Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-23 / 19. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONAL N A PLO PÁSZTÓ 2004. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Nem voltak likviditási gondok Az új év kezdetén illik számot adni, hogyan végezte munkáját az előző I esztendőben Pásztó város önkormányzata és természetesen beszélni | kell arról is, hogy a 2003-ban előkészített, valamint a 2004-ben indítan dó feladatok megvalósítása milyen körülmények között történhet a jö vőben. Erről beszélgettünk Sisák Imre polgármesterrel. PÁSZTÓ- Hogyan összegezné az elmúlt esztendő gazdálkodását? - kérdeztük a város első emberét.- Nos a 2003-as esztendő az önkormányzat számára a rendszerváltást követően a legkedvezőtlenebb év volt pénzügyi szempontból. Természetesen nem lehet ezt csak egyetlen tényezőre alapozni, itt egy mélyebb vizsgálatot kell tartani. Mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzati törvény, az 1990. évi LXV. törvény pontosan megszabja az önkormányzatok feladat- és hatásköreit. Mintegy 27 feladatot sorol fel ez a törvény, amelyekből vannak kötelező alapfeladatok és olyanok, amelyeket olyan mértékben lát el az önkormányzat, ahogy azt a pénzügyi lehetőségei engedik. Sajnos az én tapasztalatom azt mutatja, hogy az önkormányzatok messze nem olyan nagyságrendű támogatást kapnak az államtól, amely az általuk ellátott feladatok finanszírozására elegendőek lennének. A 2003-as év az önkormányzatok szempontjából leginkább azért jelentett gondot, mert a mindany- nyiunk számára fontosnak és jogosnak ítélt 2002 őszi 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztéshez nem biztosították azokat a forrásokat, amely ennek az intézkedésnek a 2003. évi hatásait fedezte volna. Országosan azt mondhatjuk - nyilván ez nem csak az én véleményem, ezt az önkormányzati szövetségek is megerősítik: mintegy 117 milliárd forint hiányzott e tekintetben az. önkormányzatok költségvetéséből. Erre egyetlen példa: sok gépkocsi-tulajdonos úgy gondolja, hogy a súlyadó, amelyet megfizetnek az önkormányzatok számára, s amely 2003. évben teljes egészében helyben maradt, az azt a célt szolgálná, hogy a közutak állapotát javítsuk. Pásztó város önkormányzata és személy szerint jómagam is szeretném, ha ez így lenne, de tudniuk kell az állampolgároknak, hogy a 2003. évi költségvetés irányelvei még ezt a bevételt is a közalkalmazotti bér fedezetéül szánták. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az állami finanszírozás alacsony szintje az egyik legkomolyabb probléma az önkormányzatok gazdálkodását illetően. Például egy óvodás gyermek ellátásához szükséges kiadásokat az állam még 50 százalékában sem finanszírozza, tehát több mint 50 százalékot az önkormányzatnak kell saját forrásaiból biztosítani. Ugyanez a szint az általános iskolákban jó, ha a 70 százalékos nagyságrendet eléri. A központi források elégtelensége okozza közvetett módon az önkormányzat gazdálkodásának második problémáját is. A helyhatóságok döntő többsége az intézmények működtetéséhez szükséges források kiegészítését a rendelkezésére álló önkormányzati vagyon értékesítéséből finanszírozza. Az elmúlt időszakban Pásztó város önkormányzata igen nagy számban értékesített az önkormányzati feladatellátáshoz közvetlenül nem szükséges vagyontárgyakat annak érdekében, hogy az óvodák, általános iskolák működését finanszírozza. Sajnos annak ellenére, hogy igen komoly vagyonnövekedés következett be az elmúlt években, az értékesíthető vagyon fogy, s egyre kevésbé nyújthat fedezetet ezeknek a problémáinak az orvoslására. A harmadik kérdés egy országos jelenség, a negatív demográfiai hullám. Jelentős népességfogyásnak lehetünk tanúi évről évre Magyarországon. Sajnos Pásztóra is jellemző ez a tendencia. Egyre kevesebb gyermekre számíthatunk az óvodákban, iskolákban, gimnáziumban. Tehát egyrészt az állami finanszírozás alacsony szintje, a működésre fordított valaami az önkormányzati vagyon fogyása, mint a népesség csökkenése az, önkormányzatok hiányát, így a pásztóit is folyamatosan újratermeli. S hogy igaz legyen az, hogy három a magyar igazság és egy a ráadás, természetesen hozzátartozik az is, hogy az elmúlt jó néhány esztendőben Pásztón nagyon komoly fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyekhez 10, 20, 30 százalékos nagyság- rendű önrészt kellett hozzáadni. Hogy csak egyetlen dologról beszéljek, a pásztói 50 férőhelyes idősek átmeneti otthona 245 millió forintba került. A városnak 30 százalékos önrészt kellett biztosítania és ez meghaladta a 70 millió forintot. Én úgy gondolom, hogy ez egy igen jó befektetés. Egyébként a szociális alapellátás többek között kötelező alapfeladata az önkormányzatnak. A képviselő-testület a költségvetési kiadásokat 2003 év elején 3,24 milliárd forintban határozta meg, amely az év végére 3,72 milliárdra növekedett.- Voltak-e az intézményeknek gazdálkodási problémái?- Rendkívül fontos, hogy az intézményrendszer működtetését, annak ellenére, hogy egy viszonylag jelentős hiánnyal fogadtuk el a költségvetést, pénzhiány nem gátolta, nem voltak likviditási problémák. Pásztó Nógrád megyében az egyetlen város, amely a kötelező és nem kötelezően ellátandó feladatként jelentkező intézményeket is vállalni tudta az elmúlt időszakban és a jövőt tekintve is így gondolkodunk. Tehát a város nem adta át a megyei önkormányzatnak a Mikszáth Kálmán Gimnáziumot, a Rajeczky Benjamin Zeneiskolát, a Tittel Pál Kollégiumot és a Margit Kórházat. Külön ki szeretném emelni, hogy a kórház, amely a legnagyobb intézményünknek számít - hiszen a költségvetési kiadási szintje milliárdos nagyságrendű - szintén nem küzdött likviditási gondokkal. Sajnos az országban nagyon sok településnek az az egyik legfőbb gondja, hogy a kórháznak több százmilliós hiánya és kifizetetlen számlája van. A pásztói intézményhálózat az elmúlt időszakban folyamatosan bővült. Ez különösen a szociális kistérségi programnak köszönhető.- Milyen fejlesztésekről lehet beszámolni?- A kérdést illetően szeretnék rátérni azokra a fejlesztési, illetve felújítási feladatokra, amelyek az elmúlt évben befejeződtek, illetve amelyek az elmúlt évben előkészítésre kerültek, mint jövőben megvalósítandó célok. Az egyik legfontosabb fejlesztési cél a pásztói kistérségi szociális program megvalósítása volt. Tudvalévő, hogy a korábbi években beindult a hasznosi 30 férőhelyes idősek klubja, Pásztón bővítésre került a 40 férőhelyes idősek klubja, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatnál is komoly fejlesztéseket valósítottunk meg. 2003-ban befejeződött a legnagyobb projekt, a pásztói 50 férőhelyes idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon. Ez, mint ahogy a korábbiakban említettem 245 millió forintba került és csakis azért nem kezdte meg a működését, mert szerettük volna Magyarország EU-s csatlakozását megelőzően az előcsatlakozási forrásokból megfelelő összegre pályázni. Ezért az ESZA Kht. által meghirdetett Phare- támogatásra pályázatot nyújtottunk be, amely a munka világából történő kirekesztés elleni küzdelem címet viselte és 180 millió forintos nagyságrendű összeg elnyerését pályáztuk meg. Ez 25 embernek biztosítaná a másfél éves foglalkoztatáshoz szükséges kiadások 90 százalékát. A tavasz folyamán a pályázatok elbírálásától függően beindul az új intézmény. A gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító beruházás 16,5 milliós fejlesztés és a Tittel Pál Kollégiumban kerül kialakításra az új intézmény, amelyhez 8,2 millió forintos támogatást már elnyertünk az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumtól. Ezzel elmondhatjuk, hogy Magyarországon szinte egyedülállóan a pásztói kistérséghez tartozó települések a szociális ellátásról és a gyermekek védelméről szóló törvényben kötelezően előírt feladatokat teljesítették. Hozzá kell tenni azt, hogy a város kép- viselő-testülete szociális érzékenységéről mindig is híres volt.- Jelentős intézményi felújítások is voltak.- Az elmúlt években mindig is az volt a gyakorlat, hogy igyekeztünk az intézményhálózat felújítására megfelelő forrásokat előteremteni és évről évre több intézményt felújítani. 2003-ban a legfontosabb cél a Gárdonyi Géza Általános Iskola külső és belső felújításának megindítása volt. Megfelelő pénzeszközöket tudtunk fordítani a Dózsa György Általános Iskola régi épületének és a Nagymező úti épület felújítására is. Összessé- gében több mint 15 millió forintot emésztettek fel ezek a feladatok. A Gárdonyi iskola felújítása és a Dózsa iskola elektromos hálózatának felújítása 2004 tavaszán fejeződik be. Mátrakeresztesen az erdei iskolában és a kultúrházban új vizesblokkot alakítottunk ki, ezzel is komfortosabbá téve ezeket az intézményeket. Nemcsak az önkormányzat által dig 1,146 milliós nagyságrendet tettek ki. Természetesen sok, a lakosság jogos igényeként jelentkező feladat ellátásáról nem tudtunk gondoskodni és itt elsődlegesen az út, a járda és a parkolók építésére céloznék. Nagyon fontos, hogy Mátrakeresztes városrészben 51,7 milliós vis major támogatással sikerült azokat a viharkárokat helyreállítani, amelyek a Csörgő-, illetve a Ravasz-patakban keletkeztek. Országgyűlési képviselői munkám egyik legfontosabb eredményének tartom, hogy a nem kötelező önkormányzati feladatok alakításában is pozitívan tudtam közreműködni, gondolok itt a pásztói mentőállomás felújítására. Többszöri interpelláció eredményeként az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium mintegy 12 millió forintos támogatást biztosított az épület állagának javítására. Pásztó város pedig 550 ezer forinttal támogatta a felújítást. Az már egy másik kérdés, hogy ez a felújítás a kivitelezők hibájából messze nem úgy sikerült, ahogy azt én, illetve a mentőállomás dolgozói szerették volna.- Hogyan áll a szennyvízberuházás kérdése?- Komoly lépéseket tettünk ezen probléma kezelésére. Tudjuk, hogy 2001-ben befejeződött a pásztói szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, amely 525 millió forint nagyságrendű beruházás volt és a tisztítókapacitást megdupláztuk a korábbi évekhez képest. így már Pásztó teljes lakossági és ipari szennyvíz tisztítására alkalmas az új teA Margit Kórház felújított épülete Idősek klubja A strand gyermekmedencéjének terve megvalósított fejlesztésekről kell beszélni, hanem az állam, valamint a pásztói vállalkozók által beindított fejlesztésekről is. Úgy gondolom, hogy mindenképpen pozitív tendencia az, amelynek során megépült az új munkaügyi központ, megújult a városi rendőrkapitányság és a földhivatal épülete. Nem szabad elfeledkezni azokról a feladatokról, amelyeket pásztói kis-, közép-, illetve más magánvállalkozások hajtottak végre. Ezek közül legfontosabb a pásztói Plus Áruház megnyitása. Ezenkívül örömteli, hogy pásztói vállalkozók 16 új lakás építését kezdték meg a városközpontban, és további szándék van a folytatásra.- Hogy alakult a fejlesztésre tervezett pénzkeret nagysága?- A fejlesztési kiadások 824 millió forintról indultak a 2003-ban elfogadott költségvetésben, a III. negyedévben pelep és a városkörzet tekintetében is van bizonyos befogadókapacitás. Sajnos 2002-ben a jelenlegi kormány elutasította Pásztó támogatási igényét hét település szennyvízberuházásának megvalósítására, amely több mint 4 milliárd forint nagyságrendű fejlesztés lett volna. Ezért céltámogatás iránti igényt nyújtottunk be és arra törekedtünk, hogy a beruházás kiadási nagyságrendje az egymilli- árd forint alatt maradjon, hiszen a céltámogatással csak ilyen nagyságrendű beruházást lehet indítani. A jelen fejlesztés nettó összege 912 millió 975 ezer forint. A csatornaépítés 2004-ben indul és 2005-ben fejeződik be. Ennek megvalósítását követően 1746 pásztói háztartásban, intézményben kerül megoldásra ez a fontos környezetvédelmi cél és Pásztó 80 százaléka csatornázott lesz. Ehhez a beruházásához, sajnos igen alacsony az elnyert állami támogatás összege, mind- összesen a beruházás 72 százalékát biztosítja. Különösen azt fájlalom, hogy az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól csak a nettó beruházási érték 2 százalékának megfelelő 18 és fél milliós támogatást kaptunk a 92 milliós igényünkkel szemben. A szennyvízberuházás jó úton halad, hiszen a képviselő-testület hamarosan dönteni fog a köz- beszerzési pályázat előminősítéséről és utána kiírjuk a második fordulót. Remélem április-május hónapban indulhat ez a beruházás.- Kiemelt feladat a strand beruházás.- A másik ilyen fontos kérdés, amely régóta izgatja a pásztói lakók fantáziáját a strandberuházás. Tudjuk, hogy immáron több mint 40 éve épült a pásztói strand, amelyet az önkormányzat megpróbált megfelelően karbantartani. De hát a 21. század igényeit messze nem elégíti ki. Ezért még 2002 októberében benyújtottunk egy Phare-támogatási pályázatot, amelyen 125 millió forintnak megfelelő támogatást nyertünk el. Többszöri módosítást követően most véglegeződik a támogatási szerződésünk. Természetesen a további 125 millió forint előteremtése nem volt egyszerű feladat. Önkormányzatunk rendelkezik 32,5 millió forintos államkötvénynyel, amelyet saját erőként fordít e cél megvalósítására. A Dél-nógrádi Vízmű tulajdonosainak hozzájárulásával a kft.tői 30 millió forintot kaptunk. A Széchenyi turizmusfejlesztési programból, illetve a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács turisztikai célelőirányzatából 62,5 millió forintot nyertünk el. Most készül a közbeszerzési eljárás kiírásához szükséges tender, amelyet ingyen készítenek el az önkormányzat számára. Bízom benne, hogy mielőbb beindul ez a beruházás is. A strandi pályázatok benyújtása és a tényleges megvalósítása között most kétéves időbeni csúszás van. Ezért várhatóan a 250 millió forintot meghaladó kiadás fog jelentkezni. Természetesen a végleges összeg ismeretében megvárjuk a közbeszerzési eljárás végeredményét. Mindenesetre létrehoztam a Pásztói Strand Fejlesztéséért Alapítványt, amely bejegyzésre került a megyei bíróságon és az OTP pásztói fiókjánál megnyitásra került a számlája.- Milyen további terveik vannak ez évre?- E két fontos beruházási célon túl szeretnék még több feladatot említeni. Számunkra rendkívül fontos az intézményhálózat felújításának további folytatása. Ezek közül is kiemelném a Mikszáth Kálmán Gimnázium Rákóczi úti épületének felújítását. Ezt többéves program keretében szeretnénk ebben az évben megkezdeni. Ehhez minden pályázati támogatást szeretnénk elnyerni. Ugyancsak fontos az uniós HACCP rendszer kiépítése az összevont óvoda Cserhát-lakótelepi épületének konyháján, valamint a mátrakeresztesi erdei iskola komfortosításának folytatása szintén pályázati pénzekből. Az út- és járdaépítéseket tekintve nem csak az önkormányzati utak a fontosak. Ezek közül 2004-ben Hasznoson az Alkotmány úti járda megépítése az egyik kiemelt cél, ugyanis a lakosság csak a Mátrába vezető 2408 számú úton tudja az orvosi rendelőt megközelíteni, mivel nincs járda. Ezen kívül azonban az állami közutak fejlesztése is nagyon fontos. Még az előző kormány idején került megfogalmazásra, hogy a 21-es fő közlekedési úton hat előzési szakaszt építenek ki. 2004-ben remény van rá, hogy a negyedik szakasz, a volt benzinkút és a Cserhát vendéglő között megépül. Az elmúlt év sikerének tartom, mint országgyűlési képviselő és mint polgármester, hogy sikerült a Gazdasági és Hírközlési Minisztériumnál elérni, a 21-es út és az Irinyi út kereszteződésében egy lehajtó sáv megépítésének az ígéretét. Ez egy komoly baleseti forrás megszűntetését eredményezné. Várhatóan járda és fedett buszváró kiépítésére is lehetőség lesz. A 21-es út Cserhát csárdánál leágazó 2408 szakaszán jelentős mértékben megrongálódott a burkolat, ezért kezdeményeztem a Nógrád Megyei Közútkezelő Kht.-nál a forgalom korlátozását, illetve ez évben a meghibásodott szakasz kijavítását. Úgy tűnik, ez a probléma is megoldódik. Rendkívül fontos, hogy az állami tulajdonban lévő pásztói Fő utca helyreállítása megtörténjen és a Csillag téri körforgalom kiépítése megvalósuljon. Erről a képviselő-testület 2003-ban döntött és ez a kezdeményezés már eljutott a Gazdasági és Hírközlési Minisztériumba - zárta szavait Sisák Imre polgármester. Sisák Imre polgármester
