Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-06 / 4. szám

2004. JANUÁR 6., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal HÍREK Salgótarján SZÍNHÁZI ESTÉK. A színház ban vidáman kezdődik az új év, hiszen a József Attila Művelődé­si Központban január 7-én, szer­dán Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni című ze­nés vígjátékát láthatják a József Attila bérlet tulajdonosai. A nagy sikerű darab fú szerepeit Mikó István, Cseke Péter, Nemcsák Károly, Pásztor Erzsi, Tóth Judit, Nyíró Bea és Benkő Péter alakítják. Az előadásra szólójegyek is válthatók. FOGADÓSZOBA. Dr. Huszár László jogi természetű kérdé­sekben tart fogadónapot január 6-án (kedden) 15 órától az MSZP városi irodáján (Kossuth út 8.). ELVESZETT HÁZŐRZŐ. Egy hete elveszett, fehér-fekete tar­ka, hosszú szőrű, husky kinéze­tű, de kistestű kutyát keres a Gazdikereső Alapítvány jutalom ellenében. Aki megtalálja, hívja a 32/311-840-es telefonszámot. Kishartyán SZILVESZTER ÉS FALUSZÉ­PÍTÉS. A Fidesz-MPSZ kishar- tyáni csoportja és a helyi önkor­mányzat közös szervezésében rendezték meg az idei szilvesz­teri mulatságot a kultúrházban. A rendezvény bevételét - körül­belül 100 ezer forintot - rendha- gyóan már hatodik éve a falu szépítésére fordítják majd. Az új évben utcai padok felállításával kívánják szebbé tenni a faluké­pet. _______Nógrádsáp ___ Ú J JÁRDA. A Szent István úti járda építésébe kezdenek bele a tavasszal, melyre mintegy öt­millió forint területfejlesztési tá­mogatást nyertek. A munkála­tok május végéig tartanak majd. _______ Barna M ESEMONDÓK. Szegedi Ale­xandra és Bárnai Bianka nevét az utóbbi években sokan a me­semondásnak köszönhetően is­merték meg. A Bárnai Általános Iskola már végzős diákjai rend­szeresen sikeresen szerepeltek a palóc mesemondók eddigi ver­senyein, s ez a folyamat idén is töretlen maradt: Alexandra kü- löndíjat kapott produkciójáért, Bianka pedig „Róka koma” díjat vehetett át az ízes tájszólással előadott mesés történetért. ■ (Áfa)kulcsszó: áremelés! (Folytatás az 1. oldalról) A fűtési költség a gázzal fűtött családi házban 22 396 forint volt decemberben. A fent említett há­romszázalékos forgalmiadó-nö- vekedéssel és a január elsejével életbe lépő áremeléssel együtt számításaink szerint majd 26 ezer forintot kell fizetni a tulajdo­nosoknak. Igen bonyolult kérdés a víz- és csatornadíj számítása is. A városi lakás esetében (egybe számolva a két díjat) 4996 forin­tot fizetett eddig a tulajdonos. Ja­nuárban ez a díj körülbelül 5400 forint lesz. A családi ház eseté­ben más megközelítést kell hasz­nálnunk. Itt ugyanis szolgál­tatófüggő ezeknek a díjaknak a megállapítása. A vízdíj a téli idő­szakban, hasonlóan a bérház­hoz, ötezer forint körüli összeget tett ki decemberben. Januárban ez akár az ötezer-ötszáz forintot is elérheti. Ebben persze nincs benne a csatornadíj, hiszen en­nek mértéke szolgáltatótól füg­gően 1200-2500 forint volt idáig havonta. Esetünkben az 1200 fo­rintos összeg várhatóan eléri az 1350 forintot. Ebben az összeg­ben azonban még nincs benne az a környezetvédelmi adó, me­lyet a szolgáltató szennyezettsé- gi adatok alapján számláz ki egy- egy csatornaszakaszra. A legrémisztőbb és legbonyo­lultabb kérdés az elektromos áram kérdésköre. Ez érintheti legérzékenyebben a felhaszná­lókat, hiszen, bár az áremelés mértékéről még nem tudni, a termék áfa-tartalma az eddigi 12 százalékról 25-re(!) nőtt. A szá­mok levetítve a tömbházi lakás­ra négyszáz (4100-ról 4500-ra), a családi háznál közel hatszáz (5800-ról 6380-ra) forintos emelkedést jelent. Hangsúlyo­zom, úgy, hogy a fogyasztói ár­emelés még ezekben a számok­ba nincs belekalkulálva. Persze a villanybojlert, vagy egyéb elektromos eszközt (hősugárzó, villanytűzhely...) használókat ez még érzékenyebben érinti. Összességében elmondható te­hát, hogy az egyéb termékek eme­lésével együtt igen jelentős kiadá­sokra kell számítaniuk a családok­nak, lakjanak akár bér-, akár örök­lakásban vagy családi házban. A kellemetlen meglepetések ellen pedig csak okos és előrelátó szá­mításokkal tudnak védekezni. A fent említett számpárokat pedig javaslom figyelembe venni a csa­ládi költségvetést készítőknek, fő­leg a bérek emelkedését figyelem­be véve. A minimálbér meghatá­rozott emelését tekintve (ötvenről ötvenháromezer forintra növeke­dett január 1-jétől) nem valószínű „áttörés ezen a fronton”, így vár­hatóan nem 2004 lesz az az év, mikor a keresetek reálértéke növe­kedni fog. CS. BALÁZS Nincs fennakadás az utakon NMH-információ Az idei tél eddig kissé szűkmarkúan bánt a hóval: vasárnap a gyerekek legnagyobb örö­mére megnyíltak az ég csatornái. A havazás azonban nem volt tartós, és nem ter­jedt ki az egész megyére. A csekély mennyiség nem is okozott különösebb fennakadást az uta­kon. Amint azt Mocsári Péter, a Nógrád Megyei Ál­lami Közútkezelő Kht. diszpécsere elmondta, gyenge havazás vasárnap éjszaka csak Salgótarján térségében volt, hétfőn délelőtt Katalinpusztáról jelentettek gyér hószállingózást. A csekély meny- nyiségű hó miatt a közútkezelő egy szóróautója bőven elegendő volt a kritikus részek síkosság- mentesítésére. Szórni kellett a 21-es főutat, a Somoskő-Salgóbánya-Somlyó útvonalat. Az éj­szaka során mintegy 12 tonna sóval kevert zúzalék került a síkos szakaszokra. A csekély mennyiségű havazás nem okozott fennakadást a buszok közlekedésében sem: amint azt Bacsók Lajos, a Nógrád Volán Rt. személyszál­lítási üzletágvezetője elmondta, a járatok menet­rend szerint közlekedtek. _____________________________g He gedűs Erzsébet Gyógyszert igen, sajtot nem Sok törvényi változás lépett életbe január elsejétől: az ár­emelkedésekről már nem is szólok, mert a legtöbb ember már régen megszokta, hogy az év első napja egyet jelent a maga­sabb árakkal. A legújabb falrengető ötlet, hogy ezután a gyógyszertárakban szemenként is vásárolhatunk gyógyszere­ket. Elképedve figyeltem az ezzel kapcsolatos híradásokat, amelyekből megtudhattuk, hogy egy-egy szem fájdalomcsilla­pító ára akár 100 forint is lehet. Ilyen például az egyik leggyak­rabban használt medicina, az algopyrin, amelyből, ha a 10 da­rabos kiszerelést vásároljuk, 271 forintot fizetünk a pénztár­nál. Merthogy külön zacskóba kell kicsomagolni, tájékoztatót fénymásolni hozzá, pontosan ráírni, mit tartalmaz, meddig használható fel és a többi. Azon túlmenően, hogy még inkább megnöveli a gyógyszerészek eddig sem kevés munkáját és fe­lelősségét, mindez rendkívül időigényes, holott a patikákban többnyire így is hosszú sorok állnak. Nem kell különösebb számolózseninek lenni ahhoz, hogy rájöjjön az ember, érde­mesebb tízet venni, mint egyet. Arról nem is beszélve, hogy mekkora kavarodást idézhet elő a zacskóból kipottyanó gyógyszer, mondjuk abban az esetben, ha valaki többféle pi­rulát kénytelen szedni rendszeresen. Bármilyen hihetetlen, de mégiscsak párhuzamot vonnék egy másik törvénnyel, amely legalább ennyire érthetetlen és logi­kátlan. Ilyen volt az élelmiszertörvény néhány cikkelye, mint például a sajtok esetében. Nem olyan régen találkozhattunk az élelmiszerüzletekben azzal a felirattal, hogy „Az élelmi­szertörvény értelmében a dobozos sajtokat tilos felbontani”. Ezzel sok ember kedvenc csemegéjét vették el, hiszen gya­korta 1-2 kockasajtot vettek a reggeli kifli mellé. Számomra érthetetlen, hogy miért nem bontható fel a dobozos sajt, amelyben gyárilag alufóliába csomagolva található, minden egyes cikkre rányomtatva a doboz tetejének kicsinyített má­sa? Pedig ebben az esetben keveredésről, pluszmunkáról, pláne pluszköltségről nem beszélhetünk. A kereskedők pedig hajthatatlanok, nem merik kockáztatni a büntetést. A sajtok esetében egyáltalán nem, a gyógyszerek szemen- kénti vásárlása esetében csak akkor lehetne elfogadni az új szabályozást, ha így lényegesen olcsóbb lenne a szükséges pi­rula. Minthogy a tények ismeretében látható, erről szó sincs, tehát ez egy felesleges rendelkezés, ami sok ember munkáját megnehezíti. S bár az ismert mondás szerint Isten malmai olykor lassan őrölnek, megkockáztatnám: ezt a törvényt fe­lesleges volt meghozni. De ha már megtörtént, nem kellene visszavonni minél előbb? Megújuló kultúrház Barna A település önkormányzata még az óévben elnyerte a terü­letfejlesztési tanács pályázatán a községi kultúrház felújításához szükséges összeg 70 százalékát, amelyhez az önkormányzat a szükséges önrészt biztosítja. A szennyvíztározó és a szükséges toldaléképület már elkészült, a továbbiakban pedig a nézőtér­hez tartozó vizesblokkot kíván­ják befejezni. Bár az időjárás mi­att a munkálatok szünetelnek, de a hatmilliós beruházás első ütemét várhatóan május végére fejezik be. ________________a F izetés nélkül távozott Balassagyarmat A balassagyarmati rendőrka­pitányság kisebb értékre elkö­vetett lopás vétségének megala­pozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes el­len, aki december 22-én dél­előtt a városban egy benzinkút­nál Mercedes típusú személy- gépkocsijába 50 liter benzint tankolt, az üzemanyag árát azonban nem fizette ki a kút kezelőjének. _____________a U j év, új vezetővel - Elnökváltás a salgótarjáni II-esben Új vezetővel kezdi az új esztendőt Il-es, nyugdíjas-alapszervezete. Az választották elnöküknek a tagok. ____ NMH-információ_____ N em azért, mintha dr. Kardos Gyulá­val, az eddigi elnökkel elégedetlenek lettek volna. Az évre visszatekintő be­számoló módosítását nem tartották szükségesnek, mert annak a valóság volt az alappillére. Közösen tervezték, szervezték, élték meg az eseményeket. NYITOTT AJTÓ Kardos Gyula azt mondta, az eszten­dő nehéz volt, a munka sok, de a prog­ramot közös erővel sikerült megvalósí­tani. Az együttes munka, a sikeres ren­dezvények pedig erősítették az embe­rekben az együvé tartozás érzését. Ahogy előrehaladtak az időben, úgy foszlott szét az év elején felröppent hír, hogy felbomlik az alapszervezet, mehet mindenki arra, amerre lát. Kardos Gyu­la nem hallgatta el, hogy voltak kilépők, más szervezethez igazolók, s olyanok is, akik örökre eltávoztak közülük. De többen voltak azok, akik jöttek, s a ta­gok száma kétszáz fölé szaladt. Nem­csak nyugdíjasok kopogtattak, hanem olyanok is, akik a környező üzemek ak­tív dolgozói, de a munkahelyükön nem i bányászszakszervezet salgótarjáni évet záró taggyűlésen Nagy Józsefet működik szakszervezet, mert a munka­adó nem nézi jó szemmel a szervezke­dést. Kinyitották hát az ajtót a család­tagok, a barátok, az ismerősök előtt, aldk el-elmentek az összejövetelekre, a közös kirándulásokra és jól érezték ma­gukat. így lett az alapszervezet a zagy- vapálfalvai városrész legnépesebb civil szervezete. Mint a beszámolóból kiderült, a ve­zetőség önmagával volt a legigénye­sebb, a legkövetkezetesebb és a legkri­tikusabb is. Havonta összejöttek, össze­gezték a tapasztalatokat és sorba állítot­ták a tennivalókat. Ezeken a tanácsko­zásokon legtöbbször ott voltak a bizal­miak is, akikben jó segítőtárasakra ta­láltak. Heten vannak és nem csak a tag­díjakat gyűjtötték össze. Tájékoztatták a tagokat a vezetőség döntéseiről, el­mondták, mit miért tesznek, milyen rendezvényeket szerveznek és szíves szóval invitálták őket a részvételre. Nem volt tehát véletlen, hogy egy-egy összejövetelen, fürdőtúrán, kirándulá­son, százhúszan-százharmincan is részt vettek. A bizalmiak „felmérték” azt is, kik szorulnak segítségre mert a nyugdíjuk meglehetősen alacsony. Lá­togatták a betegeket, igaz, az ajándék- csomag amit vinni tudtak, szerény volt. De a legtöbben nem ezt nézték. Örültek az érdeklődő, a megnyugtató szavak­nak, a kiadós beszélgetésnek. A bizal­miak elkötelezett társadalmi munká­sok, önzetlenül, fizetség nélkül teszik a dolgukat. Jelképes volt a jutalom, amit a vezetőség felajánlott nekik fáradozá­sukért. Ők meg is köszönték, méltá­nyolták a gesztust, de a pénzt haszno­sabb dologra ajánlották. Olyan eszkö­zöket vettek, amelyekkel még otthono­sabbá, még kellemesebbé tehetik a kö­zös ünnepeket, az összejöveteleket. SIKERTELEN PÁLYÁZATOK A szervezeti élet, a közös rendezvé­nyek alapját az összegyűjtött tagdíjak jelentik. Elkészítettek, benyújtottak nyolc pályázatot tavaly, de pénzt - tíz­ezer forintot - egyetlen egy hozott. Mit vétettek el a többi hétben, nem tudják, mert arról is megfeledkeztek, hogy érte­sítsék őket. Csalódásuk azért nagy, mert a pályázatokon nyert pénzből a nehéz sorsú, idős embereken szerettek volna segíteni. Olyanokon, akik kiesnek az állami szervezetek látóköréből. Kö­szönettel szólt Kardos Gyula a bányász­szakszervezet nyugdíjas-alapítványá­ról, a BDSZ-ről és a városrész önkor­mányzati képviselőiről, Ecsedi Lajosról, Horváthné Győri Magdolnáról, Fekete Zsoltról. Ők azok, akik támogatták az alapszervezetet céljai elérésében. Ecsedi Lajos ott volt az alapszervezet évzáró taggyűlésén és újra támogatást ígért, mert a közösség idei programja is megérdemli azt. A szervezeti élet továb­bi erősítésével számolnak, s azzal, hogy könnyítsenek a bizalmiak munkáján, számukat tízre-tizenegyre növelik. Megmaradnak a szerdai fogadónapok és mint minden esztendőben, most is társadalmi munkát szerveznek az iskola udvarának, parkjának rendezésére. S azon fáradoznak, hogy emlékhelyet hozzanak létre a hajdani Frigy es-alúia bányászai, a bányamunka áldozatainak tiszteletére. A program komoly munkát „ígér”, tájékozódást és tájékoztatást, az ismeretek bővítését. Ismerkedést az or­szág szépséges tájaival, így a világörök­ség kincsével Hollókővel, Somoskő és Salgó várával, Szilvásvárad Fátyol-víz­esésével. Gyógyírt a megkopott cson­tokra, elfáradt lábakra, karokra Parád- fürdőn és Miskolctapolcán keresnek. S helye van a programban a szép ünne­peknek, a felhőtlen szórakozásnak is. SÍNEN VANNAK A taggyűlésen Sándor Ödön elnök- helyettes adta át a BDSZ elismerő ok­levelét és az alapszervezet kis aján­dékpénzét Gáldi Istvánnak, Horváth Imrének és dr. Kardos Gyulának. Munkájukért, hűségükért köszöntöt­ték őket, hogy ötven esztendőn át a legnehezebb időkben is kitartottak a szakszervezet mellett. Örültek az elis­merésnek valamennyien. Horváth Im­re Zagyvapálfalva valamikori nagy­üzemében, a bányagépgyárban kez­dett dogozni, még 1952-ben. Azóta tagja a szakszervezetnek és annakide­jén a munkahelyén bizalminak is megválasztották. Kardos Gyula is marad, csak az el­nökségről mondott le. Becsülettel ki­töltötte azt a másfél esztendőt, amit vállalt. Közös erővel sínre tették az alapszervezetet és tiszteletbeli elnök­ként a továbbiakban is segíti a munkát. Nagy József, az új elnök, a vezetőség tagja volt eddig is. Ismerik őt, hiszen korábban a síküveggyárban dolgozott és önkormányzati képviselője is volt a zagyvapálfalvai városrésznek. Most a Salgótarjáni Foglalkoztatási Kht. mun­katársa. Mint mondotta, azon munkál­kodik, hogy a jó hagyományok folyta­tódjanak, erősödjenek az alapszerve­zetben. Szeretné megőrizni a közössé­get, amelyet létrehoztak - a közösség tapasztalataira, tanácsaira, munkájára támaszkodva. ______________________ -VG­V íz- és csatornadíjaink a szolgáltatóktól is nagyban függnek FOTÓ: RIGÓ TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents