Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-13 / 288. szám
„Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak” Rendhagyó történelemóra a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium végzős diákjainak Dr. Holló József tábornok sok ábrával, képpel illusztrált előadását nagy figyelemmel hallgatták a fiatalok FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Szó szerint magas rangú (bár hivatalosan ezt rendfokozatnak nevezik) vendége volt a minap a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumnak. Dr. Holló József vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója személyében egy tábornok látogatott el az iskolába. Egyrészt elvállalta a Ravasz István versmondóverseny zsűrielnöki tisztét, másrészt rendhagyó történelemórát tartott az érettségi előtt álló évfolyam tanulóinak. Ez utóbbi szerepléséről beszélgettünk a hadtudomány kandidátusával.- Miről beszélt és miért a középiskolás diákoknak?- Sokat gondolkodtam a témán és végül is úgy döntöttem, hogy olyan kérdésről beszélek, amelyről tankönyvekben alig, vagy csak érintőlegesen esik szó. Ezért választottam a 2. magyar hadsereg 1943 januári védelmi hadműveletét, valamint az ezzel kapcsolatos kegyeleti tevékenységet, amelyről a rendszerváltás előtti évtizedekben az ismert politikai okok miatt nem lehetett beszélni. Én viszont mint főigazgató, most olyan helyzetben vagyok, hogy beosztásomnál fogva foglalkozom a Don-kanyari adatok gyűjtésével, feldolgozásával, a történelmi megbékélés gyakorlati teendőivel.- Úgy vélem - tapasztalatok indítanak ennek kijelentésére - hogy a Donnál történt hadi események, az ott elszenvedett veszteségek megítélése a közvéleményben még napjainkban sem jutott nyugvópontra, olykor indulatos viták forrása, tárgya. így van ez?- Mára sokat változott, javult a helyzet, folyamatban van a valós tények kiderítése, az áldozatok számbavétele, a mártírok megbecsülése, de kétségtelen, hogy a kutatómunka és ennek révén a hiteles tájékoztatás még nem fejeződött be. Ezért is kell megragadni minden kínálkozó alkalmat, hogy - jobb későn, mint soha alapon - elmondjuk az embereknek mi történt hat évtizeddel ezelőtt a Don-kanyarban a magyar katonák ezreivel.- Annál is inkább, mert nagyon sok magyar család egy vagy több férfitagja maradt távol mindörökre.- így van. Ezért is vallom azt, hogy amint Mohácsot a költészet a nemzet nagy temetőjeként énekli meg, a kegyetlenül hideg, mínusz 35-40 fokos Don menti hómezőket nemzeti tudatunk, emlékezetünk magyar vesztőhelyként tartja számon. Ha azt mondjuk, hogy magyar katona olyan nehéz és mostoha körülmények között soha nem harcolt, mint 1943 telén a Donnál a súlypontokon személyi és fegyverzeti túlerővel szemben, közel járunk az igazsághoz. Az előző évi - váltakozó sikerű - nyári, őszi hadműveletek, 1943. január 13-ra a szovjet áttörések, az egyenlőtlen küzdelem következtében magyar szempontból válságosra fordultak, s január 17-én hajnalban Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok elrendelte a visszavonulást. A hadseregből a csaknem egy év során mintegy 125 ezer főre tehető a megsebesült, elesett, eltűnt vagy fogságba került honvédek és munkaszolgálatosok száma. Mintegy 50 ezren lettek hősi halottak, nagyjából ennyi volt a súlyos sebesültek száma is. A többiek hadifogságba kerültek, vagy nyomtalanul eltűntek. Olyan hatalmas veszteség ez, amelyet feledni sosem lehet, amelynek soha többé nem szabad előfordulnia, amelyre mindig emlékezni kell, amíg él nemzet e hazán. Amit több mint negyven éven át nem tehettünk, ma már kimondhatjuk: második világháborús honvédeink, akik vélt vagy valós igazságokért harcoltak, megsebesültek vagy a legdrágábbat, életüket áldozták, tiszteletet érdemelnek. Hiszen becsülettel helytálltak, s a legtovább kitartottak a Don partján kiépített, cérnavékony védelmi vonalakban.- Magyarországon mi történt, mi történik a kegyeletes emlékezés érdekében?- A hadisírgondozó iroda a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezeti egységeként tartja nyilván a Magyar Köztársaság területén és külföldön található magyar katonasírokat, katonatemetőket és hadi emlékműveket, a hazánkban fellelhető idegen katonasírokat, emlékhelyeket, ellátja a gondozás szakmai felügyeletét és részt vesz az e tárgyban kötendő kormányközi megállapodások előkészítésében és azok végrehajtásának szakmai felügyeletében, hiszen az elhunytak között nincsenek ellenfelek, nincsenek győztesek és vesztesek. Magyarországon kívül - jelenlegi ismereteink szerint - 27 országban találhatók magyar katonasírok. A Magyar Köztársaság eddig sorrendben Németországgal, Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával és Olaszországgal kötött kormányközi megállapodást. Az Oroszországban - ahol 845 településen van magyar katonasír - folyó munka egyik fontos mozzanata a hadműveleti területen, illetve a felvonulási és visszavonulási körzetekben életüket vesztett katonák temetési helyeihez kapcsolódik a szovjet államadósságból e célra elkülönített részből. Az 1997. június 20-án, Voronyezstől 70 kilométerre felavatott boldirjovkai I. magyar központi katonai temetőben 8375 honvéd maradványai nyugszanak. A rudkinói II. magyar központi katonai temetőben - amelynek idei május 28-i avatóünnepségén miniszteri felhatalmazás alapján hazánk küldöttségét vezethettem - 17 ezer 394 honvédőt - köztük 2 ezer 164 munkaszolgálatost - temettek újra. Valamennyiük nevét márványtábla őrzi. Megható volt látni, ahogyan az egykoron szemben álló veterán harcosok egymásra borultak. A máshol nyugvó katonáinkról idehaza is megemlékezünk. Egy évtizedes hagyományra tekint vissza az október 31-i kegyeleti gyertyagyújtás az intézetünk díszudvarán tavaly kialakított jelképes sírkertben, az ez évben felállított lélekharang kondulása mellett. Januárban az Oktatási Minisztérium diákdelegációját (amelynek egy salgótarjáni madáchos tanuló, Jónás András is tagja volt - a szerk.) készítettük fel a Don-kanyari látogatásra. A 2001-ben Budapesten felavatott magyar-örmény emlékmű ikerpárját 2004-ben Jerevánban állítjuk fel a város legmagasabb dombján, a „Rogyina Maty” emlékmű szomszédságában, amelyhez a felvezető utat annak idején magyar hadifoglyok építették. A jövő évi tervek között szerepel - többek között - az ungvári katonatemető felújítása. Távlati elképzelésünk egy ukrajnai magyar katonai emlékhely kialakítása is. CSONGRÁDY BÉLA Építészként látja Európát ífi ________: XStO._IL'jL'i Sz öllősi András: Prága. Aranycsinálók utcája Európa utcáin címmel nyitott minitárlatot a minap Salgótarjánban, a Karancs sörözőben Szőllősi András budapesti festőművész. A 61 esztendős, végezettségét tekintve építészmérnök alkotó nem tagadhatja: művei készítésekor is polgári foglalkozása vezérli. Mostani, tizenegy víz-, illetve olajfestményt tartalmazó sorozata Prága, Velence, Calabria, Szicília, Toscana és Siena mellett több, főként mediterrán város hangulatát idézi vissza látképben, utcaképben, vagy egy-egy épület megragadó, hangulatos részletében. A művész ajánlójában úgy fogalmazott: „ha már nem hagyja a konok világ, hogy megjavítsák, csak azért is szebbítek rajta”. Ha a január végéig látható képek csak egy-egy embernek okoznak kellemes perceket, már sikerült neki... ó. s. Társművészetek a zenei napokon A salgótarjáni ifjúsági zenei napok rendezvénysorozata - mint a címe is mutatja - elsősorban a muzsika ünnepeként ismert a megyeszékhely kulturális életében. A 2004. március 1-je és 14-e közötti két héten elsősorban a különböző zenei műfajok képviselői lépnek majd a közönség elé, a szervezők azonban helyet kívánnak biztosítani a programban más művészeti ágaknak is. E gondolat szellemébén hirdetnek irodalmi és képzőművészeti pályázatot általános és középiskolai tanulók részére. Három korcsoportban (3-4., 5-8. és 9-13. évfolyam) lehet pályázni önálló alkotással, egy zenei témájú verssel, novellával vagy mesével, illetve egy zenei élményt feldolgozó írás - beszámoló, kritika - hárompéldányos beküldésével a név, a korcsoport, az iskola és a felkészítő tanár megjelölésével. A „Zenei ábrázolás” című pályázatra ugyancsak három korcsoportban (1-4., 5-8. és 9-13. évfolyam) lehet népdalillusztrációs grafikai alkotásokat vagy festményeket beküldeni 50x70 cm-es paszpartu méretben. Mind az irodalmi, mind a képzőművészeti pályázatokat 2004. január 19-ig lehet beküldeni a Madách Imre Gimnáziumba (Salgótarján, Arany János u. 12.) Kele Szabó Ágnes szaktanácsadó tanár címére. Az értékelés korcsoportonként, kategóriánként, az önálló alkotás kategóriában műfajonként történik. Az irodalmi pályázat önálló alkotásai - a versek, novellák, mesék - a rendezvények bevezetőiként hangzanak el. A képzőművészeti pályázatra beküldött műveket kiállítják: az 1-4. évfolyamosokét a Madách Imre Gimnáziumban a társas énekverseny kísérőrendezvényeként március 9-én, a 5-8. évfolyamosokét az Arany János Általános Iskolában a városi dalostalálkozó idején március 5- én, míg a 9-13. évfolyamosokét a Gagarin Általános Iskolában a megyei általános iskolai népdaléneklési verseny kísérőrendezvényeként március 2-án. A díjátadásra mindkét pályázat esetében a salgótarjáni ifjúsági zenei napok zárórendezvé- nyén, a gálán kerül majd sor. ■ Kiállítás Nógrádmegyerben A kiállító Bakos Ferenc az iskola névadójának szobra előtt A nógrádmegyeri Mikszáth Kálmán Általános Iskola galériájában november 25-én nyílt meg a szécsényi származású Bakos Ferenc grafikus-képzőművész alkotásaiból álló kiállítás. A megnyitón Görcsi Vivien ötödik osztályos tanuló szavalata után Antal Gyula intézmény- vezető köszöntötte a megjelent vendégeket, az iskola érdeklődő szemekkel figyelő tanulóit, s a művészt, aki ezek után - rendhagyó módon - átvette a szót, s ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Beszélt gyermekkori indíttatásairól, amelyek a rajzolás irányába terelték érdeklődését, meghatározó balatoni élményéről, amikor először látott valakit vászonra festeni, majd pedig arról, hogyan tör felszínre az ember belső világa, s ez milyen módon jelenik meg az alkotásokban, hogyan válik egyedivé, mint mindegyikünk aláírása. Végezetül a művész végigkalauzolta az érdeklődőket a galérián, s válaszolt kérdéseikre. A kiállítás december 18-ig tekint- hető meg. k. l.