Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-14 / 11. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGION ALIS N A P L Ó S A l G Ó TARJÁN 2004. JANUÁR 14., SZERDA Különleges részleg, ütőképes csapattal, összetett feladatokkal Mentő érkezik, nyitják a kocsi ajtaját. A beteget - akit vérző fejsebbel hoztak - pár másodperc múlva a sürgősségi osztály személyzete veszi körül... Az alagsori épületrészen, a rekonstrukció során alakították ki a helyét ennek a részlegnek, ahol a kórházba kerülő, sürgős ellátást igénylő betegeket fo­gadják. Éjjel-nappal, vagyis hu­szonnégy órás üzemmódban működik a részleg, amely kap­csolatot tart a háziorvosi rend­szerrel és szakellátással. Célja a beteg azonnali, magas szintű ellátása, az állapot felmérése és stabilizálása, a vizsgálatok megkezdése, továbbá a beteg átirányítása más osztályra. Elő­fordulnak persze olyan esetek is, amikor járó betegként ellát­ható a páciens. Az osztályvezetői feladatokat dr. Sütő Gellért végzi. A főorvos a részleg működésével, szemé­lyi feltételeivel kapcsolatban a következőket mondta el: az or­vosok részmunkaidőben dol­goznak, s ennek oka az orvoshi­ány. A nővérek megfelelő kép­zettségűek, a tanulási lehetősé­geket szinte valamennyien ki­használják, ki-ki arra törekszik, hogy képezze magát, vagyis ahogyan az intézet más részein, itt is ütőképes csapat dolgozik a főorvos vezetése alatt. A felsze­reltséggel kapcsolatban arról tá­jékoztatott, hogy részben a re­konstrukció során kaptak, rész­ben pályázati úton nyertek be­tegőrző monitort, defibrillátort, ez utóbbi helyett azonban már korszerűbb kellene.- Végeredményben a műkö­dés feltételeihez, a betegellátás­hoz szükséges eszközök, beren­dezések rendelkezésre állnak, de például az EKG-berendezé- sünk is már régi, újat kellene be­szereznünk. Egyszóval pillanat­nyilag adottak a feltételek a mű­ködésképességhez, de további fejlesztések lesznek szüksége­sek. Leegyszerűsítve, itt az osztá­lyos nővérnek az a feladata, hogy tájékozódjon a beszállított, illetve érkező állapotáról, majd értesítse a szakmailag illetékes orvost. A sürgősségin és más részlegeken dolgozó nővérek munkája között alapvető, lénye­ges különbségek vannak - vála­szolta ezzel kapcsolatos kérdé­sünkre dr. Vekszlemé Vukovics Éva, az osztály főnővére, majd részletesebb magyarázattal vilá­gított rá arra, mit kíván meg az ápolótól ez a sajátos terület. Mint elmondta, az osztályok egy bizonyos szakterületre spe­cializálódtak, míg a sürgősségi ellátás keretein belül a belgyó­gyászati, bőrgyógyászati, sze­mészeti, a balesetet szenvedett, az agyvérzéses, a tumoros vagy gyomorvérzéses beteg mind­mind előfordul.- Nővéreinknek összetettebb a feladata: nem az ápolási műve­letek ismeretének, végrehajtásá­nak kell elsődlegesen megfelel­ni, hanem a megfelelő helyre történő besoroláshoz kell a szükséges ismeretekkel, felké­szültséggel rendelkezniük. Az ápolási tevékenység itt azért ke­vésbé jelentős, mert nem tartóz­kodik nálunk huzamosabb ideig a beteg. Tehát több szakmához kell érteniük, s nagyon jó elmé­leti tudásra van szükség ahhoz, hogy rögtön tudják, hova tarto­zik a beteg. Ennél az ellátásnál mindig az általános állapot szabja meg a sürgősséget - hangsúlyozta a fő­nővér. így például az, ha össze­omlóban van a keringés, légzés. Az ápolószemélyzetnek tudnia kell, hogy sürgős segítség kell annak a kisgyereknek is, akit 41 fokos lázzal hoznak be, ez ugyanis eclampsiát, görcsös ál­lapotot válthat ki. A gyors álla­potfelmérésre viszont csak jól képzettek képesek, ezért rendkí­vül fontos, hogy valóban na­gyon jól felkészültek legyenek és folyamatosan gyarapítsák is­mereteiket az embereink. El­mondhatom, hogy a mieink megfelelnek ezeknek a követel­ményeknek. Minden ápolónk felsőfokú végzettségű, büszkén mondhatom, hogy két főiskolát végzett dolgozó is segíti a beteg- ellátást. Ez jó arány, de mint mondtam, ez kell, hiszen önál­lóan kell rangsorolniuk és dön­teniük. S ahhoz, hogy jó döntést tudjanak hozni, komoly elméle­ti tudás szükséges. Dr. Vekszlemé Vukovics Éva kalauzolt az osztályon, amely külön mentőbejárattal rendelke­zik. A beteg állapotától függ, hogy melyik helyiségbe kerül. Aki például „leesett, elesett, megütötte, ráesett,” egyszóval úgynevezett zárt sérülései van­nak, azt a kisműtőbe viszik. Egy másikban történik a vesekőzú­zás az urológia vezetésével. Az effajta „beavatkozásra” szoruló­kat előjegyzés szerint fogadják, maga a művelet speciális felsze­reléssel, tulajdonképpen ideális feltételekkel történik: közel a lift, amellyel az urológiára viszik a beteget. Olyan súlyú gépeket kell itt használni, melyeket nem lehet osztályra felvinni, ezért alakították ki ezen az épületré­szen ezt a helyiséget. Összességében megfelel a funkciójának az osztály. Mind­össze azokat a dolgokat kellene kijavítani, melyekre a gyakorlat hívta fel a figyelmet, s amelyek nem katasztrofálisak, de még­sem jó, ha tartósan javítatlan maradnak. Jobban, gördüléke­nyebben lehet dolgozni, ha nin­csenek kisebb akadályok, hiá­nyosságok. így gondot okoz az, hogy egy vécé van, amit férfi, nő, gyerek használ. A lefolyó­rendszernek is vannak hibái. Ez itt a gipszelő, amiről tudni kell, hogy mindennap használják, s ahol sajnos, háztartási mosoga­tót szereltek fel. Amikor a re­konstrukció idején itt dolgoz­tak, kértük, hogy ne ilyet építse­nek be, mert a gipszelés marad­ványai, illetve a lassú áramlás miatt hamar eldugul a rendszer. Az utólagos átalakítás körülmé­nyes, mert bontással jár, amit nem lehet bármikor elvégezni. Ezen az osztályon - dr. Vekszlemé Vukovics Éva szavai szerint - különleges tisztaság honol, s ennek így kell lennie. Itt, a kórház „előszobájában” ugyanis nagyon nagy a betegfor­galom, (az esetek pedig a legkü­lönfélébbek), ami zömmel „át­menő forgalom” vagyis nem megfelelő higiéniás körülmé­nyek esetén a kórokozókat to­vább vinnék az osztályokra, a betegségekhez szövődmények társulnának. Tehát igen nagyfo­kú tisztaságot kell tartani, s erre itt nincs is panasz, sőt...- Remek, nagyon dolgos, ügyes takarítónőink vannak. Mindjárt észreveszik, ha valamit kell csinálni. Aranyba kell őket foglalni, olyan értéket jelente­nek - tudtuk meg a főnővértől. Az osztály egyik sokat tapasz­talt dolgozója az emberekről, be­tegségekről és egészségről az alábbi gondolatait osztotta meg velünk: sokan nem tudják, mi­lyen sokat teszünk, tesznek ér­tük itt, a kórházban. Sokszor az­zal sem törődnek, hogy ők is többet tehetnének önmagukért: akkor, amikor még ép, egész, amikor még megvan az egészsé­gük. Nem lenne szabad szórni­uk, két kézzel tékozolniuk. A legtöbb ember akkor ragaszkod­na már a legdrágább kincshez, amikor megtapasztalja, hogy el­veszítheti, vagy egy részét már el is veszítette. Akkor ragaszkodna, amikor szirénázva érkezik vele a mentő ide, a bejárathoz... ___________________________(MIHAUK JÚLIA) Ö n se feledje: Hógrád Megyei Hírlap előfizetéssel csak nyerhet! Havi fődíjunk egy s ínes elevízi ! Tisztelt Leendő Támogatónk! Somoskő várát és a községet, vala­mint Somoskőújfalut az 1920. június 4- én aláírt trianoni békeszerződés Cseh­szlovákiának ítélte. Akik megélték, so­sem feledték el - és nem felejtik ma sem - azokat a pillanatokat, amikor az első világháborút követően e két települést egy másik ország földjére helyezték, amikor az itt élőket elszakították család­tagjaiktól, barátaiktól és a szülőföldtől. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszor­nak és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatójának határki­igazítási közbenjárására, többéves tár­gyalássorozat eredményeképp a Nép- szövetségi Tanács 24. ülésszaka vissza­csatolta Magyarországhoz Somoskő és Somoskőújfalu községeket és a kör­nyékbeli bányákat. A tényleges hazaté­rés 1924. február 15-én történt meg ün­nepélyesen. Ezt a napot a Somoskői Váralja Egye­sület és a Somosi Kultúráért Egyesület a „Hazatérés napja” elnevezéssel 1999 óta közösen ünnepli meg. A két egyesület kezdeményezte, hogy nevezetes történelmi napunk emlékére, magyarságtudatunk egészséges megőrzésére készüljön emlékmű a somosi szob­rászművész, Molnár Péter alkotásaként. A „Hazatérés emlékkútja” szobrot Somoskőújfalu központjában, a fűzfa alatti téren sze­retnénk felállítani 2004-ben a hazatérés 80. évfordulója tiszteletére. Az emlékművet közadakozásból kívánjuk megvalósítani, ezért tisztelettel kérjük Önt, le­hetőségeihez mérten szíveskedjen támogatni e nemes célt. Az anyagi támogatást a Somosi Kultúráért Egyesület 11741000-20145770 bankszámlaszámára a „Hazatérés emlékkútja” megjelöléssel kérjük megküldeni. Salgótarján, 2003. december 12. Őszinte tisztelettel: Ih-JI Dr. Jakótjéza Angyal János Liptay Jener-' Védnök Somoskőújfalu Védnök Dr. vtriurvaja k ____\ ^ M esterházy* Erika Védnök ilj. Krepuska Géza unokája Krepuska Védnök Dr. Krepuska Géza unokája FOTÓ, GYURIÁH TIBOH Életmentő beavatkozás

Next

/
Thumbnails
Contents