Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-29 / 24. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRK É P 2004. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖJ 1919. január 15-én a cseh intervenciós csapatok, átlépve a demarkációs vonalként kijelölt Ipoly folyót, megszállták a fontos vasúti csomóponttal rendelkező Balassagyarmatot azért, hogy a „ Cseh-Tót Köztársasághoz csatolják. Titkos készülődés után azonban a gyarmati vasutasok, a hozzájuk csatlakozó polgárok s a Vizy Zsigmond által irányított katonai egység január 29-én vér- áldozatok árán is visszafoglalta a várost, így az Magyarország része maradt, s a hősies cselekedet által egy darab magyar földet mentettek meg a magyar hazának.” E dicső tett üzenetéről, a Civitas Fortissima - „a legbátrabb város” - hagyományáról kérdeztük az országgyűlési képviselőket, a városi politikusokat és a Civitas Fortissima Kör vezetőit az esemény jelentőségéről, a hagyományőrzésről és az elkövetkezendő évek terveiről. Megmentette a várost az emberek összefogása Dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke: gm IN MEMÓRIÁM- Édesapám és édesanyám is Balassagyarmaton született, így gyermekfejjel sokat hallottam az eseményekről, s az 1950- es években már nyiladozott az értelmem. Érdekelt az, amiről hivatalosan oly sok évig nem emlékeztek meg. 1989-ben, a rendszerváltás idején hoztuk létre a kört, mint civil szervezetet, Kamarás József örökös tiszteletbeli elnök kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy az 1922-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében leleplezett, a városháza falán lévő táblát, melyet 1945 után megfordítottak és más szöveget véstek rá, visszafordítsák a valódi oldalára. A másik célkitűzésünk az volt, hogy a Civitas Fortissima nevet hivatalosan is használhassa a város. A csehkiverés fegylat, hisz ez gazdaságilag erősítette volna az új cseh-szlovák államot. 1922-23-ban, a harcokat követően már felmerült a gondolat, hogy a város hivatalosan használhassa a Civitas Fortissima nevet, melynek törvénybe iktatása máig aktuális. Körünk nem politizál, cselekedni szeremé a vá Az ünnepségek forgatókönyve a következőképpen alakul: a temetőben, a vasúti emléktáblánál való megemlékezés, a polgármesteri hivatal emléktáblájánál aZ ünnepi szónoklat, majd az ünnepi testületi ülésen a díszpolgári és Pro Űrbe címek átadása. Egy rendelet meghozatala után került a város2002-ben felavatott szobor körül nem teljesedik ki a park, s amíg a hagyomány B úgy diktálja, jó lenne, ha a tábla előtt zajlana az ünnepség legjelentősebb része. Január 29-én az elesett hősökre emlékezünk, ezért koncentrálódik a megemlékezés a táblára. A szobornak pedig minden nap van jelentősége a város számára. Minden nap emlékeztet a múltbéli dicsőségre, a legbátrabb cselekedetre. S hogy mi az ünnep üzenete? Európában is őrizni kell nemzeti identitásunkat, kultúránkat. A helyi tanterven keresztül a fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy megismerjék a múltat, a szülőföldjüket. S nem utolsó sorban: ha 1919-ben az itt lakók ősz1919. JAN. 29 Y ^SZF. KIHATÓ nCTí E TÁBLA. Y A< j YARORS/.4' |OVO)t Rí ÖRÖK EMLÉKET veres harcának nagy szerepe volt abban, hogy Magyarország északi határa az Ipoly maradt és a város pedig Magyarország részeként élt tovább. A csehek meg akarták kaparintani a losonci-ipolysági vasútvonaros érdekében, pártpolitikától függetlenül. 1998-ban elértük azt, hogy önkormányzati rendeletbe foglalták, miszerint január 29. legyen a város hivatalos ünnepe, melyet lehetőleg egyetlen politikai párt se sajátítson ki. házára és a város neve alá a felirat, s a címerben is benne foglaltatik a jelkép. Most már a mindenkori városvezetés feladata a méltó ünneplés, melyet a 1989-től a kör szervezett. Ami a helyszínt illethamíg a sze tudtak fogni a városért, akkor ma is együtt lehetne működni azért, hogy mindenki jól érezhesse magát Balassagyarmaton! Büszkeség és önbecsülés Lombos István polgármester- A január 29-i honmentő harc, mellyel a város kivívta magának a Civitas Fortissima elnevezést, Balassagyarmat történelmi múltjának egy olyan állomása, amelyre különösen büszkék vagyunk. Az erről való megemlékezés a lakók kötődését mutatja a városhoz, környezetükhöz, Balassagyarmat múltjához, s ezzel együtt jövőjéhez is. Ezt az ünnepet nem pusztán az emléktáblák és szobrok jelképezik, hanem a szívekben élő ragaszkodás. Szép szimbóluma az eseményeknek a Párkányi Raáb Péter által készített Civitas Fortissima emlékmű, amely azonban semmiképp sem szabad, hogy politikai jelképpé váljon, inkább összekötő erővé, az összefogás jelképévé. Ha a Köztársaság tér jobban kiépül a szobor körül, az ünnepség egy része oda tevődhet át, bár koszorúzni mindig a megemlékezés eredeti helyén, a hősi halottak emléktáblájánál fogunk. Ki kell vívnunk azt, hogy hivatalosan is használhassuk a Civitas Fortissima elnevezést, mert ez sajnos még nincs törvényileg deklarálva, pedig nagyban hozzájárulhatna a város önbecsüléséhez Civitas Fortissima, a történelmi fogalom Demus Iván, alpolgármester I - A Civitas I Fortissima ünne- 1 pe üzeneteinek 1 megfogalmazása I előtt fontos fel- j idéznem a törté- 1 nések lényegét. A krónikák szerint 1919 januárjában Balassagyarmaton a hatalom birtoklásáért egymásnak feszülő politikai erők harca szinte lehetetlenné tette a cseh intervenciós csapatokkal szembeni ellenállás megszervezését. Mégis megmozdult a város. „Bár akadtak az új rendnek is támogatói, a polgárok döntő többsége számára elfogadhatatlan volt az idegen megszállás.” Az elkeseredett köztisztviselői kar és a vasutasok élére álltak az eseményeknek. A politikai viszálykodásokon felül emelkedve, 1919 január 27-én a vármegyeházi gyűlésen a vármegyei főjegyző Pongrácz György és egy mozdonyvezető, a szociáldemokrata Schuch István „kézszorítása két társadalmi réteg, két eltérő látásmód, politikai felfogás szövetkezését jelentette a közös cél érdekében.” És az összefogás ered-» ményeként a katonák segítségével január 29-én estére Balassagyarmat szabad volt. Civitas Fortissima - történelmi fogalom. Bátorság és elszántság kellett nem csak a harcokhoz, hanem az összefogáshoz is. Ez a közös tettrekészség adta vissza a város önbecsülését. Egy jelkép erejű kézfogás, amely bátorságot adott. Egy összefogásra biztató kézszorítás, amely a legbátrabb várossá nemesítette Balassagyarmatot. Vasutasok, katonák, köz- tisztviselők, egyszerű polgárok, akik különböző nézeteket vallottak, politikai harcot viseltek egymással, mégis máig hatóan megmutatták milyen erőt jelent a közös cselekvés. Európa újraegyesítésének évében, a város ünnepéről gondolkodva, a történéseknek ezt a mozzanatát üzenet értékűnek tartom. Mai életünkben is jelentősnek, mert hiszem, hogy e politikailag kettészakított országban, a helyi megosztás és acsarkodások helyett az összefogás ereje teremtheti meg a fejlődés dinamizmusát Balassagyarmaton. Ha állandó jelleggel nem azt keressük, ami elválaszt, mássá tesz bennünket, akkor az európai polgár tolerancia értékeivel azonosulva igent mondok Saint- Exupéry szavaira: „Ha különbözöl tőlem, nem fosztasz meg semmitől....gazdagabbá teszel.” Tudja meg az ország! Pulay László, a Civitas Fortissima Kör alelnöke- Én Balassagyarmatot a hős városok közé sorolnám, mint például Egert vagy Szigetvárt. A gyarmati vasutasok a cseh utasítások ellen lázadva megkeresték Vizy Zsigmondot, hogy álljon a harcok élére, s volt merszük a katedra alá elrejtett fegyverek segítségével fölvenni a harcot a betolakodók ellen. Példát mutattak bátorságból, hisz a katonasággal együtt sikeresen felszabadították a várost. Mindez független volt attól, hogy katolikus, evangélikus vagy zsidó, baloldali vagy jobboldali gondolkodású volt a vasutas vagy a katona, a haza iránt érzett szeretetük vezérelte a honvédőket és egymásra találtak a megyeházán. A nemzethez kötődés vezette őket, s nem az egyéni vagy pártérdekek. Össze tudtak fogni a városért, a hazáért. Az életüket merték kockára tenni egy szent ügyért. Jó lenne, ha az egész ország, s nem csak Nógrád megye tudna e hősi cselekedetről. Ki kell , hogy alakuljon a mai fiatalokban is az identitástudat, a magyarság iránti elkötelezettség. Magyarország Európában is Magyarország kell, hogy maradjon, ezért oly fontos jeles eseményeinkre, hőseinkre emlékezni. Sopronról mindenki tudja, hogy a leghűségesebb város, a Civitas Fidelissima. A „ legbátrabb város” elnevezés törvénybe iktatása nagyon fontos lenne az itt élők számára. Ráadásul az eseménysor személyesen is érint. A nagyapám is, apám is vasutasok voltak, így sok szó esett a családban az eseményekről. Nagyanyámék a csehkiverés napjaiban kénytelenek voltak elhagyni a laktanyával szemben álló házukat. Mint immár három generációs tősgyökeres balassagyarmati, a hősi tett miatt vagyok olyan büszke a városra, s ezért is szeretem annyira Balassagyarmatot! Gondozzák a sírokat, Bállá Mihály, országgyűlési képviselő (Fidesz) —| - Senki se azért I szeresse ezt a vá- J rost, mert fontos m 1 számára egy adott hanem azért, mert amtjaJjK az övé! Balassaül ■. i' ' ™{j gyarmat 85 évvel ezelőtt bizonyította az országnak,hogyan mutathat példát egy vidéki város bátorságból,hazaszeretetből. Akkor és ott hétköznapi emberek- tanárok, vasutasok,diákok, katonák meg- védték városukat, hazájukat, és váltak hősökké. Hétköznapi emberek, akik előtt minden év január 29-én fejet kell hajtanunk. Mindannyiunk számára példát adtak honvédő önfeláldozásukkal. Nekünk is kötelességünk összefogni tenni városunkért, a körülvevő térségért. Az akkori véráldozatot követelő hősi tett méltán tette a "Civitas Fortissima" cím büszke viselőjévé Balassagyarmatot. Fejet kell hajtanunk azok előtt is, akik a rendszerváltozást követően összefogtak, közösséget alkottak egy nemes cél érdekében. Ők a Civitas Fortissima Kör tagjai. Akkor céljuk az volt, hogy megismertessék az országgal a város honvédő tettét, és végre visszakerüljön a negyven évig megfordított emléktábla az eredeti helyére, és hogy a város, a megye, az ország méltón ünnepeljen a jeles napon. Amióta tevékenykednek, azóta szinte minden évben történik olyan esemény, amely még méltóságteljesebbé teszi ezt a napot. Gondoljunk csak arra, hogy öt éve az akkori ön- kormányzat határozatba foglalta a jeles napot. Két évvel ezelőtt a polgári kormány és miniszterelnöke, Orbán Viktor köszöntötte a várost és adományozott emlékhelyet és annak kialakítására támogatást. A parlamenti választások után az előző önkormányzatnak önerejéből kellett megvalósítania az emlékhelyre felállított szobrot. Méltó alkotás, de az azóta mellé telepített trafóház sokat ront az összképen. Ne feledkezzünk meg még egy hagyományról, ugyanis a mai napig gondozzák a harcokban elesettek sírját a temetőben, legyen az magyar, vagy cseh. Jelzés értékű ez, rámutat arra, hogy itt, Közép- Európában ,a 21. században békében kell egymás mellett élnünk, összefognunk! Kisajátíthatalan esemény Urban Árpád országgyűlési képviselő (MSZP)- Már 1922-ben a legbátrabb városnak” nevezték Balassagyarmatot, de a rendszerváltás óta nem akadt Magyarországon olyan kormányzat, mely törvénybe is iktatta volna a nevet a parlamenti elfogadás után. Egy évvel ezelőtt Kiss Elemér kancelláriaminiszter ugyan ígéretet tett erről, de ő időközben lemondott. November 18-án kérelmet nyújtottam be dr. Szili Katalinhoz, az országgyűlés elnök asszonyához s rajta keresztül a parlamenthez a város képviselő-testülete és a Civitas Fortissima Kör nevében, hogy az elnevezést törvénybe iktassák. 1919. január 29-én a csehek úgy gondolták, ellenállás nélkül betörhetnek egy védtelen, 18 ezres városon keresztül az ország területére. Nem így történt. Balassagyarmat hős vasutasai és a környéken állomásozó magyar katonaság - a lakosság, a diákok bevonásával - ellenálltak a betolakodóknak. Többen életükkel fizettek a városért és hazánkért. A város őrzi, ápolja a harc emlékét, szerepel a település címe alatt is a Civitas Fortissima büszke neve. Göncz Árpád 1996-ban levélben erősítette meg a cím viselésében a város lakosságát, de a parlamenti elfogadás még várat magára. Reméljük, nem sokáig. Lendvai Ildikó frakcióvezető is megígérte támogatását. Meggyőződésem, hogy a Civitas Fortissima eseményét nem szabad egyik pártnak sem kisajátítania, hisz a városukért harcolók se nem jobboldaliak, se nem baloldaliak voltak, hanem magyarok! Balassagyarmat, a legbátrabb magyar város
