Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-27 / 22. szám

2004. JANUÁR 27., KEDD REGIONÁLIS NAPLÓ SZECSENY Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal TT Ügyintézés már az interneten is SZÉCSÉNY Az már általános dolog, hogy ha valaki az ok­mányirodában szeretné az ügyeit intézni, s a sorban állást el akarja kerülni, telefonon elő­re bejelentkezik, megbeszéli az ügyintézővel, hogy mikor tudja fogadni, s milyen dokumen­tumokat kell beszereznie. Csatlós Lászlóné, a szécsényi önkormányzat okmányirodájának vezetője elmondta: főleg a gépjárművel kap­csolatos ügyfelek intézésénél tapasztalható az előre egyeztetés. Kevesebben vannak azok, akik az internet megfelelő honlapjára kattin- tanak és így jutnak hozzá azokhoz az infor­mációkhoz, amelyek az ügyük intézéséhez fontos. Pedig az okmányiroda szolgáltatásá­nak egy jelentős részét az Interneten keresz­tül is igénybe lehet venni. Az országban tíz önkormányzatnál kísérleti jel­leggel bevezették az internetes közigazgatási szol­gáltatás rendszerét. Verebesi Iván, a szécsényi ok­mányiroda főelőadója, az internetes szolgáltatás gazdája kérdésünkre elmondta, hogy a születési halálozási anyakönyvi kivonatok igazolását, lak- címváltozással összefüggő ügyeket, nemzetközi jo­gosítvány ügyintézését, vállalkozói igazolvány ki­váltását lehet az interneten keresztül lebonyolítani.- Mit kell tenni annak, aki az ügyét Interneten keresztül szeretné elintézni? - kérdeztük Verebesi Ivánt.- A magyarorszag.hu honlapon az ügyintézői funkción belül lehet elérni ezt a szolgáltatást. Az illető kiválasztja az intézendő ügyek listájáról a számára szükségeset. Regisztráltatja magát, kitölti a szükséges űrlapot, amelyhez a „súgó” segítséget nyújt. Megadja az azonosítót, a rendszer által fel­ajánlott időpontok közül kiválasztja a számára megfelelőt, amikor az okmányirodába bemehet és átveheti a szükséges okmányokat. Ezzel a mód­szerrel elkerülhető a sorban állás.- Kétségtelen, hogy ez a jövő. Az adatok, amit az ügyfél megad mennyire jelentenek biztonságot?- A rendszer úgy van kiépítve, hogy az a lehető legbiztonságosabb legyen. Idegenek nem férhetnek hozzá, ezt szavatolja az is, hogy jelszót használ, amit csak ő érhet el. És még egy fontos dolog, az adatok nem kerül­nek fel a világhálóra.- Milyen az érdeklődés az áj lehetőség iránt?- Nem nagy, ez egyfelől azzal magyaráz­ható, hogy a módszer nem általános, mint említettem tíz helyen vezették be az ország­ban, mi teszteljük a rendszert. Másrészt az internet még nem elterjedt, de kétségtelen, hogy egyre fontosabb szerepet tölt be az éle­tünkbe. ■ Könyv a 670. évfordulóra Galcsik Zsolt helytörténeti kutatónak, levéltárosnak eddig több tanulmánya, könyve jelent meg Szécsényről. A település várossá nyilvánításának 670. évfordulója alkalmából az idén kerül az olvasók kezébe az a munkája, amelyet Tóth Krisztián­nal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárnőjével készí­tett. A kiadvány címe: Szécsény felekezeteinek egyházlátogatá­si jegyzőkönyve 1332-től 1950-ig. Szécsény A könyv tartalmazza Szécsény négy felekezeténél - római katolikus, evangélikus, református és izraelita - tett egy­házlátogatások alkalmával ké­szült jegyzőkönyvet. Ezek azok az egyháztörténeti források, amelyekből nem csak az egyház életét, de a település fontosabb eseményeit is megismerhetjük. A könyv bemutatja a kolostor 1332-ből származó alapító okle­velét, amelynek másolatát a szerzőnek vatikáni titkos levél­tárból sikerült megszerezni. Megtalálható lesz a könyvben az 1607-ben kelt a protestánsok által elfoglalt katolikus templom visszaadását elrendelő okirat. Közlik azt a jegyzőkönyvet, amely a török kiűzése után a pestisjárvány után készült Szécsényben. Szó lesz a kiadványban az iz­raelita hitközségről, a zsidó is­kola alapításáról. Megtudhatja az olvasó, hogy a mostani teme­tőt 1788-ban létesítették. A kora­beli temető az egykori város szé­lén, a mai Skála Áruház és gim­názium helyén volt. A 400 oldalas kiadványban sok érdekes, színes írás olvasha­tó a város egykori életéről. A 35 esztendős szerző bemutatja azt a tíz felekezetet, amely a törté­nelem során Szécsényben mű­ködött. A szerzőpáros különböző ki­egészítő tanulmányokat is kö­zölt. Az eredeti szövegrészek­ben szereplő ma már ismeretlen kifejezéseket szómagyarázattal látják el. Bemutatják azokat a személyeket, akikről a könyv említést tesz. A kiadványt korabeli metsze­tek, régi fotók színesítik. Galcsik Zsolt elmondta: az írást három éves kutatómunka előzte meg. Huszonhárom hazai és külföldi közgyűjteményben járt, számtalan külföldi levéltár­ral állt levelezésben. A könyv a Nemzeti Kulturális Alap Levéltá­ri Kollégiumának és- Szécsény Város Önkormányzatának támo­gatásával készül, s ez év augusz­tusában kerül az olvasók kezébe. Kislány a Körösiből Retorika, nyelvek és a természet szeretete Balassagyarmaton a Madách Imre megyei ünnepségen a ko­szorúzáson Szabó Orsolya, a szécsényi Körösi Csorna Sán­dor Gimnázium és Szakközépiskola 11. osztályos tanulója mondott emlékbeszédet. A kedves, szimpatikus, mosolygós kislány kérdésünkre elmondta, hogy az ünnepség előtt min­den évben megrendezik a középiskolások megyei retorika versenyét. A győztest éri az a megtiszteltetés, hogy az ünne­pélyen ismét elmondhatja az általa írt beszédet. 2004-ben ő volt a győztes. Szécsény- Ezek szerint szeretsz fogal­mazni és szónoki adottságokkal is rendelkezel.- Hogy milyen szónoki ké­pességekkel rendelkezem, azt nem tudom, eddig három ilyen versenyen vettem részt, s min­den alkalommal szép helyezést értem el. Szeretem az irodalmat, s kedvenc témám a fogalmazás.- Az iskolában a diákönkor­mányzat elnöke vagy, így több alkalommal is a tömeg előtt kell beszélned, ilyenkor izgulsz?- Egy kicsit. A belső feszült­ség talán még jót is tesz az elő­adásomnak.- Kedvenc tantárgyaid?- Kedvelem a magyart, de a kedvenceim közép tartozik az angol, biológia, matematika. Ér­dekel a környezetvédelem. A bi­ológiai szakkör keretében gyak­ran részt veszünk terepgyakor­laton. Védnökséget vállaltunk a sóderbánya tó környékén lévő madár tanösvény felett, amelyet az idén tovább bővítünk.- A biológiával, a természetvé­delemmel összefüggő ismeretei­det versenyen már próbára tetted?- Igen. Tavaly bejutottam a Kitaibel Pál verseny országos döntőjébe.- Említetted az angolt, a nyelvvizsgával hogy állsz?- Angolból megvan a szóbeli és az írásbeli középfokú nyelv­vizsgám, azaz a C-típusú. Szabó Orsolya- Olyan lelkesen beszélsz a bi­ológiáról, a természetvédelem­ről, hogy nem nehéz kitalálnom, hogy a pályaválasztásod is ezzel függ össze.- Igen. Azért azt hadd mond­jam el, hogy mindkét biológiai tanárom, Szenográdi Tamás ta­nár úr és Gyarmati Attila igazga­tó úr megerősítették bennem az a természet iránti elkötelezettsé­gemet, amit erdész édesapámtól genetikailag és nevelés útján kaptam. Jövőre, Sopronba az egyetemre a környezetvédelmi és szakerdőmérnöíd szakra ké­rem felvételimet. F. SZ. Megújuló vidékfejlesztési program Szécsény A kistérség vidékfejlesztési stratégiai programja 2000-ben készült el. A program fogalmazza meg azokat a gazdasági területeket, folyamatokat, me­lyeknek fejlesztése a leghatékonyabban szolgálja a kistérség fejlődését. Az EU-politák sugalta szemlé­let változások, a csatlakozás során szerzett tapasz­talatok indokolttá tették a kiválasztott fejlesztési irányok újragondolását, felülvizsgálatát. A vidékfejlesztési terv felülvizsgálatát egy terve­zőcsoport dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet a kis­térségi társulás elnöke vezetésével végzi. Munká­jukat szakmailag négy munkabizottság segíti, tag­jai a gazdaság szakterületeit képviselő helyi szak­emberek. A munka koordinálását, a készülő írásos dokumentum szerkesztését a kistérség vidékfej­lesztési menedzsere végzi. A kistérség helyzetelemzése során a társadalmi- , gazdasági-, környezeti adottságokat számszerű­en kell feltárni, a változásokat elemezni. Fel kell térképezni erősségeinket, gyengeségeinket, lehe­tőségeinket, a minket veszélyeztető körülménye­ket. Össze kell hasonlítani adottságainkat a kör­nyező kistérségekkel, a megyével és az országos átlaggal. Információkat kell gyűjteni, hogy képe­sek leszünk-e teljesíteni azokat a feltételeket, me­lyek alapján a nemzeti fejlesztési programok adta támogatások megpályázhatók lesznek. A feltárt problémákat, hiányosságokat okozati sorrendbe állítva és csoportosítva egy „problémafát” alkotunk. Ezen problémák megoldása a célunk a vi­dékfejlesztési programmal, az erősségeink és a tá­mogatások kihasználásával. Ezért átfordítottuk a „problémafát” a megoldást mutató „célfává”, kitűz­ve a kistérségben lakók életminőségének javítását mint általános célt, és az ahhoz vezető specifikus cé­lokat. Ilyenek a mezőgazdasági termelés műszaki-, technológiai fejlesztése, a földhasznosítás, termék- szerkezet racionalizálása, a termelői csoportok kiala­kítása, a falusi turizmus fejlesztése, az alternatív jö­vedelemszerzési források-, az infrastruktúra-, kör­nyezetvédelem fejlesztése. A programrészről az érintettek véleményét kérjük az önkormányzatokon keresztül és lakossági fórumok megtartásával febru­ár elején. A vidékfejlesztési terv fontos fejezete az opera­tív programrész. Itt kell illeszkedjünk a nemzeti fejlesztési programokhoz, hogy melyek azok a te­vékenységek, intézkedések melyekre támogatást lehet majd megpályázni. Itt várjuk a kistérség la­kosainak aktív közreműködését. A támogatható te­vékenységek körében olyan fejlesztési elképzelé­seket (projektjavaslatokat), várunk, melyekkel az egyének, gazdasági társaságok, önkormányzatok fejlődése révén a tóstérség egésze fejlődni fog. _________________________________________________FALUHELYI LÁSZLÓ vidékfejlesztési menedzser Harmóniában a természettel a Robinson-szigeteken Szécsény Borik Albert vállalkozó a várostól Nyugatra, az Ipoly árterületén 165 hektáros rekreációs szabadidőpark kialakításán fáradozik.- Mielőtt elkészült az Ipoly szabályo­zásával összefüggő körtöltés, az a terü­let volt a szécsényi belső rét egyik leg­szebb, legértékesebb vizes élőhelye, te­le holtágakkal, gazdag élővilággal. A ' 70-es évek végén mezőgazdasági hasz­nosítás ürügyén, szabályzás címen megépült az a gát, amely meggátolta, hogy a területet elöntse a víz, s így azt használni lehessen. A megvalósítás nem hozta a várt eredményt, a mély fekvés miatt főleg a nyugati részen 40- 50 hektár továbbra sem volt művelhető. Azt viszont sikerült elérni, hogy a táj életközössége megváltozott, szegé­nyebb lett. Sok vízimadár, halfajta és egyéb élőlény eltűnt a területről. Áz ár- vízvédelmi gát felhasználásával, egy ke­resztgát építésével létrehozunk egy 165 hektáros rekreációs szabadidő parkot, így létrejöhet Nógrád megye legna­gyobb vizes parkja - vázolta terveit a vállalkozó.- Mikor kezdték el a munkálatokat, és az miből állt?- Több mint három éve. Az első lé­pés az volt, hogy a terület tulajdonvi­szonyát rendezzük. A kárpótlást követően több tulajdonosa volt a rossz minőségű ka­szálónak. A tulajdo­nosok nem nagy hasz­nát vették. Mi megvá­sároltuk tőlük a rétet. Beszereztük a szüksé­ges engedélyeket, és utána kezdtük el a munkálatokat. Több kisebb, nagyobb tavat alakítottunk ki, amelyeket csator­narendszer köt össze. A tájba illő fákat ültettünk. Aminek igazán örülök, hogy pozitív irányba kezd megváltozni a kör­nyék életközössége, ismét láthatók azok a madárfajok, amelyek korábban a területen éltek. A vizekben visszatér­tek a régebben ott élő halfajták, például a réti csík.- Milyen létesítményeket szeretnének kialakítani?- Építettünk két horgásztavat, hor­gásztábort. Ezeket 2004. május 1-jén használatba vehetik az érdeklődők. Az Ipoly holtága kialakításával folyamat­ban van a Robinson-szigetek kialakítá­sa.- Miért Robinson-szigetek?- Azok az emberek, akik egy-két hét­re vissza akarnak vonulnia a világ zajá­tól, ezeken a szigeteken lévő kis házak­ban, kunyhókban megtehetik, elrejtőz­hetnek a civilizációtól. Ha az illető telje­sen nomád életmódra akar berendez­kedni, azt is megteheti. Egy étterem építését is tervezzük. így, aki úgy gon­dolja, annak szolgáltatását is igénybe veheti, a megrendelt ebédet vagy vacso­rát csónakkal szállítják a szigetre. Az el­képzeléseink között szerepel egy sátras kemping kialakítása is.- Ön azt mondta: alapvető céljuk a táj élővilágának a visszaállítása. Az emberek jelenléte nem fogja zavarni az ott élő állatokat?- Nyugodtan mondhatom, hogy nem. Lesz olyan rész, amit csak távcsővel le­het megfigyelni. Pont az a célunk, hogy az ember saját természetes környezeté­be figyelje meg az élőlényeket. Egyszer­re maximum 200 embert tudunk elhe­lyezni, ez nem a létszám, amely megza­varná a természet nyugalmát.- Engedjen meg egy gyakorlati kér­dést. Gondolom, eddig sok pénzt fekte­tett a létesítmény kialakításába. Azzal is tisztában vagyok, hogy bizonyos szá­mításokat végzett. Mindezt miért? Meg­éri ez Önnek?- Ez az a beruházás, ami még hosszú távon sem nyereséges. Sőt, soha nem lesz az. Nem is az a célom. Minden em­ber szeretne maga után nyomot hagyni. Én úgy gondolom, hogy ha álmaim, ter­veim megvalósulnak, akkor ez egy olyan létesítmény lesz. SZENOGRÁDI FERENC Verebesi Iván internetes ügyintéző

Next

/
Thumbnails
Contents