Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-17 / 291. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ SALGÓTARJÁN 2003. DECEMBER 17., SZERDA Ipolytamóc semmit sem profitál a világhírű ősleletből Szabó Tibor: „megoldás lenne egy turisztikai centrum létrehozása” így intéződött, erre én nem tudok válaszolni. Nem csak önkormányzatunk, hanem Nógrád megye sem veszi ki ebből a részét, hiszen Heves megyei székhelyű cég igazgatja a hollókői világörökséget, és ha idejön a másik világörökségi cím, a továbbiakban is ők igazgatják. Még mielőtt valaki félreértené: semmi kifogásom nincs ellene, hiszen a kinti miliő csodálatos, egyaránt dicséri az itt dolgozók munkáját, és a szakmai háttér hozzáértését. Ezt csak azért említettem, mert a miénk, de mégsem a miénk. Hasznot csak akkor hozna, ha szállást, étkezést tudnánk biztosítani. Számtalanszor előfordult a nyáron is, hogy telefonon jelentkeztek be: 30 fős osztályok jönnének, és el kellett utasítanom őket, mert nincs szállás, nem tudunk étkezést biztosítani. Egyszerűen nem akarták elhinni. A település vezetője hangsúlyozta azt is: két dologba tud belekapaszkodni. Az egyik a határátkelő, a másik az őslelet. Mint mondta, akárhogyan nézzük, mégiscsak a Magyar Köztársaság egyik kapuja a település, akkor is, ha csak a szlovák állampolgárok jöhetnek át: azt is tudja, hány német és más nemzetiségű turistát kell visszafordítani, akik csodálkoznak, hogyan lehet, hogy itt nem jöhetnek át? Szólt a laktanyakérdésről is: amióta megszűnt a sorállományú határőrség, a laktanya középső traktusa kihasználatlan. Egyaránt alkalmas lenne oktatási centrum céljaira, turisztikai hasznosításra, gyerekeket betelepíteni, ehelyett vasszal épületfelújítás, bővítés, árukészlet-bővítés történik majd a korszerűbb környezet és a jobb kiszolgálás érdekében. Ha ez elkészül, a falucentrum szebbé tétele már önkormányzatunk feladata: park építésével szeretnénk elérni, hogy a szemnek is vonzó látvány fogadja az ide érkezőket. Van még más tennivaló is: az Ipolytamócra érkezőket az út jobb oldalán szeméttelep fogadja. A telep a litkei önkormányzat területén van, az ő tulajdonuk, de Ipolytamóc szégyenli. Valamikor hivatalos hulladéklerakó telep ségében az egyik legkézenfekvőbb kitörési pontot a turizmus fejlesztése jelentené, ennek pedig egyik sarokpontja a megfelelő infrastruktúra biztosítása. Reményüket fejezték ki, hogy az EU-csatlakozás kapcsán az uniós állampolgárok Litke és Losonc felől érkezve is hamarosan újjáépülő úton érkezhetnek, s megerősítették azt is: az önkormányzat pályázatait a jövőben is igyekeznek erősítem támogató leveleikkel. Becsó Zsolt országgyűlési képviselő sajnálkozását fejezte ki a pályázat sikertelensége miatt, A határátkelőtől a településre vezető út alapos javításra szorul A közelmúltban levél érkezett szerkesztőségünkbe Ipoly- tarnócról: az eredeti címzett az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, a levél írója Szabó Tibor, Ipolytamóc polgármestere. A kísérő sorok tanúsága szerint egy pályázati kudarc kapcsán fogott tollat a faluvezető, akit nem is annyira a sikertelenség, hanem inkább a szebb jövőbe vetett hit miatt ért arculcsapásként az elutasítás. Éppen ezért tartotta fontosnak, hogy a tényt minél többen megismerjék: ezért küldte el a levélmásolatokat több napilapnak, ország- gyűlési képviselőknek, a világörökségi ügyekért felelős illetékesnek, a Miniszterelnöki Hivatalnak. Ipolytarnóc Amint azt a levélben Szabó Tibor leírja, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez benyújtott pályázatot az Ipolytamócot a szomszédos településsel összekötő 5,4 kilométeres útszakasz profiljavítására, megerősítésére, szélesítésére, a tanács forráshiány miatt nem támogatta. A polgármester véleménye szerint az Észak-magyarországi Regionális Tanács döntnö- kei nem ismerik a kérdéses útszakaszt, nem becsülik az ipoly- tarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület világörökségi törekvéseit, és az elutasított útpályázat kapcsán nem is támogatják azt. Amint arról az év elején lapunk is beszámolt, az UNESCO Világ- örökség Magyar Nemzeti Bizottsága 2004-re az ipolytamóci ősál- lat-lábnyomos területet jelöli világörökségnek. Azóta viszont senki nem akadt, aki segítségét ajánlotta volna fel a cím elnyerésének érdekében. A siker érdekében az önkormányzat a magyar állam tulajdonát képező út felújítására nyújtott be pályázatot a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht.-val együttműködve, de a várt eredmény elmaradt. A levél Erdős István vizsgálati jelentéséből is idéz egy szakaszt, amelyet a település közművelődési helyzetéről készített: „Az ősleletek árnyékában élő falu csak reménykedik, hogy majd egykor az ősleíet megmenti a települést. Mindennek 2002-ben nyoma sincs, a helyi önkormányzat, a falu lakossága szinte semmilyen módon nem tud részesülni a hírnév hozadékából, s még annyit sem sikerük elérni 10-12 év alatt, hogy a főútvonaltól a községbe vezető igen gyatra minőségű, keskeny út 4-5 kilométerét korszerűsítsék. ”- Itt születtem, itt nőttem fel, innen kerültem el 30 évesen, tehát nekem érzelmileg sokkal többet jelent a falu, mint esetleg másoknak - mondja Szabó Tibor polgár- mester. - Fel tudom mérni, honnan hová jutott el a település, és fizikai fájdalmat érzek az állapotok miatt. Amikor megkerestek, hogy árban szellőztették meg először, hogy világörökségi címre fogják jelölni 2004-ben. Akkor volt egy kis megélénkülés, riportok készültek, de olyan szintről, ahonnan tényleges segítséget kaphattunk volna, egy megkeresés sem érkezett. Amint azt Szabó Tibor elmondta, első lépésként a kultúrház épületegyüttesére alapozva turisztikai centrum létrehozását tervezte. Az előző testület nyert egy belső felújítási pályázatot, melynek eredményeként a kultúrház belülről teljesen megújulhatott. Ami rá is fért, hiszen addig a hatvanas évek szintjén volt. Úgy gondolták, hogy Szabó Tibor polgármester induljak polgármesterjelöltként, nem sokáig haboztam: szerény különbséggel ugyan, de nyertem. Akkor „egynapos” jegyzőnk volt, most Tőzsér Zsolt személyében állandó. Új falugondnokot kerestem, tehát tettem, ahogyan egy új vezetőnél szokás: szétnéz, felméri a helyzetet, megkeresi a munkatársakat hozzá, és azt mondja, hajrá! A felmérés során hamar kiderült: a falu a hetvenes évek színvonalán van, minden vonatkozásban. Együttgondolkodva a testülettel azt mondtuk, ki kell billenteni településünket ebből az állapotból, el kell indítani a fejlődés útján. Egy év elteltével bátran mondhatom: nagyon hosszú és rögös az út. Azokat a pályázatokat céloztuk meg, amelyek önerőt nem igényeltek, vagy csak nagyon minimálist. De annyi mindenen javítani kellene, hogy nagyon nehéz a szelektálás. Arra a döntésre jutottunk, hogy a falunak van egy nagy értéke, az őslelet, amely európai diplomás: januhozzáépítéssel, toldással, emelet- ráépítéssel, vizesblokk létrehozásával egy turisztikai centrumot alakítanának ki. Jött a pályázati előkészítő alap (pea): összeállítottak egy anyagot, beadtak egy pályázatot (jelenleg még elbírálás alatt van) „Turisztikai centrum létrehozása és az ipolytamóci őslelet, mint kulturális örökség turisztikai célú hasznosítása” címmel. A polgármester hangsúlyozta: a falunak több évtizedes fájdalma, hogy nem profitált semmit a világhírű ősleletből. Haszna csak olyan értelemben volt, hogy a vezetékes ivóvíz-szolgáltatás éppen az őslelet miatt érkezett hamarabb Ipolytamócra, mint más településekre.- Nincs étkezés, nincs szállás, jönnek a turisták, mennek, és az egri székhelyű Bükki Nemzeti Park az, amely igazgatja a természetvédelmi területet - summázza Szabó Tibor. - Akár azt is mondhatnám, nekünk teljesen mindegy, hogy 25 ezer turista érkezik vagy kétezer, mert nem profitálunk belőle, hiszen nincsen gazdasági kapcsolat az önkormányzat és a természetvédelmi terület között. 1986-ban adták át a nagyközönség számára: hogy akkor miért üresen tátong. A laktanya ugyan nem az önkormányzaté, de még ha övék is lenne, akkor sem tudna hirtelen mit kezdeni vele. Csak pályázni lehetne, itt viszont óriási a kettősség: önerő nincs, jövőre két helyre kell pályázni. Egyfelől önerőre, illetve pályázni arra a célra, amit szeretnének. Keserűségének adott hangot, amikor azt mondta: az észak-magyarországi régióhoz tartoznak, és pont onnan nem kapnak támogatást, ahonnan a legjobban illenék.- Nincs gáz a településen, ez pedig meglátszik az ingatlanok értékén is - folytatja Szabó Tibor. - A közelmúltban írtam Debrecenbe, a Mól Gáz igazgatóságra, tájékoztatást kértem, várom a választ. Az intézmények kapcsán is lemérhető, mekkora hátrány ez. Ugyancsak hátrány, hogy a település kánt egy kft. kivételével senki sem érdeklődik: rejtély, hogy miért nem akarnak ide beruházni. Az élelmiszerbolt vonatkozásában sikerült annyit elérnem, hogy a tulajdonossal történő tárgyalások eredményeként a távolt, később bezárták, de felszámolása nem történt meg. Pályázatot nyújtottunk be a környezetvédelmi alap célelőirányzatra, amelyben egy teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elkészítésére kértünk támogatást, különös tekintettel arra, hogy a települési szilárdhulladék-lerakó a Litke- Ipolytamóc környezetében lévő ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületén helyezkedik el. Az eredményt még nem tudjuk, mert a pályázatokat most bírálják el. Á polgármester mutatja azokat a válaszokat, amelyek a kiküldött levelekre érkeztek: a Miniszterelnöki Hivatal levele szerint pályázaton kívüli támogatás a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal előirányzataiból a vonatkozó törvény alapján nem lehetséges. Több pályázati lehetőséget is említ, s a további pályázásra buzdítja az ön- kormányzatot. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága egyetértését fejezte ki a levélben foglaltakkal: mint írták, a válság, a munkanélküliség sújtotta, de természeti értékekben gazdag Ipolytarnóc térmegítélése szerint a település megérdemelte volna pályázatának kiemelt kezelését, a pozitív diszkriminációt. Bizakodását fejezte ki, hogy a jövőben az értékek és nem az érdekek mentén születnek majd a döntések. Elküldte válaszát az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség is: ebben részletesen közlik, mennyi pályázat érkezett, mennyi volt a tanács rendelkezésére álló keret, s ebből hány pályázatot támogattak. Kitér arra is, hogy az értékelőbizottság pontozása szerint az ipolytamóciak pályázata a maximális 70 pontból 59 pontot kapott, egyes bizottsági tagok szerint a pályázatban bemutatott költségvetés eltúlzott és irreális. Mindazonáltal arra biztatja a település polgármesterét, hogy pályázzanak: „A pályázati cél, a pályázat felépítése, valamint a nagy szakértelemmel összeállított érvelés és SWOT-analízis amellett szólnak, hogy az e célra meghirdetett pályázati felhívásokon a jövőben sikerrel indulhatnak.” HEGEDŰS ERZSÉBET Lehet, hogy világörökség lesz az ősállat-lábnyomos terület? FOTÓ: RIGÓ Ipolytarnóc Község Önkormányzatának Tisztelt Pályázó! Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács megtárgyalta a decentralizált Térség- és Településfelzárkóztatási Célelőirányzat 2003. évi keretére benyújtott TTFC/ÉM/4/2003/194 sorszámmal ellátott 2205 sz. Szécsény - Ipolytarnóc összekötőút 19+800- 23+300 közötti szakasz profiljavítása, a 23+300-25+228 km közötti szakasz burkolat megerősítése és szélesítése tárgyú pályázatot és a 180/2003. (X.22.) ÉMRFT sz. határozatával az alábbi döntést hozta: A pályázatot a Tanács fonáshiány miatt nem támogatta. A Tanács határozata ellen fellebbezésre nincs lehetőség. Megköszönve a pályázatuk összeállításába fektetett munkát, a jövő évi pályázati rendszerben való sikeres részvétel érdekében - konzultációs igényük esetén - szakembereink készséggel állnak rendelkezésükre. A befizetett pályázati díj bankszámlájukra való visszautalásáról intézkedünk. Miskolc, 2003. november 6. Francsics László ügyvezető igazgató NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség
