Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-24 / 297. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. DECEMBER 24., SZERDA Korán kezdik a nyelvtanulást - Angolul, magyarul Európa felé Salgótarján: új képzési forma a Gagarin Általános Iskolában - A szülők többsége támogatja Jövő év május 1-jétől Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, de honfitársaink többsége idegennyelv-is- meret nélkül várja csatlakozást. Elcsépelt, ezerszer hangoztatott megállapítás - de igaz. Bizonyos életkoron és -pályán túl persze már lehetetlen a tökéletes nyelvtudás megszerzése, de gyermekeink esetében mindenképpen törekedni kell erre! A salgótarjáni Gagarin Általános Iskola a korai magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás indítására készül jövő év szeptemberétől. A részletekről Simon Tiborral, az intézmény igazgatójával beszélgettünk.- A korai két tanítási nyelvű oktatás a salgótarjáni városi közgyűlés döntése értelmében, a 2004-2005-ös tanévtől indulhat iskolánkban - mondta Simon Tibor. - Egy osztályban indulhat ez a képzési forma, amelynek lényege, hogy a gyerekek már elsős koruktól tanulnak idegen nyelvet, esetünkben angolt. A életkor sajátosságait figyelembe véve az oktatás természetesen nem a nyelvtani ismeretekre épül, hiszen ilyen alapokkal az első osztályosok nem is rendelkezhetnek, elsőben angol nyelvű tankönyvük sem lesz. Ehelyett a nyelvtanítás játékos formában zajlik majd. Ami az elvárásokat illeti, rendkívül fontos, hogy az oktatásban részt vevő gyerekek jó kommunikációs készséggel rendelkezzenek, hiszen a beszédkészég kialakítása az első lépés. A gyerekekben ebben a korban még nincs semmiféle gátlás, hallás után, könnyen tanulnak, rendkívül nyitottak és fogékonyak, de ez tízéves kor után már egyre nehezebben megy, amit nemzetközi felmérések eredményei is bizonyítanak.- Az oktatás két tanítási nyelvű lesz, azaz magyarul is folyik majd.- Nem várható el, hogy a gyerekek idegen nyelven tanuljanak olyan tantárgyakat, amelyeket esetleg magyarul sem értenek meg tökéletesen, főleg nem első hallásra! A két tanítási nyelvű oktatás törvényi kritériuma, hogy az összes óraszám 35-50 százaléka idegen nyelvű legyen. Mi itt a 35 százalékos minimum teljesítését céloztuk meg, hiszen magyar iskolában mégiscsak a magyar nyelvnek kell a fontosabbnak lennie. A gyerekek életkori sajátosságait a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni munkánk során. Az idegen nyelvű oktatásra a 13-15 fős kiscsoportok a legalkalmasabbak. Ami a tantárgyakat illeti, a készségtantárgyak kiválóan megfelelnek arra, hogy a célnyelven tanulják a gyerekek...- Például?- Például az ének-zene, a rajz, a testnevelés. Egyébként az énekzene oktatásában fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek a magyar népdalkinccsel is ismerkedjenek. Ezért a tanórák felében angol, a másik felében magyar nyelvű oktatás zajlik majd.- Mik a törvényi feltételei a két tanítási nyelvű osztály indításának?- Előírás, hogy anyanyelvi tanárt kell alkalmazni a képzésben. Intézményünk fenntartójától, Salgótarján közgyűlésétől a legutóbbi ülésen megkaptuk erre a lehetőséget. A várhatóan az Európai Unióból érkező, angol anyanyelvű tanárt tudunk így alkalmazni.- Mi modválta az intézményt egy ilyen jellegű képzés indításá- m?- Salgótarján közoktatása mindenképpen színesebb lesz, a lehetőségeket is bővíti a két tanítási nyelvű osztály indítása. Erre mindenképpen szükség van, hiszen meg kell felelnünk korunk megváltozott kihívásai mellett a szülői környezet elvárásainak is. A lehetőség tehát adott, élnünk is kell vele! Ami a hasonló oktatási formák tapasztalatait illeti, csak pozitív visszajelzéseket kaptunk. Két olyan budapesti általános iskolában is jártunk, ahol kétnyelvű képzés folyik. Amint megtudtuk, fluktuáció jóformán nincs, a gyerekek szeretik ezt az oktatási formát. Egyébként a két tanítási nyelvű oktatás a tehetséggondozás színhelye is. A magasabb óraszám megköveteli, hogy terhelhetőbb gyerekek- vegyenek részt az oktatásban. Előbbiekkel összefüggésben terSimon Tibor mészetesen mindenképpen biztosítani kell az átjárhatóságot más osztályok felé.- A szülők véleményét ismerik már erről a képzési formáról?- Igen, Salgótarjánban elvégeztünk egy kérdőíves felmérést, amire a város jövőre első osztályos korba lépő, körülbelül négyszáz óvodása közül száznak a szüleit kérdeztük meg. A természetesen névtelen közvéleménykutatás alapján kiderült, hogy a szülők túlnyomó része érdeklődik ezen képzési forma iránt. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy elsősorban a gyerekek adottságain múlik, hogy alkalmasak-e arra, hogy részt vegyenek benne! Mivel ez a képzési forma páratlan lesz nem csak a városban, hanem a megyében is, a kistérségből lehetőség lesz a beiratkozásra. A két tanítási nyelvű oktatás rendkívüli lehetőségeket kíván, hiszen a budapesti tapasztalatok alapján a nyolcadik osztályra a gyerekek nyolcvan százaléka leteszi a középfokú angol nyelvvizsgát, méghozzá mindenféle előkészítő nélkül! Egyébként itt kommunikatív nyelvtudásról van szó. Az is igaz, hogy a munkaadók többsége már nem papírt kér a nyelvismeretről, hanem valós tudást igényel - de éppen ennek a megszerzése a cél.- Hogyan lehet majd bekerülni ebbe az osztályba?- Az általános iskolába nincs felvételi, de nagyon oda kell figyelni arra, hogy a képzés sajátosságainak leginkább megfelelő, gyerekek járjanak ebbe az osztályba. Előtte mindenképpen szükség van egy beszélgetésre, ismerkedésre, amire egy játszóházat szervezünk majd. Ennek célja azon területek felmérése, amelyekre feltétlenül szükség van a korai nyelvtanulás szempontjából. A zárkózottság, a beszédhiba gondokat okozhat a későbbiekben. A túlterhelést is szeretnénk elkerülni. Az ismerkedés céljára rendezett játszóházon egy bizottság figyeli majd a gyerekeket, amiben helyet kapnak az intézmény pedagógusai mellett az óvodai igazgatóság szakemberei is.- A szülőket bizonyára érdeklik egy ilyen rendezvény anyagi von- zataiis.- Az idegen nyelv tanítása a legdrágább oktatási forma! A két tanítási nyelvű osztályban is ugyanolyan tankönyvek lesznek, mint a többiben. A nyelvkönyvek is igen drágák, de az egész képzésben inkább a beszélt nyelvre helyezzük a hangsúlyt. Ami a szociális juttatásokat illeti, ugyanazok a jogosultságok. A későbbiekben várható nagyobb anyagi terhet jelenti, hogy a gyerekeket szeretnénk majd kijuttatni célnyelvi országokba. Persze ennek költségeit sem teljes egészében a szülőknek kell viselniük, hiszen intézményünknek vannak alapítványai is.- Mit vámok el a szülőktől ezen kívül?- Fontos a háttér, hogy a szülő odafigyeljen a gyermekére! Fontos a szorgalom is, persze a leglényegesebb mégiscsak a gyerek készsége, képessége. Fia később derülne ki, hogy gond van, akkor az átjárhatóság biztosított lesz a „hagyományos” oktatást biztosító osztályba, mert emelt szintű angol és német első osztályunk is indul jövő év szeptemberében. Mind kettőben már az első osztályban is van nyelvoktatás, értelemszerűen a gyermek átkerülhet oda, ha nem bírja a két tanítási nyelvű képzést. Annyit még mindenképpen el kell mondanom, hogy intézményünkben 1974 óta folyik angol- tanítás. A harmincéves tapasztalatok és a kiváló személyi feltételek alapján joggal bízhatunk e képzési forma eredményességében! _________________FARAGÓ Z. A lmanach megyénkről Nógrád kincse: az erdő Amint arról egy hete tájékoztattuk olvasóinkat, megjelent és december 12-én, pénteken a megyeháza dísztermében - ünnepélyes keretek között - bemutatásra is került a Nógrád Megyei Hírlap Almanach 2003 című kiadvány. A gyűjteményes mű bemutatja a megye összes települését, 123 községét és hat városát. Bármely alkotásról izgalmas és főleg felelősség- teljes feladat recenziót - kritikát, bírálatot, méltatást - írni. Különösen igaz ez a megállapítás a Nógrád Megyei Hírlap Almanach 2003 című kiadvány esetében, amely - a kiadó szándéka szerint - szocio- és monográfiái műfaji jegyeket is magában hordoz. Azaz igyekszik például a települések élet- és foglalkoztatási viszonyait bemutatni vagy például az infrastruktúra kiépítettségét és fejlődését részleteiben feltárni. Esetenként helyzetjelentést adni, időnként pillanatfelvételt készíteni, egy-egy témakör esetében akár egy hosszabb időszak tendenciáit is megrajzolni. Közelebbről: ez az almanach - amely szónak több magyar jelentése közül ez esetben leginkább a gyűjteményes mű vagy az évkönyv felelhet meg - nem egyszerűen csak megfigyel, megállapít és leír valamit, de ezen túlmenően nyomon követ, láttat és érzékeltet. Teszi ezt a természeti és az épített környezetben éppúgy, mint az emberiben. Ezért élményt nyújt, érzéseket kelt és gondolatokat ébreszt. No, de hát épen ez volt a célja, és már szinte első belelapozásra is úgy tűnik - hivatásának sikerült egészében jól megfelelnie. Az említett műfaji sajátosságok és a kiadvány emberközelisége teszi az átlagosnál is összetettebbé és felelősségteljesebbé a recenzor dolgát. Sajátossá meg az a körülmény, hogy közvetlen munkatársként ismeri az alkotó kollektíva minden tagját, sőt maga is részese volt a munkának, tucatnyi településoldal megrajzolásában volt szerencséje közreműködni. Mindez kétségtelenül szubjektivebbé teheti értékítéletét, elfogulttá semmiképpen sem. (A recenzió egyébként sem tartozik az objektív műfajok közé.) Ugyanakkor a lapközelség, a sajtóközegben való bennélés, a feladatvégzéshez szükséges előkészítő- és szervezőtevékenység, a „terepen” szerzett saját munkatapasztalatok, közvetlenül kapott impressziók, a megélt események, a megismert emberek, személyiségek hatása, esetenként varázsa személyesebbé és árnyaltabbá teheti a recenzor értékelését. (Mindezt csak a tárgyilagosság kedvéért említettem, amelyet szeretnék a továbbiakban is - mintegy vezérfonalként - megtartani.) A mai almanach hiánypótló jellegét önmagában már az is adja, hogy hat éve nem jelent meg hasonló karakterű kiadvány. Alapkoncepciója miatt is hiánypótló a mű. Felfogásának fókuszában a hagyományok és a korszerűség integrációjára, a múlt és jelen egységesítésére irányuló törekvés áll. Sajátja - minden korábbitól eltérően - az emberközpontúság. Ezért van az, hogy az almanach egy közepes nagyságú község lakosságának megfelelő számú EMBERT (így csupa nagy betűvel), személyiséget mutat be szöveggel és/vagy fotóval, leggyakrabban mindkettővel. A kiadvány egyedülálló voltára, újszerűségére Kopka Miklós, a Nógrádi Média Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója, a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztője is utalt, amikor a fentebb már említett ünnepélyes könyvbemutatón a meghívottak - megyei potentátok, települési polgármesterek és más vendégek - figyelmébe ajánlotta fáradozásunk nem mindennapi „gyümölcsét”. Bemutató beszédéből érdemes idéznünk néhány, kiragadott részletet:- A köszönet hangján kell szólnom mindazokhoz, akik támogattak, biztattak, tanáccsal, útmutatással láttak el bennünket. Egyedülálló vállalkozás volt ez a maga nemében. Készültek Nógrádot bemutató kötetek szép számmal, de napilapformátumban, az újságok pergős, ritmikus ütemére járva talán még nem. Szándékunkban állt „Görbeországot” egy velencei tükör torzításmentességével bemutatni. Könyvünket mindenki más előtt Palócország lakóinak ajánlják az alkotók: Kopka Miklós, Andó Ákos, dr. Baráthi Ottó, Bódi Tóth Elemér, Czene Gyula, dr. Csongrády Béla, Csörgő Balázs, Faragó Zoltán, Gócs Éva, Gyurián Tibor, Hegedűs Erzsébet, Horváth Zsolt, Jakab Gábor, Kerekes Lajos, Márton Satis István, Ozsgyáni Lajosné, Pádár András, Pálfalvi Lászlóné, Plachy György, Rigó Tibor, id. Sípos Antal, ifj. Sípos Antal, Szabó Andrea, Szabó Péter, Szávai Attila, Szeles Enikő, Szenográdi Ferenc, Szenográdi Tamás, Tamóczi László, Tóth Lajos, Zentai József. __________________________BARÁTHI OTTÓ N ógrád megye kincse a fa! A terület 37,1 százalékát borítják őshonos és telepített erdőségek, ami körülbelül kétszerese a magyar átlagnak, s ezen a téren még az Európai Unió mutatóit is felülmúljuk. (Talán ez az egyetlen pozitív adottság, amiben szőkébb pátriánk megelőzi nem csak a szerencsésebb országrészeket, hanem a Nyugatot is...) Az erdőgazdálkodás pillanatnyi helyzetéről és az uniós csatlakozás után várható változásokról rendezett konferenciát a közelmúltban Szécsényben a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. és az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja. Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) igazgatója, Kondor István a megye erdőgazdálkodásáról tartott előadást, kiemelve azokat a kihívásokat, amelyek az uniós csatlakozás előtt várnak a szakemberekre. Amint mondta: a tájékoztatás hiányosságai már önmagukban is gondokat okoznak.- Mire számíthatunk a csatlakozás után? - tette fel a költői kérdést. - Az átlegkereset Magyarországon a hatoda, nyolcada az uniós átlagnak, az erdészeti ágazatban pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Amint elmondta, Nógrád erdővagyonának nagy része a Börzsöny és a Cserhát területére esik, a változatos domborzat mellett a fafajok összetétele is sokszínű. Az ÁESZ legnagyobb gondja, hogy az erdőterület nagyságára kétféle adat is létezik: a hivatali és az erdőtervi nyüvántartás. A kettő közül talán utóbbi a pontosabb. Az adatok szerint a fával borított terület nagysága a megyében 96 ezer 381 hektár, amihez még további 1-2 ezer hektárnyi erdei út és lénia is tartozik.- Nagy károkat okoznak a hó-, a zúzmara- és a széltörések, az aszály, valamint a tűz is. Nógrádban egyébként az országos átlagot messze meghaladó a tűzkár. Ami az erdő értékét illeti, elmondható, hogy az erdőnek nincs meghatározható értéke! - mondta Kondor István. - Azt azonban tudjuk, hogy óriási vagyonról van szó, amivel gazdálkodni nagy felelősség! A felduzzasztott nagyvadállomány ugyancsak sok kárt okoz, s amint az előadó fogalmazott: az ember csúcsragadozó mivolta már megkérdőjelezhető. Az őz, a vaddisznó, a gímszarvas, a dám és a muflon becsült mennyisége Nógrádban 11 ezer 224 darab. Szólt még arról, hogy a terület két állami erdészete, az Ipoly Erdő Rt. és a Mátra Nógrádot érintő nyugati sávjában gazdálkodó Egererdő Rt. kiemelkedő szakmai színvonalon tevékenykedik. A magán-erdőgazdálkodásról elmondta: gyermek- betegségeivel küzd, bár a megye erdeinek 43 százaléka magántulajdonban van. Ami a szaporítóanyagot illeti, nyolc állami csemetekert működik a megyében, a magánkezelésben lévő telepek száma pedig változó, mindig a piaci és a gazdasági helyzet határozza meg, bár egy magáncsemetekert még állami támogatást is kapott, kerítés építésére. Az új erdők telepítése egyébként nem jellemző Nógrádban, évente legfeljebb 150-180 hektárnyi területen történik meg. Ez azért ilyen alacsony, mert az erdősültség egyébként igen magas. A gondok között említette az akác térhódítását: ezen agresszív fafaj terjeszkedésében a területek elhanyagoltsága is szerepet játszik. Amint Kondor István előadása végén hangsúlyozta: az erdőszerkezet javítása szakmai feladat. A jövőNógrád több mint 37 száza- léknyi erdőterülete a megyék között messze a legmagasabb arányt képviseli - mondta. - Az ország erdeinek 59 százaléka állami tulajdon, ez Nógrádban 57 százalék. A megye erdőterületeinek több mint 1 százaléka egészségügyi, sport- és turisztikai célt szolgál, 30 százaléka védett, mintegy 68 százaléka pedig gazdálkodási jelentőséggel bír. Az élőfa-készlet hektáronként 170 köbméter, tízzel kevesebb, mint az országos átlag. A cser és a ko- csánytalan tölgy egyaránt 23-23 százalékát borítja az erdőterületnek, a fenyvesek aránya 10, a bükké pedig 7 százalék. Az erdők egészségi állapotának vizsgálata és megóvása álla- Havat nem tudunk szolgáltatni a karácsonyi ünnepekre, de egy behavazott erdőszélről készült fotót igen... mi feladat, ezzel a témakörrel _____ n emzetközi együttműködésben is foglalkoznak. A vadállomány mellett a legtöbb kárt néhány rovarfaj okozza. Hosszú távú vizsgálat folyik a vadkárelhárító kerítések élőhelyre gyakorolt hatásának megállapítására is. ben a közjóléti szerep növekedni fog, s ez remélhetőleg az állami támogatások összegében is észrevehető lesz. FARAGÓ ZOLTÁN
