Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-26 / 21. szám

2004. JANUÁR 26., HÉTFŐ HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Változik a Sulinet Expressz Budapest Az Oktatási Minisztérium felülvizsgálta a Sulinet Exp­ressz programot, és úgy dön­tött, ezentúl az éves jövede­lem nagyságához köti az adó- kedvezmény igénybevételét. A tárca azután vezeti be a változásokat, hogy Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a héten felkérte a liberális mi­nisztereket, vizsgálják meg, nem támogatnak-e program­jaik olyanokat is, akik nem szorulnának rá. Az Oktatási Minisztérium egyik legnagyobb programja a Sulinet Expressz, amely 2003 nyarán in­ban minden, a személyi jövede­lemadóról szóló törvény hatálya alá esó' magánszemély részt ve­het. Szintén változás, hogy a vá­sárlóknak ezentúl 30 százalék önrészt kell vállalniuk minden termékre - ezt a mértékű önrészt eddig is vállalnia kellett azoknak, akik 86 ezer forint fölött vásárol­tak. A magánszemély ezentúl a vásárlásra fordított összeg 70 szá­zalékával csökkentheti adóalap­ját - feltéve, hogy bruttó jövedel­me nem haladja meg az évi 3,4 millió forintot. Ha a jövedelem magasabb ennél, de nem éri el a 4 millió forintot, az összevont adóalap sávosan csökkenthető. Akinek a jövedelme meghaladja az évi 4 millió forintot, nem vehe­dult. A program kidolgozói úgy állapították meg a kedvezménye­zettek körét, hogy az ahhoz kap­csolódó adókedvezményt az ok­tatás résztvevői - diákok, szülők, pedagógusok - vehessék igénybe. A féléves tapasztalatok alapján az Oktatási Minisztérium szükséges­nek tartja a a program átalakítá­sát. Mint közölték: a kormány stratégiai célja a digitális kultúra elterjesztése, ezért a tervek szerint a jövőben nem csak az oktatás szereplői vehetnek részt a prog­ramban. Az átalakítás célja kibőví­teni a kedvezményzettek körét, hatékonyabban felhasználni az adókedvezmény rendszerét, és ér­vényesíteni a rászorultság elvét. Ennek megfelelően a program­ti igénybe a Sulinet Expressz programot. A változtatások Ma­gyar Bálint oktatási miniszter szerint leghamarabb június ele­jén léphetnének érvénybe. A Sulinet Projekttanács dön­tött arról is, hogy 2004. március 8-tól három termék kikerül a programból - a digitális kamera, a szünetmentes tápegység és a hangszereszközök. Ugyanakkor bővül a termékek köre, ezentúl alaplapot is vásárolhatunk a Sulinet-program keretében. Az oktatási tárca a változásoktól azt reméli, hogy a jövőben növeked­ni fog a számítógép-vásárlások aránya az egyedi termékekhez képest. STEINER KATA A „PIZZA-PÉLDA” FELADAT: Szerinted melyik éri meg job­ban? Ha 20 cm átmérőjű pizzát ve­szünk 200 Ft-ért, vagy 30 cm átmérőjű pizzát 300 Ft-ért? MEGOLDÁS: A terület és az ár nem áll egyenes arányban: A kör területe r2 Jt Az árak aránya: 300 Ft/200 Ft A 300 forintos pizza ára tehát 1,5- szerese a 200 forintos pizzáé­nak, míg ez előbbi területe 2,25- szöröse a kisebbiknek, vagyis eb­ben az esetben a drágább pizzát érdemesebb megvenni. A családi háttér a meghatározó Iskolatípusonként eltérő a tanulók teljesítménye Budapest Múlt év májusában végezte el az Oktatási Minisztérium a második kompetenciamérést, amely ezúttal a közoktatási rendszer 6. és 10. évfolyamán tanuló diákok olvasási-szö­vegértési képességének és ma­tematikai eszköztudásának szintjét vizsgálta. A felmérés kitért arra is, hogy a tanulók képesek-e tudásukat az életben hasznosítani, alkal­mazni. A tesztek ezért alapve­tően nem a tantervi követelmé­nyek teljesítését mérték, hanem azt, hogy a diákok mennyire képesek a tanultakat aktivizál­ni, valódi problémákat, helyze­teket megoldani. A vizsgálat­ban Magyarország összes 6. és 10. évfolyamos diákja részt vett. A tapasztalatokról Sipos Jánost, az oktatási tárca köz­oktatási helyettes államtitkárát kérdeztük.- Mi volt a felmérés legfőbb megállapítása?- A diákok teljesítménye mel­lett vizsgáltuk a családi hátteret is. Három tényezőt vettünk fi­gyelembe: a szülők iskolai vég­zettségét, az otthoni tanulást se­gítő eszközöket és a család anya­gi jólétét jelző tárgyakat. Kide­rült, hogy a közoktatásban tanu­ló diákok iskolánkénti átlagtelje­sítménye nagyban függ attól, hogy milyen az otthoni háttér, mennyire tudja támogatni a ta­nulást a család. Ugyanakkor a középiskolákban iskolatípusok szerint is jelentősen eltérő ered­mények születtek, vagyis más készségekkel rendelkeznek a diákok egy szakiskolában, egy szakközépiskolában, illetve egy gimnáziumban.- E felmérésben vizsgálták először az úgynevezett hozzá­adott pedagógiai értéket. Mit takar ez?- Az iskola tanulói által kép­viselt, a családi háttér alapján számított úgynevezett hozott érték alapján elvárható és a diá­kok által ténylegesen elért telje­sítmény különbségét. Nem csak az iskola tanulóinak átlagtelje­sítménye minősít. A hozzáadott pedagógiaértékben is nagy el­térés mutatkozott az iskolák között: vannak a nehéz családi körülmények között élő tanu­lókkal foglalkozó iskolák kö­zött is olyanok, amelyek magas pedagógiai hozzáadott értéket értek el, továbbá a magas átla­got elért intézmények között is vannak olyanok, amelyek elma­Sipos János radtak a szülői háttér alapján elvárható teljesítménytől.- Mi lehet ennek az oka?- Hogy ez az adott iskolában miért van így, azt érdemes a fenn­tartónak - például a pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybe­vételére rendelkezésre álló álla­mi normatíva felhasználásával - megvizsgáltatnia, hogy a szüksé­ges fejlesztéseket elindíthassák. Ok lehet például az iskola felsze­reltsége vagy a tantestület mun­kája. Ezért kapta meg minden is­kolaigazgató a felmérés eredmé­nyeit, amelyeket egy szoftver segítségével a szaktanárok osztá­lyokra, akár egyes diákokra le­bontva is elemezhetnek. Tájékoz­tatást kaptak az iskolai átlagtelje­sítményről, az iskola pozíciójáról az összes résztvevő iskolával ösz- szehasonlítva, országosan, ré­giónként, településtípusonként. Megtudhatják, hogy iskolájuk ta­A felmérés adatai A vizsgálatot egységes forgató- könyv szerint végezték tavaly május 28-án 3877 általános és középiskolában. A felmérésben 120796 hatodikos és 110175 tizedik osztályos vett részt. Isko­lánként húsz tanulót választottak ki a központi adatfeldolgozás­hoz. Az intézmények tíz százalé­kában minőségellenőrök fel­ügyelték a felmérés lebonyolítá­sát. A tesztek javítása előre ki­dolgozott javitókulcs alapján, egységesen történt. Hozottértékindex Az iskola tanulóinak tanulási telje­sítményét leginkább befolyásoló szociokulturális és szocio-öko- nómiaj tényezőkből képzett in­dex. Összetevői súlyarányaikkal: 1. szülők iskolai végzettsége (45 százalék), 2. tanulást segítő esz­közök: otthoni könyvek száma (30 százalék), saját könyvek szá­ma (10 százalék), 3. otthon fel­szereltsége: számítógép (10 szá­zalék), gépkocsi (5 százalék). nulói hol helyezkednek el, meny­nyire térnek el pozitív vagy nega­tív irányban az átlagtól, mennyi az iskola által hozzáadott peda­gógiai érték. A cél az, hogy egy­részt felmérjük a fiatal generáció képességeit, teljesítményét, más­részt segítséget nyújtsunk a peda­gógusoknak a helyi mérési, érté­kelési kultúra kialakításához, fej­lesztéséhez. EUROPRESS HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAI ÉRTÉK * Iskola — Búsult teljesítmény görbéje [7] A teljesítmcnygőrbe alatti Hozzáadott Pedagógiai Érték valójában a ki nem használt lehetőséget jelenti Teljesítmény Visszhang tt£X Az iskolák többségében elégedettek a felmérés eredményével POTÓ: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP/KOVÁCS ERZSÉBET Az országos átlag felett Kisbér A kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium és Közgaz­dasági Szakközépiskolában jó a pedagógusok hangulata, elégedettek a felmérés eredményeivel. Az igazgató, Farkasné Kégl Hedvig azért bizako­dó, mert a hazai viszonylatban is kis iskolának számító intézmény diákjai az országos átlag felett adtak számot tudásukról. A gazdaságilag kedve­zőtlen helyzetű bakonyalji térségben tanulók nyolcvan százaléka hátrányos helyzetű. Optimiz­musra ad okot viszont, hogy felértékelődött a fia­talokban a tudásvágy, és következetes pedagógiai munkával, számonkéréssel születhettek meg a figyelemre méltó dolgozatok. Nem léptek előre Tata A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kol­légium igazgatóhelyettese, Mihácsi Kálmán ér­deklődésünkre elmondta: az intézmény szakisko­lásai közepes eredménnyel teljesítették a feladato­kat. A szakközépiskolások - akiktől természete­sen más volt az elvárás - az intézmények rang­listáján a második harmadban végeztek. A tavalyi eredménnyel összehasonlítva nem lehetnek elé­gedettek: nem léptek előre, mert hasonló ered­ményt produkáltak, mint az előző tanévben. Rangsort állít Békéscsaba- Nemrég kaptam kézhez az anyagot, alapos tanulmányozásra még nem volt időm - bocsá­totta előre Zátonyiné Fazekas Erzsébet, a békés­csabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a felmérés érdemes a mé­lyebb elemzésre. - Mindenekelőtt arra jó, hogy elhelyezzük magunkat az azonos típusú isko­lák mezőnyében. A mutatókkal elégedettek le­hetünk, iskolánk eredményei magasan az or­szágos gimnáziumi átlag fölöttiek. Tekintve, hogy egy évvel ezelőtt ugyanezekkel a tanulói csoportokkal már elvégezték e képességvizsgá­latot, az iskola önmagához viszonyított fejlődé­sét is látjuk. A két évet összehasonlítva a me­zőnyben elfoglalt helyezésünkben nincs lénye­ges változás. Az igazgatónő szólt arról is, hogy az országos felmérés az iskola tanulóinak egy csoportját vonja be, az iskolai munkáról nem ad teljes képet. Ahhoz, hogy a hozzáadott érték tanulmá­nyozásához biztos alapjuk legyen, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium önerőből évek óta végez úgynevezett bemeneti és követő méréseket. Hozzátette: a tantervi változásokkal kapcsolatos teendők a vezetőknek túl sok ener­giáját kötik le. Jó lenne, ha helyette a pedagógiai szempontból hasznosabb belső tartalmi fejlesz­tésre összpontosíthatnának. Hírek Külföldön tanulhatnak Ami korábban csak kevesek ki­váltsága volt, mostantól min­denki számára elérhető lesz: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megteremti annak lehetőségét, hogy a ma­gyar hallgatók külföldi felső- oktatási intézményben rész­képzés formájában tanulmá­nyokat folytassanak. A Magyar Universitas Program keretében az utalványrendszer bevezeté­sével a hallgató a ráeső támoga­tást magával viheti külföldre is, ezáltal lehetővé válik, hogy minden államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató Európa más országaiban tanul­hasson legalább egy fél évet. Kollégiumfejlesztés Az utóbbi évek hallgatói lét­számnövekedését nem követ­te a kollégiumi férőhelyek bővülése. Az államnak nem csak elegendő pénze nincs arra, hogy a szükséges meny- nyiségű kollégiumot megépít­se, de a meglévőket sem tud­ja megfelelő színvonalon üze­meltetni. Ezért megkezdődtek a magántőke bevonásával tör­ténő, üzleti alapon működ­tetendő kollégiumi beruházá­sok munkálatai. A mintegy 30 milliárdos projekt eredmé­nyeként 2006-ra a diákszállói férőhelyek száma tízezerrel növekszik. Ezzel párhuzamo­san a lakhatási támogatás mértéke fokozatosan nő, a je­lenlegi havi 5000 forintos összegről jövőre 8000, 2006-ra pedig havi 10 ezer forintra emelkedik. Intelligens kártya Európában az egyetemek évek óta bocsátanak ki úgynevezett Campus kártyákat, amelyek­kel a hallgatók azonosítják magukat. A magyar diákiga­zolvány egyedüli lesz Európá­ban: a felsőoktatás egészében bevezetett egységes chipes kártyarendszer nemcsak azo­nosításra szolgál majd, hanem a szolgáltatások és kedvezmé­nyek széles körét lehet igény­be venni velük. Az intelligens kártya megkönnyíti a tanulmá­nyi ügyek intézését (például tantárgyfelvétel, tanulmányi osztály hallgatói regisztráció­ja), használható lesz fizikai és logikai beléptető rendsze­reknél, és egyfajta hallgatói „pénztárcaként” többek kö­zött jegyzetek vásárlásánál is. Oktatók értékelése Kötelezővé válik 2005 szeptem­berétől az oktatók hallgatói vé­leményezése. Ez az értékelés is része lesz annak a több elemből álló rendszernek, amely az ok­tatók teljesítményét méri. Hitelből külföldön Az oktatási tárca 2005-től lehe­tővé kívánja tenni, hogy a kül­földi egyetemeken folytatott tanulmányok ideje alatt is igé­nyelhető legyen a diákhitel. Diákmunka A minimálbér összegéig az egyetemen végzett diákmunka 2004 januárjától adó- és járu­lékmentes. Ez a kedvezmény egyrészt megtakarítást jelent a diákoknak, másrészt arra ösz­tönzi az intézményeket, hogy a feladatok elvégzésébe vonják be a hallgatókat. Digitális tananyag A felsőoktatási tankönyvek és jegyzetek hozzáférhetősége jelenleg nehézkes, drága és korlátozott. A hozzáférés meg­könnyítése érdekében 2006 szeptemberére első körben a bachelor szintű képzés tan­anyagainak digitális alapú fel­dolgozására és közzétételére vállalkozott a szaktárca. Idén 250 millió forintot szánnak di­gitális tananyagfejlesztésre ki- írandó tankönyvpályázatra. ■

Next

/
Thumbnails
Contents