Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-13 / 10. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap RIPORT 2004. JANUÁR 13., KEDD A tények makacs dolgok Interjú Lombos Istvánnal, Balassagyarmat polgármesterével Lapunk 2004. január 3-i, szombati számában interjút közöltünk Juhász Péter volt balassagyarmati polgár- mesterrel: arról beszélt, hogyan látja a város helyzetét. Alábbiakban, a városvezetés kérésére, ugyanezen témában, Lombos István polgármester gondolatait adjuk közre.- Megnyugvással vettem tudomásul, hogy az új esztendő első terjedelmes interjúja Balassagyarmatról szól, s Juhász Péter volt polgármesterrel készült - mondta Lombos István. - Elöljáróban megjegyzem, őszintén sajnáljuk, hogy Juhász Péter kilépett a Fi- deszből, hiszen ennek a pártnak a támogatásával lett 1998-tól - igaz nagyon szoros versenyben - újabb négy évre polgármester. Azt, hogy ki milyen személyes érdekből mely párt tagja éppen, szigorú magánügynek tekintem. Az interjú címével kapcsolatban viszont van egy megjegyzésem. Meglepődve olvastuk: „Egy kereszténydemokrata villamosmérnök”. Az én olvasatomban ennek kicsit megosztó, diszkriminatív üzenete van, hiszen akkor lennie kell(ene) szocialista tanárnak, liberális kereskedőnek, zsidó mérnöknek, cigány vállalkozónak és még sorolhatnám. Ezek veszélyes, megosztó stigmák és olyanról üzennek, ami nem igazán kapcsolható ösz- sze, főleg a mai politikai viszonyok közepette. Hiszen a szakmaiság vallás-, nézet- és pártfüggetlen tevékenység, azt művelőjének felkészültsége, szakmai munkájának értéke, minősége fémjelzi. A jó színvonalon művelt politizálás viszont szakmailag is elfogadható, ezért beszélhetünk inkább kereszténydemokrata politikusról. Talán, ha tanult kollégám a város élén kevesebbet politizál és inkább a város ügyeit intézi, nem itt tartana ma Balassagyarmat. Bocsásson meg, de ezt el kellett mondanom az interjú kapcsán.- Ha visszagondol az eltelt egy esztendőre, mik voltak az első olyan traumák, amelyeket nehezen felejt?- Soha nem felejtem, hogy hivatalba lépésem harmadik napján elémtettek egy listát, amelyen az állt, hogy 22 családot ki kell lakoltatni, mert nem fizetik a lakbért és a rezsit. Azonnal leállítottam az ügyet és mára kidolgoztunk egy válságmenedzselő, pontosabban ezt a problémát kezelni képes programot. De itt említhetném azt is, hogy rövid idő után kiderült, a „hagyaték” között van közel 53 milliós kötelezettségvállalás, amit a Juhász Péter vezette önkormányzat hagyott ránk és nekünk kellett kifizetni. Ráadásul ez az átadás-átvételnél nem derült ki. Szintén emlékezetes számomra, hogy négy hónap sem telt el megválasztásunk után, a volt polgár- mester a városi Fidesz-új- ságban azt nyilatkozta munkánkról, hogy „ezt a másokra támaszkodó vakrepülést bizony mihamarabb be kellene már fejezni, és megtenni az első önálló és határozott lépést az ígéretek megvalósítása felé”. Éreztünk ebben egy kis dühöt, de hát a város vezetésének leváltásáról nem mi döntöttünk, hanem a város maga, ráadásul olyan arányban, amihez még a választási csalás teóriája sem illett.- Az interjú nem csupán üzeneteket tartalmazott, de alapos leltár is készült az előző ciklus munkájáról.- Amiről a város volt polgármestere „leltárt” készített, azok között vannak valóban elismerésre méltó eredmények. Azt gondolom, hogy a foglalkoztatás bővítése elodázhatatlan volt, kormányprogramok szóltak erről. Mondjuk Rétság ezzel eredményesebben élt. Valóban megépült a szennyvíztisztító, a hulladéklerakó, amelyek szintén kormányprogramok mentén, jelentős támogatásokkal valósultak meg. Ez így van rendjén. Ami az egyházi kárpótlást illeti, nem mindenben értünk teljesen egyet, hiszen a város erőn felüli gesztusokat tett az egyházi ingatlanok visszaadásában a Horn-kormány idején, 1997-ben. Ezen belül például a Honvédelmi Minisztérium teljesen ingyen átadta volna a volt vármegyeházát a városnak. A leánykollégiumnak csupán az altalaja, tehát a telek volt csupán egyházi tulajdon, a rajta álló épületet hiba volt átadni. Ha a szaléziak pénzbeli kárpótlást kaptak volna az egykori tulajdonukat képező telekért, akkor az értékes épület ma is a város vagyonát gyarapítaná és tevékenysége is a város érdekeit szolgálná. És erre volt lehetőség, hiszen a történtekkel kapcsolatban Urbán Árpád akkori országgyűlési képviselő és Platthy Iván egyházügyi államtitkár erről tárgyaltak.- A viták középpontjában az ipari park ügye is előelőbukkan.- Sajnos ez is elhibázott döntés volt és természetesen a korrekció ránkhárul. Mára kiderült, hogy potenciális befektetők, köztük jelentős külföldi multinacionális cég hátat fordítanak az ipari park kínálta „lehetőségeknek”. Miről van szó? A terület kicsi, szűk, elaprózott, domborzati viszonyai hátrányosak. A park nettó területe 10,2 hektár, amely tíz egységre tagolódik, ráadásul nem bővíthető és a szomszédos ipari területekkel sem vonható össze. ViUamos- energia-ellátása csupán három megawatt, ami egy komolyabb befektetőnek az induláshoz sem elég. Az optimális kapacitás 25-30 megawatt lenne, de a jelenlegi szűk keresztmetszet bővítése súlyos tízmilliókat emésztene fel. Bízunk abban, hogy telephelyi és beszállítói feladatok mentén értékesíthető lesz a terület.- Úgy tűnik „lerágott csont” a nyírjesi tó rekonstrukciója, mégis gyakran előkerül, most például azzal, hogy önnek ez az ügy jó iskola volt.- Számtalanszor elmondtam már, hogy nem volt más választásunk, mint a pályázat visszamondása, hiszen ha nem tesszük, öt évre kizártak volna bennünket a pályázás lehetőségeiből. A döntés napokon múlt, ebben a helyzetben nem volt más választásunk. Ráadásul Juhász Péter megerősít engem, hiszen új évi interjújában elismeri, hogy számos figyelmetlenség, szakmai baki, közbeszerzési pályázat hiánya miatt nem teljesültek a pályázat feltételei, a szükséges időn belül egy kapavágás nem történt Nyírjesben. Ez az előkészítetlenség azt eredményezte, hogy a pályázati pénzt visszavonták. A helyzetet úgy mentettük meg, hogy megállapodtunk a szaktárcával a rekonstrukció három ütemben történő megvalósításában, aminek első ütemét 2003 végén be is fejeztük. Én ebből azt tanultam meg egy életre, hogy az átadás-átvétel nem formai dolog, azt nagyon részletesen kell elvégezni egy vezetőváltás alkalmával!- Amint kiderült, a parkolással kapcsolatban is eltérőek az álláspontjaik.- Igen. Azt elődöm is elismeri, hogy „majdnem” bevezették a fizető parkolást, csak azt felejtette elmondani, hogy mivel közeledtek a választások, erre nem kerülhetett sor. Valóban szóba került a pénzbedobásos parkolóóra, de ennek bevezetése több tízmillióba került volna, megtérülése pedig nagyon lassú. El kell azt is mondanom, hogy már az előző ciklusban megvásárolták a jelenlegi rendszer licencét Szegedről. Ráadásul, ha egy parkolási rendszer nem termel nyereséget, amit vissza kell forgatni a parkolóhelyek bővítésére, karbantartására, akkor nem szabad bevezetni, mert elvonja a pénzt fontosabb feladatoktól.- Végezetül szóba hozom a város főtéré és a vármegyeházát.- Minden tervet, elképzelést, amit az előző városvezetés készített, átnéztünk. Az teljesen természetes, hogy egy dologról többfajta vélemény, elképzelés alakulhat ki. Sok dologban kikértük a civil szervezetek és az egyéni választókerületek véleményét, ezért nem tartom szentségtörésnek, ha mi a város főterének „súlypontjait” másként képzeljük el. Vagy például a vármegyeházába nem dekoncentrált szervezetek hivatalait helyezzük el - amint erre Juhász úr furcsa módon utal - hanem választási ígéretünknek megfelelően felsőfokú képzési bázist, majd főiskolai kart és konferenciaközpontot alakítunk ki egy majdani regionális tudásközpont alapjaiként. Ez bizony nem „rövid távon való gondolkodás”, ahogyan a volt polgármester fogalmaz, hanem egy tizenhárom éve lakatlan, pusztulófélben lévő patinás városi „ereklye" használatba vétele.- Polgármester úr! Beszélgetésünk végén térjünk ki arra is, hogyan indul az új esztendő Balassagyarmaton?- Nem könnyű pénzügyi helyzetben, de határozott elképzelésekkel. Az elmúlt egy esztendő megmutatta, hogy eredményesen és jó színvonalon dolgozik a képviselő-testület és az apparátus is. A politika hangzavara nem nagyobb, mint országosan, de minket elsősorban a városfejlesztési feladatok érdekelnek. Az ellenzék azt teszi ami a dolga, a stílusa kissé durva, de elviselhető, hiszen a stílus maga az ember vagy szervezet. Elsődleges feladatunk a város intézményei működésének biztosítása. Gőzerővel pályázunk a források bővítésére és időarányosan végrehajtjuk, amit 2004-re elterveztünk. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évében a város is igyekszik megfelelni az új típusú kihívásoknak. Elkezdjük a lakópark építését, folytatjuk az utak felújítását, befejezzük az elkerülő út első ütemét, előkészítjük a munkahelyteremtő beruházások fogadását, megindítjuk a tervezett beruházások feltételeinek kialakítását, fejlesztéseket hajtunk végre a választó- kerületeket illetően, indítjuk a felsőfokú képzést együttműködve a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával és még sorolhatnám mindazt, ami ránk vár az új esztendőben. Másokkal ellentétben soha nem gondoltuk azt, hogy tevékenységünk vakrepülés, annál inkább gondolunk arra, hogy ezért a városért érdemes dolgozni és másokat is magunkkal hívni. Ez a 2004-es esztendő számunkra legfontosabb motivációja, hajtóereje. SZABÓ ANDREA Sikeres évet zártak megyénk bíróságai Beszélgetés dr. Halász Zsolttal, a Nógrád Megyei Bíróság elnökével A januárban szokásos összbírói értekezletre készül a Nógrád Megyei Bíróság, amikor dr. Halász Zsolt, a megyei bíróság elnöke beszámol az elmúlt évi munkáról, az eredményekről és a tapasztalatokról. Az immár negyedik elnöki ciklusát töltő megyei bírósági elnököt előzetes számvetésre kértük.- Elnök úr, mi jellemezte a megyében működő bíróságokat 2003- ban?- Általában elmondható, hogy 2003 a megye bíróságain sikeres év volt. Különösebb problémáink nem voltak. A gazdálkodást tekintve az ország megyéi közül csupán négy megyei bíróság gazdálkodott hiánymentesen. Nógrád megye a négy közé tartozik. A többiek számára az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az ősszel pótköltségvetést kellett biztosítani. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a Nógrádban engedélyezett 52 fő bírói státusból 51 bírói állás be van töltve. Csupán egyetlen állásra, a salgótarjáni polgári bírói állásra van kiírva pályázat, amelyre a pályázati határidő január 30-a. Az erkölcsi és az anyagi megbecsülés erősödésével a bírói utánpótlás kérdése teljesen megoldódott, jelenleg 21 titkár és fogalmazó vár bírói kinevezésre. A kötelező hároméves gyakornoki fogalmazói időt követően a jelöltek három részből álló szakvizsgát tesznek, s ezután kaphatnak titkári kinevezést. Bírónak pedig csak az pályázhat, aki legalább egy évig tényleges titkári tevékenységet végzett a bíróságokon.- Tavaly hogyan alakult az ügyfélforgalmuk, mit mutatnak a számok?- A bíróságok a 2003-ban érkezett ügymennyiséget fel tudták dolgozni, sőt volt olyan bíróság ahol sikerült jelentősebben csökkenteni a hátralékot is. Ilyen bíróság például a Pásztói Városi Bíróság, ahol a gyermekgondozási szabadság miatt felhalmozódott hátralékot ledolgozták és ez által időszerű lett a pásztói bíróság polgári ügyszakának ítélkezése is. Jelentősebb hátralékot dolgoztak le a Salgótarjáni Városi Bíróság polgári ügyszakában is. Általánosságban elmondható, hogy 2003-ban az ügyérkezés mértéke csökkent. Amíg 2002-ben 8044 peres ügy érkezett a megye bíróságaira, ez a szám 2003-ban 7534-re csökkent, ami mintegy 6-7 százalékos csökkenést jelent. Előző évben a 8044 érkezett ügyből 8076-ot fejeztünk be, míg a tavalyi érkezésekből 7624 ügyet fejeztünk be. Kilencvennel többet, mint amennyi érkezett. A Nógrád Megyei Bíróságon a másodfokú ítélkezés teljes mértékben időszerű, mind a polgári, mind a gazdasági és a büntető fellebbezési ügyszakon. Némi elmaradás tapasztalható a megyei bíróság első fokú ítélkezésében, így a büntető, a gazdasági, közigazgatási és a polgári első fokú ügyintézésben. Ennek alapvető oka, hogy 2003 július elsejétől a jogszabályok változása folytán több első fokú polgári és büntetőügy hatásköri szabályai megváltoztak, a városi bíróságról átkerültek a megyei bíróságra. Ezek az ügyek vagy az értékénél vagy pedig egyéb körülményeknél fogva bonyolultabbak, befejezésük nagyobb terhet jelent tóráink számára. A júliusi érkezéstől a rendelkezésre álló pár hónap kevés volt ezen ügyek teljes mértékű befejezésére. A helyi bíróságokra 2003-ban 3104 polgári, 2110 büntető, 868 munkaügyi, és 118 gazdasági ügy érkezett. A polgári ügyek mintegy ezerrel meghaladták a büntetőügyek számát, míg a munkaügyi perek száma kismértékben csökkent. A megyei büntető- és polgári ítélkezés aránya körülbelül megfelel az országos átlagnak, nagy eltérés ebben nem állapítható meg.- A múlt évben bekövetkezett jogszabályi változások milyen hatást gyakoroltak a bíráskodás munkájára?- 2003-ban az ország bíróságainak szervezeti felépítésében alapvető Változás következett be, mivel megalakultak az ítélőtáblák, s a fővárosi, a szegedi és a pécsi megkezdte működését. Ezzel gyakorlatilag az 1997-ben elkezdett igazságügyi reform tovább folytatódott. Nógrádból két bíró pályázott a fővárosi ítélőtáblához, dr. Molnár Ágnes pályázatát elfogadták, s a megyei bíróság polgári ügyszakos bírája a Fővárosi ítélőtáblára került. A helyét a civilisz- tikai kollégium szavazása alapján Kunné dr. Sándor Krisztina salgótarjáni bíró foglalta el, míg az ő helyére egy pásztói titkár, dr. Kobolák István került. A bírói apparátusból dr. Molnár Ágnesen kívül tavaly mindössze egy bírónő távozott. A Balassagyarmati Városi Bíróságtól távozott polgári ügyszakos bíró helyére dr. Várszegi Andrea, balassagyarmati városi bírósági titkár került. A szabálysértési ügyek viszonylag új jellegű perek. 2003-ban 2190 szabálysértési ügy érkezett bíróságainkra, ami gyakorlatilag megfelel a büntető ügyérkezés számának. A szabálysértési ügyek elbírálása eltérő a megye bíróságain. Salgótarjánban külön szabálysértési bíró tárgyalja ezeket az ügyeket, mással nem is foglalkozik. Balassagyarmaton valamennyi büntetőbíró tárgyal ilyen ügyet és ugyanez jellemző a pásztói bíróságra is. A szabálysértési ügyek bíróságra kerülése növelte a bíróságok munkaterhét, ezért erre létszámfejlesztést kaptunk, de ez sem volt elegendő, ezért más bírói státusokat is igénybe vettünk. Meg kell említeni, hogy július 1-jétől, a büntetőeljárás változása következtében megalakult a nyomozási bírói intézmény. Sajnos Nógrád megye mindössze egy nyomozási bírói státust kapott.- Elégedett-e a bíráskodás személyi és tárgyi feltételeivel, szüksé- ges-e, várható-e javulás ezen a területen 2004-ben?- A bíráskodás személyi feltételeivel teljes mértékben elégedettek lehetünk. Gyakorlatilag személyi problémáink nincsenek az ítélkezési kérdésekben. Elsősorban a bírák, de az ügyviteli dolgozók vonatkozásában is jelentős anyagi javulásról beszélhetünk. Sajnos 2003. január 1-jétől nem történt meg a bírák fizetésemelése, ám de két részletben, július 1- jétől és november 1-jétől megtörtént. A bírák mindkét alkalommal 25-25 százalékos béremelésben részesültek, ami a késedelem ellenére is igen jelentős javulást jelent a bírák anyagi megbecsülésében. Az idén előreláthatólag fizetésemelésre nem kerül sor, de a továbbiakban is szükségesnek és indokoltnak látjuk legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést, valamint az életpályatörvény elfogadását. A tárgyi feltételek vonatkozásában is jelentős javulásról beszélhetünk. A bírósági épületek Balassagyarmaton, Pásztón és a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon szinte teljes mértékben megfelelnek a modern követelményeknek. Egyedül a salgótarjáni városi bírósági épület vár alapos felújításra. Remélhetőleg ebben az évtizedben ez megtörténik.- Hogyan érvényesül Nógrádban a bírói függetlenség, milyennek látja a bírókkal kapcsolatos közhangulatot, éreztek-e fenyegetettségé?- Nógrád megyében 2003-ban a bírói függetlenség teljes mértékben érvényesült. Semmilyen külső befolyásról nincs tudomásom. A bíráknak egyébként a bírói jogállásról szóló törvény kötelezővé teszi, hogy bármely befolyásolási kísérletet jelezzék a megyei elnöknek. Időnként egy-egy beadványban meg nem engedhető stílust és hangsúlyt ütnek meg az ügyfelek a tórákkal szemben. Ezen a téren sajnos a bírói védelem nem erős, miután a hivatalos személy és a hatóság megsértésének bűncselekményi tényállása hatályon kívül lett helyezve. A sérelmet szenvedett bíráknak már csak az a lehetősége maradt, hogy önállóan, magánvádas ügyben próbáljanak elégtételt nyerni az őket megsértő ügyfelekkel szemben. A megyében egyetlen bíró sem élt ezzel a lehetőséggel. A megyében rendkívüli esemény nem történt.- Mennyire elégedett a megyé bíróságok médiakapcsolataival?- A média tevékenységét segíti a megyei bíróságon dr. Barsi József polgári ügyszakos megyei bíró, sajtószóvivő, aki jó kapcsolatokat alakított ki az országos és a helyi médiumok képviselőivel. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalának sajtófőosztálya figyelemmel kíséri az ország valamennyi napi- és hetilapjában a bíróságokkal kapcsolatos eseményeket. Az általuk készített sajtószemlét minden megyei bíróság megkapja, amihez bármelyik bíró hozzáférhet. A megyei sajtón kívül időnként előfordul az országos sajtó érdeklődése is, tv-felvéte- lek is készülnek, mint például a rétsági kamionbaleset esetében. A megyei napüap vonatkozásában hiányolom, hogy a bírósági tárgyalásokról történő híradások az utóbbi időszakban szinte teljes mértékben kiszorultak a lap hasábjairól _________PÁPARANPHAS