Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-05 / 281. szám
12. OLDAL ESÉLYEGYENLŐSÉG 2003. DECEMBER 5., PÉNTEK Siker negyven felett Budapest Szerencsém volt, mert szinte beleszülettem a női esély- egyenlőségbe - mondja Czakó Borbála, az Emst&Young nemzetközi könyvvizsgáló cég vezérigazgatója. Családjában negyedik lányként jött a világra, ezért otthon szó sem lehetett férfiúi elnyomásról, a női nem hátrányos megkülönböztetéséről. A Ernst&Young négyszáz magyarországi alkalmazottjának fele nő. A cég tudatosan őrködik a nemek közti egyensúly megteremtésén, ami gazdasági sikereiben is tükröződik. A világvállalat százharminc vezérigazgatója között viszont csak négy nő akad. Egyikük Czakó Borbála, a magyar vezérigazgató.- Sajnos a vezetői posztokon még kevés a nő, és ennek mi magunk is okai vagyunk - mondja Borbála, aki szerint sokszor az önmaguk állította korlátok akadályozzák a „gyengébb nemet” az érvényesülésben. Pedig nem kell lemondani a családról, a gyermekvállalásról vezető állásban sem. Sőt mi több, jobb főnöknek lenni, mint alkalmazottnak. Gyakran ugyanolyan sokáig dolgoznak beosztottként is a nők, mintha vezető állásban lennének. Csak éppen nem maguk oszthatják be az idejüket, és persze jóval keve-. sebbet keresnek.- Két gyermeke mellett hogyan tudja beosztani az idejét?- Nagyon sokat köszönhetek a szüleimnek, a testvéreimnek és az anyósomnak, akikre mindig, mindenben számíthattam. Akadtak időnként olyan problémák is, amelyek megoldását azonnal - akár Washingtonból telefonon - „menedzselni” kellett. A jó viszony kölcsönösségen alapul. Tegnap például anyósom hívott fel az irodámban, mert nem ment haza vacsorázni a macska. Ilyenkor én is komolyan veszem az ő problémáját.- A családtól soha nem kapott szemrehányást elfoglaltságai, utazásai miatt?- Nemrég magammal vittem huszonöt éves, közgazdászhallgató Veronika lányomat egy külföldi üzleti útra. A vacsoránál azt kérdeztem tőle, szerinte jól neveltem-e. A válasz igen volt. Persze tudom, nem vagyok tökéletes, de ha róluk volt szó, akkor nem volt fontos a munka. A szülői értekezletekről sem hiányoztam, mégis minden rendben volt a cégnél. Ahová csak lehetett vittem magammal őket. Előfordult, hogy vasárnap behoztam őket az irodámba. Amíg dolgom volt, addig ők a tévében a mesecsatomát nézték. Otthon pedig vacsorát főztem, meséltem nekik, majd amikor elaludtak, dolgoztam tovább.- Abból sem származott konfliktus, ha több pénzt vitt haza a férjénél.- A családi kaszában nem az számít, hogy ki hozta, hanem az, mit hozott.- A nő beosztottakkal milyen a viszonya?- Pontosan tudom, hogy kinek van pici gyereke. Őket sokszor magam figyelmeztetem, hogy menjenek haza. Ha torlódnak a munkák, akkor ők is megoldják, hogy tovább maradjanak. Időnként bent vannak a gyerekek is, ha jól neveltek, senkit nem zavarnak.- Szakmailag egyenlő mérce a férfiakkal?- Azért választottam a pénzügyi pályát, mert itt a teljesítmény egyértelműen mérhető, nem söpörhető le szubjektív kifogásokkal. Sajnos még kevés a nő vezető. Külföldön, a nagyobb konferenciákon időnként kísérőnek néznek. Ugyanakkor nagy előny, hogy a sok férfi között jobban megismernek, nevemen szólítanak.- Korábban a Világbank magyarországi igazgatója volt. A szervezet megszűnése után, negyven felett újabb karriert csinált.- Soha nem titkoltam a koromat, most lettem ötvenéves. Ugyanakkor látom, hogy a negyven-ötven közötti korosztály milyen nehéz helyzetben van. Nyelvtudás és üzleti képzettség nélkül nagyon rosz- szak az elhelyezkedési esélyek. Magam is folyamatosan tanulok, képzem magam, mert egyszerűen nem lehet leállni. Szerencsének tartom, hogy felelős beosztásokba kerültem. Tudom, hogy a hatalom csak átmeneti állapot, nem is ragaszkodom hozzá. Szerintem a férfiaknak sokkal fontosabb pozíció, s hogy mi áll a névjegyükön.- Volt már hátránya abból, hogy nő?- Az öltözködés terén. Míg egy férfi egész nap ellehet egy öltönyben, nekem minden reggel végig ki kell gondolnom, hogy kikkel találkozom, hol tárgyalok, mert ennek megfelelő ruhát kell felvennem.- Az üzleti élet elvárja a férfias keménységet, a „nadrágviselést”?- Szeretek nadrágban járni. Utazásnál, hidegben praktikusabb, mint a szoknya. Hétvégén imádom a farmert, mint mindent, ami nem elegáns. Egyébként pedig szeretnék nőies lenni és felkészült. NÉMETH ZSUZSA Esélyegyenlőség a munkában A megfelelő képzés és képesítés elősegíti az elhelyezkedést Budapest Az esélyegyenlőség nem új keletű fogalom a munka világában, és ugyancsak régi „jogintézmény” az Európai Unióban is - jelentette ki Rózsáné dr. Lupkovics Marianna, aki az Országos Érdekegyeztető Tanács (OET) Esélyegyenlőségi Bizottságában a munkavállalói oldalt képviseli. Az esélyegyenlőség olyan jog, amely az alkotmány Esélyegyenlőségi bizottság 2002 őszén a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Női Választmánya kezdeményezésére Kiss Péter, az akkori munkaügyi miniszter szorgalmazta az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) Esélyegyenlőségi Bizottságának létrehozását. A munkáltató-munkavállalói oldalt az érdekvédelmi szervezetek, az államot az Esélyegyenlőségi Hivatal képviseli. Az esélyegyenlőségi bizottságnak első feladata volt, hogy véleményt mondjon az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőségi törvény koncepciójáról, majd az elkészült törvényjavaslatról. alapján mindenkit, így a munka- vállalókat is megilleti. Mint mondta: ha áttekintjük a jelenleg hatályos törvényeket, akkor megállapíthatjuk, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmán alapuló szabályok biztosítják, hogy a munkavállalók ne kerüljenek kedvezőtlen helyzetbe nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal ösz- sze nem függő körülmény miatt. Ha e tilalmakat a munkáltató betartja, akkor már a munkaviszony létesítése előtt, de később a munkaviszony alatt sem kell attól tartani, hogy valakit például nem vesznek fel a meghirdetett állásba, mert már elmúlt 40 éves; vagy kevesebb bért kap, mert nő. Rózsáné dr. Lupkovics Marianna úgy véli: ha valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri a dolgozót, arra a legtöbbször nehéz fényt deríteni, mivel az emberekben nagyon nagy a félelem állásuk elvesztése miatt. Utalt arra, hogy Magyar- országon az utóbbi évtizedekben egyetlen pert folytattak a nők és férfiak közötti különbségtétel miatt, holott a statisztikák szerint a bérezésben igen eltérően méltatják a munkaadók ugyanazt a teljesítményt.- Amikor egy munkáltató megállapítja a bért, az nem lehet szempont, hogy a munkavállaló milyen etnikai vagy társadalmi csoport tagja, de az igen, hogy milyen képzettséggel és gyakorlattal rendelkezik az adott szakterületen - hangsúlyozta Szere- mi Lászlóné, az ÓÉT munkaadói oldalának soros elnöke. Úgy véli, hogy amikor esélyegyenlőségről beszélünk, első körben nem a munkáltatók szintjén kell intézkedéseket hozni. Azt kellene megnézni, hogy mielőtt valaki dolgozóvá válik, A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK- Az esélyegyenlőséget törvény garantálja, külön tárca nélküli miniszter koordinálja- Növekvő adózási kedvezmények áz egyéni vállalkozóknak és a legfeljebb 20 főt foglalkoztató cégeknek. GYENGESÉGEK- Általános tőkehiány a rehabilitációs célú foglalkoztatóknál, alacsony műszaki fejlesztési színvonal.- A megváltozott munkaképességűek orvosi alkalmassági vizsgálata és minősítése nem a megmaradt munkaképesség kimutatására irányul. LEHETŐSÉGEK- Speciális képzés és a szakképzés fejlesztése.- Megváltozott munkaképességűek növekvő arányú felsőfokú képzése.- A rehabilitációs foglalkoztatás és a támogatási rendszer uniós irányelvekkel harmonizáló átalakítása. Forrás: 2003. Védett Szervezetek Országos Szövetsége If hozzáfér-e azokhoz a képzési lehetőségekhez, amelyek biztosítják számára az esélyegyenlőséget, megvan-e a szándék, a váltáshoz szükséges mobilitás az egyénben. NAGY VAJDA ZSUZSA Akadálymentes élet Az álmok valóra válhatnak . Budapest Szélsőséges vagy túl negatív vagy nagyon pozitív kép alakult ki a fogyatékos emberekről a társadalomban; ez nagymértékben a média egyoldalú megjelenítésének tulajdonítható - mutatott rá a Miniszterelnöki Hivatal fogyatékosügyi biztosa. Farkas Jácint utalt arra: fontos lenne, hogy a média területén minél többen dolgozzanak; a sajtó a legjobb eszköz annak elfogadtatására, hogy nincsenek különbségek a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között, jó, rossz, átlagos és átlag alattiak éppúgy találhatók társaságukban. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének elnöke mondta, hogy a hátrányos helyzetűek csupán 5 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az átlagemberek 15 százaléka szerez egyetemi diplomát; az információknak csak igen csekély hányada (10 százalék) jut el a siket emberekhez. Mikesy György, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke úgy véli: akadálymentessé kell tenni a fogyatékos emberek életét, hogy ne csak álmaik, hanem a mindennapjaik is akadálymentesek legyenek. NAGY VAJDA ZSUZSA Előítéletek helyett elfogadás A legfontosabb emberként kell kezelni a beteget Bár a skizofrénia nem gyógyítható, állandó gyógyszeres kezeléssel szinte tünetmentessé tehető, így a betegek egy része akár arra is képes lehet, hogy újra dolgozzon. A szakember szerint azonban az előítéletek miatt nagyon nehéz a betegeknek újra beilleszkedni. Budapest- Ma sem tudjuk, hogy mi okozza a skizofréniát, de az akut kórházi kezelés után rendszeres gyógyszerszedéssel a betegség szinte tünetmentessé tehető - mondta Bartkó György, a Délpesti Kórház osztályvezető főorvosa. A szakember szerint a legfontosabb az, hogy a betegek a kórházi kezelések után visszakerüljenek a családjukhoz, mert sokkal nagyobb az esélyük a javulásra, ha megszokott életvitelüket folytathatják. Bartkó szerint Magyar^ országon sokkal több rehabilitációs intézetre lenne szükség, ahol utógondozó tréningek során fokozatosan fejlesztenék a skizofrének csökkent funkcióit, de Magyarországon erre nincs anyagi keret. A főorvos úgy látja: ha a betegek családi környezetben lennének, és emellett rendszeresen foglalkoznának velük szakemberek, akkor sokan újra munkába állhatnának. A szakember szerint azonban a munkaadók zöme nem szívesen bajlódik betegekkel, így a legtöbb skizofrént rövid idő után leszázalékolják. Az öt éve skizofréniában szenvedőknek mindössze 10 százaléka tudott továbbdolgozni korábbi munkakörében. Molnár István, a Korlátozottan Cselekvőképes Személyek Hozzátartozói Érdekvédelmi Szövetségének elnöke kijelentette: az a legfontosabb, hogy elfogadjuk és emberként kezeljük a beteget, ám a legtöbb ember fél a skizofrénektől, ezért elzárkózik tőlük. FARKAS MELINDA Másodrangúnak érzik magukat A fogyatékkal élő személyek európai éve, a 2003. esztendő a politikusok szerint lehetőséget kínál jogaik érvényesítésére, az uniós felzárkózást szolgáló változtatásokra. Becslések szerint 80-120 millió európai polgár él valamilyen fogyatékkal. ^ Budapest Erhartné dr. Molnár Katalin, a Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetségének elnöke úgy tapasztalja, hogy a látássérültek egyre elfogadottabb polgárai a magyar társadalomnak. Szerinte nincs szükség megkülönböztetésre, egyszerűen szeretnének ugyanolyan emberként élni, mint a társadalom ép tagjai. A látássérültek örökös problémája az állandó információéhség, ezért örülnek * egyeb fogyatékkal élők mindennek, ami Vagy a pontírás -mmmmmmmmmmmmmmm, vagy a hangzó anyagok segítségé- egy vívóversenyről külföldről ha- vel közelebb hozza számukra a zafelé érte autóbaleset. Azóta ő is külvilágot. kerekes székesként éli mindenSzekeres Pált, a Gyermek-, Ifjú- napjait. Épp úgy, mint a hazai 350 sági és Sportminisztérium helyet- ezernyi mozgáskorlátozott, akik tes államtitkárát évekkel ezelőtt közül 70 ezer súlyosan fogyatékos. Szerinte sorstársai számára a leg- keit képviseli. A főtitkár úgy véli: fontosabb a környezet akadály- minden olyan munkát el tudná- mentesítése volna, amely az euró- nak látni, amelyhez nem kell ver- pai uniós csatlakozáshoz is kötelezően teljesítendő. Csak így képesek egyenlő eséllyel elindulni az iskolákba, a munkahelyekre. Ahhoz, hogy tanulni, illetve dolgozni is tudjanak, még szemlélet- váltásra és több védett munkahelyre van szükség. No és szakemberekre mint Szekeres Pál mondja -, mert például a környezet, a középületek akadálymentesítéséhez nagyon kevés Magyarországon a bális kommunikáció. A tanulás jól képzett mérnök. terén hiányolják az esélyegyenlőVasák Iván, a Siketek és Na- séget. Ugyanakkor jelentős előre- gyothallók Országos Szövetségé- lépésnek tartják a televíziós műnek főtitkára Magyarországon sorok feliratozását, a jelnyelvi mintegy 300 ezer súlyos nagyot- szinkrontolmácsolás terjedését, halló és 60 ezer siket ember érdé- Németh zsuzsa B TESTI FOGYATÉKKAL ÉLŐ MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ■ ÉRTELMI FOGYATÉKKAL ÉLÓK □ VAKOK ÉS GYENGÉN LÁTÓK □ SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK Közös „emyőszervezet” Négy, fogyatékosok jogait, védő szervezet alapította meg a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsát, amely sok százezer ember érdekeit képviseli. A Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetsége, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége már 1999 óta együttműködik, de hivatalos „emyőszervezetef csak most alakítanak. így közösen mintegy 300 ezer regisztrált fogyatékos taggal rendelkeznek, és közvetetten 1 millió ember érdekeit védik. A szervezet megalakítása elsődlegesen három célt szolgál: a hatékonyabb érdekérvényesítést, a fogyatékosszervezetek közötti kommunikáció javítását és egységes fellépést.
