Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-31 / 300. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap TERÜLETFEJLESZTÉS 2003 2003. DECEMBER 31., SZERDA Közlekedésünk fejlesztésének következő évtizedei Nógrád megye hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját tárgyalta és fogadta el nemrégiben a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács. Ezzel kapcsolatban kértünk részletesebb tájékoztatást Szántó Zoltántól, a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Ügynökség Kht. igazgatóhelyettesétől.- Milyen körülmények, várható változások tették szükségessé a megye hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítését?- Nógrád sajátos közútszerkezete régóta nyomasztóan hat a megye közlekedésére és jelentős hatással van a megye gazdaságára is. A fő közlekedési utak a megye peremén húzódnak, s egyikük sem a mai közlekedési elvárásoknak megfelelő. Vannak olyan területek - jellemzően a megye középső részén - melyek főúthiányosak. Jelentős számban találhatók a megyében zsáktelepülések, s a szomszédos települések lakói csak nagy kerülőkkel közelíthetik meg egymást. Budapest közelsége a megye jelentős részén csak elméletileg igaz, a közúton közlekedve nem ezt érezzük. Az észak-magyarországi régió központja, Miskolc felé még nehezebben, körülményesen, rossz úton lehet eljutni. A megye határ menti fekvése mindeddig inkább a periférikus jellegből adódó hátrányt jelentett közlekedési és gazdasági kapcsolatainkban. A feltáruló és az EU-források- kal bővülő lehetőségek megragadásához, a továbblépéshez gondosan fel kell mérni a sajátosságokat, s ki kell alakítani egy hosszú távú elképzelést, melyet következetesen megvalósítva a közlekedési fejlesztések kifejthetik előnyös hatásukat a megye gazdasági folyamataira, javíthatják az itt élők élet- körülményeit. A megyének eddig nem volt ilyen elfogadott, széles körű társadalmi vitát megjárt, konszenzusos közlekedési koncepciója. Ezt a hiányosságot igyekezett pótolni a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség, amikor a koncepció elkészíttetésére pályázatot nyújtott be a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. A sikeres pályázat alapján a területfejlesztési cél- előirányzatból elnyert támogatás segítségével, jelentős saját forrás felhasználásával került sor a koncepció előkészítésére. A szakértő cégek pályázati ajánlatai közül a bírálóbizottság a Tetthely Mérnöki és Szolgáltató Kft. ajánlatát tartotta legmegfelelőbbnek, így ez a cég nyerte el a megbízást. A koncepció elkészítése során, a helyzetelemzések, egyeztetések visszaigazolták, hogy sürgető a közlekedés problémáinak megoldása. A közlekedés- fejlesztési elképzeléseknek harmonizálni kell az országos közlekedés-, terület- és gazdaságfejlesztési elképzelésekkel, tervekkel. A közlekedési viszonyok fejlesztését csak összehangolt egységes elképzelés alapján lehet hatékonyan megtenni. Ha a közeljövőben - rie így legyen! - csak szakaszos fejlesztésekre jutna pénz, akkor ezeknek is egy összehangolt fejlesztés irányába kell hatniuk. Az egységes közlekedési koncepció elősegítheti a forrásokért vívott versenyben a jobb, megalapozottabb igény megfogalmazását, a hatékonyabb érdekérvényesítést. A támogatási források megítélésénél - legyen az hazai, vagy európai uniós - alapvető feltétel, hogy a fejlesztés illeszkedjen a különböző szintű tervekhez, koncepciókhoz. A közlekedés fejlesztését alapvetően befolyásolja az is, hogy jövőre a Szlovák Köztársasággal együtt lépünk be az Európa Unióba, s egészen mások lesznek a határon átnyúló kapcsolatok, közlekedési viszonyok. Ez az elképzelések határok nélküli összehangolását igényli.- Melyek azok a legfontosabb fejlesztési elképzelések, amelyek meghatározó szerepet játszanak a közlekedésfejlesztési elképzelésekben?- Az elkészült és bemutatott koncepció - részletes helyzet- elemzésre alapozva - egyrészt nemzetközi kapcsolatrendszerben vizsgálja Nógrád megyét és ennek megfelelően alakítja ki a fejlesztési elképzeléseket, másrészt egy országos, azon belül regionális rendszerben gondolkodva ad megoldásokat a megyehatáron átnyúló és a megyén belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztésére, illetve bizonyos elzárt területek feltárására. A koncepció alapcélkitűzése, hogy a közlekedésfejlesztésnek a megye gazdasági versenyképességének erősítését és a lakosság életkörülményeinek javítását kell szolgálnia. Ennek érdekében négy alapvető beavatkozási irányú jelöl meg: ■ A megye külső kapcsolat- rendszerének bővítését a környező térségekkel való kapcsolat erősítésével, gyorsforgalmú úthálózat kiépítésével, a főúthálózat bővítő és kapacitásnövelő beruházásaival kell megvalósítani. A határ menti helyzetből adódó lehetőségeket a határátkelőhelyek és a hozzájuk vezető utak fejlesztésével, az Ipoly folyón az átkelési helyek sűrítésével lehet kihasználni. ■ A kapcsolathiányos területek feltárása érdekében a térségközpontok elérhetőségét, a települések „zsák” jellegének felszámolását kell a közútfejlesztéseknek biztosítani. ■ A belső fejlődési potenciál jobb kiaknázását az ipari parkok, övezetek gyors elérhetőségét a lakott területeket elkerülő útfejlesztésekkel kell biztosítani. A turisztikai attrakciók elérhetőségét javítani kell. ■ A közlekedésfejlesztéssel a környezetkárosító hatások csökkentését - többek között - a települések átkelési szakaszainak terhelését kiváltó, elkerülő utakkal kell biztosítani. Növelni kell a tömegközlekedés szerepét, kiemelt jelentőségű kell legyen a vasútfejlesztés. Kerékpáros közlekedés feltételeit kerékpárutak kiépítésével, fejlesztésével javítani kell. A koncepció az egyes fejlesztéseket megvalósítási idősorba is rendezte, azonban - mivel ezek jelentős része állami beruházás - a megvalósítás a költségvetés függvénye.- Nógrád megyét elkerülik a nagy közlekedési folyosók. A közlekedésfejlesztési koncepció milyen feladatok megoldásával számol egy dinamikusabb szerepkör betöltése érdekében?- Közlekedési sajátosságunk, hogy Európa kelet-nyugati nagy közlekedési folyosói elkerülik a megyét. Az M3-as autópálya délebbre húzódik, az ettől északabbra lévő nagy folyosó Közép-, illetve Észak-Szlovákiában fut végig. Ilyen folyosóra nem számíthat a megye. Kiemelt szerepe és jelentősége lehet viszont a megyének az e folyosókat ösz- szekötő észak-déli fő közlekedési útvonalak biztosításában. Két ilyen jelentős fő közlekedési út húzódik a megyében. A Rétságon átvezető 2-es és a Salgótarjáni 21-es számú főút fejlesztését korábban sokan rivali- zációs problémaként közelítették, de ebben napjainkra szerencsére konszenzus van. Mind a két észak-déli folyosónak a fejlesztése nagyon fontos, s fejlesztésük a tervek szerint párhuzamosan valósul meg A 2. számú főút fejlesztése több szakaszban valósul meg. Első lépésben Szendehely, Rétság/Nagyoroszi átkelési szakaszok EU teherbírási paraméterekkel kialakított forgalomcsillapítása a cél. Ezt követő megvalósításra tervezett a Rétságot elkerülő szakasz kiépítése. 2014-2020 között többsávos autóút épülhet ki településeket elkerülő szakaszokkal úgy, hogy végül 2030-ra a teljes út nemzetközi autópálya lehessen. A 21-es számú főút négy nyomsávú szakaszainak kiépítése megkezdődött és a tervek szerint 2007-ig hat szakaszban több mint 11 km épül ki. A Salgótarjánt tehermentesítő 210. sz. főútszakasz, valamint „Kisterenye” átkelési szakasz fejlesztése néhány éven belül várható. 2013-ig (országos tervek szerint legkésőbb 2020-ig) mintegy 15 km-es szakasz megépítésével nagyrészt M21 számú autóúttá fejleszthető a megyéből az M3 autópályára kivezető főút, mely 2030-ra autópályává épülhet ki. Ugyancsak fontos az előző két főutat Balassagyarmaton át összekötő másodrendű, 22-es számú főút. Ennek Balassagyarmatot északról elkerülő útjának I. üteme a közeljövőben elkészül, melynek II-III. üteme pár éven belül' várható. 2013 -ig a tervek szerint a, Rétság-Balassa-j gyarmat (országhatár) közötti szakasza 1. rendű főúttá épül ki, miközben elkészül az Érsek- vadkertet, illetve Szécsényt elkerülő útszakasz, valamint több kapaszkodósáv, forgalomcsillapító szakasz. A 22. sz. út teljes hosszban - az elképzelések szerint - 2020-ig épül ki 1. rendű főúttá, mely 2030-ra néhány újabb elkerülő szakasszal, illetve a városok körül kiépített körgyűrűvel egészülhet ki. A Nógrádot Heves, illetve Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyékkel, ezáltal az észak-magyarországi régióval összekötő legjelentősebb útvonal a 23. sz. másodrendű főút, mely egyben e megyék bizonyos területeinek (pl. Ózd, Pétervására) Budapest felé a legrövidebb elérhetőséget is jelenti. Az út Nógrád megyei szakaszán melynek Nógrád megyei szakasza 42 km hosszú - folytatódna tovább Heves-Kisköre-Kunhe- gyes útvonalon. Nagyon nagy változást jelentene a megye közlekedési helyzetében ez a 2030- ig több szakaszban megépíthető déli összekötő útvonal, amely feltárná a belső Cserhát településeit, s egyben új országos jelentőségű kapcsolatot hozna létre. A koncepció több hálózati jelentőségű út fejlesztését tartalmazza. Ilyenek például az Aszód-Bercel-Balassagyarmat (országhatár), a Pásztó-Szé- csény-Pösténypuszta (új hídon át országhatár), a Tenk-Kál- Pétervására-Cered (országhatár), a Salgótarján-Cered- Zabar- Ózd, valamint a Rétság-Kétbo- dony-Hérencsény-AlsótoldKészül a Balassagyarmat városközpontját elkerülő út a koncepció két fő fejlesztést irányoz elő, Kisterenye déli elkerülő szakaszának megépítését várhatóan 2013-ig, illetve Nemti déli elkerülő útjának kialakítását.. Természetesen ezen az útszakaszon addig is jelentős felújítások, kisebb bővítések vannak előirányozva.- Milyen elképzeléseket fogalmaz meg a közlekedésfejlesztési koncepció a megye közlekedési helyzetére vonatkozóan?- A koncepció hangsúlyosan foglalkozik egy új, a meglévő utak nyomvonalának részbeni felhasználásával, a megye déli, illetve középső részén kialakítandó kelet-nyugati irányú ösz- szeköttetés lehetőségével. Egy olyan új másodrendű főút kiépítésével, amely Rétságról indulva Bánkon, Romhányon, Nógrád- kövesden, Bercelen, Béren áthaladva, Szirákon, Szarvasgedén keresztül Jobbágyit elkerülve érné el a 21-es számú főutat, s onnan új nyomvonalon, Szurdok- püspökitől délre csatlakozva a meglévő útba, Gyöngyösön keresztül futna ki az M3-as autópályához. Az országos terület- rendezési tervben ez az út Pásztó utak, melyek a megye belső közlekedési feltételeit és külső kapcsolatait egyaránt jól szolgálják. Megvalósításukra kisebb • szakaszokban, ütemesen 2030-ig kerül sor. A közlekedésfejlesztési koncepció több Ipoly-híd újjáépítésének tervét vázolja fel, melyek részben a határ menti kistérségek forgalmi igényeit elégítenék ki (Drégelypalánk-Ipolyhídvég, Őrhalom-Ipolyvarbó, Pöstény- puszta-Pető, Nógrádszakál-Rá- rósmulyad), részben ezen túl a tranzitforgalomban is tehermentesítő szerepet vállalhatnak (Újkóvár-Kóvár) Konkrét megfogalmazásokat, terveket rögzít a koncepció az egyes kistérségek külső és belső kapcsolatrendszerének fejlesztésére, bővítésére. Határozott javaslatokat tesz a zsáktelepülések helyi összekötő utakkal való összekapcsolására, mely által lényegesen javulhat a tömegközlekedés járatszervezésének gazdaságossága, az ellátási színvonala. Az útvonal-rövidülések jelentős gazdasági előnnyel járnak valamennyi közlekedő számára. Ezek is szakaszosan, több lépcsőben valósulhatnak meg. Körforgalom a 21-es és a 22-es főút találkozásánál A közúti tömegközlekedés fejlesztésének koncepciója is helyet kapott az anyagban, melyben a tervezők a tömegközlekedés infrastrukturális fejlesztésére, menetrendi kínálat fejlesztésére és egyéb közúti létesítményfejlesztésekre vonatkozóan fogalmaznak meg problémákat és tesznek javaslatot megoldásukra.- Vasútvonalainkkal hogyan számol a közlekedésfejlesztési koncepció?- A közlekedési koncepció igen lényeges és hangsúlyos eleme a vasút helyzetének elemzése, a fejlesztési elvárások és feladatok megfogalmazása. Nógrád megyét három vasútvonal érinti. Mindhárom vasút fejlesztési alapproblémája a pálya állapota. A Hatvan-Salgótarjánt összekötő 81-es vonal fokozatos felújítása elkerülhetetlen. A vasút fejlesztésében gondot jelent, hogy a 81-es vasútvonal nemzetközi jelentősége nem kiemelkedő, s ezt a szlovákiai vasútfejlesztési elképzelések sem erősítik. Nagyon alacsonyak a forgalmi mutatók is. A nyugat-nógrádi vasút az utóbbi időben örvendetesen fejlődésnek indult, ami a forgalmi igények növekedéséről tanúskodik. E vasút lehet kísérleti jelleggel az első, melynek működtetésében az önkormányzatok is részt vállalnak. Kevésbé biztató a helyzet a mátrai regionális vasúttal kapcsolatban. Ennek kisebb a forgalmi jelentősége. A koncepcióban a tervezők - ismerve a MÁV fejlesztési elképzeléseit is - kifejtik és ütemezik a vasútfejlesztés tennivalóit és elvárt főbb lépéseit. Kimondja a koncepció, hogy Salgótarján belső közlekedése a rossz adottságok miatt közúton már nehezen fejleszthető, s a személy- közlekedés problémáját leghatékonyabban egy helyiérdekű vasútrendszerrel (SHÉV) lehetne megoldani. Bátonyterenye és Somoskőújfalu között sűrű megállóhellyel, gyakori járattal bíró, viszonylag gyors helyiérdekű vasutat szervezni. Ez jelentős részt át tudna vállalni a helyi forgalomból és egyben lényegesen javíthatná a vasút forgalmi és gazdasági mutatóin.- Mit fűzne hozzá még ehhez a részletes tájékoztatáshoz?- Kidolgozott a koncepcióban a Nógrád megyét érintő kerékpárútprogram, melynek fejlesztésére, megvalósítására ütemterv készült. A koncepció útmutatót ad a fejlesztések pályázat útján elnyerhető forráslehetőségeiről is, s az elkészült munkát részletesen kidolgozott térképek teszik látványossá, melyek jól segítik az áttekinthetőséget, az érthetőséget. A területfejlesztési tanács ülésén a vitában a meghívottak több észrevételt tettek. Érződött, hogy a több mint féléves területi előkészítő munkát követően ez év júniusától nagyon széles körű szakmai, társadalmi, területi egyeztetés folyt. A koncepció tervezetét minden kistérség megkapta és megtárgyalta. Az észrevételek vagy további javaslatokat tartalmaztak, vagy igyekeztek a fejlesztések időrendi sorrendjében az egyes ütemek előbbre hozása mellett érvelni. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács a koncepciót egyhangú szavazással elfogadta. Az elfogadott koncepció széles körben elérhető lesz. Január hónapban minden települési ön- kormányzathoz, kistérségi társuláshoz, érintett szakmai szervezethez ügynökségünk eljuttatja a koncepció érdemi kivonatát, hogy az érdeklődők, a potenciális pályázók a lehető legszélesebb körben megismerhessék, s munkájuk során felhasználhassák az abban foglalt információkat.
