Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-08 / 283. szám

2003. DECEMBER 8., HÉTFŐ Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal NŐGRÁD MEGY E 2003 - RÉTSÁG Térségi szerepben a művelődési ház A térségben nem jellemzőek azok a települések, ahol kimondott művelődési házak működnének. Legközelebbinek a drégelypalánki mondható. Bár a Rét­sági Városi Művelődési Központ és Könyvtár fő feladata, hogy a helyi igénye­ket szolgálja, illetve felkeltse, igyekszik foglalkozni a térséggel is. Végit József igazgató szerint egy ilyen intézmény nem képzelhető el térségi ér­deklődés nélkül. Az intézmény dolgozói­nak örömére szolgál, hogy egyre több az olyan működési forma, ami az egész tér­séget összefogja. Ilyenek például a külön­böző tanfolyamok, programok, kiállítá­sok, szakkörök, előadások és egyéb ren­dezvények. A működés feltételeit nagy­ban javítja, hogy két évvel ezelőtt a ko­rábbi két óvoda összeolvadását követően szabaddá vált épületben létrejöhetett a ci­vil szervezetek háza, ahol az összejövete­leken kívül egy helytörténeti múzeum is kialakulóban van. A művelődési központban sok a kis számú csoportok száma, ami olykor problémát okoz. A dolgozók keresik azo­kat a lehetőségeket, hogy ez megoldód­jon. Az önkormányzat igyekszik támoga­tásával segíteni az intézményt. Olyannyi­ra, hogy az elmúlt évben elnyerte a Köz- művelődést Pártoló Önkormányzat cí­met, idén pedig a könyvtárpártoló önkor­mányzatét. A dolgozók mindig szem előtt tartják azokat a dolgokat, amikre igény van. így például tíz éve a térség egyik legjobb számítástechnika oktató­helye. A másfél éve működő nyelvi labor­ban több csoportban folyik nyelvtanítás angol, német és szlovák nyelven. Évente három-négy millió forinthoz jut az intézmény a sikeres pályázatoknak köszönhetően. Ezeket az összegeket elő­adás-sorozatokra, nyári foglalkozásokra, a számítástechnikai eszközök fejlesztésé­re, bővítésére és egyéb más kiadásokra fordítják. Nemrég kilenc dolgozó nyert otthoni használatra számítógépet. Jelen­tős támogatást nyújt az ipari park egyik üzeme is. Az egyik legjelentősebb segít­séget akkor nyújtották, amikor a színház­terem tetőszerkezete szinte beomlott. A több milliós támogatás során újjá tudták varázsolni az egész belső teret. A falak között a tanfolyamok és mozi­előadások mellett működik gobelin- és tűzzománckor, van kézműves- és kera­mikusfoglalkozás, táncoktatás, dráma- pedagógia, irodalmi kör. Rendezvények tekintetében nagy hangsúlyt fektetnek a komoly, illetve könnyűzenei koncer­tekre. A különböző helyszíneken orszá­gos hírű előadók lép­nek fel. A város egyéb rendezvényei­hez is segítséget nyújt, legyen szó hangosításról, mobil színpadról és egyéb más, saját hatáskör­be tartozó támogatásokról. Színházi előadásokat sajnos a magas költségek miatt keveset tudnak csak vál­lalni. Inkább színházlátogatásokat szer­veznek a fővárosba. Évek óta több kiad­vány lát rendszeresen napvilágot a műve­lődési háznak köszönhetően. Arcok a településről Két név a helyi hírességek közül A város büszke lehet a „rétsági operettkirályra” Fényes Szabolcs­ra. Családjával 1927-ben költö­zött Rétságra. Mérnök édesapja elismert nótaszövegíró volt, fia, Siklósi Albert zenepedagógusnál tanulta négy éven át a zeneszer­zés tudományát. 1931-ben, érett­ségije előtt került bemutatásra I Vajda Ernő háromfelvonásos ze- [ nés vígjátéka, melynek ő szerezte a zenéjét, a darab címe: A hárem. | Az igazi sikert, a szintén Rétságon keletkezett Maya című operett hozta meg számára, pedig ekkor még csak tizennyolc éves volt. A Fő­városi Operettszínházban tartott bemutatón Honthy Hanna játszotta a főszerepet. A mű később tizenkét európai országban került szín­padra, híressé téve Fényes Szabolcs nevét. Ezt követően szinte ontot­ta magából a szebbnél szebb dallamokat, a könnyűzene egyik leg- j népszerűbb hazai művelőjévé vált. A század harmincas éveiben Fenyves Péter néven dolgozott Németországban, a berlini UFA film­gyárnak, majd 1942 és 49 között a Fővárosi Operettszínházat, ké­sőbb a Vígszínházát, majd 1960 ig ismét az operettszínházat igazgat­ja. Kivételes zenei tehetségét igen nagy mennyiségű zenemű őrzi I számunkra. Termékeny életét félszáz operett, musical, zenés játék, I szimfonikus könnyűzene, százötven film zenéje, körülbelül hatszáz I dal, sanzon és sláger jelzi. Három önálló szerzői nagylemeze jelent meg. Sikereit Erkel-díjjal, Érdemes Művész, Kiváló Művész címekkel ismerték el. Kevés ember van aki ne ismerné slágereit, ilyenek a Kel­lene ma éjjel egy kis haccáré, Nem csak a húszéveseké a világ, Buda­pest, Budapest, te csodás, Mindenkinek van egy álma, Kétszer kettő | néha öt, Táskarádió és még sokáig lehetne sorolni. A zeneszerző 1986. október 12-én hunyt el Budapesten. Dr. Glaser Lajosra is méltán büszke a lakosság. A híres geográ­fus 1903. március 30-án született Rétságon. A Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetemen végez­te tanulmányait, majd az 1931/32-es év folyamán, mint né­met csereösztöndíjas, Karlsrahé- ban folytatott tudományos kuta­tásokat. Feldolgozta az ottani gyűjtemény térképészeti anyagát. Ezt követően a budapesti gazdasági- | földrajzi intézet tanársegédje, aki belföldi kutatási ösztöndíjat is élve- | zett. 1934-ben a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályánál alkal­mazták. Tanárai közt olyan híres földrajztudósok voltak, mint Cholnoky Jenő és gróf Teleki Pál, aki a tanácsköztársaság utáni rend­szer miniszterelnöke volt. Később Telekinek tanársegédje is lett és az ő ajánlása nyomán került be az Országos Levéltár szolgálatába, ahol a földrajz-történeti vonatkozású archiválási anyag feldolgozását végezte. A következő két évben ismét belföldi ösztöndíjat nyert. Munkáit nagy műgond és pontosság jellemzi. 1940-ben gyakornok, majd 1943-ban őr lett az országos levéltárban. Zsidó származása miatt ’44-ben elhur­colták a fasiszták, a deportálásból nem tért haza. Legjelentősebb mun­kái: A Dunántúl középkori úthálózata, Magyarország helyzete az eu­rópai gazdaságban, Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korá- [ ban, Fejér vármegye kialakulása, Az Alföld régi vízrajza és a települé­sek, A ícarlsruhei gyűjtemény magyar vonatkozású térképanyaga, Al­kotmánytan és közigazgatástan. Mindezeken kívül munkatársa volt az 1936-ban megjelenő Új lexikonnak, s miután térképtervezéssel is fog­lalkozott, az ő nevéhez fűződik a Hóman-Szekfű-féle Magyar történet képei. Mindkét híres rétsági nevét emléktábla őrzi a városban. Tiszta és rendezett a város Sokan dicsérik a város tisztaságát, rendezettségét, amiben fon­tos szerepet tölt be az ötvenegy éves közterület-felügyelő. Haj- nis Imre 1986 végétől látja el a városban a felügyelő munkáját. Akkor még a szomszédos te­lepülésekre is kiterjedt a feladat­köre, amit másodmagával látott el. A tizennégy évvel ezelőtti le­építést követően csak Rétság tisztaságáért, rendjéért és min­den egyéb közterület-felügyeleti munkáért felelős - egyedül. Ezt a feladatot egy korábbi tanácsren­delet előtt a rendőrség látta el. Hajnis Imre a szomszédos Tolmácsról származik, ott tanul­ta meg a rend szeretetét, első­sorban édesapjától. Annak elle­nére, hogy munkájára nem lehet kifogás, zavarja, hogy manapság egyre kevesebbet foglalkoznak az emberek otthonuk környeze­tével. Nehéz helyzetben van például, ha a lakótelepeken élőkkel kerül munkakapcsolat­ba, ennél sokkal egyszerűbb a kertesház-tulajdonosokkal való együttműködés, mivel ott egyér­telműbb a tulajdonos személye. A munkálatokban nagy szere­pük van a közhasznú munká­soknak, akiknek létszáma válto­zó. A város tisztántartásán kívül foglalkoznak fa- és virágültetés­sel és azok gondozásával is, aminek köszönhetően rengeteg átutazó elégedettségét fejezi tó rétsági ismerőseinek. Hajnis Imre az érettségi után kezdett járni szakirányú képzésre Budapestre és Salgótarjánba. Rétság lakossága hamar elfogadta személyét, munkáját elismerik, ő pedig igyekszik megfelelni bizal­muknak. Felesége az ipari park­ban dolgozik, két lánya az állam- igazgatási főiskolára jár. B Folymatosan javuló közbiztonság A városban jelentős múltra tekint vissza a rendőrkapitányság története. A rend őreinek jelenléte és a kapitányságon dolgo­zók eredményes munkájának is köszönhető, hogy a térség­ben a kiemelt bűncselekmények nem jellemzőek, érezhetően egyre kevesebb a betörés. Ebben annak is komoly szerepe van, hogy a rétságin kívül tizenhat polgárőrség működik és ápol jó kapcsolatot a rendőrséggel. Huszonöt település tartozik a rétsági kapitánysághoz, ahol a felderítési mutató magas színvo­nalat képvisel. Különösen ve­szélyeztetett területek a szom­szédos települések nyaralóöve­zetei, így az ott lévő ingatlanok jelentős része be van kötve egy, a kapitányság épületében mű­ködő személy- és vagyonvédel­mi cég riasztórendszeréhez. A rendőrség részéről egy napszak­ban egy járőr lát el szolgálatot, ami gyakran kevésnek bizonyul. A kapitányság jóvoltából az ön- kormányzatok havonta kapnak vagyonvédelmi figyelmeztető le­veleket, így fel tudják készíteni a lakosságot a veszélyekre. Rétságon hozták létre először a Fehér Gyűrű Közhasznú Egye­sület irodáját, ezt miniszteri díj­jal jutalmazták. A nemzetközi megítélés és a mindennapok ta­nulsága szerint az ország köz- biztonsága jónak mondható, de úgy mint a legfejlettebb orszá­gokban, esetenként nálunk is előfordul, hogy a turisták külön­böző bűncselekmények áldoza­taivá válnak. Ezért a Belügymi­nisztérium és a turizmusban érintett huszonegy szervezet két évre szóló bűnmegelőzési és ál­dozatvédelmi programot készí­tett a turisták védelmére. Ennek része a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület. A rétsági kapitányság vezetője, Gábriel Géza alezredes a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani a polgárőrségek fejlesztésére a jobb közbiztonság érdekében. Rendszeresen rendeznek bűn­megelőző témájú versenyeket. Több gazdálkodóegységgel már korábban együttműködési megál­lapodást kötöttek, így tartanak rendszeresen előadásokat, példá­ul erdészeteknek, horgászegyesü­leteknek, vadásztársaságoknak, idősek klubjának - tekintve, hogy veszélyeztetett korosztály - ezen kívül a környékbeli általános isko­lákban ismertetik a DADA-pro- gramot, tartanak bemutatókat. Nagy hangsúlyt fektetnek a családvédelemre is a térségben. Jó a kapcsolat a határőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, tűzol­tósággal, honvédséggel, a közte­rület-felügyelőkkel, az egyházak­kal, műszaki felügyelettel. A rendőrkapitány célja a jövőben, a város nagyparkolójában létreho­zandó térfigyelő rendszer, vala­mint egy áldozatvédelmi iroda. Sokan dicsérik a kapitányságot, ami nem is csoda. Szemrevaló a rengeteg díszcserje, a sziklakért, a szalonhasütő hely, a különböző szobrok, a gondozott környezet és végül de nem utolsósorban az országos hírnévnek örvendő Pity- ke őrmester, aki a 2-es főút mel­lett teljesít szolgálatot, a bábunak köszönhetően a városba Buda­pest felől érkező járművek sebes­sége nagyban lecsökkent. Együttműködve a szomszédokkal A néhány éve megalakult rétsági polgárőr-egye­sület a város közbiztonságának javítása végett jött létre, ami azóta érezhetően javult. Először csoport­jelleggel működött, idén márciustól már bejegy­zett egyesület. A taglétszám jelenleg huszonöt fő, köztük a polgármesterrel és az alpolgármesterrel és két önkormányzati képviselővel. Az egyesület vezetője az a Jávorka János, aki ko­rábban a helyi laktanyának volt megbízott törzsfő­nöke. Ez év őszén sikerült megkötni azt a kistérségi együttműködési megállapodást a Balassagyarmati Határőr Igazgatósággal és a szomszédos Bánk és Tolmács polgárőr-egyesületeivel, aminek köszönhe­tően havonta lámák el közös járőrszolgálatokat a három településen. A rétsági egyesület a város köz- igazgatási területén lát el rendszeres járőrszolgála­tokat. Az ötször ötfős csoportok jellemzően a hét végeken járják a kijelölt két útvonalat, aminek kö­szönhetően a város teljes egésze le van fedve. Ezen kívül a különböző rendezvények biztosítását is el­látják, valamint ha a postásoknál nagyobb pénzösz- szegek vannak, kísérőként segítik azok munkáját. A művelődési központ jóvoltából a civil szervezetek házában tudták ki­alakítani a szolgálati helyet. Az elmé­leti és a gyakorlati felkészítést a határ­őr-igazgatóság és a rendőrség illeté­keseivel közösen szervezik, bevonva a két szomszédos település egyesüle­teit is. Az egyesület vezetője örül an­nak, hogy jó kapcsolatokat sikerült kialakítani a környékbeli civil szervezetekkel. A rét­sági polgárőrök munkáját nagyban segíti az önkor­mányzat közbiztonsági alapítványának évek óta rendszeres anyagi támogatása. Jávorka János reméli, hogy mivel az egyesület rendelkezik a megfelelő fel­tételekkel, a jövőben egyre több sikeres pályázatot tudhatnak majd magukévá. A rétsági polgárőrök évek óta jó kapcsolatot ápolnak a rendőrséggel, ha­tárőrséggel, tűzoltósággal, katasztrófavédelmi szak­emberekkel. A tervek közt szerepel a kistérség pol­gárőr-egyesületeivel való valamiféle társulás létreho­zása, így az együttműködés mellett a pályázatokon is nagyobb eséllyel kaphatóénak közös támogatást. ■ Hetven éve vigyázzák a tüzet Közel hetvenéves múltra te­kint vissza a helyi önkéntes tűz­oltó-egyesület. Jelenlegi vezetője, a hatvanhat éves Czibak Miklós Borsod megyéből származik, 1969-ben költöztek a városba. Korábban, 1969-től 1993-ig hi- | vatásos tűzoltó volt. Az önkénte­sek már akkor is a tűzoltósághoz tartoztak a fel­ügyelet szem­pontjából. Tizen­egy évvel ezelőtt j ment nyugdíjba, I öt év múlva kér­ték fel elnöknek az egyesület élére. Annak idején még huszonöt tagú volt, jelenleg tizenhat önkéntesből áll a csapat. Minden évben részt vesznek tűzoltóversenyeken, ezeket az utóbbi években rendre megnyeri a hatfős különítmény. A felszere­lések felújítását és bővítését pá­lyázatokkal is segítik megoldani. Az egyik legnagyobb ilyen pályá­zati segítség a nemrég vásárolt feszítő-vágó berendezés beszer­zésére nyújtott lehetőséget. így most már műszaki mentéseknél módjukban áll az elsődleges be­avatkozásokat is elvégezni. Az egyesület vezetője már évek óta szorgalmazza egy olyan létra be­szerzését is, ami a magasabb épületeknél folytatott munkála- | tokát megkönnyítené. Térségi feladatokat is ellátnak a rétsági önkéntesek, miután megállapodást kötöttek a szom­szédos Bánk, Tolmács és Borsosberény községekkel, azok havonta segítik anyagiakkal az egyesület munkáját. Leggyakrab­ban avar- és erdőtüzekhez kap­nak riasztásokat. Csak ebben az évben több mint húsz ilyen jelle­gű esetük volt, amit minden eset­ben sikerült megfékezniük. Munkájukat a város ez év márci­us tizenötödikén Pro Urbe-díjjal ismerte el. ■ Gyarapodó íjászklub A kilencvenes évek derekán merült fel az ötlet egy addig a térségben nem igazán sokak ál­tal űzött sport létrehozására, ek­kor jött létre az Árpád Sportlövő és íjász Egylet. A taglétszám az évek folyamán nyolcvanöt főre emelkedett, van köztük ka­maszkorú és nyugdíjas is. Szinte nincs olyan falunap nyaranta a térségben, ahol ne tartanának színvonalas bemuta­tókat. Ilyenkor az érdeklődők is kipróbálhatják a történelmi ref­lex és csigás számszeríjakat. Ár­pád rétsági követői egyesületi táborokat is szerveznek, me­lyek során a fiatalok minden­napjaiban fontos szerepet kap a közösségi szellem, hazafiasság és természetszeretet. Az ifjak el­sajátítják a történelmi, földrajzi, növény- és állattani ismereteken kívül a természetben való moz­gás ismereteit is. Az egyesület vezetője, Fodor László szerint nincs nagyobb el­ismerés, mint látni a boldog ar­cokat és az összekovácsolódott barátságokat, a gyerekeket, akik maradandó és értékes élmé­nyekkel térnek haza. Eredmé­nyes munkájukhoz az önkor­mányzat is hozzájárul támoga­tásával. ■ A repülősnap egyre népszerűbb ■

Next

/
Thumbnails
Contents