Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-02 / 278. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 D I Ó S J E N Ő 2003. DECEMBER 2., KEDD Ősidőktől lakott a környék, a monda szerint igen hires vendége is volt egykor: az Úrnak 173. esztendejében Marcos Aurelius rémai császár járt itt. Légiéi élén állítólag idáig üldözte a Pannéniál pusztító barbárokat, akikre a birodalom katonái a Diósjenői-tó partján mértek megsemmisítő csapást. A győzelmet 1993-ban állított emlékmű birdeti a csata helyszínén. A tó ma népszerű horgászvíz. A honfoglalás idején a Jenő törzs szállásterülete volt a környék: a Iáiul előtag nélkül, csak Jenő néven említették. A tatárok 1241-ben lelégették a helységet, de újratelepült, részben németekkel. Említették a Jenő' nevet az oklevelek 1274-ben és 1282-ben is: az itt lakók az idő tájt a közeli (BorsosIBerényben béreltek földeket. A közeli Kántor-hegyen Árpád-kori vár állt, ami azonban sosem volt jelentős erősség. A szőlőhegyi kápolna építésekor, 1993-ban a domb tetején szabályos kör alakú falazat nyomaira bukkantak: a középkorban körtemplom állt a magaslaton. A relormácié már a török idők kezdetén eljutott Diósjenőre: Kálvin tanait a XVI. század közepén már ismerték. A lalu közelében álló, neoromantikus, volt Sváb-kastély a XX. század elején épült. Ma ápoló, gondozó és rehabilitációs központként működik. Az úrilak kertjéhez csatlakozó 22 hektáros parkerdő védett. Diósjenö közigazgatási területén, a Börzsöny erdővel borított keleti nyúlványain húzódik a Du- na-lpoly Nemzeti Park határa. A község barokk római katolikus temploma XV. századi alapokon áll, mai tormáját 1788-89-ben nyerte el. A késő barokk református templom 1791-ben épült, a késő klasszicista papiak pedig 1850 körül. A turini száműzetésben élő Kossuth Lajos a lalu tiszteletbeli bírája volt; erre márványtábla emlékeztei a református templom tatán. „Falukép” Jenő-nap emlékére A rendszerváltás vesztese a befogadó falu A Börzsöny lábánál fekvő 2913 fős Diósjenö ősi település, ám ha a jelenét vizsgáljuk, akkor óhatatlanul visszacsengenek a polgármester keserű szavai: „a nyolcvanas évektől dinamikusan fejlődő falu mára a megmaradásáért küzd”. Nyolc-ki- lencszáz ember vált munkanélkülivé a tsz és a kisipari szövetkezet megszűnésével. Mindezek ellenére 50 fővel növekedett a lakosság létszáma, mert a városokból menekülők befogadójává váltak. Az önkormányzat erőn felül támogatja az időseket, gyerekeket, rászorultakat. A rendszerváltást követően önerőből, központi, vagy megyei támogatás nélkül valósították meg a gáz-, szennyvíz- és telefonberuházást, bár ennek nagy ára van: az önkormányzat kénytelen felélni vagyonát. Be kellet zárni a bölcsődét és a művelődési házat, kénytelenek értékesíteni az önkormányzati lakásokat, s bérbe kellett adni az önkormányzati konyhát. Az óvodát kevés megyei támogatásból, közadakozásból és társadalmi munkával bővítették, illetve újították fel. Katasztrofális a belterületi utak állapota, s a kellő önrész hiánya megakadályozza a sikeres pályázatokat. Bíznak viszont az EU-s pénzekben és eltökéltek abban, hogy meg fogják oldani problémáikat. Be kell vezetni a kábeltévét, s meg kell oldani a közvilágítás felújítását. Komoly terhet jelent a szép és jól felszerelt iskola, óvoda, idősek otthonának üzemeltetése, mert mindezekhez 70 millió önrészt kell biztosítaniuk, hogy állami támogatást kaphassanak. Hagyomány, hogy minden iskolás ingyen kapja tankönyvét, és ösztöndíjjal segítik a továbbtanulókat, alapelvük, hogy szeretik a gyerekeket és becsülik az időseket. A munkaképes lakosság egy része a mezőgazdaságból próbál megélni, a többség naponta ingázik a környező városok ipari, vagy szolgáltató egységeibe, de így is magas a munkanélküliek aránya, sokan szorulnak rendszeres, vagy időszáAki a virágot szereti... Az 58 esztendős Lénárt János 36 éve került Diósjenőre, s ebből több mint húsz évet a község élen, annak szolgálatában töltött. Bártanán diplomával rendelkezik, egy percet sem dolgozott szakmájában, de vezetőként jó hasznát veszi pedagógiai és pszichológiai képzettségének. Felesége óvónő, két felnőtt, családos gyermeke és két unokája van. Hobbija a kertészkedés, erről árulkodik virágokkal teli portája is. Racionális, de humánus és egyetemes gondolkodású, szakmai ars poétikája: nem halat kell adni az embereknek, hanem hálót. DIÓSJENÖ 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE egyéb 7678 szociális ellátás 56 286 óvodai nevelés | 50 172 Összesen: 294 612 E Ft kos segélyre. A legutolsó ciklustól kisebbségi önkormányzat is működik, a roma származásúak aránya tízszázalékos. A falu fekvése és adottságai miatt joggal építhetnek a nagyobb idegenforgalomra, kempingek, panziók, vendégházak működnek, vonzerő a strand és a környező jó néhány tó, a horgász- és vadászturizmus. Lehet bármilyen vesztese is a rendszerváltásnak Diósjenö, a rájuk annyira jellemző összefogással úrrá lesznek a problémákon. Hagyományőrző néptáncegyüttes Múltjuk alig van, de bíznak abban, hogy az anyagi nehézségek ellenére fenn tudnak maradni és lesz jövőjük. A tavaly alakult néptáncegyüttesről van szó, amelynek tagjait a hagyományok ápolásának vágya, és természetesen az együtt kellemesen eltöltött idő tartja össze. Az induláshoz az önkormányzat nyújtott anyagi segítséget, ruházatukban megpróbálják a helyi népviseletet tükrözni. Az együttes tíz párral működik, koruk a 14 éves diáktól a 49 éves férfitagig terjed, s ami mindenkire egyformán jellemző, az a lelkesedés. Heti rendszerességgel minden szombati napon tartanak próbát, s ha meghívják őket, szívesen mennek bárhová a megye területén, a cél pedig a közönség szórakoztatása. Minden fellépésen elmondják, hogy szereplésük egyben próba is. Idén már bejárták szinte az egész környéket, mindehhez a tagok saját maguk biztosítják az anyagi fedezetet, azonban a további fennmaradáshoz bizony kevés csak a lelkesedés, mellette nagyon kellene a megfelelő anyagi támogatás is. „Mindenkinek” van egy tava Némi túlzással az „ezer tó” községének is nevezhetnénk Diósjenőt: számtalan kisebb-nagyobb tavacska található a közelben, sok magánkézben, így elmondhatjuk, szinte mindenkinek van egy tava. A legrégebbi és legnagyobb tóban egy ritka természeti képződmény, egy legendás úszó sziget is található. A gyökerekből álló ingoványos, mozgó füzes csak hatalmas esőzésekkor, áradáskor, vagy orkánszerű szélnél változtatja meg némileg helyét, a megfigyelések szerint mindössze három-négy- szer, de jó ideje már megállapodni látszik. Romantikus pincesor A katolikus templom alatti mélyedésekben található a zömmel a múlt században épített pincesor, amely egymás alatt és mellett több sorban húzódik. Mára már néhányuk romos állapotban található, de így is felfedezhetők rajtuk az elmúlt idők építészetének nyomai. A pincesor mozgalmas múltjához kapcsolódik, hogy az 1848-as szabadságharchoz itt is toboroztak huszárokat, akik itt verték csapra a toborzáshoz elengedhetetlen boroshordókat. Békástó panzió: aki betér - visszatér! A Börzsöny lábainál, nem messze a Dunakanyartól és a fővárostól a falu szélén található a pár éve épített Békástó panzió és kemping, amely egész évben várja vendégeit. A hat, saját fürdőszobával, szatellit tévével, telefonnal és minibárral rendelkező apartmannal, illetve három ugyanilyen felszereltségű szobával, valamint nászutas-lakosztállyal, parti- és konferenciateremmel, vadászszalonnal, légkondicionált, természetesen akadálymentesített étteremmel rendelkező panzióhoz saját, belső tóra néző télikert és egy hatalmas kerthelység is tartozik, ahol akár 300 fős esküvői vacsora, vagy lakodalom is tartható. Kiváló konyhájukban a hagyományos magyaros ízek, vad-, szárnyas- és halételek mellett természetesen a korszerű táplálkozásnak megfelelő saláták, vegetáriánus és kímélő ételek is megtalálhatók a leghíresebb hazai tájjellegű borok széles választékával. Szeretnék a különböző nemzetek konyhái ízeinek bemutatását, így többek között görög, kínai, francia vagy olasz heteket terveznek. Külön érdekesség, hogy a náluk, vagy a környező tavakban a saját kezűleg kifogott halakat is kívánság szerint elkészítik, a 30 hektáros nagy tavon például saját horgászstéggel rendelkeznek. Persze számos más szórakozási és sportolási lehetőség is akad: pár száz méterre strand, teniszpálya áll rendelkezésre, lovas, kerékpáros, vagy gyalogtúrára, várnéző kirándulásra vállalkozhatnak az idelátogatók. Mindezek mellett rendezvények, partik, vállalati ünnepségek, tréningek megszervezését is vállalják, nem csak helyben, hanem a környéken is. Arcok a településről Szeretet és gondoskodás vezérli Aligha működik nagyobb és sikeresebb községi karitatív szervezet megyénkben, mint a „jenői”: 23 állandó tag munkálkodik a mára már nyugdíjas Poszpisel Gyulámé, Anika irányításával, a mindenkori helyi katolikus pap - jelenleg Varga András esperes plébános - vezetésével. Tizenegy éve egyházmegyei kezdeményezésre alakították ki a községben a jótékonysági hálózatot. Dolgoznak az idősekért, elesettekért, betegekért, magányosakért, gyerekekért, rászorultakért. Persze kellenek az olyan támogatók, mint a helyi önkormányzat, a vállalkozók, de akár egyszerű körülmények között élők is, akik szívükön viselik a gondoskodásra, támogatásra szorulók sorsát. Segítségüket, valamint a szeretetet közvetítik a helyi Caritas képviselői, nem csak a szokásos karácsonyi ajándékozáson vagy családnapon, hanem bármikor, amikor szükség van rá - a szeretetet nem az ünnepekhez igazítják. Megszervezte és vezeti a polgárőrséget Második nekifutásra sikerült jól működő és hatékony polgárőrséget szervezni Diósjenőn, és ez nagyban köszönhető a kétgyermekes Pobori Ferenc szervezőmunkájának. 1998-ban, mint nyugdíjba vonult büntetés-végrehajtási dolgozó alakította újra a szervezetet 34 fővel. Létszámuk azóta is hasonló, de az utóbbi időben egyre több fiatal, sőt, hölgy jelentkezik. Kell is az utánpótlás, hisz vagyonvédelem, rendezvénybiztosítások, önálló határvédelmi feladatok, drogmegelőzés és ifjúságvédelem mellett a járőrözésnél majd 100 kilométernyi utat kell bejárniuk. Remek az együttműködésük a rendőrséggel, határőrséggel és a postával, az önkormányzat pedig lehetőségei szerint támogatja őket. Áldásos tevékenységük folytán, nagyobb biztonságban vannak a tóparti üdülők. Gyermekei is orvosnak készülnek Dr. Lackovszky Győző 46 éves háziorvos a rendszerváltás évében költözött családjával a községbe. Felesége az asszisztense, két gyermeke a váci gimnáziumba jár és legnagyobb örömére mindkettő követni szeremé az orvosi pályán. A doktor az önkormányzat szociális bizottságának elnöke, belgyógyász szakvizsgája mellett az üzemorvostan és háziorvostan a szakterülete. Átlagban napi 60-80 beteget lát el, s a rendelési időn kívül is rendelkezésére áll a rászorulóknak. Amikor teheti, számítógépe elé ül, hogy kitekinthessen a nagyvilágba az Internet segítségével, szórakozása egyben fontos információforrás is. Nagy zenekedvelő, de nem csak hallgatja, hanem műveli is: gyakorló keresztényként mindkét helyi templomban rendszeresen szokott játszani az orgonán. A lelkek gondozója Mielőtt a ma 58 éves református lelkipásztor, Hörömpő Gergely 1980-ban Diósjenőre került, szórványlelkészként járta a rábízott falvakat, de 23 éve már műiden ideköti. Bár három felnőtt gyereke polgári foglalkozást választott, ők is vallják édesapjuk világnézetét, amelyet mély ökumenikus és karitatív szellem hat át, s ez az egész falu gondolkodás- módját is jellemzi. Mindkét felekezet közös adakozásából tudták teljesen felújítani a lepusztult református templomot, építették újjá és bővítették az imaházat, de az önkormányzat is megad minden lehetséges támogatást, a képviselők például felajánlották tiszteletdíjukat a templom teljes rekonstrukciójára. Az istentiszteletek mellett szombaton és vasárnap négy korosztálynak is külön-külön tart lelkigyakorlatot Hörömpő Gergely, rendszeresen látogatja az időseket, betegeket, heti négy alkalommal 98 iskolás tanítványa várja a hittanórát az iskolában. Két község iránt érez felelősséget Az 54 éves Valyó József 31 éve dolgozik a közigazgatásban. Harmadik ciklusban tagja Diósjenö képviselő-testületének és ’90 óta a szomszédos Berkenye jegyzője, így két falu iránt érez elkötelezettséget. Lakóhelyén, Jenőn” 25 éve a 115 esztendős önkéntes tűzoltó-egyesület elnöke. A két szerkocsival is rendelkező 30 fős „lángvadász” csapatra nagy szükség van, majd' félszáz tűzeset akad a környékükön, amelyekhez a rétsági hivatásosokkal közösen vonulnak ki. Tevékenységüket megbecsülik és elismerik, az önkormányzat is segíti őket, tiszteletükre egy Szent Flórián-szobrot is felállítottak a faluban. Valyó József nagy hobbija a horgászat, mellette - egykori NB Il-es kapusként, majd labdarúgóbíróként - a sportot is szíve csücskének tekinti, vezetőségi tagja a helyi sportegyesületnek, amelynek a focicsapaton kívül már motocross-szakosztálya is működik, fia vezetésével. Szent Flórián-faszobor
