Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-03 / 2. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M E GYEI KÖRKÉP 2004. JANUÁR 3., SZOMBAT A családom után a zene a legfontosabb... A TV2 által meghirdetett Megasztár című, ifjú énekestehetségek felkutatása céljából megrendezett versenyen nemrégiben feltűnt egy 24 esztendős balassagyarmati reménység, Gáspár László. A mintegy 4-5 ezer jelentkezőből a Presser Gábor vezette zsűri a selejtezőkön keresztül mindössze 50 fiatalt juttatott be az öt elődöntőbe, ahol 10-10 előadó mérte össze tudását. Az elődöntőben két nógrádi fiatal, Gáspár László (Balassagyarmat) és Csikós Béla (Mátraterenye) képviselte megyénket, akiket a debreceni csoportba soroltak. December 16-án került adásba a két fiatal versenyző produkciója, ahol a gyarmati fiatalember előadása a bírálóbizottság összes tagját lenyűgözte. George Benson Lovin’ On Borrowed Time című számát adta elő olyan meggyőző erővel, hogy Presser Gábor csak annyit mondott: „A nem létező kalapomat legszívesebben megemelném előtted.” A megmérettetés szabályai szerint két versenyző biztosan továbbjutott a döntőbe, Gáspár Lászlót pedig a közönség szavazataira bízta a zsűri. Január 10-én jön el a nagy nap, amikor is csak az öt „kö- zönségszavazatos” lép fel élő adásban, s az ő döntőbe jutásukról határoz majd a tisztelt publikum, a tv- nézők serege. A verseny előtti időszak kemény munka volt az ifjú zenész számára. Az elődöntő előtt egy hónapig naponta utazott fel Budapestre, ahol csapattársaival együtt járt énektanárhoz, koreográfushoz. A tánctanár azonban nemigen korrigálta a gyarmati fiú lépéseit, hagyta kibontakozni ösztönös tehetségét. A 10-i adásra is már a jövő héttől megkezdi a felkészülést Budapesten. A zongoristával együtt dönt majd arról, vajon Stevie Wonder vagy R- Kelley dalával lép fel. S hogyan jött az ötlet, hogy jelentkezzen a Megasztár műsorába? A tv-ben látta a felhívást, és feltett szándéka az, hogy az egész országnak zenéljen és kitörjön a kisváros szűkre szabott keretei közül. Gáspár László sosem tanult muzsikálni, magától jött rá az éneklés és a hangszerek ízére. Kedvence a basszusgitár, de szólógitározik, billentyűzik is, valamint dalokat szerez. Édesapja hobbiszinten gitározott, talán tőle is örökölte a zene iránti rajongást. Próbálkozott már zenekaralakítással, jazzegyüttese, a héttagú Talentum Salgótarjánban és Bátonyterenyén is közönség elé lépett. A poprock zenét játszó csoportosulásban László énekelt és basszusgitározott. A fiatalember igen szemérmes családi hátterével kapcsolatban. Mint mondta, öten vannak testvérek, legidősebb öccse 22 éves, kishúga mindössze nyolcesztendős, szülei albérletben laknak. Már neki is van saját családja, egy egyéves kislány édesapja. A munkanélküli fiatalembernek nagy anyagi megterhelést jelentett a verseny előtti najai utazgatás a fővárosba. Édesapja súlyos betegséggel küzd, s ahogy az ifjú zenész nyilatkozta: „-Ahhoz kell az igazi előadói képesség, hogy az emberen ne látszódjék az, hogy az apja beteg, s úgy zenéljen. Egyszerűen azért mert szeret zenélni... 17 éves korom óta 8-10 órát gyakoroltam minden nap. Olyan hangszerekre tudtam szert tenni, hogy megcsodáltak Pesten is. Nagyon nagy akarat van bennem, rengeteget mentem azért, hogy tanulhassak. Megszerettek a hangszerüzletekben is, kedvezményeket adtak, részletre vehettem például gitárt. Ha nem tudnék zenélni, nem is lennék önmagam. Mintha csonka ember volnék. Nekem a családom után a zene a legfontosabb.” Nagyon reméljük, hogy a nógrádi szavazók segítik majd Gáspár Lászlót terve megvalósításában. Abban, hogy valóban egy országnak énekeljen. SZ. A. Interjú Juhász Péter volt balassagyarmati polgármesterrel és országgyűlési képviselővel Egy kereszténydemokrata villamosmérnök Juhász Péter két cikluson keresztül, 1994-től 2002-ig volt Balassagyarmat polgármestere, a rendszerváltást követően pedig négy esztendeig parlamenti képviselőként tevékenykedett kereszténydemokrata színekben. Arra kértük a volt városvezetőt, hogy összegezze azokat az eredményeket, melyeket sikerült az általa vezetett testületeknek elérnie. Megkérdeztük, mi a véleménye a jelenlegi önkormányzati munkáról, s természetesen politikai pályafutásáról is faggattuk.- Nyolc árig állt a város élén. Nyilván rengeteg tapasztalatot szerzett, s bizonyára születtek olyan vívmányok a két választási ciklus alatt, melyekre máig büszke. Készítene egy gyors számvetést az elért eredményekről?- Az első négy év egyik legnagyobb eredménye az iskolaügyek rendbetétele volt. Akkoriban már zajlott a volt egyházi ingatlanok visszaadása, illetőleg az önkormányzatok , valamint az ingatlanairól lemondó egyházak pénzbeli kártalanítása. Ez a változás a leánykollégiumot, a Rákóczit és a kisegítő iskolát érintette a katolikus, a Petőfi iskolát pedig az evangélikus egyház részéről. Tisztázni kellett a felekezetekkel, mely épületekre tartanak igényt. A Miniszter- elnöki Hivatallal, az egyházakkal folytatott tárgyalások során olyan megállapodási javaslatot sikerült az asztalra tenni, melynek megvalósításában minden fél érdekeltté vált. Ettől a pillanattól kezdve felpörögtek az események. Arra külön büszke vagyok, hogy érzékelve a Honvédelmi Minisztérium szorult helyzetét, sikerült bevinnem a tárgyalási körbe a Balassagyarmat szimbólumát megtestesítő, milliárdos értéket képviselő vármegyeházát is, mely soha nem volt a város tulajdonában. Egy meglehetősen bonyolult konstrukció keretében a szalézi- aknak átadott leánykollégiumért kaptuk meg kártérítésként. Az egyházaknak átadott ingatlanokért kapott kártérítésből megépült a ma már Szabó Lőrinc nevét viselő új iskola, tornateremmel együtt. Ebbe az épületbe költöztettük a Petőfit és a Rákóczit összevonva.az Ifjúságival. Megteremtve ezzel a három iskola biztonságát, és megmentve a Rákóczi matematika-, a Petőfi nyelvtagozatát is. Az evangélikus egyház pénzbeli kártérítést igényelt, így az ingatlan véglegesen az önkormányzat tulajdonában maradt, melyet a kisegítő iskola kisdiákjai vehettek birtokba. Természetesen ezzel egyidejűleg, a csökkenő gyermeklétszámot is figyelembe véve, ki kellett alakítani a város színvonalas, egymásra épülő és hosszútávon is finanszírozható oktatási rendszerét. Az első ciklusban ezenkívül befejeztük és beüzemeltük a strandot, létrehoztuk az ipari parkot, elvégeztük a piac teljes rekonstrukcióját, és szilárd burkolatú parkoló helyeket alakítottunk ki mellette. A Szondi és a Mikszáth szakközépiskola pedig egy- egy új épületszárnnyal gazdagodott. A tűzoltóságnak és a városüzemeltetési kft.-nek nagy értékű, modern gépeket és felszereléseket szereztünk be munkájuk jobb, gyorsabb és szakszerűbb ellátása érdekében. Az eredmények értékét csak növelte, hogy a „Bokros-csomag” idején, ellenzéki pozícióból, a területfejlesztési tanácsból kiszorítva, a képviselő-testületben kisebbségi támogatás mellett sikerült mindezt megvalósítani! Az 1998-as választások után a feltételek jelentősen megváltoztak. A kormány- párti önkormányzat képviselő-testületében többségi támogatással, az előző ciklusban már kiérlelt célkitűzésekkel, a választás során megfogalmazott kritikák szem előtt tartásával és óriási elszántsággal vetettem magam a munkába. A második ciklus vívmányai: 17 ön- kormányzat összefogásával megvalósítottuk a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő regionális hulladéklerakót; a városba hoztuk a megye legnagyobb, de országos szinten is figyelemmel kísért beruházását, a DELPHI-t; térségi szennyvízcsatorna-hálózatot és tisztítóművet építettünk 2,5 milliárdos értékben; beindítottuk a 2,4 milliárdos kórház-rekonstrukciót; az EU CBC alapja 800 millióval támogatta az elkerülő út első szakaszának megépítését. A nyírjesi tavak rehabilitációjára beadott pályázatunkra 90 milliót kaptunk. A város úthálózatát soha nem látott mértékben fejlesztettük. Megkötöttük az első szerződéseket az ipari parkba települő társaságokkal. Elkezdtük a képviselő-testületi ülések közvetítését, a városi tv-t átállítottuk digitális technikára, mely az adás minőségét jelentősen megnövelte. Korszerű gázfűtést alakítottunk ki a megyeházán. Az intézményeink folyamatos karbantartása mellett elkezdődött a polgármesteri hivatal épületének bővítése és felújítása. Ennek során átépítésre kerültek a vizesblokkok, a teljes fűtési rendszer és a tető- szerkezet. A homlokzat felújítása során elvégeztük a külső nyílászárók cseréjét, és teljesen újjáépítettük az életveszélyessé vált erkélyt. Kialakítottuk az okmányirodát, és elkezdtük a belső felújítást. Ezek mellett új bérlakásokat építettünk, és jelentős állami támogatással a legmodernebb technikai eszközöket tudtuk biztosítani a városi tűzoltóság számára. Mindez persze nem pusztán egy ember munkájának a gyümölcse, hanem egy lelkes, tehetséges, a közösségért mindig tettre kész csapaté, melynek tagjai különböző posztokon ugyan, de azonos célokért küzdöttek. Ezúton is köszönet érte!- A nemrégiben bevezetett fizető parkolási rendszer nem aratott osztatlan sikert, de hajói tudom, már az ön városvezetése alatt megfogalmazódott a gondolat.- Valóban komolyan foglalkoztunk a Rákóczi úton, és a piac környékén kialakult áldatlan állapotok megszüntetésével. Egyrészt egy nagyobb parkolót alakítottunk ki a Mikszáth utcában, másrészt a főúton és a piac térségében, de csak itt, pénzbedobós parkolási rendszer bevezetését fontolgattuk. Erre az elképzelésre félre is volt téve 20 millió forint, amelyet azonban elvitt a lépcsőházi fűtések gázcsonkjainak kialakítása. Bizony a távfűtés felszámolását szorgalmazó lakók közül sokan fűtés nélkül maradtak volna a hideg beálltával, ha akkor az önkormányzat nem cselekszik gyorsan. Nos a pénz fontosabb dologra kellett, így a parkolórendszer kialakítása elmaradt. A jelenlegi megoldással szemben azért van ellenérzésem, mert a konstrukcióján érződik, hogy a parkolási gondok enyhítésén túl mindenáron bevételre törekszik. Olyan utcákban is bevezették a parkolási díjat, ahol csak nagyritkán látni autót.- A mostani városvezetés komolyan elmarasztalta önöket a Nyírjes rehabilüálá- sának elmulasztása ügyében. Mintha kiengedték volna a kezükből a lehetőséget...- E lehetőséget mi teremtettük meg, nem szokás tálcán kínálgatni 90 millió forintot. Másodszor, a pályázatunkat készítő vízügyi szakemberek elkövettek egy hibát, jelesül nem vizsgálták a zsiliprendszer műszaki állapotát, melyről a pályázatunk pozitív elbírálása után kiderült, hogy bármikor összeomolhat. Harmadszor, több helyről megerősítették azt a számomra gyanús információt, miszerint közbeszerzési eljárást nem igényel a beruházás. Persze, hogy kiderült az utolsó pillanatban, hogy a több hónapot igénylő eljárást mégis le kell folytatni. Negyedszer, a rehabilitáció a választások közeledtével értelmetlen támadások kereszttüzébe került. Egyszóval teljesen életszerű helyzet alakult ki a tó’rehabilitációja körül, amelytől azonban nem szabad megijedni. A közbeszerzési eljárás indításának feltétele a jól körülhatárolt műszaki tartalom. Először tehát olyan megoldást kellett kidolgozni, amely magában foglalja a zsiliprendszer felújítását is, és természetesen elfogadható a pályázat végrehajtását ellenőrző szakembereknek is. Ezek után következhetett volna a közbeszerzési eljárás, de nem következett, mert a város új vezetője - állítólag egy telefonon tett ígéret alapján, képviselő-testületi döntés nélkül - visszamondta a támogatást. Nos az önkormányzati beruházásoknál nem egyszer előfordul, hogy határidőt kell és lehet is módosítani. Egy megítélt támogatásról önként lemondani sohasem szabad, mert azt többé nem látja viszont az ember. Azt hiszem, hogy Lombos István polgármester úr egy életre szóló tapasztalatot szerzett az ügy kapcsán, a városnak azonban ez túl sokba került. Nem csoda, hogy nagy igyekezettel próbálja a felelősséget ránkhárítani.- A parkolási díj bevezetése kapcsán Lombos István azt nyilatkozta, önök nem vállaltak magukra semmilyen népszerűtlen döntést.- Ez nem igaz. Nekünk más gondokat kellett orvosolnunk, és a polgármester úr nagyon téved, ha azt gondolja, hogy az ő működése után a városban nem lesznek megoldatlan ügyek. Engedje meg, hogy most ne dicsekedjem azzal, hogy milyen népszerűtlen intézkedésekre kényszerültünk az elmúlt nyolc év alatt, hiszen az emberek rengeteget hallottak róla az akkori ellenzéktől, vagyis a jelenlegi városvezetéstől. Egy dolog azonban bizonyos. Én sohasem beszéltem arról, hogy mit kellett volna megtennie az előző városvezetésnek, és mi mindent csinált rosszul. Meggyőződésem, hogy az emberek nem erre kíváncsiak, hanem arra, hogy mit tudunk letenni a város asztalára, és mit tudunk kezdeni azokkal a nehézségekkel, amelyek az ő életüket nyomasztják.- Mi az, ami ön szerint nem folytatódott a mostani ciklusban, vagy ami nem úgy folytatódott, ahogy elképzelte1- Elsősorban a kórház-rekonstrukció félbeszakadását sajnálom, a folytatás az ígéretek ellenére elmaradt. A főtérrel kapcsolatban volt egy szép elképzelésünk Előd Ákos tervei alapján. Á Ma- dách-szobor környéke szinte halott, így jó lett volna a kis terek összekapcsolásával életet lehelni a város központjába. A Civitas Fortissima-emlékmű nem kapta meg a neki szánt központi szerepet, számomra jelzésértékű volt, hogy a legutóbbi ünnepséget az emléktáblánál tartották, nem Párkányi-művénél. Sajnálattal konstatálom, hogy a polgármesteri hivatal felújítása szintén megtorpant. Én csak nyolc évet töltöttem az áldatlan állapotok között, de a hivatal munkatársai utoljára Győri Sándor idején láttak festőket tevékenykedni az épületben. Az általunk megkezdett jelentős úthálózatbővítés és -felújítás folytatása szintén várat magára. Sohasem értettem egyet azzal, amit a jelenlegi városvezetés a megyeháza hasznosítása címén művel. Hónapokon belül az Európai Unió tagja leszünk. Akár tetszik, akár nem, a megyerendszer szerepe gyengülni, a régióké pedig erősödni fog. Ezzel együtt felgyorsul a decentralizáció folyamata, mely jelenleg kormányzati hatáskörben lévő feladatok régiókba történő telepítését jelenti. Az én törekvésem mindig is az volt, hogy ekkor Balassagyarmat elő tudjon állni egy fogadóképes épülettel, melyet az országban most kevés város tud megtenni. A megyeszékhely elvesztése után ez a várost ismét regionális szerepkörhöz juttathatná. Ezt olyan fontos célkitűzésnek éreztem, hogy szívesen elviseltem azokat a kisstílű támadásokat, amelyek a megyeháza hasznosításán nyargalásztak. Egy ilyen horderejű ügynél nem szabad engedni annak a rövid távon gondolkodó nyomásnak, amely az épület értékének elkótyavetyéléséhez vezet.- Beszéljünk most a politikáról! Tudjuk, hogy nemrégiben jelentős szerepet kapott a megújult KDNP-ben. Amikor belépett a Fideszbe, azt mondták önről, érdekből állt az akkor győzelemre esélyes párt tagjai közé. Mi az igazság?- Kezdettől fogva egyetlen pártot tudtam elképzelni, amelyben politizálhatok: a Kereszténydemokrata Néppártot. Ők kerestek meg mint szécsényi származású villamosmérnököt, hogy induljak a színeikben országgyűlési képviselőként. A Giczy-féle vezetés alatt 1997-ben tagja voltam a párt országos elnökségének, melyben minden megyéből csak egy ember, valamint az ügyvezető elnökség és a szakbizottságok elnökei képviseltették magukat. Aztán szembekerültem Giczyvel, aki összeférhetetlenség miatt törvénytelenül kizárt a KDNP-ből, mert az újonnan létrejött MKDSZ-nek is elnökségi tagja voltam. A kizárás azért volt törvénytelen, mert az MKDSZ nem párt, hanem egyesület, tehát semmiféle összeférhetetlenségről nem lehetett szó. 1998 márciusában beléptem a Fidesz-be, ugyanis ekkor úgy láttam, hogy többé nem fog talpra állni a KDNP. Visszavonultam az MKDSZ-ből is. A múlt év végén született jogerős bírósági döntés révén lezárult a KDNP többéves kálváriája. Az új vezetés nagy lendülettel és elszántsággal fogott a párt újjászervezéséhez. Helyreállította az 1997 júniusi állapotokat, és az akkori nyilvántartásnak megfelelően minden tagot megkeresett, így engem is. Erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy ott kamatoztassam tudásomat és tapasztalatomat, ahonnan a politikai pályafutásom elindult. A KDNP alapszabálya akkor még nem tette lehetővé a kettős tagságot, így ki kellett lépnem a Fidesz-MPSZ-ből. Számomra nagyon szimpatikus irányt vett az új KDNP, a korábbinál erőteljesebben kívánja képviselni az egyházi tanítás elvein nyugvó politikai célkitűzéseit, ugyanakkor nem szándéka megosztani a jobboldalt, hanem a Fidesz-MPSZ szövetségeseként teret kíván nyújtani a markánsan keresztény gondolkodású embereknek- Végül egy személyes kérdés: milyen foglalkozásnak él majd a jövőben?- Az elmúlt évek során egy cseppet sem csökkent az érdeklődésem és a szeretetem az eredeti szakmám iránt, melyet annak idején hivatásszerűen gyakoroltam. Villamosmérnökként szeretnék az elkövetkezőkben tevékenykedni, mely a tervezéstől a kivitelezésig igen széles skálán mozoghat. Azon szerencsések közé tartozom, akiknek a szakmájuk egyben a hobbijuk is, így a diplomáim porolgatásával nem kell vesződnöm. SZABÓ ANDREA
