Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-19 / 15. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGY E I K Ö R K É P 2004. JANUÁR 19., HÉTFŐ A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Tüzelőt fűrész nélkül! Színjátszók napjai Sokan járnak ma is az erdőre és sajnos egyre többen és minden engedély nélkül motorfűrésszel, kézi fűrésszel, fejszével termelik ki a fát és szállítják el... Hazánk erdősültsége közel 19 százalékos. A kárpótlási jegyekre az erdőterületek több mint 40 százalékát privatizálták, így került egyéni gazdák tulajdonába. Az új tulajdonosok az országban sok helyen engedély nélkül nekiestek a fáknak és több erdőrészt kitermeltek. Itt szeretném minden gazdálkodó szervezet figyelmét felhívni, hogy fakitermelést csak az Állami Erdőfelügyelőség előzetes engedélye alapján lehet végezni! Igazából nem is erről akartam írni, hanem egy valós veszélyre szeretném időben az erdőtulajdonosok figyelmét irányítani. Ismert valamennyiünk előtt, hogy hazánkban több mint 2,5 millió nyugdíjas él, az átlagos nyugdíj összege pedig havi 45 ezer forint alatt van. A nagy számok törvénye alapján ez sajnos azt jelenti, hogy a nyugdíjasok 70 százaléka az átlag alatti, vagy e körüli összeggel rendelkezik. Szomorú, de ez több mint 1,7 millió embert érint. Ha ehhez hozzáadjuk a munkanélküliek több százezres táborát és főleg azokat, akik már a segélyt sem kapják, hanem csak 15 ezer 200 forint körüli járadékot, akkor érzékelhetjük igazán, hogy micsoda rohamot kell majd az erdőknek a tél folyamán kiállniuk! Sajnos a létminimum környékén élők képtelenek a mázsánkénti 1600 forintos szenet, az 1300-1400 forintos fát, plusz a fuvart megvásárolni. Igen sok családnak a túlélést jelenti az erdei fa gyűjtögetése a téli tüzelő beszerzésére. Amiért tollat fogtam és talán a már említett roham nagyságát tompítani lehet, az a következő: vagy 40-45 évvel ezelőtt volt olyan akció (a szocializmusban is éltek szegény emberek), amely a „hátiteherbárca” névre hallgatott és lényege az volt, hogy fűrész és fejsze használata nélkül az erdőben található letöredezett, lehullott száraz ágakat, visszamaradt termelési, vágási hulladékot el lehetett szállítani. Ha a gyűjtögetőknek szerencséjük volt, akkor ingyen vihették hátukon a faanyagot, ha az erdésszel találkoztak, akkor 5 forintos, úgynevezett hátiteher- bárcát kellett váltaniuk. Rétság A napokban került sor a városházán Mezőfi Zoltán polgár- mester új évi köszöntőjére. Az est első részeként Jakus Tímea mondott verset, amit Markáné Dikasz Gabriella és Dobai Szabolcs zenés műsora követett. Mezőfi Zoltán, miután megköszönte az önkormányzat és az intézményvezetők, a dolgozók munkáját, rámutatott, hogy látva a sok megjelentet, igenis van Rétságon érdeklődés a közügyek iránt. Mint mondta, félteni kell attól a demokráciát, hogy a polgárok kiábrándulnak és elfordulnak a közügyektől. A közügyek arra vannak, hogy gyakoroljuk őket. Ez létkérdés, mert másképpen nem működnek a demokrácia intézményei - hangoztatta a polgármester. Elhangzott, hogy a 2003-as költValami hasonló dolgot kellene most is bevezetni! Egy jelképes összeget megállapítva a gyűjtögetőket valamelyest irányítva (nagyobb termelésekhez, az előző évek termelési eredőrészeibe, a tisztításokban visszamaradt faanyag összesze- dése, stb.), jobban kézben lehet tartani a várható hatalmas rohamokat! Napjainkban ilyen körülmények között luxus lenne tavasszal az erdősítések megkezdése előtt a vágáshulladékot, (a kitermelt cserjéket: bodza, galagonya, vörösgyűrű, som, fagyai és a visszamaradt vágáshulladékokat, gallyakat) egyszerűen eltüzelni, hogy az erdőrész alkalmas legyen a csemeték ültetésére. Ha az így visszamaradt faanyagot az arra rászorulóknak némi fizetség ellenében legálisan engedélyezzük elszállítani, meggyőződésem, hogy értékes állományokat tudunk megmenteni a pusztítástól! Sajnos a jelenlegi nehéz helyzetet sokan kihasználva csoportosan, motorfűrésszel és gépkocsikkal támadják az erdőt, lopják a fát és üzletszerűen értékesítik a lopott faanyagot. Ezek nem a túlélés miatt mennek az erdőnek, hanem a kapzsiság, a könnyű pénzszerzés motiválja tettüket. Az ilyen ki termelőket minden erő mozgósításával le kell leplezni Szóba jöhet a járőrözés, a gyakori közös ellenőrzés, a rendőrségi segítség, a polgárőrség bevonása, a faanyagszállító gépjárművek rendszeres igazoltatása, mert rövid idő alatt rendkívül nagy károkat tudnak okozni az értékes középkorú állományok szakszerűtlen kitermelésével. A télnek még nincs vége! A szükség törvényt bont - mondja a bölcs közmondás. Hangsúlyozom, hogy vannak önhibájukon kívül elesettek, létminimum alatt élő családok és egyedül élők is. Valamilyen módon ezeken az embereken kell segíteni, mert a legdurvább elutasítással sem akadályozhatjuk meg, hogy a napi fűtenivalót ne szerezzék be. Jó szóval, megfelelő segítségnyújtással viszont el lehet érni, hogy fejsze és fűrész nélkül gyűjtögessék össze nélkülözhetetlen tüzelőjüket! ségvetés kilátástalanságokkal indult. Nem lehetett tisztán látni a kormányzati normatív támogatást és az akkor küszöbön- álló csatornaberuházás teljes forrását. Utóbbi megvalósulásáért a polgármester köszönetét mondott az ebben oroszlán- részt vállaló személyeknek. Szó esett arról a nagy volumenű iskolainformatikai pályázatról is, amit az önkormányzat és az általános iskola nyújtott be. Fontos fejlesztés volt továbbá a közelmúltban véghezvitt teljes körű közvilágítás-rekonstrukció is, ez a polgármester szerint bűnmegelőzési szempontból is a várost szolgálja. Az idei költségvetés kapcsán elmondta, az intézmények fenntartása jórészt kimeríti a kevés állami támogatást élvező városkasszát. SZÁVAI ATTILA Balassagyarmat A XXIX. Madách Imre irodalmi és színjátszó napokat, a kamarajátékok fesztiválját január 23-tól 25-ig rendezik meg a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. 23-án délelőtt 11 órakor mond megnyitóbeszédet Kovácsáé Bíró Ágnes, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője, valamint köszöntőt tart Tóth Erzsébet művészeti' igazgató h. (MM1) és Lombos István, Balassagyarmat polgár- mestere. 15 órától szakmai ta- Megítélése szerint felkészült-e a magyar gazdaság az uniós csatlakozásra?- A népszavazás előtt is az MDF volt az, aki egyértelműen kiállt a csatlakozás szükségessége mellett. Egyszerűen nincs más út. Viszont azt is látni kell, hogy a magyar gazdaság nagyon sok szektora nincs kellően felkészítve a csatlakozásra. Gondolok például a mezőgazdaságra, ezen belül a sertéstenyésztőkre, baromfitenyésztőkre, de a kisvállalkozásokat is említhetem. Ezek egyrészt nem rendelkeznek elegendő tőkével, sőt, adósságuk van. S a negatív vagy nulla körüli tőkével rendelkezőknek hirtelen lesz versenytársuk mondjuk egy sokkal jobb helyzetben lévő osztrák kisvállalkozó, s ez nagyon veszélyes lehet. El tudom képzelni, hogy közvetlenül a csatlakozás után, egy ideig, több több szektorban a negatív hatások lesznek érezhetők. Még egyszer hozzáteszem: nincs más út, de ez nem az az eufórikus várakozás és vélhető valóság, amire mondjuk a '90-es évek elején készültünk. Mentálisan sincsenek felkészítve a gazdaság különböző szegmensei, nem tudják, milyen pályázati rendszerek vannak, hogy juthatnak támogatásokhoz. Itt vannak igazából félelmeink. Röviden tehát: ez az egyirányú csatlakozási folyamat, út sokkal göröngyösebb, mint gondoltuk és mint amilyen lehetett volna, ha nem maradnak el ide vonatkozó, kormányzati feladatok.- Az államháztartás vártnál lényegesen magasabb, várható januári hiánya 230-250 milliárd forint, 80-100 milliárd forinttal haladja meg a szokásosat. Az indoklás szerint ez részben azért következett be, mert kevesebb folyt be a társasági adóból a vámból és a személyi jövedelemadóból, viszont az áfa- és a fogyasztásiadó-bevétel több lett a tervezettnél Hogyan vélekedik ön erről?- Nézzük meg a tavalyi költség- vetési hiány mértékét. Három számot hallottunk, a 4,5 százalékot, amit elvártak, aztán 5,2 százalékot emlegettek s végül 5,6 lett belőle, az önkormányzati szektor nélkül. Ezzel együtt várhatóan 6 százalék fölött lesz a tavalyi költségvetési hiány. Nekem a legfőbb bajom ezzel a kormánnyal az, hogy igazából nem lehet kiszámítani. Elsősorban a gazdaság területén összevissza, hektikus mozgásai vannak, egyszerűen tehetségtelenek. Az előző kormányokkal ellentétben, ennél nem látok irányt, nem lehet tudni, hogy bizonyos területeken mit helyez előnybe, mik a prioritásai. Mint már mondtam, összevissza kapkodás érzékelhető, s ennek a tipikus példája László Csaba pénzügyminiszter leváltása is. Ugye, azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy ő tehet arról: a korábban ternácskozás indul „ A színjátszás jövője a múlt és jelen tükrében” címmel. Fél 12-től kezdődnek az előadások. A budapesti Teltház Színpad Móricz Zsigmond Egérfogóját, a losonci Kármán József Színház Heltai Jenő A nagy nő című darabját, a szolnoki Híd Színház Szophoklész Antigonéját, a budapesti Szakszervezeti Színházi Társulás a Vojcek című darabot adja elő. Az ismerkedési estet a Vass-Fűrész-show zárvezettnél sokkal nagyobb az államháztartási hiány. Egyszerűen olyan átgondolatlan kormány- döntések születtek, amelyek ide vezettek. Már Draskovics Tibor, az új miniszterjelölt is tett egy olyan nyilatkozatot, miszerint a hiány mértéke - a miniszterelnök részéről is - a szentségként kezelt, 3,8 helyett 4,6 százalék lett, ami plusz 160 milliárd forintot jelent. Mi történt? Hol van az a 0,8 százalék különbözet? Néhány hét alatt ennyi derült ki? Mit fog mondani egy vagy két hónap múlva a leendő tárcavezető? Volt egy nagyon komoly kamatemelés a Nemzeti Banknál. A gazdaságban ennek is óriási hatásai vannak, s nem tudom, hogy kezelik ezeket. Ez az emelés akkor történt, amikor már elkészült a költségvetési tervezet, s a kormány nem módosított rajta. Az MDF volt az első politikai erő, aki azt mondta, új költségvetést kell készíteni, de elvetették a javaslatunkat. Közben olyan folyamatok zajlottak le a gazdaságban, amelyek továbbra is indokolttá teszik a pótköltségvetés benyújtását. A jelölt bejelentette, hogy további 120 milliárd forintot vonnak el a tárcáktól. Kérdem én: most ez mit jelent? Ha feltételezzük, hogy a tárcák azért kaptak annyi forintot, amennyit kaptak, hogy az ország érdekében különböző lépéseket tegyenek, feltételezzük, hogy nincs ennyi feleslegük. Akkor most honnan vesznek el ilyen ösz- szeget? Fordítva cselekednek: nem azt mondták, hogy megnéztük, és úgy gondoltuk, ez és ez a program elmaradhat és ez összesen ennyi megtakarítást jelent. Nem, először határoztak, s majd utólag mondják meg, honnan vonnak el. Számomra ez döbbenetes.- Mit szól a a pénzügyi tárca leendő vezetőjének másik javaslatáról a minisztériumi zöld szám bevezetéséről, az állampolgári javas- lattétel ilyen szinten felkínált lehetőségéről?- Az a véleményem, hogy egy turisztikai irodánál lehet ilyet csinálni. Az egyszerű embereknek lehet jó ötletük, de egy pénzügyminisztériumnál?! Hát mi mondjuk meg, hogy kell az ország gazdaságát irányítani? Mi jelöljük meg az irányokat? Akkor minek van a kormány? Egyébként, ha tanács kell, mondok én néhányat: Például azt tanácsolom, hogy kormánytagok ne utazzanak Kubába és Kenyába és Thaiföldre, mutassanak példát, részesítsék előnyben a belföldi turizmust. Ezzel nem keveset lehet megspórolni. És amit megtakarítanak a saját családi büdzséjükből, azt ajánlják fel olyan célra, ami úgy gondolják, hogy fontos. Vagy cseréljék le a hivatali autójukat kocka Ladákra, ezzel is lebet nyerni. Vagy az új, ha jól tudom, 7-8 millija. 24-én a salgótarjáni KiViSzi Színház Jakubovics Judit Tükörkép című művét, a veszprémi Alig Színpad a Gilgamest, a miskolci Art Kommandó Interaktív Öntevékeny Színpad Szeszák Szilvia Az utolsó pillanat című darabját, a celldömölki Soltis Lajos Színház Solténszky Tibor A nők hatalma, a debreceni Konzerv Artaudrium Színházi Műhely Michael MacKerizie Előhívás, a budapesti Logosz árdba került bútorokat, esetleg adják el, s hozzák vissza a régieket, de kiváló takarékossági lehetőséget kínál a kormánynak három cseh parlamenti képviselő példája, ők azt vállalták, hogy egy hónapig minimálbéren élnek... Lehet tehát ilyen javaslatokat tenni, de valójában komolytalan ez a dolog.-A mostani, Salgótarjánban tett látogatása folytatása a matt évben megkezdett országjáró útjainak. Mik a céljai ezeknek?- Az MDF önállóan indul az Európa parlamenti választásokon. Ezek a látogatások kettős célt szolgálnak: egyrészt megnézzük, az egyes megyékben, városokban hol tart a felkészülés a kampányra, mit tudunk segítem. Megnézzük azt is, hol tart a szervezetépítés. (Nagyon büszke vagyok arra, hogy tavaly csaknem ötven új szervezetet hozott létre országosan a Magyar Demokrata Fórum. Erre nem volt példa a hőskorszakában, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes években sem.) Másrészt az MDF politizálásáról, munkájáról szóló helyi visszajelzések, a Budapesttől távoli kis falvakban élők véleményének megismerésére is törekszünk. Szeretném megjegyezni, hogy az európai uniós választásnak nemcsak az a fontos tétje, hogy ki hány mandátumot nyer meg, hanem azt is hogy többpárti demokrácia maradjon Magyarországon, ne szűküljön le kétpártira. Hiszen egy kétpárti demokrácia olyan összefonódásokra adhat alkalmat, ami nemkívánatos az ország szempontjából.- Hogyan dolgoznak a nógrádi MDF-esek, miként értékeli a munkájukat?- Hadd kezdjem azzal: úgy gondolom, 2002-ben sokminden eldőlt, így az is, hogy mennyire fontosak egy politikai erő számára a helyi szervezetek. A választás bebizonyította, hogy igazából az a Színházi Műhely Cselényi Béla Madárbüntető, a budakeszi Verkli Színházi Csoport Mándy Iván Könnyező fák, a kistarcsai Ördögi Kör Színházi Csoport Romankovics Edit Rendszerben c. darabját mutatja be. Az estet Czirják Csaba kvintettjének jazzkoncertje zárja. 25-én reggel 9.00 órától szakmai megbeszélésre kerül sor, 14.00 órától következik az eredményhirdetés. A zsűri tagjai Lengyel Pál rendező (elnök), Sándor L. István színikritikus és Tóth Zsuzsanna színházpedagógus. politikai tömörülés tud tartósan jelen lenni az országban, amelynek „élő,” aktív helyi szervezetei vannak. Az MDF a korábbi időszakban, 1996-2002-ben nem foglalkozott, azt is mondhatnám, elhanyagolta a helyi szervezeteit. Rájuk bízta, mit csinálnak, mivel foglalkoznak. Belejátszott ebbe persze az is, hogy kormányzati pozícióban voltunk, úgy gondoltuk, hogy ez elég. A 2003 februári országos gyűlés komoly változást hozott ezen a téren: egyre fontosabb, sőt, meghatározó jelentőségű, hogy a megyei szervezeteink erősek legyenek. Kívánatos, hogy legyen kapcsolatuk a településen élőkkel, gyökeret eresszenek az adott helyen. Lényeges az is, hogy a tagok minél inkább elfogadott emberek legyenek. A legutóbbi önkormányzati választáson a demokrata fórum nyolc megyében önálló listával indult. Nógrádban is sikerrel vettük az akadályt, jelöltünk bejutott a közgyűlésbe. Ez azt jelenti számunkra, hogy ebben a megyében az MDF felébredt korábbi tetszhalott állapotából, Csipkerózsika-álmából. S hadd tegyem hozzá: azóta, az itteni eredményekre, bázisra, kapcsolatrendszerre alapozva az MDF-ben megindult egy komoly építkező munka, ami úgy gondolom, hogy meg fogja hozni az eredményét Nógrádban 2004. júniusában az Európa parlamenti képviselői választáson. Tehát úgy vélem, a demokrata fórum felkészülése ebben a megyében az átlagnál valamivel jobban áll. Főleg, ha a korábbi eredményeket nézem. Előkészítés alatt van több helyi szervezet létrehozása és a meglévők is egyre aktívabbak, egyre jobb a fogadókészség irányukban, s mindinkább érzik annak szükségességét, hogy dolgozzanak. MIHALJK JÚLIA NÉVJEGY Mindig kőkemény kritikus volt. Szőke László 1954-ben született, foglalkozása mérnök, '89-ig a szakmájában - két évig külföldön is - dolgozott. Politikával '88 óta foglalkozik. Jelenleg nem a szakmájában dolgozik, az előző kormányzati ciklusban Budapest legnagyobb kerületében, a Xl-ben alpolgármester volt. Az MDF-ben most lett először elnökségi tag, illetve országos alelnök. Szavai szerint „korábban mindig azok közé tartozott, akik az országos elnökséget kőkeményen kritizálták. Szőke László - aki a fővárosi önkormányzat MDF-frakciójának vezetői feladatait is ellátja - három gyermek édesapja. GORDOS MÁTYÁS okleveles erdőmérnök és környezetvédő mérnök Köszöntő a városházán _____________________________Interjú Szőke Lászlóval, az MDF alelnökiével _______________ A z uniós választások tétjei- Egyre fontosabb, sőt meghatározó jelentőségű, hogy a megyei szervezeteink erősek legyenek, jó kapcsolatot alakítsanak ki a településeken élőkkel, gyökeret eresszenek az adott helyen. Hiszen bebizonyosodott, hogy igazából az a politikai tömörülés tud tartósan jelen lenni az országban, amelynek „élő,” aktív, helyi szervezetei vannak - nyilatkozta lapunknak Szőke László, az MDF országos alelnöke, aki kérdéseinkre válaszolva azt is elmondta: az MDF Nógrád Megyei Szervezete az átlagnál valamivel jobban felkészült az Európa parlamenti választásokra.
