Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-01 / 277. szám
< 2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D M EGYE 2003 - ŐSAGÁRD 2003. DECEMBER 1., HÉTFŐ A Duna és a Tisza vízválasztóján, a Cserhát központi gerincén található a falu. Régtől lakott: határában őskori leletek is előkerültek. A falu neve eredetileg csak Agárd volt; 1906-ban kapta az ,.Ös" jelzőt, hogy a többi, azonos nevű hazai helységtől megkülönböztethető legyen. A középkorban az udvari szolgálatot ellátó mesteremberek külön falvakban éltek, akárcsak a királyi vadászok: réluk kapta nevét a község, mivel egykor agarakat tenyésztettek itt. |A lalu címerében is két agár tartja a címerpajzsot.) A község első írásos említése 1405-ből származik. Zsigmond király felesége, Borbála 1424- ben kapta adományként a falut. Agárd 1439- ben Szanda várának birtoka volt, 1526-ban Werbőczy István nádor lelt a löldesura. A lalu a török hódoltság idején elpusztult. Szlovákokkal telepítették újra, akik Nyitra, Hont és Gömör vármegye északi részéből érkeztek. A kistelepülésen fennmaradt több, a XX. század elejéről származó, népi stílusú lakéház is. Ezek egyikében helytörténeti gyűjteményt alakítottak ki, ahol bemutatják az agárdi népviseletet és a régi használati tárgyakat. Az evangélikus templomot 1786-ban építették, barokk stílusban, de a tornyot csak 1820-ban emelték. Szabadidőpark Kerekes kút Irigylésre méltó a település fejlődése Az önkormányzatiság bevezetésével nagy lehetőséget kapott Ősagárd, ahol egy falubarát-politikával sikerült ismét életre kelteni, felzárkóztatni a települést Hamarosan átadják a szennyvízcsatornát, ezzel kiépül a faluban a teljes infrastruktúra. A településvezetés számára a későbbiekben már csak a kábeltelevíziós rendszer kiépítése marad hátra. Most már abban reménykednek, hogy a kiépültség mellett a jelenlegi 354 fős település lakosságmegtartó ereje megmarad. Rendszerváltáskor megkapta az önkormányzat a volt MSZMP-székházat, az ingatlant 1994-ben átalakították, bővítették. Vizesblokk, fűtés, melegítőkonyha, főző-táro- ló helyiségek megépítésére került sor. Idén az épület tetőterének turisztikai céllal való beépítésén dolgoznak, első ütemben egy négyszobás szálláshelyet alakítottak ki. Az itt élő dolgos emberek elsősorban mezőgazdasággal, bogyósgyümölcs-termelés- sel foglalkoznak. Azok számára, akik rászorulnak, az önkormányzat egy hároméves ló csatlakozás révén ez a szakág is megkapja a megfelelő támogatást. Az önkormányzat egyetlen intézményt, az óvodát működteti, az iskoláskorú diákjaik közös fenntartású intézményben, a szomszédos községben tanulnak. Van egy faluszépítő és hagyományőrző egyesületük, amelynek elsődleges feladata a szlovák identitás megőrzése. Három éve tették hivatalossá az önkéntes tűzoltó-egyesületet. Hatfős képviselő-testületük szlovák önkormányzatként is működik. A településen úgy épült meg 2001-ben a Béke utca, Kétkezi munka a településért Agárdi András 1957-ben született Ősagárdon. Iskoláit Keszegen, illetve Vácott végezte. Az érettségit követően a Volánbusz váci egységénél helyezkedett el, főállásban ma is itt dolgozik. Nős, két gyermeke van. A rendszerváltástól irányítja a megye nyugati peremén húzódó települést. Az országos szlovák önkormányzat a tagja, másodfelügyelő és kántora a helyi egyháznak, elnöke a helyi hagyományőrző és a helyi önkéntes tűzoltó-egyesületnek. Nem riad vissza a kétkezi munkától sem: ő is részt vesz a községháza tetőtéri részének a beépítésén. szociális földprogramot működtet. Van málna- és szederültetvényük egy-egy hektár területen és az arra rászorultakat az itt való munkálkodás segíti a jövedelemszerzésben. Mindezek mellett a napokban írták alá az egyhektáros szilvaültetvény telepítéséhez szükséges szerződést. A program harmadik évében pedig a helyiek egy aszalóüzemet szeremének megépíteni. A kárpótlás során és a részaránytulajdon kiadásával jutottak az itt élő emberek a földhöz és sok nehézség, áldozatvállalás mellett művelik, reménykedve, hogy az'unióhoz vaÖSAGARD 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE I Összesen: 56 385 E Ft hogy az önkormányzati saját erő mellett a lakosság ingatlanonként hetvenezer forinttal járult hozzá a megyei területfejlesztési tanács által nyújtott beruházás költségeihez. A településnek van egy jó hírű szeszfőzdéje is. Vác, illetve Budapest vonzáskörzetéhez tartozik, s bár nincs még közvetlen járat a településről a fővárosba, már ez sem várat sokáig magára. A helyi önkormányzat igazodva a törvényekhez az iparűzési adó mellett kommunális és ingatlanadót vezette be, mivel több éve forráshiányos költségvetésből gazdálkodnak. Falukép Erdélyből érkeztek lelki szolgálatra Éppen tíz éve, hogy székely emberként Erdélyből a férj betegsége miatt áttelepült a 45 éves Szolga Tőkés házaspár. A férj a falu lelké- szi teendőit, míg felesége a hittantanári feladatokat látja el. A feleség szerint Istennek a humora és sze- retete, hogy itt lehetnek, mint székely emberek ebben a szlovák kis faluban. Úgy látják, az itt élő emberek gyülekezete maximálisan megtartja a régi hagyományaikat, miközben ez a nép nagyon tud szeretni és nagyon tud gyűlölni. Itt az Istenhez való tartozás nagyon fontos, csakúgy a kis faluhoz, a szülőföldhöz való ragaszkodás. A gyerekek ezen a településen már pici korban anyatejként szívják magukba a föld szeretetét. Szolga Tőkés Sándomé a gyerekeknek a lelkészi épület egyik helyiségében barátságos játékkal, imádsággal, énekléssel, lecketanulással, ismétlésekkel tart rendszeresen hittanórákat. Férje most - ahogy az asszony mondja - egy két lábon járó csoda, egy „duplán cserépedény”: 25 évesen zsugorodtak a veséi, elégtelenül működtek, így biztosabbnak látták az itt való lelkészi szolgálatot a magyarországi gyógykezelés mellett. Úgy látszik, Istennek tervei vannak Szolga Tőkés Sándorral, ugyanis három hete Aradra, most pedig egy tatabányai kistelepülésre hívták meg evange- lizációt tartani. A sport mindenese A nyolcvanas-kilencvenes évek ideiglenes szünetét követően Bánszky András vezetésével öt esztendővel ezelőtt alakult újjá a település labdarúgóegyüttese. Akkor túlnyomórészt helyiek alkották a csapatot, most hogy minél jobban szerepeljenek a megyei harmadosztály Rétsági csoportjában Vác- ról, Budapestről, Tiszaföldvárról igazoltak játékosokat és a korábban innen elkerültek is visszajöttek a csapatot erősíteni. A helyi sport mindenese - aki egyébként a kilencvenes évektől kezdődően a település alpolgármesteri tisztségét is ellátja - szerint a tavasszal befejeződő bajnoki idényt, látva a többi csapat erejét szeretnék dobogós helyen zárni, az elmúlt bajnoki idényben a szomszédos Keszeg mögött a második helyen végeztek. Mivel a sport fontos a falu életében, várják a további támogatást a lakosságtól és a helyi szponzoroktól. Bánszky Andrásnak van egy nagy fájdalma: véleménye szerint a felsőbb magyar sportvezetés nem támogatja kellőképpen a kiscsapatokat, pedig ezek a magyar labdarúgásnak igen fontos alappillérei, értékei. Abban meg csak reménykedni tud, hogy az eddig elutasított pályázatok után egyszer majd az övéket is befogadják és támogatásra ítélik. A HAZAÉRT! 1914 — 1918. S.WBORAK JAMOS C. iARRORÁK JÁNOSO tÁNS/JU JÁNOS IORO.NCSOK PÁL. Fr\G JÁNOS _ ll’ROA ANDRÁS iOBQS-'MtHÁ.LY SíASUVSZKt AN: K V' IlFPtV.'h. 'ü!ir . ___■ •. t ....._____: J ANfCSKA GYÖK« JANCSOK JÁNOS KINOKiCZ MIHÁLY KIS ANDRÁS KIS MIHÁLY KE.CZKÓ MIHÁLY KOROVIK ANDRÁS KOVÁCS MIHÁLY PpTRtKOVICS MIHAIY >.iri'.XKt ..OVK; ______ I9«tS JÁNOS JÁNOS JÁNOS JANOS ANDRAS ANDRÁS K PÁL ANDRAS ANDRÁS ANDRÁS JANOS JANOS ANDRÁS Mihály PÁL Am?tMTMrrrHARCOlTAMMECTARTPTTáM■■ . *n:I9IÍMJSQasaj...qa:.A» 19*10 BARBORAK BURDA CSŐVÁRI HAJDÚK CYEKIS GYÍKIS KINORICZ KISS KOVÁCS kprcyik lESTVAN IACZKOVSZKI iieszkovszkí SIMON SIPLSiM Emléktábla Arcok a településről Falugondnok-képviselő A váci cementgyárban biztonsági őrként dolgozott, mikor őt és többi munkatársát is elérte a munkanélküliség. Ezt követően a háromgyermekes családapának sürgősen kenyérkereseti lehetőség után kellett néznie. A ma harminckilencedik életévében járó Sokon. László előbb helyben, az önkormányzatnál közhasznú munkát vállalt, majd 1996-tól ő lett a település falugondnoka. Szerteágazó feladatát egy korábban pályázaton elnyert vegyes használatú mikrobusz segítségével végzi. A település tiszteletdíjas polgármesterének távollétében ő adja ki a napi feladatokat a közmunkásoknak. Hetente két alkalommal az arra rászorultaknak gyógyszert szállít, de az időközben megszűnt helyi gázcseretelep miatt ma már csak az ő segítségével juthatnak palackos gázhoz a helyiek. Falugondnoki teendőinek ellátása mellett a legutóbbi önkormányzati választást követően tagja lett a település képviselő-testületének is. Vegyesboltos nehéz helyzetben Tizenhat éve, az akkor még áfész-boltként működő egységben eladóként kezdett el dolgozni Racskóné Laczkovszki Zsuzsanna, majd az áfészek átalakulása miatt lépéskényszerbe került. Mi mást tehetett volna: munkahelyét megtartva vállalkozásban kivette a vegyesboltot, azaz ő üzemeltette. Ma ismét válaszút elé került, a jelenlegi épületet ugyanis sürgősen az EU-s normáknak megfelelően kellene átalakítania, amely több millió forintos beruházást igényel. Ő és a közeli Pencen pékként dolgozó férje ennek a költségét már nem tudja előteremteni, illetve látva az egyre gyérebb forgalmat, közös véleményük szerint ebbe a vállalkozásba már nem éri meg ennyi pénzt befektetni, így minden valószínűség szerint április 30-án megszüntetik Rákóczi úton lévő vegyesboltjuk üzemeltetését. Megmozgatta az egész falut Vidovszky Andrásné Felsőpetényben lakik, korábban ott is dolgozott a nevelőotthonban, de amikor lehetősége nyüott, hogy ide, a közeli Ősagárdra jöjjön óvónőnek, illetve intézményvezetőnek, azonnal igent mondott. Ennek már tíz éve. Szívesen vállalta a gyermekekről való gondoskodást, a nevelést. A tevékenységközpontú óvodai program alapján működő intézményben jelen pillanatban két dajka segítőjével - Kindrik Pálnévcd és Korbely Tiboméval - tíz gyermekkel foglalkozik. Úgy érzi, a faluközösséggel, az itt élő családokkal jó a kapcsolata, miközben az óvodán kívüli tevékenysége során programjaival az egész falut megmozgatta. Legnépszerűbb idén a Kihívás Napja volt, ahol bizony az idős néniket, bácsikat is sikerült egy kis sportos mozgásra serkentenie. Eredményes részvételüket az országos szervezők is eüsmerték. A postai külterület kézbesítője A korábbi évtizedekben a keszegi postahivatalhoz tartozott a település kézbesítői feladata, majd 1996-tól átkerült a nőtincsi postahelyre. Ezt követően a postai külterületként nyilvántartott Ősagárdon egy kedves, megértő, szőke hajú, kétgyermekes fiatalasszonyt, Holicza Mihálynét, az új kézbesítőt kellett megismerniük a helyieknek. A „postás” azóta négy órában - bár munkája rendszerint legtöbbször több időt vesz igénybe - látja el feladatát. Reggelente átbuszozik Nőtincsre, ott felveszi a település postai anyagát, majd visszaérkezve délelőtt tíz órától nap mint nap száztól több lakóingatlant felkeresve kánikulában, hidegben, hóban, sárban, esőben végzi kézbesítői munkáját. Mint megtudtuk, itt helyben az újságok előfizetői és a személyi magánlevelezések száma csökkenő képet mutat, miközben a hivatalos levelezések, postai küldemények száma alaposan megnövekedett. Tudja, hogy munkája során az embereket meg kell hallgatni, meg kell érteni. így is tesz, ezért is kedvelik olyannyira a falu postai kézbesítőjét. Része a Kék túra útvonalának A település határában korábban őskori kőedénymaradványokat, kőeszközöket találtak. Ez bizonyítja - címerének története mellett - hogy a település igen régóta lakott hely. A hazai gyalogosturizmus irányítói ezért úgy gondolták, hogy Ősagárd múltja, s a Sinkár-patak völgyében található ‘ geológiai ritkaságok miatt itt jelölik ki az országos Kék túra útvonalának egy szakaszát.