Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-03 / 279. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 FELSOTOLD 2003. DECEMBER 3., SZERDA A Zsunyi-patak völgyében fekszik a falu. A középkorban csak egy Told nevű község volt Nógrád vármegyében, amit 1265-ben említettek először az oklevelek. 1327-ben a Toldi családé voll a község, s 1470-ben is ék voltak a földesorai. A török hódoltság idején, ami a vidéken 1552-ben, a környékbeli várak elfoglalása után kezdődött, valószínűleg elpusztult Told helység, mert még az 1715-ös és az 1720-as vármegyei adóösszeírásokban sem szerepelt a neve. A Felsötoldon álló késő barokk stílusú, római katolikus harangtorony 1800 táján épült, templom pedig sosem volt itt. Több tornácos, deszkamellvédes, faragott oromdeszkázatú, kon- tyolt nyeregtetős, a XIX-XX. század lordulójárél származó palóc lakóház lennmaradt a településen, a régi pajtákkal, kocsiszínekkel, ólakkal együtt. A falu látképe és népi építészete hasonlít a közeli Hollókő nevezetességeihez, egy kisebb hagyáslás legelő is van Felsőtold mellett. Római katolikus barangtorony Második világháborús emlékmű Falu a védett terület határán A község szélén húzódik a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet határa. A vidéket nagyrészt tölgyesek és cseresek, gyertyánnal elegyes tölgyes erdők borítják, de juhar-, kőris- és hársfajok is állnak közöttük az alkalmas részeken. A völgyek patakjait égerfák és füzek kísérik. Gyakori cserje a mogyoró, a boróka is, a sziklakibúvások környékén pedig a som. A védett növények közül előfordul a tavaszi hérics, a bíboros és az agárkosbor, a törpe nőszirom. A védett állatfajok közül több bagoly-, harkály- és sólyomfaj és az énekesmadarak sokasága él errefelé. A leggyakoribb ragadozó az egerészölyv. Az emlősök közül a pele-, a cickány-, a menyét- és a denevérfajok többsége megtalálható. A nagyemlősöket a vaddisznó, a gímszarvas, az őz, kisebb számban a muflon képviseli. Gyakori a róka. Bámulatosan kevés pénzből gazdákodnak Mire elég 29 millió 568 ezer forint? Attól függ, hogy mit veszünk belőle. Ez a közel 30 millió forint azonban nem „boltba való”, hanem ezzel a pénzösz- szeggel kell megoldani egy község egész éves ügyes-bajos dolgait. Nyilvánvaló, hogy ennek tükrében a szokásos szóhasználattal élve ez az ösz- szeg Felsőtold éhenhalásához sok, de jóllakásához viszont rettentően kevés. Márpedig a községnek élni kell! A bámulatosan kevés pénz tudatában bizony csodálatos, hogy a víz-, gáz- és telefonhálózat kiépült - a víz még 1995-ben, a gázszereléseibe pedig még 2001-ben került sor. A teljes infrastruktúra kialakításához még a szennyvízcsatornázást kell megoldani, de ez egyelőre óriási falatnak tűnik, legalábbis Felsőtold lehetőségeihez képest. Persze ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat lemondott volna a megvalósításról. A beruházással kapcsolatos tárgyalások megkezdődtek, és 2006-ig ezt is szeretnék tető alá - azazhogy pontosabban „föld alá” - hozni. A község mindössze 195 lelket számlál, 1990-ben még 247-en voltak. A lakosság 70 százaléka idős ember, 60 év feletti. Kevés a fiatal, azon belül is a gyermek, a helység lélekszámának csökkenését szinte képtelenség megállítani. Felsötoldon az önkormányzat a legnagyobb munkaadó, rögtön hozzátéve azt is, hogy további öt községgel együtt az alsótoldi körjegyzőséghez tartoznak. A településen 10 százalékos a munkanélküliség, ami nem tűnik különösebben soknak a megyei átlaghoz képest, de figyelembe kell Nagyváradi, a felsőtoldi fáradhatatlan A 46. évében járó Nagyváradi István úgy ismeri szeretett községét, mint a tenyerét. No de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ötéves kora óta él Felsötoldon, az pedig különösen nem mellékes tényező, hogy 19904ŐI egyhuzamban látja el itt a polgármesteri teendőket. A falu első embere középiskolát a salgótarjáni gépipari technikumban végezte, majd kemény építőipari munka következett 1976-1990 között, Felsőtold és Budapest közötti ingázással. 1992-től egyébként még a falugondnoki teendőket is ellátja, Így aztán kis teherfurgonjával minden tekintetben mobilnak mondható polgármester. 1985-től a helyi focicsapat elnöke és edzője, s nyolc évvel ezelőtt még jómaga is kergette a labdát. A kis községet természetesen ö is szeretné nagy- gyá tenni, fejleszteni a turizmust, ugyanakkor minél jobban kiszolgálni az időseket, valamint kedvező feltételek biztosításával a községben tartani a fiatalokat. Két lánya van, akik 17 és 15 évesek, családjával természetesen Felsötoldon lakik. FELSŐTOLD 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Összesen: 29 5681 Ft venni azt, hogy a község lakosságának nagy része időskorú. Az állástalanokat a lehetőségekhez mérten közhasznú munkával látják el, elsősorban a közterületek tisztántartásával foglalkoznak. Önálló intézmény nem található a községben. Az általános iskolát, az óvodát, az állatorvosi szolgáltatást a közös körjegyzőség működteti, illetve biztosítja. A körzeti házigondozó szolgálatnak Cserhátszentiván ad otthont, igaz, egy héten egyszer helybe jön az orvos. Halastó és kerékpárút A községbe érkezőt ez az érdekes és különleges tábla köszönti Az önkormányzat jövőbeni tervei között szerepel egy halastó létrehozása, amolyan turista- csalogatónak. Ha sikerül, bizonyára meg is lesz az eredménye, hiszen a táj önmagáért beszél, elég csak körbetekinteni. A nagy tervet pályázati úton szeretnék megvalósítani, mint ahogy a faluház korszerűsítését is, továbbá a vendégház berendezésének felújítását. A felsőtoldiak bíznak a pályázatok sikerében, mivel a halmozottan hátrányos községek közé tartozva „legalább már ebben legyen valami előnyük”. A héthektárosra tervezett halastó tovább fokozhatja a betelepülési kedvet, ami különösen a fővárosiak részéről nyilvánul meg. A teljes turizmusképhez tartozik, hogy a hollókői és a cserháti vadásztársaság is megfordul a felsőtoldi felségterületeken, s ha már Hollókő neve szóba került: szintén pályázat útján, csatlakozni kívánnak a hollókői kerékpártúhoz. A „mindentbíró” körjegyző Kucsikné Tőkés Katalint nem könnyű elszakítani a munkája mellől. Talán ő érzi leginkább azt, hogy az alsótoldi körjegyzőséghez tartozó községek irtózatosan kevés költségvetési összegéből milyen nehéz a települések működését fenntartani. Ahhoz hasonlatos ez, amikor valakinek hat gyermeke van, de a pénztárcájában legfeljebb egy vagy két gyermek tisztességes ellátására van csak pénz. A hat „gyermek”: Alsótold, Felsőtold, Bokor, Cserhátszentiván, Garáb és Kutasó. A szűkösség állandó egyeztetéseket kíván és persze oda kell figyelni a törvényesség biztosítására, a bokori nemzetiségi-kisebbségi önkormányzatra, az intézmények megfelelő működésére... És még több száz, ha nem ezer apró, de igen fontos dologra. Tekintettel a körjegyzőséghez tartozó hat községre, Kucsikné évente legalább 80 testületi ülésen is részt vesz. Ezen túl ott kell lennie a polgármesterek együttes ülésén, a társulási tanácsok beszámolójánál és még a közmeghallgatásokon is. Bizony, ezt még felsorolni is sok, nemhogy eleget tenni ennyi kötelezettségnek. A hat község felelős embere mindezt 1995 óta végzi mindenki nagy megelégedésére és csakis a tisztelet hangján lehet szólni fáradságos munkájának megítélésekor. A sok-sok feladattal nem könnyű lépést tartani, pláne az alulfinanszírozottság, a kritikán aluli anyagi helyzet útvesztőiben. Ennek ellenére a körjegyző még nem adta fel. Legutóbb például sikerült egy számítógéphez jutnia a köztisztviselői pályázaton - ám ez egyben újabb feladatot is ró rá, mivel el kell végeznie kötelezően egy számítógépes tanfolyamot. Kucsikné egy fiú és egy lány édesanyja, családjával Felsötoldon él, így hát ilyen tekintetben is „helye van” ezen az oldalon. Mint mondja, nála a szabad idő ismeretlen fogalom, sokszor a munkát is hazaviszi. Arra azért mindig szakít időt, hogy az ificsapatban játszó fiát megnézze, meg persze a felnőttcsapat meccsét is. Ha pedig nem megy a fiúknak, akkor ott is a polgár- mestert kell elővenni, mert Nagyváradi István az edző... Arcok a településről Egy mindenki számára ismerős arc „Ha valamit nem tudsz, akkor kérdezd meg a faluban a kocsmárost, vagy a posta vezetőjét.” A kocsmárossal nem találkoztam, a posta vezetőjével viszont igen, ám köszönhetően Nagyváradi István lelkiismeretes kalauzolásának, inkább csak saját magáról, azaz Kenyeres Tamásnéról kérdeztem Kenyeres Tamásáét. A bevezetőből is kitűnt, hogy a községben a posta mindenese tulajdonképpen a „mindenek tudója”, lévén, hogy szinte mindenkivel találkozik minden nap. Ennek megfelelően ő is Ibolya néven a legismertebb, ráadásul a beszélgetés során az is kiderült, hogy olyan szerény is - mármint az ibolya. Alsótoldon kezdte a postai munkát 1989-ben, ahol távbeszélő-kezelőként dolgozott. Öt éve aztán már lakóhelyén, Felsötoldon teljesít szolgálatot a helyi postahivatalban. Az egyszemélyes helyiségben minden feladat az ő reszortja, azaz, amit a nagyobb postahivatalokban többablakos rendszerben végeznek, azt mind Ibolya látja el. Hogy pontosan mit is? Az az igazság, hogy csak egy „rövid szakaszon” tudtam követni, az értékpapír-forgalmazás, a biztosításközvetítés, a levélfelvétel, az utalványkifizetés, mint feladatkörök után azt írtam a noteszbe: „minden”. Nála persze napi hatórás elfoglaltságot jelent a „minden”, nagy-nagy odafigyelést felelősségteljes munkája során. Tősgyökeres felsőtoldi, férjével két leánygyermeket nevel. Kenyeresné nem egyszerű „postáskisasz- szony”, mint mondja, otthon a mezőgazdasági munka várja: a kert, a krumpli, a kukorica, a hízók... Továbbra is a volán közelében Klátyik József a Nógrád Volán Rt.-nél fejezte be hivatás- szerű pályafutását, ahol 1965-ben ült először a volán mögé. A derék pilóta azonban a számos kilométer levezetése után sem pihen. Amellett, hogy önzetlen gesztusból ő szállítja a felsőtoldi focicsapatot az idegenbeli meccsekre, otthon is bőven kiveszi részét a munkából továbbra is. Amikor meglátogattuk őt, úgymond „jókor jöttünk” neki, mert legalább megpihent néhány percre. Persze könnyebb annak a nehéz munkával megbirkóznia, akit olyan szerető család vesz körül, mint amilyen őt. Felesége és lánya éppen az ebéd elkészítésével foglalatoskodott, míg a családfő sorolta: lánya 34, fia 31 éves, unokái pedig - a nevek is lényegesek - az 5 éves Viktória, a 11 éves Ádám és a 14 éves Dávid. A fiúkkal lánya, a kislánnyal fia örvendeztette meg, amiből szintén látszik, hogy ha véletlenül is, de teljes a fiú-lány összhang, azaz még egy kislány unokával „egyenlíteni” lehetne... Klátyik József 1990 óta tagja a felsőtoldi képviselő-testületnek, s mint említette, csupán hatan vannak, de mindenkinek akad tennivalója. A ma is aktív pilóta éjjel-nappal dolgozik, s, hogy mennyire nem túlzás ez, elég hivatkozni arra a húszhektáros családi gazdaságra, amelyet nap mint nap gondozni, figyelni, ha úgy tetszik, dédelgetni kell. A föld szeretetét és az azzal kapcsolatos tapasztalatokat szüleitől örökölte. Most már tőle is van mit átvenni - gyerekeknek, unokáknak egyaránt. Karácsonyi csomagot is intéznek Hirka Sándor sem adta eddig alább, ő is 1990 óta tagja a felsőtoldi képviselő-testületnek. Talán nem hiába - mondhatnánk, hiszen 36 éyen át dolgozott a tanácsnál Felsötoldon és Alsótoldon. így aztán az önkormányzati munkában óriási tapasztalata van, továbbá az is lényeges, hogy a körjegyzőséghez tartozó további öt községnek is kiváló ismerője. A nem csak Felsötoldon ismerős Hirka Sándor alpolgármester is volt 1990 és 2002 között, azaz a legutóbbi választásokig. Persze nem csappant meg iránta a bizalom, csak ahogy ő mondja: Jegyen már más is”. Mint az önkormányzati munka kiváló ismerője úgy ítéli meg, hogy „valamikor az elején”, a rendszerváltozás utáni időszakban több volt a testület rendelkezésére álló pénz. A pénztelenség persze problémák sorozatának elindítója. Ezzel ő is találkozik nap mint nap, a szomszédok és a falubeliek jelzik neki. Ilyenkor mindig megvizsgálják a dolgok hátterét, bár az emberek és a körülmények ismeretében már az első pillanatokban is jó a rálátásuk az adott problémára. Arról sokkal szívesebben tesz említést, hogy karácsonykor házanként szétosztanak egy-egy ajándékcsomagot, ami valóban kellemes ünnepkívánást jelent az önkormányzat részéről. Szabad idejében, amiből azért most már bőven van, szívesen olvas. Ottjártunkkor éppen három új szerzeményének az elolvasásához készült. A Titkos diplomácia, a Napóleon Moszkva alatt és a Merénylet Hitler ellen című könyvekből az is kiderült, hogy Hirka Sándor különösen a történelmi témájú munkákat kedveli. Egyébként sincs azonban unalomra oka, lánya és fia négy unokával lepte meg, sőt már dédunokája is vaa Szívesen kijár a felsőtoldi csapat meccseire, már csak azért is, mert egyik unokája is a helyi tizenegy tagja. Másik unokája Taron focizik, de amikor a két csapat egymás ellen küzd, ő, a nagyapa nem a döntetlenre játszik, hanem a Felsőtoldnak szurkol.
