Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-20 / 16. szám
8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁGTÜKÖR 2004. JANUÁR 20., KEDD Hírek Magyar vád Oroszország sorsára hagyott mintegy 150 ezer olyan menekültet, akik ázsiai országokból vándoroltak be területére - állítja Gyürke József. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának oroszországi képviseletvezetője szerint e menekültek zöme olyan afgán, aki még a nyolcvanas években menekült el az országból, mti Maláj kapcsolat Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szerint az ázsiai térségben Malajzia geopolitikai helyzete hasonlít leginkább Magyarországéra. A Kuala Lumpurban tárgyaló politikus a kapcsolatok erősítését kulcsfontosságúnak nevezte, mti Megemlékezés Az Egyesült Államokban országszerte megemlékeztek Martin Luther Kingről. Atlantában ezrek jelentek meg az Ebenezer baptista templomban, ahol a fekete polgárjogi harcos annak idején lelkészként prédikált, mti Bombakészítők Hatalmas mennyiségű robbanóanyagot foglalt le és egy személyt letartóztatott a pakisztáni rendőrség. A férfinak állítólag köze van a keresztény biblia- társaság épülete elleni pokolgépes merénylethez, amelyben tizenöten sebesültek meg Kara- csiban a hét végén, mti Megsérültek Három amerikai katona sebesült meg Dél-Afganisztánban egy amerikai támaszpont ellen intézett fegyveres támadásban. Mintegy tizenöt fegyveres támadta meg a bázist, és a lövöldözés során a katonák agyonlőtték az egyik támadót, mti Elmevizsgálat Pszichiátriai kivizsgálást rendelt el egy stockholmi bíróság Anna Lindh svéd külügyminiszter gyilkosánál. Mijailo Mijailovicra, aki korábban már bevallotta bűnét, de tagadta, hogy szándékosan ölte meg a svéd külügyminisztert, az ügyész életfogytiglani börtön- büntetést kért előre megfontolt gyilkosság címén. A törvényszék azonban úgy döntött: nincs bizonyíték arra, hogy valóban előre eltervezte a merényletet. MTI Háborús bűnös A német hatóságok letartóztattak egy szlovák származású német állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy Szlovákia náci megszállása idején gyilkosságokat követett el, vagy gyilkosságok elkövetésére adott parancsot. A 86 éves férfinak 164 esetben lehetett közvetve vagy közvetlenül része gyilkosságokban. MTI Eltolják a falat Az izraeli kormány „humanitárius okokból” elrendelte a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó biztonsági kerítés útvonalának felülvizsgálatát. Az indoklás szerint az útvonal módosításának célja az, hogy enyhítsen a kerítés felhúzásának a palesz- ünokat sújtó negatív következményein. MTI Rejtélyes robbanás Négy személy meghalt, heten pedig megsebesültek, amikor robbanás történt a Bul Ins biztosítótársaság szófiai székházában. A bolgár főváros központjában álló épületben a biztosítón kívül több más cég is irodát működtet. A detonáció után egy kaszinótulajdonos cég irodájában tűz ütött ki. A rendőrség szerint üzleti riválisok közötti leszámolásról van SZÓ. MTI Térjen vissza az ENSZ Szabad választásokat akarnak az irakiak még júniusban fotó: europress/epa Paul Bremer tegnap arra kérte Kofi Annant, hogy működjön közre az iraki ideiglenes kormány megteremtésében. Irak amerikai polgári kormányzója az ENSZ főtitkárának hangsúlyozta: Washington szeretné, ha a világ- szervezet alapvető szerepet játszana Irak életének további alakításában. New York AZ ENSZ az után vonta ki erőit Irakból, hogy augusztusban pokolgépes merénylet érte a szervezet bagdadi támaszpontját. A hétfői találkozón részt vett az iraki kormányzótanács küldöttsége is. Kofi Annan világossá tette: a szervezet számára legfontosabb a biztonság, és azt nyilatkozta, többet akar tudni az ENSZ szerepéről Irakban. Szerinte az ENSZ segíthet, de csak akkor, ha olyan szerepet kap, amely összhangban van az erőszak mértékével. Hírek szerint Paul Bremer a tárgyalásokon arról próbálta meggyőzni Kofi Annant, hogy támogassa azt az amerikai tervet, amely egy nem választott iraki kormány felállítását szorgalmazza. Az iraki síiták azonban továbbra is közvetlen választásokat követelnek, ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy az iránihoz hasonló iszlám fundamentalizmus alakul ki, ami elnyomást vonhat maga után a szunnita kisebbség és a kurd nemzetiség számára. A síiták a múlt héten megfenyegették Irak amerikai kormányzóját: ha júniusig nem Tüntetés Bagdadban Több ezer síita vallású tüntető vonult fel az iraki főváros utcáin szabad választásokat és önálló iraki kormány megalakulását követelve. A tüntetést Ali Huszeini asz-Szisztani iraki síita vallási vezető hívei szervezték, a demonstrálok az iszlámot és a demokráciát éltették, a terrorizmust pedig elítélték. A tömeg szabad választásokat követelt. Asz-Szisztani nagy- ajatollah, Irak legbefolyásosabb síita vallási vezetője korábban elutasította az iraki hatalomátadás menetrendjéről szóló amerikai tervet. tartják meg a választásokat, akkor megtagadják az együttműködést. ■ Csökkenő jólét Csaknem mindenütt a világon úgy vélik az emberek, hogy az életszínvonal csökkent - derül ki egy átfogó közvélemény-kutatásból. Genf Kilátásaikat illetően az afrikaiak és a dél-amerikaiak a legborúlátóbbak. A genfi székhelyű Gallup intézet 51 ország 43 ezer állampolgárát kérdezte arról: hogyan látják életkörülményeiket. Latin-Amerikában a felmérésben részt vevők 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt tíz évben csökkent az életszínvonala. Afrikában „mindössze” 62 százaléknyian. Az óceániai térségben szintén elszegényedésről számoltak be (62 százalék). Minden második nyugat-európai gondolja úgy - a világátlaggal azonos mértékben -, hogy a 1993. évvel egybevetve 2003-ban rosszabbul élt. Csupán Nyugat-Ázsiában látják az emberek „rózsásnak” a helyzetüket: itt a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jobban él. ■ nott-e az életszínvonal csökkent ü nőtt Óceánia Nyugat-Ázsia Közel-Kelet Dél-Amerika Észak-Amerika Attika Közép- és Kelet-Európa Nyugat-Euiópa Összesen 62 63 66 14 14 42 62 48 49 50 A kendő színe és visszája Franciaország csaknem négymilliós muzulmán kultúrájú - hívő és vallását nem gyakorló - lakosságának különböző közösségei nem egységesek a kendőviselés kérdésében. PÁRIZS A hét végi felvonulásokon homlokegyenest ellenkező platformon álló szervezetek képviselői vettek részt, egymással felesegető jelszavakkal. A megmozdulásokat az váltotta ki, hogy a francia képviselőház szabályozni akarja a kendőviselést. A beilleszkedett, muzulmán gyökereiket vállaló közösségek szervezetei közül sokan fogalmaztak meg fenntartásokat a készülő törvénynyel szemben. Szerintük szükségtelen a lakosságot azzal ingerelni, hogy bárhol - így akár az iskolákban - betiltják a kulturális örökségüket kifejező viseletét. Borúlátó jóslataik szerint a törvénytervezet várható elfogadása és őszi bevezetése után a fundamentalista iszlám szervezetek létrehozzák saját magániskoláikat (eddig ilyenek nem voltak), ami aztán tényleg jó táptalaj lesz az iszlám szélsőség szellemi magvainak széles körű elhintésé- hez. A törvény védelmezői arra az ellentmondásra mutattak rá, hogy a párizsi és vidéki felvonulásokon a francia trikolórt muzulmán kendőként fejükre borító asszonyok és lányok saját alávetettségük jelképével követelték a szabadságot: a vallási hovatartozás jelének viseléséhez való jogot. Megjegyzendő: Franciaországban csak az alsó- és középfokú állami tanintézményekből akarják törvénnyel kirekeszteni a vallási jelképek (kereszt, kipa, kendő) tüntető viselését. A 65 milliós, muzulmán kultúrájú Törökországban viszont valameny- nyi közintézményben és egyetemen tilos muzulmán öltözéket hordani. A tüntetés osztatlan elégedettséget keltett a francia szélsőjobb vezérkarában. Jean-Maríe Le Pen, a bevándorlók franciaországi befogadásának legelszántabb ellenzője leplezetlen örömmel állapította meg: „a demonstráció tüntető sikere kiválóan alkalmas arra, hogy megmutassa az egyszerű franciáknak, mekkora problémát okoz az idegenek bevándorlása”. A Nemzeti Front vezetője nem csinált titkot abból, hogy a március végi regionális választásokon szavazatözönt remél a szombati kendővédő tüntetés visszahatásaként. ■ ÁLLÁSPONT TAKÁCS ZOLTÁN Életveszélyes politikusok Életveszélyesen megfenyegették Lendvai Ildikót, a szocialista párt frakcióvezetőjét. Azt ígérték neki, égni fog, mint az izraeli zászló a Tilos-tüntetésen. Pár nappal ezelőtt a szabaddemokrata Gusztos Péternek ígértek golyót a közélet történéseire igen érzékeny fenyegetőzők. Van, akit fenyegetnek, másokat megvernek, de emberhalál még nem volt. Egyelőre. Miért vannak életveszélyben a politikusaink? A felületes szemlélődő erre nyilván rávágja, hogy azért, mert egyre több a fanatikus őrült. Olyanok,, akik nemrég Svédországban vagy éppen Hollandiában öltek is. Ez nagyjából fedi a valóságot, viszont felveti azt a kérdést, hogy miért növekszik a meghülyített emberek tömege. Nos, ez már összetettebb probléma, amelynek kifejtéséhez egy kisebb könyvtárnyi irodalom adhatna konkrét választ. Abban azért közmegegyezés alakult ki, hogy mindez a demokrácia velejárója. Egy rendes diktatúrában például nem nagyon fordulhat elő, hogy Gipsz Jakab egy napon arra ébred: most pediglen gyújtó hangú kiszőlást kell intéznie egy parlamenterhez, vagy éppen levélbombát ekecselnie egy számára antipatikus közszereplőt megtréfálandó. A diktatúrában ugyanis rend van, és az emberek rendetlenségre vágynak. Amikor viszont eljő egy liberális világ, akkor lehet rendetlenkedni. S hogy ki támogatja leginkább ezt a demokratikus rendetlenkedést? Természetesen a politikusok. Amikor uszítanak, hecceinek, utcára hívnak. Áz erre fogékonyak pedig mennek, ütnek, gyújtanak és persze fenyegetnek is. A bumerángeffektus szerint tehát a kimondott szó visszaüt, ahogy Erdei Zsolt a vüágbajnoki címmeccsen. Mindennek tükrében javaslom, a legközelebbi fizetésemeléssel együtt a veszélyességi pótlékot is szavazzák meg a parlamenterek maguknak. Hátha ettől nő a biztonságérzetük. EGYETÉRTEK: 064033(W03 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330-304 TELEKI JÓZSEF Álmodjunk összefogást! Nemzeti Összefogásért Alapítvány létrehozását kezdeményezi az MDF elnöke. Dávid Ibolya azt reméli, a pártok szakértői kidolgozhatnak egy nemzeti minimumot, amely alapja lehet egy kormányokon átívelő, egymásra épülő gazdaság- és társadalompolitikának. Mekkora az esélye az összefogásnak? Ha az elmúlt másfél évtizedre visszatekintünk, még borúlátással sem vádolható az, aki kételkedik az ötlet megvalósíthatóságában. Természetesnek volt mondható, hogy a rendszer- változás hajnalán újdonsült politikusaink hajlamosak voltak a fürdővízzel a gyereket is kiönteni. Ám a későbbi kormányok sem tekintették építkezésre alkalmas sziklának az előző kabinetek által lerakott alapokat. Gondoljunk csak az oktatásügyre, amelyet az egymást váltó miniszterek, de legalábbis mindegyik kormány kötelességének érzett megreformálni. Vagy a gazdasági kérdésekre, legutóbb a Széchenyi-tervre, amely az ígéretek ellenére a kormányváltással romba dőlt. De az olyan ügyekben is, amelyekben látszólag egyetértés alakult ki, megesett, hogy másképp vélekedett ugyanaz a párt ellenzékben és kormányon. Ilyen volt például a kedvezménytörvény, amelyet konszenzussal fogadott el a parlament, mostanra viszont Kárpátalján még a jogszabály végrehajtását segítő iroda is bezárt. A nemzeti összefogás, az más - mondhatjuk. Arra pártállástól függetlenül minden választó vevő, így nincs politikai erő, amely elutasítaná. A legutóbbi választásokon már-már kormányzati programmá emelkedett a széttagoltság megszüntetése. Ám ez is csak ígéret maradt. Ma talán mélyebb árkok szabdalják a társadalmat, mint korábban. Betemetésükre egyik meghatározó erő részéről sincs igazi akarat. Az európai parlamenti választások közeledtével pedig aligha lesz. Abban azért bízhatunk, hogy poliükusaink között még akad, aki mer nagyot álmodni. EGYETÉRTEK: 0640430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Bécsi Ünnepi Hetek BÉcs Több mint 75 ezer látogatót várnak a Bécsi Ünnepi Hetek idei rendezvénysorozatára - írja tudósításában a Compress sajtóügynökség. A május 7-től június 20-ig tartó fesztivál a korábbi évekhez hasonlóan tartalmas, változatos szórakozást ígér a zene- és színházkedvelőknek. A 250-nél is több rendezvényből álló program középpontjában az 1934. évi polgárháború, valamint Ibsen és Proust munkássága áll. A 19 országból - köztük hazánkból - érkező előadóművészek a nemzetközi kortárs színjátszás legjavát képviselik. Friedrich Cerha Patkányfogó című operáját a darmstadti színház adja elő. Hallható lesz Johannes Maria Staud Berenice című alkotása is, amely Edgar Allan Poe műve nyomán íródott, és a müncheni Biennáléval koprodukcióban készült. A magyar kultúrát a többi között Molnár Ferenc két darabja képviseli. A fesztivál ideje alatt számtalan nagyszabású kiállításnak is helyet adnak az osztrák főváros múzeumai. A Jüdisches Museumban a Bécs, a zsidók városa - Jolesch néni világa című tárlat, a Schönberg Centerben pedig az Anton Schönberg sakkhúzásai lesz látható. A 13,5 millió eurós (3,4 milliárd forint) összköltségvetésű fesztivál kiadásainak mintegy' harminc százalékát fedezik a várható bevételekből, a maradék 9,8 millió eurót pályázatok útján kívánják előteremteni.
