Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-01 / 277. szám

< 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D M EGYE 2003 - ŐSAGÁRD 2003. DECEMBER 1., HÉTFŐ A Duna és a Tisza vízválasztóján, a Cserhát központi gerincén található a falu. Régtől la­kott: határában őskori leletek is előkerültek. A falu neve eredetileg csak Agárd volt; 1906-ban kapta az ,.Ös" jelzőt, hogy a többi, azonos nevű hazai helységtől megkülönböztethető legyen. A középkorban az udvari szolgálatot ellátó mes­teremberek külön falvakban éltek, akárcsak a királyi vadászok: réluk kapta nevét a község, mivel egykor agarakat tenyésztettek itt. |A lalu címerében is két agár tartja a címerpajzsot.) A község első írásos említése 1405-ből szárma­zik. Zsigmond király felesége, Borbála 1424- ben kapta adományként a falut. Agárd 1439- ben Szanda várának birtoka volt, 1526-ban Werbőczy István nádor lelt a löldesura. A lalu a török hódoltság idején elpusztult. Szlovákok­kal telepítették újra, akik Nyitra, Hont és Gömör vármegye északi részéből érkeztek. A kistelepülésen fennmaradt több, a XX. század elejéről származó, népi stílusú lakéház is. Ezek egyikében helytörténeti gyűjteményt alakítottak ki, ahol bemutatják az agárdi népviseletet és a régi használati tárgyakat. Az evangélikus templomot 1786-ban építet­ték, barokk stílusban, de a tornyot csak 1820-ban emelték. Szabadidőpark Kerekes kút Irigylésre méltó a település fejlődése Az önkormányzatiság bevezetésével nagy lehetőséget kapott Ősagárd, ahol egy falubarát-politikával sikerült ismét életre kelteni, felzárkóztatni a települést Hamarosan átadják a szennyvízcsator­nát, ezzel kiépül a faluban a teljes inf­rastruktúra. A településvezetés számára a későbbiekben már csak a kábelteleví­ziós rendszer kiépítése marad hátra. Most már abban reménykednek, hogy a kiépültség mellett a jelenlegi 354 fős telepü­lés lakosságmegtartó ereje megmarad. Rendszerváltáskor megkapta az önkor­mányzat a volt MSZMP-székházat, az ingat­lant 1994-ben átalakították, bővítették. Vi­zesblokk, fűtés, melegítőkonyha, főző-táro- ló helyiségek megépítésére került sor. Idén az épület tetőterének turisztikai céllal való beépítésén dolgoznak, első ütemben egy négyszobás szálláshelyet alakítottak ki. Az itt élő dolgos emberek elsősorban me­zőgazdasággal, bogyósgyümölcs-termelés- sel foglalkoznak. Azok számára, akik rászo­rulnak, az önkormányzat egy hároméves ló csatlakozás révén ez a szakág is megkap­ja a megfelelő támogatást. Az önkormányzat egyetlen intézményt, az óvodát működteti, az iskoláskorú diákja­ik közös fenntartású intézményben, a szom­szédos községben tanulnak. Van egy falu­szépítő és hagyományőrző egyesületük, amelynek elsődleges feladata a szlovák iden­titás megőrzése. Három éve tették hivatalos­sá az önkéntes tűzoltó-egyesületet. Hatfős képviselő-testületük szlovák önkormányzat­ként is működik. A településen úgy épült meg 2001-ben a Béke utca, Kétkezi munka a településért Agárdi András 1957-ben született Ősagárdon. Iskoláit Keszegen, il­letve Vácott végezte. Az érettségit követően a Volánbusz váci egysé­génél helyezkedett el, főállásban ma is itt dolgozik. Nős, két gyerme­ke van. A rendszerváltástól irányítja a megye nyugati peremén húzó­dó települést. Az országos szlovák önkormányzat a tagja, másodfel­ügyelő és kántora a helyi egyháznak, elnöke a helyi hagyományőrző és a helyi ön­kéntes tűzoltó-egyesületnek. Nem riad vissza a kétkezi munkától sem: ő is részt vesz a községháza tetőtéri részének a beépítésén. szociális földprogramot működtet. Van mál­na- és szederültetvényük egy-egy hektár te­rületen és az arra rászorultakat az itt való munkálkodás segíti a jövedelemszerzésben. Mindezek mellett a napokban írták alá az egyhektáros szilvaültetvény telepítéséhez szükséges szerződést. A program harmadik évében pedig a helyiek egy aszalóüzemet szeremének megépíteni. A kárpótlás során és a részaránytulajdon kiadásával jutottak az itt élő emberek a föld­höz és sok nehézség, áldozatvállalás mellett művelik, reménykedve, hogy az'unióhoz va­ÖSAGARD 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE I Összesen: 56 385 E Ft hogy az önkormányzati saját erő mellett a lakosság ingatlanonként hetvenezer forinttal járult hozzá a megyei területfejlesztési ta­nács által nyújtott beruházás költségeihez. A településnek van egy jó hírű szeszfőzdéje is. Vác, illetve Budapest vonzáskörzetéhez tartozik, s bár nincs még közvetlen járat a te­lepülésről a fővárosba, már ez sem várat so­káig magára. A helyi önkormányzat igazod­va a törvényekhez az iparűzési adó mellett kommunális és ingatlanadót vezette be, mi­vel több éve forráshiányos költségvetésből gazdálkodnak. Falukép Erdélyből érkeztek lelki szolgálatra Éppen tíz éve, hogy székely em­berként Erdélyből a férj betegsége miatt áttelepült a 45 éves Szolga Tőkés házaspár. A férj a falu lelké- szi teendőit, míg felesége a hittan­tanári feladatokat látja el. A feleség szerint Istennek a humora és sze- retete, hogy itt lehetnek, mint szé­kely emberek ebben a szlovák kis faluban. Úgy látják, az itt élő em­berek gyülekezete maximálisan megtartja a régi hagyományaikat, miközben ez a nép nagyon tud szeretni és nagyon tud gyűlölni. Itt az Istenhez való tartozás nagyon fontos, csakúgy a kis faluhoz, a szülőföld­höz való ragaszkodás. A gyerekek ezen a települé­sen már pici korban anya­tejként szívják magukba a föld szeretetét. Szolga Tőkés Sándomé a gyerekeknek a lelkészi épület egyik helyiségében barátságos já­tékkal, imádsággal, énekléssel, lec­ketanulással, ismétlésekkel tart rendszeresen hittanórákat. Férje most - ahogy az asszony mondja - egy két lábon járó csoda, egy „duplán cserép­edény”: 25 évesen zsugorod­tak a veséi, elégtelenül mű­ködtek, így biztosabbnak lát­ták az itt való lelkészi szolgá­latot a magyarországi gyógy­kezelés mellett. Úgy látszik, Istennek tervei vannak Szolga Tő­kés Sándorral, ugyanis három hete Aradra, most pedig egy tatabányai kistelepülésre hívták meg evange- lizációt tartani. A sport mindenese A nyolcvanas-kilencvenes évek ideiglenes szü­netét követően Bánszky András vezetésével öt esz­tendővel ezelőtt alakult újjá a település labdarúgó­együttese. Akkor túlnyomórészt helyiek alkották a csapatot, most hogy minél jobban szerepeljenek a megyei harmadosztály Rétsági csoportjában Vác- ról, Budapestről, Tiszaföldvárról igazoltak játéko­sokat és a korábban innen elkerültek is visszajöt­tek a csapatot erősíteni. A helyi sport mindenese - aki egyébként a ki­lencvenes évektől kezdődően a település alpolgár­mesteri tisztségét is ellátja - szerint a tavasszal be­fejeződő bajnoki idényt, látva a többi csapat erejét szeretnék dobogós helyen zárni, az elmúlt bajno­ki idényben a szomszédos Keszeg mögött a máso­dik helyen végeztek. Mivel a sport fontos a falu életében, várják a további támogatást a lakosságtól és a helyi szponzoroktól. Bánszky Andrásnak van egy nagy fájdalma: vé­leménye szerint a felsőbb magyar sportvezetés nem támogatja kellőképpen a kiscsapatokat, pedig ezek a magyar labdarúgásnak igen fontos alappil­lérei, értékei. Abban meg csak reménykedni tud, hogy az eddig elutasított pályázatok után egyszer majd az övéket is befogadják és támogatásra ítélik. A HAZAÉRT! 1914 — 1918. S.WBORAK JAMOS C. iARRORÁK JÁNOSO tÁNS/JU JÁNOS IORO.NCSOK PÁL. Fr\G JÁNOS _ ll’ROA ANDRÁS iOBQS-'MtHÁ.LY SíASUVSZKt AN: K V' IlFPtV.'h. 'ü!ir . ___■ •. t ....._____: J ANfCSKA GYÖK« JANCSOK JÁNOS KINOKiCZ MIHÁLY KIS ANDRÁS KIS MIHÁLY KE.CZKÓ MIHÁLY KOROVIK ANDRÁS KOVÁCS MIHÁLY PpTRtKOVICS MIHAIY >.iri'.XKt ..OVK; ______ I9«tS JÁNOS JÁNOS JÁNOS JANOS ANDRAS ANDRÁS K PÁL ANDRAS ANDRÁS ANDRÁS JANOS JANOS ANDRÁS Mihály PÁL Am?tMTMrrrHARCOlTAM­MECTARTPTTáM■■ . *n:I9IÍMJSQasaj...qa:.A» 19*10 BARBORAK BURDA CSŐVÁRI HAJDÚK CYEKIS GYÍKIS KINORICZ KISS KOVÁCS kprcyik lESTVAN IACZKOVSZKI iieszkovszkí SIMON SIPLSiM Emléktábla Arcok a településről Falugondnok-képviselő A váci cementgyárban biztonsági őrként dolgozott, mikor őt és többi munkatársát is elérte a munkanélküli­ség. Ezt követően a háromgyermekes családapának sür­gősen kenyérkereseti lehetőség után kellett néznie. A ma harminckilencedik életévében járó Sokon. László előbb helyben, az önkormányzatnál közhasznú munkát vállalt, majd 1996-tól ő lett a település falugondnoka. Szerteágazó feladatát egy korábban pályázaton elnyert vegyes haszná­latú mikrobusz segítségével végzi. A település tiszteletdíjas polgármes­terének távollétében ő adja ki a napi feladatokat a közmunkásoknak. Hetente két alkalommal az arra rászorultaknak gyógyszert szállít, de az időközben megszűnt helyi gázcseretelep miatt ma már csak az ő segít­ségével juthatnak palackos gázhoz a helyiek. Falugondnoki teendőinek ellátása mellett a legutóbbi önkormányzati választást követően tagja lett a település képviselő-testületének is. Vegyesboltos nehéz helyzetben Tizenhat éve, az akkor még áfész-boltként működő egységben eladóként kezdett el dolgozni Racskóné Laczkovszki Zsuzsanna, majd az áfészek átalakulása miatt lépéskényszerbe került. Mi mást tehetett volna: munkahelyét megtartva vállalkozásban kivette a vegyes­boltot, azaz ő üzemeltette. Ma ismét válaszút elé került, a jelenlegi épületet ugyanis sürgősen az EU-s normák­nak megfelelően kellene átalakítania, amely több millió forintos beruhá­zást igényel. Ő és a közeli Pencen pékként dolgozó férje ennek a költsé­gét már nem tudja előteremteni, illetve látva az egyre gyérebb forgal­mat, közös véleményük szerint ebbe a vállalkozásba már nem éri meg ennyi pénzt befektetni, így minden valószínűség szerint április 30-án megszüntetik Rákóczi úton lévő vegyesboltjuk üzemeltetését. Megmozgatta az egész falut Vidovszky Andrásné Felsőpetényben lakik, korábban ott is dolgozott a nevelőotthonban, de amikor lehetősé­ge nyüott, hogy ide, a közeli Ősagárdra jöjjön óvónő­nek, illetve intézményvezetőnek, azonnal igent mon­dott. Ennek már tíz éve. Szívesen vállalta a gyermekek­ről való gondoskodást, a nevelést. A tevékenységköz­pontú óvodai program alapján működő intézményben jelen pillanatban két dajka segítőjével - Kindrik Pálnévcd és Korbely Tiboméval - tíz gyermekkel foglalkozik. Úgy érzi, a faluközösséggel, az itt élő családokkal jó a kapcsolata, miközben az óvodán kívüli tevékeny­sége során programjaival az egész falut megmozgatta. Legnépszerűbb idén a Kihívás Napja volt, ahol bizony az idős néniket, bácsikat is sike­rült egy kis sportos mozgásra serkentenie. Eredményes részvételüket az országos szervezők is eüsmerték. A postai külterület kézbesítője A korábbi évtizedekben a keszegi postahivatalhoz tartozott a település kézbesítői feladata, majd 1996-tól átkerült a nőtincsi postahelyre. Ezt követően a postai külterületként nyilvántartott Ősagárdon egy kedves, megértő, szőke hajú, kétgyermekes fiatalasszonyt, Holicza Mihálynét, az új kézbesítőt kellett megismerni­ük a helyieknek. A „postás” azóta négy órában - bár munkája rendszerint legtöbbször több időt vesz igénybe - látja el fel­adatát. Reggelente átbuszozik Nőtincsre, ott felveszi a település postai anyagát, majd visszaérkezve délelőtt tíz órától nap mint nap száztól több lakóingatlant felkeresve kánikulában, hidegben, hóban, sárban, esőben végzi kézbesítői munkáját. Mint megtudtuk, itt helyben az újsá­gok előfizetői és a személyi magánlevelezések száma csökkenő képet mutat, miközben a hivatalos levelezések, postai küldemények száma alaposan megnövekedett. Tudja, hogy munkája során az embereket meg kell hallgatni, meg kell érteni. így is tesz, ezért is kedvelik olyannyi­ra a falu postai kézbesítőjét. Része a Kék túra útvonalának A település határában koráb­ban őskori kőedénymaradvá­nyokat, kőeszközöket találtak. Ez bizonyítja - címerének törté­nete mellett - hogy a település igen régóta lakott hely. A hazai gyalogosturizmus irányítói ezért úgy gondolták, hogy Ősagárd múltja, s a Sinkár-patak völgyében található ‘ geológiai ritkaságok miatt itt jelölik ki az országos Kék túra útvonalának egy szakaszát.

Next

/
Thumbnails
Contents