Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-03 / 279. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D P A T V A R C 2003. DECEMBER 3., SZERDA A község korai története ismeretlen. Az ebi irises említések szerint 1460 és 1481 között a falu a szécsényi uradalomhoz tartozott. A XVI. században a török hódoltság része volt, a korabeli adélajstro- mok 1562-ben nyolc itteai háztartást említettek. Szokatlan módon a török kor kezdetén nlamelyest emelkedett Itt a lélekszám: 1579-re tizenegyre nett az adóköteles jobbágyporták száma. A falu ekkor a nógrádi szandzsák része «olt. A XVI. század «égén, a tizenöt éves háború leiszabadító harcainak idején teljesen elpusztult a község, s az összeírásokban még 1720-ban sem szerepen. A falu ezen időpont után, 1770-ig települt újra, jórészt sztatikákkal. A községben álló Nlajláth-kastély 1830-ban épült. A népi építészet emlékei is fennmaradlak: igen szép pincesor látható a talu közelében. A község torony nélküli, egyszerűségében szép római katolikus temploma 1858-ban, neogótikus stílusban épült, SzenHiányi An- zelm özvegyének anyagi támogatásával. Régészeti lelet a bronzkorból 1908 kora őszén gróf Mailáth Géza nógrádi földbirtokos patvarci birtokán a mélyszántás során nagy kiterjedésű bronzkori település nyomaira bukkantak. A hamuval, cseréptöredékekkel, csontdarabokkal kevert, az agyagos talajtól elütő színű foltokra a Mailáth-bir- tok intézője, Wimmer Béla figyelt fel. A Nógrádi Lapok 1908. szeptember 27-i számából értesülhetünk először az ásatás eredményeiről. A patvarci őstelep című írás az évtized egyik kiemelkedő régésze- ü felfedezéséről ad hírt. Óriási kiterjedésű hamutelepeket találtak, melyek mentén az ásó cserép és bronz használati tárgyakat fordított ki a földből. Wimmer szerint csakhamar ténnyé vált, hogy az uradalmi borházi táblán, 15 ka- tasztrális holdon és a falubeli gazdák Hradistye nevű dűlőjén tekintélyes terjedelmű őstelep van. A Nemzeti Múzeum segítségével lefolytatott ásatás megerősítette Wimmer gyanúját: bronzkori település nyomai kerültek a felszínre. A nagyméretű hamutelepek mellett 3^1000 éves lakhelyek maradványaira bukkantak. Az üregek kaptár és verem alakúak voltak, pinceszerű oldalkiágazásokkal. A 2-3 méter hosszú üregek némelyikét ülőpadka kísérte végig. A lakásokból bronz-, csont- és kőeszközök, balták, őrlőkövek, tűk, orsók bukkantak fel. A cseréptárgyak nagyobb része a Nemzeti Múzeum régészeti osztályára került. „Egy gyermekcsontvázat is találtunk - írja Wimmer - kb. 150 cm mélyen, állati csontok társaságában, zsugorított helyzetben, arccal lefelé fordítva. Az 1908-as születésű Leszertyiczki János helyi lakos jóval később személyesen is talált sírokat, amikor a domb déli oldalán szőlő alá forgattak földjükön. A patvarci bronzkori telephely felfedezése 1908-ban nagy jelentőségű régészeti eseménynek számított, melyet az archeológiái kutatás számon tart ma is. MEGYE 2 0 0 3 Évezredek óta lakott a község és környéke Patvarcon még erősen érződik a régi falu levegője, atmoszférája, különleges hangulatot kölcsönözve a településnek. 1973-tól Balassagyarmathoz tartozott a község, s 1992. január 1-jétől önállósodott. Sajátos helyzet jött létre, a körjegyzői feladatokat Tatár-Kis Sándomé dr, Balassagyarmat jegyzője látja el a gyarmati polgármesteri hivatal bevonásával. A falunak viszont önálló képviselő-testü- lete van, a polgármesterrel együtt nyolctagú. Ami a közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciót illeti, a település szeretné megőrizni csendes, tiszta levegőjű, pihenőövezeti jellegét. Továbbra is találnak munkalehetőségeket a patvarciak: például a gyarmati Delphiben vagy a szügyi Zöllner cégnél. A Szügy és Gyarmat között kialakuló ipari bázis hosszú távon látja el munkával a község lakóit. Mivel jelentősen lerövidítené a munkába járási időt, fontos, hogy Szügy és Patvarc között szilárd burkolatú utat hozzanak létre a jövőben. A település régi építészeti jellege mellett komfortos, nagyobb létbiztonságot nyújtó, új típusú lakókörnyezet megteremtésén fáradoznak. A településtől északra található a Balassagyarmatot Ipolytarnóccal összekötő vasútvonal, s a falu északi orientáltságú fejlesztési iránya miatt egy vasúti megállóhelyet szeretnének kialakítani. A lakosságmegtartó erőre helyezik a hangsúlyt, s a lélekszám lassú emelkedése céltudatos falufejlesztő A költségvetés adatainak közlésétől az önkormányzat elzárkózott. munkáról tanúskodik. A környezetvédelem kiemelkedő fontosságú, csakúgy, mint az egyik kitörési lehetőség, a falusi turizmus fejlesztése. A szálláshelyek és programok kialakítása elsőrangú feladat, fontos a régió településeinek együttműködése is. Az Arató János által létrehozott néprajzi gyűjtemény egy század eleji parasztportában kapna helyet. Biztató, hogy a romák körében is egyre többen ismerik fel a jelen helyzetükből való kikerülés szükségességét. Remélhetőleg a község települési szinten és az egyéni boldogulás terén is egyaránt fejlődésnek indul majd. Balassagyarmat „házastársa” Gajdos Pál polgármester második ciklusát tölti községe élén, s nagyon szép eredményeket kónyvejhet el. Vezetékes vízhálózatot építettek, a csatornahálózatra Balassagyarmattal, Őrhalommal, Hugyaggal közösen pályáztak. Balassagyarmat és Patvarc közös víziközmü-társulatot alakított ki, s e beruházással oldották meg a szennyvíz elvezetését. Megvalósult a víztisztító-kapacitás bővítése, teljesen kiépítették a gázellátó-rendszert. A község támogatja a patvarci gyermekek alsó-, közép- és felsőfokú oktatását. Általános és középiskolába Gyarmatra járnak a diákok, de a falu biztosítja az ingyenes bérletet a bejáráshoz, az önkormányzat fizeti a fejkvótát, a város pedig átvállalta az oktatás kötelező feladatát. 2001. június 5-től a nógrádmarcali szemétlerakó közös tulajdonba került, Patvarc társtulajdonos lett. A polgármesteri hivatal a volt iskola épületében működik, Balassagyarmat hivatalának részeként. Ügyfélfogadást tartanak, segélyügyeket intéznek, iktatnak, a testületi ülésekről jegyzőkönyvet készítenek. Szoros kapcsolat áll fenn a gyarmati önkormányzattal. A gyógyellátás és az óvodai ellátás folyamatos biztosítását kell megoldani. Egy született bárónő is él itt A kastély szépen helyreállított épülete a község egyik ékessége Dr. Bródy Tibomé Buttler Mária családja az 1800-as években jött Németországból Magyarországra. A bárónő ereiben Ma- dách-vér is csörgedez, neve Mikszáth regényéből szintén ismerősen cseng. Patvarc az anyai ág tulajdonában volt. A bárónő emlékeiben élesen megmaradt a falu feledhetetlen önellátó gazdasága, a 90 fős tuberkolózismentes tehenészet, a kisvasút, mellyel a trágyát tolták, a szántógép, a saját kovács- és bognárműhely, a szesz- és keményítő- gyár, ahol a cukorrépát nyers szesszé, spiritusszá alakították. A máriamajori szép gyermekkor után a menekülés, a hátrányos megkülönböztetés volt a család osztályrésze. 1945-ben az özvegy édesapának és gyermekeinek három szoba jutott a patvarci kastélyban. Az 1000 hold fölötti birtokosoktól mindent elvettek, a község parasztemberei azonban ragaszkodtak a Buttler családhoz, ők látták el őket élelemmel, nem hagyták el őket a bajban. A téeszesítéskor a família elmenekült a faluból. 1993- ban maximális értékű kárpótlási jegyeken a bárónő visszavásárolhatta a kastélyt. 1995 óta végérvényesen a szép községben telepedett le Buttler Mária, akit mindenki ismer a faluban, s akit Patvarc lakosai nagy szeretettel fogadtak újra maguk közé. Akit befogadott a falu Csábi István nyugdíjas tanító a szomszédos Csitár községben született 1937-ben. Tanítóképzői érettségivel került Patvarcra gyakorlóéves tanítónak, majd a képesítő után a faluban maradt, ott alapított családot. Ki- ~ sebb kitérőktől eltekintve gyermeklétszámtól függően a kettős nemzetiségű és kettős vallású Patvarcon tanított több évtizeden keresztül. A tanító úr szerint kedves, jószívű emberek lakták a falut, melynek fő megélhetését a mezőgazdaság biztosította. A városközeli település sok pályakezdőt vonzott. Csábi Istvánnak igen nagy szerencséje volt, hisz az akkori igazgatónak, id. Arató Jánosnak - aki korábban tanította is - nemcsak kollégája, de atyai jó barátja is lett. Az évek során igyekezett munkával meghálálni, hogy befogadta őt a falu. A kezdeti nehézségekben, az anyagi gondokban a község közepén élő Medvegy család segített rajta nagy- nagy szeretettel, ezért mindig elmond sírjuknál egy hálaimát. A pedagógiai örökség is nehéz volt, hisz Gál János, Kalmár György, Réti Zoltán helyébe kellett lépnie. Ifjúi hévvel vetette be magát a munka sűrűjébe Csábi István. Iskolájukból orvosok, mérnökök, tanárok, papok is kikerültek. A jelenlegi polgármester szintén tanítványa volt. Aztán szomorú szívvel tudomásul kellett venni, hogy az urbanizáció következtében a ’90-es évek elején megszűnt az iskola, pedig szép eredményekkel dicsekedhetett az intézmény. A kis falunak - ahol a tanító úr volt a könyvtáros - több mint 300 állandó olvasója volt. Az Arató János vezette kultúrcsoport 1956 j tavaszán a járás legjobbja elis- j mérést kapta meg, a környék falvaiban terjesztették a népi hagyományokat. Táboroztak az egész országban, fő támogatójuk az Elektronika I. Sz., a járási-városi úttörőelnökség, s a Csesznék Pál vezette igen jól j működő tsz voltak. Téli és nyári spartakiádokon vettek részt megyei és országos szinten. A szlovákiai Zahorával testvéri kapcsolatot alakítottak ki. Ma a tanító úr visszavonultan él feleségével családi házukban. Örömeik az emlékek, szépen gyarapodó gyerekeik és három fiúunokájuk, akik bearanyozzák életüket. Arcok a településről „Közösséget teremtettünk...” Vargáné Képesi Mária óvónő a Felvidékről, Érsekújvárról származik, ahol 20 éves koráig, férj- hezmeneteléig élt. Mint mondta, „magyarnak lenni ott sokkal nehezebb”, s a közösség, a hagyomány- őrzés összetartó ereje óriási jelentőségű. Talán ezért is tesz annyit Patvarc lakosságáért immár 13 éve, amióta óvónőként munkálkodik a községben. 31 esztendeje él e szép hivatásnak. Előzőleg Balassagyarmaton dolgozott, majd pályázat útján került a kis falu egyetlen gyermek- intézményébe. Négyen dolgoznak az óvodában, egy vegyes korösszetételű csoporttal . Jelenleg tizenhat kisgyermek gondját viselik, de általában 20 körül mozog a kicsik létszáma. A Fábián Katalin nevéhez fűződő tevékenységközpontú program nevelésük alappillére. Ez ad lehetőséget a hátrányos szociális helyzetű gyermekek tevékenykedve tanulására. A külső világ megismerése, a vizuális és kommunikációs, valamint a valós életre nevelés a cél. Az intézmény felszereltsége nagyon jó, képességfejlesztő játékok, számítógép, magnó, tv állnak az óvodások rendelkezésére. Szép akváriummal szoktatják a gyerekeket az állatgondozásra, túrákat, kirándulásokat tesznek, s a fajátékokkal teli hangulatos udvar is a kiskorúak gondtalan játékát szolgálja. Remélhetőleg két év múlva kész lesz az új óvoda a polgármesteri hivatal melletti falucentrumban, ahol orvosi rendelő, könyvtár, idősek otthona is létesülne a tervek szerint. Vargáné Képesi Mária a hagyományőrző asszonykórus, a Patvarci Platánsor vezetője is. Az asszonyok a falu népviseletében énekelnek, táncolnak, rendszeresen vesznek részt rendezvényeken. Tősgyökeres patvarci férjével teljesen otthon érzi magát a szép községben az óvónő, aki egyben a képviselő-testület tagja . Több mint 30 éve előfizető A balassagyarmati Cseh Béla alföldi feleségével 1967-ben költözött a szép, csendes faluba. Agronó- musként az azóta már tönkrement 100 hold almásban dolgozott, utána a Nógrád megyei Zöldért, majd a gyarmati áfész szaktanácsadója lett, de tevékenykedett a szécsényi gyógynövényellátó cégnél is. 1993-ban leszázalékolták, viszont a társadalmi megbízatásokkal nem hagyott fel. Három cikluson keresztül volt a választási bizottság elnöke, három éve a helyi polgárőrség vezetője. A 13 fős szervezet Balassagyarmathoz tartozik, hetente 3-4 napos a szolgálatuk, kitűzött céljuk a bűnmegelőzés. Havonta egy-két alkalommal a határőrséggel.közösen járőröznek, hogy a határsértőket elfogják. A patvarci sportkör pártoló tagságát is ő szervezi, sokat megtesz a megyei másodosztályú csapatért. 1968- ban kérték fel a Nógrád napilap előfizetésének megszervezésére a faluban, azóta hűséges olvasója a lapnak, sőt kézbesítője is. Sosem bánták meg feleségével, hogy Patvarcot választották lakóhelyükül. Lányuk Németországban él, fiuk és unokájuk viszont a közelükben maradt. Cseh Bélának erős hátteret biztosít kiegyensúlyozott családi élete. A vásárlók hálája érezhető Dudásáé Rozenberg Aranka apai és anyai ágról is tősgyökeres patvarci. A gyarmati Balassi gimnázium elvégzése után kozmetikusnak tanult, majd kereskedelmi tanulmányokat folytatott. A kétgyermekes édesanya építkezésbe kezdett, az ún. „új telepen”, mely a település öregfalu melletti 10 éves része. Családi házuk garázsát vegyesbolttá alakították, így létrejött a falu második üzlete. Az árut zömmel Budapestről és kínáló kocsikból szerzik be, naponta kétszer is jön friss kenyér. A fél hetes nyitásra már megtalálható a boltban a péksütemény, tej is. Fél hatig tartanak nyitva minden munkanap, szombaton pedig délután kettőig. Fix vásárlói körrel rendelkezik a boltvezető. Ha valamelyik vevő belép az üzletbe, már nem is kell mondania, milyen cigarettát kér, hisz Aranka tudja. Sokszor zárás után is becsengetnek hozzá a vásárlók, nyáron este nyolc, fél kilencig is nyitva vannak. A boltvezető a munkájával járó szépségekről is vallott. Sokszor érzi az emberek háláját. Ha be tudja szerezni például a süteményhez valókat, nem egyszer lepik meg hűséges vevői a megsütött finomságból. Örömet jelent az is, ha idős asszonyok - akik már nem képesek Gyarmatra utazni - hozzájuthatnak mindahhoz, amire szükségük van. Egy falusi boltot csak szívvel lehet vezetni - ez a tanulság szűrhető le Dudásné Rozenberg Aranka tevékenységéből.
