Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-16 / 13. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPL Ó BÁTONYTEREN Y E 2004. JANUÁR 16., PÉNTEK Állandóan képezi magát a szakmában A bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium tanműhelyének vezetője az 59. évében járó Szabó Lajos, már 17 éve látja el ezt a tisztséget.- Baglyasalján születtem, Somlyóbányán nevelkedtem, majd kilencéves koromban Nagybátonyba kerültem, mivel édesapám, aki bányász volt, a kányási bányához került dolgozni - emlékszik vissza Szabó Lajos. - Nagybátonyban fejeztem be az általános iskolát, majd a helyi szakmunkásképzőben az esztergályosszakmát tanultam ki. Ezt követően Salgótarjánban, a Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban általános gépész szakon technikusi oklevelet szereztem. Nagyon büszke vagyok arra, hogy 57 évesen felső fokon oktatásszervezésből diplomáztam. Időközben számos szakmai felkészítő tanfolyamon vettem részt, darus-, fa- esztergályos-szakképesítést is szereztem, illetve autodidakta módon állandó jelleggel bővítettem és bővítem ma is ismereteimet. Rendszeresen részt veszek különféle szakmai jellegű kiállításokon, előadásokon, konferenciákon ismerteim bővítése céljából.- Térjünk vissza a kezdetekhez. Hol volt az első munkahelye?- Az első munkahelyem az egykori bányagépgyár volt, ahol esztergályosként dolgoztam, majd a nagybátonyi szolgáltató gépüzemhez kerültem eredeti szakmámba. Innen a Fűtőber- hez vezetett az utam, ahol kezdetben esztergáltam, majd művezető, később főművezető lettem. Ezt követően lettem az 1983-ban létrehozott tanműhely vezetője, ekkor egyébként 1987- et írtunk. A privatizációt követően az intézmény önkormányzaSzabó Lajos tanműhelyvezetö büszke az asztaiosgyakornokaira A katlanház elkészítéséhez minden tudásukra szükségük van a tanulóknak zóval. Ezek mellett több területről keresnek bennünket, szakmai tanácsokat kémek tőlünk.- Nemsokára eljön a nyugdíjba menetel ideje, van-e utódje- löltje?- Úgy gondolom, hogy a jelenlegi oktatógárdában van egy szakmailag és emberileg alkalmas egyén, aki tovább tudja majd vinni a tanműhely tradícióit.- Milyen magánélete van egy nyugdíj előtt álló embernek?- Két felnőtt gyermekem van, mindkettő önálló életet él itt, Bátonyterenyén. Két csodálatos kislány unokám is van már. Nagyon szeretek szabad időmben olvasni, főként a fáradtság ellen. Sokat költők folyóiratokra, elsősorban szakmai, illetve történelmi, filozófiai jellegű újságokat olvasok. Emellett az autósport érdekel, a televízióban rendszeresen figyelemmel kisérem az ilyen témájú műsorokat. esla ti tulajdonba került, de a tanműhely vezetője továbbra is én maradtam.- Lassan tizenhét éve irányítja a műhely munkáját. Milyen szakokon szereznek itt szakmát a tanulók és milyen eredményekkel végeznek?- A műhelyben hegesztőket, hegesztőtechnikusokat, minősített hegesztőket, asztalosokat, faesztergályosokat, faipari technikusokat, általános lakatosokat, vas- és fémszerkezeti lakatosokat, fémipari technikusokat képezünk. A szakmaválasztás elősegítése érdekében fa- és fémipari alapozó ismereteket is tanítunk. Az itt végzett tanulók között az elmúlt években húszán a Szakma kiváló tanulója országos versenyen jó eredményt elérve soron kívül kapták meg a szakmunkás-bizonyítványukat. Ebben a sikerben elévülhetetlen érdemei vannak a tanműhely gyakorlati oktatóinak és az elméleti felkészítő tanároknak is.- Úgy tudjuk, a közéletben is mindig aktívan részt vett.- A szakszervezeti munkában több mint negyven éve részt veszek Jelenleg is szakszervezeti titkár vagyok és az országos szervezetnél választott tisztségviselő.- Kapcsolatrendszere is példaértékű.- A hosszú évek alatt nagyon jó kapcsolatokat sikerült kialakítanom, elsősorban a Fűtőber szakembereivel, több egyéni vállalkoFOTÓK: GYURIÁN TIBOR Virágos Nógrádért - Bátonyterenyén Az elmúlt év nyarán nevezett be Bátonyterenye a Nógrád Megye Önkormányzata által kiírt „Virágos Nógrádért” környe- zetszépítési versenybe. A verseny célja volt a kulturált, környezetbarát, vendégváró lakókörnyezet kialakításának elősegítse, továbbá a városrészeken az életminőség javítása, s nem utolsósorban a hagyományos magyar virág- és kertkultúra felélesztése. Nagy hangsúlyt kapott az önkormányzatok által fenntartott zöldterületek (terek, parkok, ligetek) minőségének javítása, állapotuknak, gondo- zottságuknak folyamatos megőrzése. A településszépítés és -fejlesztés, a meglévő értékek megtartásának tendenciái, a magán- tulajdonú elő- és utcakertek állapota, a lakosság részvétele a közösségi szépítő munkában, a település tisztasága és gyommentessége, a parlagfű kiirtása természetesen szintén a program szerves részét képezte. Az értékelést végzők kiemelték az utcákon, az oszlopokon elhelyezett cserepes virágok nem kis munkát és költséget igénylő gondozását, a parkok - köztük a Kastélykert, Millenniumi park - egyre fejlődő, szépülő rendezettségét, a település látványosságainak és azok környezetének szépülését és az utóbbi években tapasztalható városszépítés terén kedvező tendenciákat.-OSKöszönet az emberségéit! Tisztelt Szerkesztőség! Az Önök újságján keresztül szeretnék köszönetét mondani a pásztói Margit Kórház sebészeti osztályán dolgozó orvosoknak, nővérkéknek, a szociális munkásnak és a betegek gyógyulását segítő többi dolgozónak. „Nem az a fontos, mi mindent teszünk, hanem az, hogy tetteinkben mennyi a szeretet!” Megköszönöm emberségüket, amelyet fiam gyógyításában tettek. Á tudás nagy része a gyógyításnak, de emberszeretet nélkül nem lehetne lelkiismeretesen végezni a munkájukat. A fiam szorult a segítségükre, műtötték. Igaz, csak sérvműtétje volt, de félelemmel, szorongással léptünk be a kapun. A félelem, szorongás és kiszolgáltatottság érzése nagyon beteggé teszi a lelket és ezt a kórház dolgozóinak kell feloldani. Az orvos nyugtató szavai, a nővérkék mosolya és kedvessége, a szociális munkás közvetlen viselkedése után lassan megnyugodtunk. Tíz-egynéhány évvel ezelőtt a pásztói kórházban végeztem egy tanfolyamot és pár hónap gyakorlatot, akkor is éreztem a családias légkört, mint ahogy most is tapasztaltam. Minden nap ott ültem a fiam betegágyánál, így közvetlen szemlélője voltam az osztály életének, az itt dolgozók munkájának. Sok volt a beteg, de nem panaszkodtak, végezték a munkájukat. A szociális munkás valóban a betegek lelkét ápolja és ezzel segíti a nővérkék munkáját. Ezért nagy szükség van az ő munkájukra is. Köszönöm Fekete főorvos úrnak, hogy nem kellett előjegyzésre várni és hogy vállalta a fiam műtétjét. Bíztam benne és munkatársaiban! Nagyon féltettem a gyermekemet, a közelmúltban ért bennünket tragédia. A műtős bátorító szavai és huncut tekintete is erőt, bizalmat adott, köszönöm neki és kívánom, sokáig végezze lelkiismeretesen a munkáját. Aki nem volt még beteg és nem volt kórházban, nem is tudja elképzelni, mit jelent egy kedves pillantás, egy pár jó szó, amikor a kedves hozzátartozót várjuk a műtőből. Netán mi vagyunk betegek... Ahogy múltak a napok, a fiam gyógyulgatott, az orvosok, nővérkék kedvessége erősítette bennem is a hitet. így is lehet dolgozni. Hivatásuk végzéséhez türelmet, emberséget kívánok, magánéletükben pedig sok boldogságot és jó egészséget! Tisztelettel és köszönettel: _______________ŐZV. HAOYBALÁZS JÁHOSNÉ Báton yterenye
