésben több információra van szüksége. E téren lesz előrelépés, mert a fel­sőbb rendőri szervek a 2004-et az információ évének szánják. Őt Bemát Zsolt őrnagy, köz- rendvédelmi osztályvezető követ­te, aki elsősorban a közterületen végzett rendőri munkát elemezte, értékelte a körzeti megbízottak tevékenységét. Kiemelte, hogy ja­vult az intézkedési kézség szín­vonala, jól és megalapozottan hajtották végre e feladatokat. A közlekedési területről elmondta, hogy jelentősen nőtt az intézke­dések száma, mellyel szeretnék visszaszorítani a közlekedési bűncselekményeket. A kapcso­latrendszerüket jó színvonalúnak ítélte meg. Batta János százados, igazga­tásrendészeti osztályvezető elő­terjesztésében vázolta a szabály- sértések összetételét, számszerű­ségét, megoszlási arányát. Beszélt a lőfegyvertartás helyzetéről, a személyi és vagyonvédelemmel kapcsolatos tevékenységről, illet­ve arról, hogy az általuk hozott döntések a bíróságon hogyan vál­toznak. Szólt arról, hogy a három­fős osztályra milyen nagy teher hárul, mivel ketten főiskolai ta­nulmányok miatt igen sok időt vannak távol. Tóth László alezredes, hivatal- vezető jelentésében a szervezeti összetételről, az elmúlt év elisme­réseiről, az erkölcsi fegyelmi hely­zetről beszélt. Kiemelte, hogy 25 elismerés mellett .8 fővel szemben kellett fegyelmi eljárást kezdemé­nyezni. A kapitányságon végre­hajtott fejlesztés során javult a szociális ellátottság. Az állampol­gári bejelentéseknek eleget tettek, a közérdekű bejelentéseket és pa­naszokat kivizsgálták. Pinczésné Kiss Klára hozzá­szólásában egy nemrégiben, a minőségfejlesztési program ke­retében végrehajtott felmérés­nek a pásztói kapitányság állo­mányába tartozó rendőrökre vo­natkozó eredményeiről adott tá­jékoztatást. Nagy Lajos vezető ügyész az új büntetőeljárásjog alkalmazásáról és az ebből adódó feladatokról be­szélt. Szólt a két szervezet közötti munkakapcsolat eredményessé­káját. Elmondta, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a város di­rekt módon nem tudja anyagilag segíteni a rendőrség tevékenysé­gét. Tájékoztatta az állományt, hogy a soron következő önkor­mányzati ülésen kerül sor a váro­si kapitány beszámolójára. Dr. Máté István ezredes a bel­ügyminiszter, az ORFK és a me­gyei kapitányság köszönetét tol­mácsolta az állománynak. Kifej­tette, hogy ezt a munkát miként lehetne jobban csinálni, azt a be­osztott állomány tudja. Külön-kü- lön röviden elemezte a szakágak munkáját, megállapítva, hogy azok eredményesek voltak. Vége­zetül személyes köszöneté mel­lett azzal zárta szavait:, Jó volt ve­letek dolgozni”. Zárásként Bodrogi István váro­si kapitány összefoglalta az el­Az elnökség (jobbról balra) dr. Máté István, Pinczésné Kiss Klára, Bodrogi István, Kriston Péter géről, egyetértve a bűnügyi osz­tályvezető jelentésével. Kriston Péter alpolgármester a polgármester nevében is megkö­szönte a pásztói rendőrök mun­hangzottakat és arra kérte kollé­gáit, hogy az eddig végzett ered- [ ményes munkát még jobb oda­adással javítani lehet és kell. KEREKES LAJOS Cél a forráshiány csökkentése (Folytatás az 1. oldalról) a nyugdíj melletti foglalkoz­tatást. Az önkormányzat felülvizs­gálja a Prometheus céggel az in­tézmények fűtésére kötött szer­ződést. Intézkedni kell, hogy az elmaradt lakbéreket, vízdíjakat és adótartozásokat a lakosság fi­zesse be. Tárgyalásokat folytatnak az or­vosokkal a rendelők privatizálásá­ról. Amennyiben ez nem valósul meg, a megkötött szerződések­ben felül kell vizsgálni, hogy a fel­merülő rezsiköltségeket ki müyen arányban fizeti. Az intézkedési tervben szerepel a háziorvosi és fogorvosi szolgálat áthelyezése az egészségügyi központba. Az Er­zsébet téri rendelőt - ha felszaba­dul - az önkormányzat értékesíti. A védőnői szolgálatnál meg­vizsgálják a körzetek csökkenté­sének lehetőségét. Tartalmazza a terv az ápolóotthon és a szoci­ális alapellátásokhoz tartozó fel­adatok privatizálásának lehető­ségét. Felhívják az intézmények figyelmét, hogy még hatéko­nyabban éljenek a pályázatok lehetőségével. Az utolsó pontban olvasható: biztosítsa a kistérségi fejlesztési programok kidolgozását a vál­lalkozásfejlesztési alapítvány bevonásával.- SZENOGRÁOI ­Újabb keret pályázható NMH-információ Újabb nyolcvanmillió forint felhasználására írt ki pályá­zatot hétfői ülésén a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ta­nács. A pénzt a kis- és közép- vállalkozások alapvetően munkahelyteremtésre, mun­kahelyteremtést szolgáló műszaki fejlesztésre hasz­nálhatják fel. Az ülésen döntés született ar­ról is, hogy a területfejlesztési tanács a fejlesztési célelőirány­zat terhére elkészítteti a megye stratégiai fejlesztésére vonatko­zó innovációs programját. A ta­nács döntött számos támogatási kérelem módosítása ügyében; itt többnyire arról van szó, hogy a kért támogatáshoz képest ke­vesebbet kaptak a pályázók és ennek megfelelően szeretnék módosítani a pályázatuk műsza­ki tartalmát. Az esetek többsé­gében a módosítás foglalkozta­tásban és a fejlesztés egészét te­kintve nem jelent számottevő visszalépést. A tanács újraosztott 25 millió forint igénybe nem vett támoga­tást is, ennek megfelelően a Salgglas Rt. és a Balassagyarmati Kábelművek 10-10 millió forintos többlettámogatást kapott a már megítélt több mint ötvenmillió fo­rint mellé, illetve a Pharmatéka Bt. és Marton István sütőipari vál­lalkozó kapott még újabb 2,5-2,5 millió forintot elképzeléseinek megvalósításához. Költségvetés kérdőjelekkel _____ Salgótarján „ Hogyha megdöglött a lovad, szállj le róla” - ez a mondás volt a mottója dr. Fenyvesi Gábor tegnapi sajtótájékoz­tatójának. A Fidesz-MPSZ városi szervezetének politi­kusa Salgótarján krízishely­zetéről beszélt.- Azt hiszem jogos, ha azt mondom: válságban van a város és válságban vannak a salgótarjá­niak - kezdte tájékoztatóját a dr. Fenyvesi Gábor. - A miniszterel­nök tegnapi beszédében azt mondta: most a ciklus felénél ér­demes számot adni az elmúlt időszakról. Salgótarján abban a speciális helyzetben van, hogy a vezetésnek nem az elmúlt két, hanem közel tíz esztendővel kell elszámolnia. A munkanélküliség 18 százalékon való stagnálása (ebben csak a regisztrált - egy évnél nem ré­gebb óta - mun­kanélkülieket jegyzik) és ezzel párhuzamosan a fejlődés hangoz­tatása a szocialis­ta önfényezés eszköze. Valódi fejlődés nincs, a meglévő értékek amortizálódnak. Csak az intéz­ménybezárások és a tüntetések száma szaporodik napról napra. A gyermekek egyre kevesebben vannak, erre hivatkozik a város- vezetés is, csak azt felejtik el, hogy mindezért ők a felelősek. A probléma oka, hogy nem tudnak a fiataloknak perspektívát nyúj­tani a letelepedéshez. A baj mér­tékét mutatja az utolsó közgyűlé­sen beterjesztett költségvetés, melyet a „szocialista szavazó­gép” gond nélkül elfogadott. Ez csak a meglévő lyukak betömé­sére van előkészítve. ■ Életkilátásaink nem túl rózsásak A nők tovább élnek, de többet is betegeskednek, mint a férfiak (Folytatás az 1. oldalról) Az egy lakosra jutó GDP értéke és a férfiak várható élettartama között szo­ros összefüggés van , míg a nők eseté­ben a kapcsolat kissé gyengébb. A férfiaknál várhatóan az észak-ma­gyarországi, a nőknél az észak-alföldi lakosok érik meg a legkisebb kort. A kö­zép-magyarországi és a nyugat-dunán­túli lakosok várható élettartama a férfi­aknál és a nőknél is meghaladja az or­szágos átlagot, ugyanakkor a többi régi­óban élőké vagy közelíti, vagy elmarad tőle. A születéskor várható élettartam országos átlaga a férfiaknál - mint már utaltunk rá - 68,3 év, a nőknél 76,7 év. A svájci, a svéd és a japán férfiak átlago­san 10 évvel hosszabb élettartamra szá­míthatnak, mint a hazánkban, élők; ugyanakkor a nőknél ez az eltérés 6-8 év. A mieinknél rosszabbak az életkilá­tások például a volt szovjet tagállamok­ban, Romániában és Törökországban. Az országban a fővárosban a legked­vezőbbek az életkilátások, ezt a vidéki városok, majd a községek követik. Álta­lában minél kisebb egy település lélek- száma, annál rosszabbak a halandósági viszonyok. Az észak-magyarországi régi­ón belül megyénként és azon belül tele­püléstípusonként is eltér a várható élet­tartam. Legkedvezőbbek a Heves megyei jellemzők. Egy itteni lakos ne­métől függően átlagosan 2, il­letve 5 hónappal hosszabb élettartamra számíthat, mint egy Nógrád megyei. A Heves és a Nógrád megyei nők az or­szágos átlagnál is valamivel tovább élnek. Kedvezőtlen tendencia, hogy a népességen belül a kö­zépkorúak halálozási aránya három évti­zed óta növekszik. Az észak-magyarországi régió népes­ségének várható élettartama minden korcsoportban kisebb az országos át­lagnál. A három megye között azonban lényeges különbségek vannak. Nógrád­ban a férfiak minden korcsoportjában és a 40 éven felüli nőknél rövidebb a várható élettartam a hazainál, bár az el­maradás kisebb, mint Borsodban. Az életesélybeli különbségeket tükrözik vissza a korcsoportos halálozási arány­számok is. Észak-Magyarországon a ha­lálozási ráta 0,6 ezrelékkel meghaladja az országos átlagot. Ezen belül Borsod- Abaúj-Zemplén megyében kisebb, a másik kettőben nagyobb a mutató érté­ke a régió átlagánál. A megyei átlagot azonban az eltérő korösszetétel is befolyásolja. A régióban élő lakosság átlagéletkora 2003. január elején 38,8 év volt, amely az országos átlagnál 0,8 évvel kevesebb. Ebben a nagy súlyt képviselő Borsod fiatalabb korösszetételének van meghatározó szerepe. Itt az öregedési index - a száz 14 éves és a fiatalabb gyermekre jutó 65 éves és idősebbek száma - 81, Hevesben 105, Nógrádban 99. A régió átlaga 89, amely a hazai átlagtól 6 évvel kevesebb. Az elveszett potenciális életévek - egy meghalt által 0-70 év potenciális élettar­tamból le nem élt évek - száma Észak- Magyarországon nagyobb. Ezen belül Borsodban lényegesen, Nóg­rádban és Hevesben kevésbé haladja meg a hazai értéket. Az országos adatok szerint a férfiak körében az elveszett életévek 25-25%-át a keringé­si rendszer és a daganatos be­tegségek, 21%-át sérülések, mérgezések idézték elő. A nők esetében a daganatoknak van sokkal nagyobb sze­repük (32%), a keringési rendszer beteg­ségeinek súlya 20%. Mindkét nem eseté­ben jelentős az emésztőrendszer beteg­ségei következtében elvesztett életévek részesedése (13, illetve 10%). Ebben az alkoholos eredetű májzsugorodásnak van meghatározó szerepe. Az észak-magyarországi régióban nemcsak a halandóság mértéke, hanem a halálokok szerinti összetétel is eltér a hazai átlagtól. A régióban a százezer la­kosra jutó halálozások száma a legtöbb halálok szerint meghaladja az országos átlagot, vagy csak kevéssel marad el at­tól. Ezen belül a daganatos betegségek­ben, valamint a külső ok miatt elhuny­tak aránya Heves; a légző- és keringési betegségekben Nógrád; az egyéb halál­okok következtében (ezen belül a men­tális és viselkedészavarokban) elhuny­také Borsod megyében kiemelkedően magas. A fenti mutatók és elemzés alapján nem nehéz - inkább csak fájdalmas - azt a következtetést levonni, hogy a Magyarországon ma és az elkövetke­zendő években, évtizedekben élő né­pesség életkilátásai nem túl rózsásak. A várható élettartam - amely olyan rugal­matlan mutató, amely egyik évről a má­sikra nem változhat lényegesen - növe­kedéséhez hosszabb távon az életszín­vonal, az életkörülmények és az életmi­nőség jelentős javulására, életmód- és mentalitásváltozásra lesz szükség. _______________________________IB-O-I Nógrádban a férfiak minden korcsoportjában és a 40 éven felüli nőknél rövidebb a várható élettartam a hazainál. az a tény is, hogy megyénkben is van már olyan márkakereskedés amelyiknek a generál importőre rendelkezik a szükséges engedé­lyekkel. ______________________________________CSÓRÓŐ E redményes rendőri munka Pásztón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents