Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-24 / 297. szám
2003. DECEMBER 24., SZERDA KARÁCSON Y 2 0 0 3 Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Szent István Szent Janos apostol Szent György Szent András Amikor a kis Jézus plébánost hozott... Grúber Géza római katolikus esperes, plébános harminc éve dolgozik Karancs- ságon. Éppen tegnap volt 30 éve, hogy Ka- rancsságra érkezett, s ezen a napon sikerült vele beszélgetnünk életéről és a faluban eltöltött kereken három évtizedről.- 1970-ben szenteltek fel Esztergomban, ezután Dorogra kerültem kisegítőként. Karácsonyra a Szigetközbe helyeztek Ásványráróra, a szemináriumi vizsgák után ez lett az első állomáshelyem. Innen Szobra, '73 nyarán pedig Budapestre, a Rókus-templomba kerültem. Ősszel, talán novemberben lehetett, mikor megkeresett Deák Mihály atya, aki egykor osztálytársam volt, és akkor etesi plébános. Beszélgetésünk során elárulta, hogy ő már nem bírja a helyettesítést és önálló munkára invitált. Majd megkeresett Esztergomból az általános helynök és hivatalosan is megkérdezte, vállalnék e önálló munkát. így történhetett, hogy december 23-án megérkeztem Karancs- ságra, délután már gyóntattam, december 24- én pedig már az éjféli misét celebráltam.- Igaz, hogy az éjféli volt az első miséje itt a faluban?- Valóban, megérkezésem után ez volt az első misém, hiszen megérkezésem napján délután, nem volt már mise.- Hogyan fogadták önt a helybeliek? Ka- rancsságnak aldcor már hónapok óta nem volt saját papja.- Várakozással és örömmel fogadtak, hiszen valóban jó ideje nem volt már a falunak saját papja akkoriban. Voltak, akik azt mondták, hogy a kis Jézus meghozta az új plébánost. Az akkori szokásoknak megfelelően bejelentkeztem a helyi elöljáróknál is.- Nem lehetett egyszerű elfogadtatni magát velük, gondolom akkoriban a vezetők másképp álltak az egyházhoz. Érezhető volt ez itt?- Jól viszonyultak hozzám, szerencsére nem volt komolyabb gond. Hittant tanítottam az iskolában, természetesen csak órák előtt és órák után, de a lehetőségem megvolt. Igazából éreztették velem, hogy befogadtak. Egy alkalommal mikor egy ismeretlen szállást kért tőlem, azonnal kijöttek az akkori rendőrök megnézni, hogy minden rendben van-e velem. Éreztem, hogy a faluhoz tartozom. Igazából mai napig is ha vendégeim jönnek megjegyzik, milyen rendes ez a település, hiszen a helybeliek előre köszönnek és tisztelik az egyházat.- Egykor ismeretlenül jött ide, ma már azonban mindenkit megismert a településen.- így van, sok embert láttam felnőni, akiknek a gyermekeit is tanítottam, vagy tanítom ma is. Jó érzés a miséken ismerős arcokat, egykori tanítványokat látni.- Mi változott az eltelt harminc év alatt?- Sajnos elmondható, hogy a papok egyre fogynak. Ezzel magam is többször szembesültem, hiszen jó néhány szomszédos faluban helyettesítettem az évek során. Kishar- tyánban, Sóshartyánban, Etesen és Pilinyben, ami néhány éve már újra hozzám tartozik. Éppen Piliny volt az a falu, ami miatt megkaptam az első autómat az egyházmegyétől, mert akkoriban még biciklivel jártam misézni... A rendszerváltás után helyettes esperes lettem, amikor Tóth Károly nyugdíjba ment, Keszthelyi Ferenc püspök úr megerősítésével esperes lettem.- Mi teszi Karancsságon különlegessé az ünnepeket?- Kántorunk mostanára fölújította a régi szép hagyományokat és a falunak újra van egyházi énekkara, akik a jelentős eseményeken föllépnek. Idén az öregek napján, az iskola számára rendezett hangversenyen és most karácsonykor is gyönyörködhetünk előadásukban. Felvételeinken a mátramindszenti római katolikus templom barokk oltárának festett faszobrai láthatók. ÍRTA: Csörgő Balázs, Faragó Zoltán, Juhász Anita, Szabó Andrea FOTÓK: Rigó Tibor A földi csoda A karácsonyi ünnepekről Bartha István balassagyarmati evangélikus lelkésszel beszélgettünk.- Lelkész úr, ön szerint mit jelent a karácsony ma, változott-e az ünnep üzenete az idők folyamán?- Erre azt szokták felelni, hogy a karácsony a szeretet és a béke ünnepe. Valóban az kellene, hogy legyen, de ennek helyét a nyüzsgés, rohangálás, tülekedés foglalta el. Bátrabbaknak kéne lenniük az embereknek, azért, hogy ne vegyék fel ezt a tempót. Sok családban a szenteste veszekedéssel telik, mert nem olyan fát vettek, mint amilyet szerettek volna, mert a gyerek leejtette a díszt, vagy mert jönnek a papáék. Kötelező feladatnak tekinti az emberek egy része a karácsonyt. Holott éppen az egymásra figyelés lenne a lényeg!- Hogyan telik majd a balassagyarmati evangélikus gyülekezetben a szenteste?- Délután háromkor a felekezet szere- tetházába megyünk énekelni, együtt imádkozunk a nénikkel, én elmondok egy történetet és meg is ajándékozzuk az otthon lakóit. Öt órakor tartjuk az istentiszteletet. Éppen azért hoztuk egy órával előre az időpontot, hogy a családok együtt lehessenek. Szeretném, ha a hívők töltekeznének a templomban.- Miről fog beszélni a karácsonyi istentiszteleten?- Az inkarnációról. Arról, hogy az Isten emberré lett, s köztünk van. Az emberek azt gondolják, hogy nincs Isten, vagy azt, hogy ha van is, messze van. Nem a titkos, misztikus, ezoterikus dolgokban, másutt kell keresni a csodát, hiszen a csoda itt, a földön ment végbe. Az angyali világ is rácsodálkozott arra a Biblia szerint, hogy mi történt az emberek között. Az isteni csoda köztünk van, ez a karácsony legfőbb üzenete! _______________________________■ V endégségben a Kárpátok túloldalán A karácsonyi éneklés hagyománya már nagyon régóta létezik Lengyelországban. A paraszti kultúrákban mágikus jelentősége volt, mely csökkent, ám látványosságában gazdagodott. Sajátos színházzá alakult át. A legősibb kereszténység előtti időkből származik a jelmezes éneklés. A kecske, a ló, a gólya az egészséget, a termékenységet jelképezte. A játék későbbi formáit középkori történetek inspirálták. Az egyik legnépszerűbb Lengyelország egész területén a sopka nevű templomocs- ka melletti éneklés. A bábszínház jellegű sopkák a XVIII. század elején terjedtek el a francia marionett színházak hatására. Egykoron a szerzetesek a sopka színpadán számos rövid vallásos és világi tartalmú, nem egyszer szatirikus hangvételű történeteket adtak elő a közönség szórakoztatására. A sopka épülete különböző formájú lehet. Emlékeztethet pásztorkunyhóra, palotára vagy templomra. Krakkó vezetői, hogy életben tartsák a hagyományt minden télen versenyt rendeznek, ahol eldől, hogy ki építette a legszebbet. Az első verseny 1937-ben volt. ■ Szent László Szent Márton ■ Szent Katalin Szent Peter Szent Pál apostol Szent József Árpád-házi Szent Erzsébet, Asisi Szent Ferenc és Szent Imre herceg Szent István diakónus, Páduai Szent Antal és Szent Lőrinc diakónus
