Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-11 / 260. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 PATAK 2003. NOVEMBER 11., KEDD A község első írásos említése 1255-ből származik, IV. Béla egyik okleveléből. Mivel a község vásár­tartási joggal rendelkezett, a XVI. századbao még Vásárospatak néven említették az oklevelek. Albert királytól a település 1434-ben mezővárosi kiváltsá­gokat kapott. Érdekes emlék egy 1338-ban kelt (el­jegyzés: abban az évben a Patakon laké Reuz ne­vű ember vízimalmot épített a közelben. Az első ez­redfordulótól a XV. század elejéig királyi birtok volt a falu, de 1421-ben Szécsényi László vette zá­logba, majd Palóczi György esztergomi érsek bir­toka lett. Valaha erre vezetett a főút az Allöld és Buda felől az érseki birtok Vadkerten át a lelvidé- ki bányavárosok leié: ennek köszönhette a falu kö­zépkori virágzását. A XVI. század végén, a tizenöt éves háború után, amikor időszakosan megszűnt a török uralom, még mindig 31 adóköteles házzal szerepelt a vármegyei összeírásban. A XVII. század elején gyorsan elnéptelenedett, 1633-ban a török adólajstromok már csak öt portát vettek számba. Az űjratelepülés azonban gyors volt, 1715-ben már 29 háztartást Írtak össze Patakon. A község középkori temploma, - amelyet 1397-ben említettek először - a török idők­ben elpusztult. A ma is látható római katoli­kus templom 1801-ben épült, barokk stílus­ban. A községben igen szép barokk kápolna is áll: 1860-ban emelték és Nepomuki Szent János oltalmába ajánlották. A Derék-patakon átívelő báromlyukó kőhíd 1800- ban épült. Kápolna a Millenniumi parkban Millenniumi kopjafa Gondosan őrzött hagyaték a szorgalom, munka, igaz hit A nógrádi medencében, a Derék-patak mellett épült település. Az itt élő mintegy ezernyi ember szép példája az évszázadok során kialakult életvitelnek, s számtalan értékek megőrzésének, továbbvitelének. Korunk jellemzője - az idős emberek sok­kal többen mennek el, mint ahány újszü­lött érkezik - itt is valóság. Munkalehetőséget Balassagyarmat, Rétság és Budapest munkahelyei biztosí­tanak - zömében. Helyben a mezőgazda- sági részvénytársaság, valamint az önkor­mányzat és intézményei (óvoda, iskola, öregek napközi otthona) foglalkoztatnak, áprilistól novemberig négy közmunkás is dolgozik a településen. Egyéni vállalkozók főleg az építőiparban tevékenykednek, va­lamint a szolgáltatásban, kereskedelem­ben, vendéglátásban. Patak dolgos, szorgalmas népe a jó mi­nőségű termőföldön mindig is jó kereseti lehetőséget talált a növénytermesztésben: főleg a burgonyatermelés, illetve koráb­ban a bogyós gyümölcsök termesztése biztosított jövedelemforrást. Általános volt az állattartás is. A szülők, nagyszülők fe­lett elhaladt az idő, mégis inkább a nö­vénytermesztés költségeinek emelkedése, a nagy számú ingázó háttérbe szorítja ma e kiegészítő tevékenységet - kevesebben tudják vállalni a korábbi intenzitással. A falu teljes infrastrukturális kiépített­séget élvez. 1995-től van telefonhálózat, egyre többen használják az internetet. 1997-től gázvezetékkel, 1998-tól csatorna­hálózattal rendelkezik. Az utak 90 száza­léka aszfaltos, a közelmúltban nyert pá­lyázati pénzek a maradék tíz százalék jö­vő évi megépítését biztosítják. A nyolc osztállyal működő általános iskolában 115 gyermek tanul, az óvoda egy csoporttal működik, 25-30 gyermekkel. Háziorvos, védőnői szolgálat biztosítja a falu egész­ségügyi ellátását, a fogszakorvosi szolgál­tatást Balassagyarmaton vehetik igénybe. Az itt élők közül 370 fő a nyugdíjas, példaértékű szorgalmas életük megbe­csülésének jeleként is kívánják maradan­dóvá, hagyományossá Mindig is Patakon, Patakért Oravecz Imre 1990-től áll a falu élén polgármesterként, de mindig is közösségi ember lévén - korábban is volt tanácstag, elöljáró - ebbé­li megbízatása nem változtatta meg gyökeresen korábbi életét. Szülei is a mezőgazdasági tevékenységből éltek, ő a gimnázium után nö­vénytermesztő technikusi képesítést szerzett, a téesznél növénytermesztési ága­zatvezetőként dolgozott hosszú-hosszú évekig. Ma is kertészkedik, örömmel, mindez a teljes kikapcsolódást jelenti számára. Hárman voltak fiútestvérek, neki is három fia van. Szereti faluját, hitvallása: a falu, az itt élők megérdemlik mindazt, amit meg lehet adni! egyéb kiadások felújítások 9 772 / int&ményi kiadások t 67 5« feiúütáaok 12125 PATAK 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE szoc 13910 kézséggazd., int vagyon működtetése/ 14721 Összesen: 119 750 E Ft tenni mindazokat a közösségi rendezvé­nyeket, amelyek az ő tiszteletükre, meg­becsülésükre jöttek létre. Az idősek nap­ja különösen kiemelkedik ebből, de a fa­lu közösségi és hitélete, mindennek fo­lyamatos, mindennapi megnyilvánulása is erről tanúskodik. A település címerében található Szent Ambrus a két méhkaptárral valós jelképe a pataki embernek is: dolgos, szorgalmas nép lakta falu ez, bizonyítják a gondozott, szép porták is. Derék a Derék-pataki Mezőgazdasági Rt. A XXI. század eleji ma­gyar mezőgazdaságnak egyik ritka, s a szó nemes értelmében szép példája a falu névadójaként is sze­replő patak nevét viselő termelőegység. Az 1960- ban alakult termelőszö­vetkezet az 1975-os Dejtárral és Érsekvadkerttel való egyesülést, majd az 1992-es újbóli szétválást követően nem csak tal­pon maradt, de a kor követelmé­nyeinek és lehetőségeinek megfe­lelően fejlődött, fejlődik. A jó ter­mőhelyi adottságok, felkészült, ta­pasztalt szakemberek, egyáltalán az itt dolgozó kollektíva tízévnyi munkája, kézzelfogható és látható eredménye önmagáért beszél. Sajgó Ferenc, az rt. pataki szüle­tésű elnöke gyakorlatilag az 1960- as kezdetektől folyamatosan itt dolgozik, ha úgy tetszik, itt élte le az életét, nagy valószínűséggel in­nen megy nyugdíjba is. Szerényen, magától értetődő természetességgel beszél tevé­kenységükről. Jelenleg 27 aktív dolgozót foglalkoztatnak, a mező- gazdaság pénzügyi nehézségei (a piac bizonytalansága, finanszíro­zási gondok, alacsony színvonalú keresetek) ellenére is nyereséges az állattenyésztési ágazatuk, éven­te egymillió liter tejet értékesítenek a váci Naszály-Tejnek szállítva. Összbevételük háromnegyed ré­szét a tejtermelés biztosítja, az ipar követelményeinek megfelelő, ext­ra minőségű tejet előállítva. A korábbi magyartarka állo­mányt fokozatosan váltja fel a holstein-fríz fajta. A kötött, hagyományos tartást az 1996-os beruházás teljesen átalakította, kötetlen tartású technológiára tértek át, az újonnan megépült istálló, s fejőház kialakításával, a nor­matív pályázati rendszerek felhasználásával. Döntően saját termelésű takarmányt bizto­sítanak a nagy tejhozamú állatok­nak, kiegészítve megfelelő vitami­nokkal, ásványi anyagokkal. Mintegy 300 hektár gyepet mű­velnek, a legeltetés folyamatos. Si­lókukoricát 150-160 hektáron, lu­cernát 35 hektáron termeltek. Bár az idei aszály negyven-ötven szá­zaléknyi kiesést okoz, beosztva kitartanak. A növénytermesztési ágazatban Patakon nagy hagyo­mánya volt és van a szántóföldi növénytermesztésnek, főleg a burgonyának. Jelentős jövede­lem-kiegészítő szerepét azonban a megnövekedett előállítási költ­ségek miatt elveszítette. A rész­vénytársaságnál a gabonafélék kerültek előtérbe, őszi búzát (az érsekvadkerti malomba szállíta­nak évek óta), árpát, illetve triti- calét, valamint ipari növényeket (napraforgó) termelnek az idei évben. Az aszálykár ezen a terüle­ten is jelentős. A növénytermesz­tési ágazatban is jelentős fejlesz­tésekre került sor: a takarmány­betakarító gépsor felújítása, új ga- bona-betakarító kombájn könnyí­tette az idén a munkavégzést. To­vábbi tervük egy gabonatisztító­szárító üzem, s egy silótér építése, illetve a környezetvédelem igé­nyének, követelményének meg­felelő trágyatelep kialakítása. A zömében fiatal, illetve közép- korosztályhoz tartozó dolgozók megtapasztalhatták a munkakö­rülmények javulását is. Úgy gon­dolják: képzett, jó színvonlon dolgozó kollektíva versenyben tud maradni, nem tartják járható út­nak a felszámolást. Közösségi élet, Kalászba fogva Patak vallásos település, a pataki ember életvitele, értékrendje a hagyományok életben tartásában, a mindennapok megélésében példázza ezt. Ennek egyik szép megnyilvánulása a Kalász, a Katolikus Asz- szonyok és Lányok Szövetsége, amelynek három cso­portja működik a faluban. Az először 1940-ben megalakult közösség 1994- ben kelt újra életre. Feladata a lányokkal, asszonyok­kal való foglalkozás, tudatosítani bennük a női hivatás szépségét, fontosságát, hiszen a nőktől függ, milyen a család, az egész nemzet, valamint segíteni az egyház munkáját. Az elsők közül még szép számmal élnek, ők a Kalász-nagymamák, az eredeti népviselet ápolá­sában szinte nélkülözhetetlenek. A második csoport­ba a fiatalasszonyok tartoznak, ők segítői, motorja a közösségi életnek, s vannak a kis kalászosok, a felső tagozatos általános iskolások köréből. A fiatalasszonyok, lányok cso­portjának vezetője Russói Lászlóné, Marika, aki Patvarcon született (nagyapja volt a falubíró), s 1966- tól, az érettségi vizsga letétele óta dolgozik a tanácson, illetve a polgár- mesteri hivatalban. 1994-ben a pusztulófélben lévő harangozóhá­zat az összefogás, támogatás erejé­vel felújították. Barna László, Mák András, Filip János, Diósi József, s a többiek adakozásával, sok-sok ön­zetlen, társadalmi munkával szinte egy tájházzal felérő gyűjteményt hoztak össze. Nyári táborokat szer­veznek, ahová a környező települé­sekről, valamint Szlovákiából is érkeznek. A falu ün­nepségeinek szervezői a pünkösd hétfőjén megtartan­dó falunapon például 60 kiló lisztből egy harmincfős asszonycsoport dagasztott, sütött fánkot, amit népvi­seletben öltözött lányok kínáltak az ünneplőknek. Zarándokokat fogadnak, akiket megvendégelnek. Rendszeresen részt vesznek az eredeti pataki népvise­letet bemutató rendezvényeken. Együttműködnek a Pataki Templomért Alapítvánnyal, amelynek alapvető célja többek között a templom, a hozzá tartozó létesít­mények állagának megóvása. Ők jelentették meg ez év áprilisában a Pataki Hírmondó című helyi lapot, amely hitelesen tudósít minden eseményről, önkor­mányzati híreket, információkat tesz közzé, beszámol az intézmények életéről, s a Babahírekben megörökí­ti az újszülötteket, az Esküvőben a házasságkötőket, s kegyelettel búcsúzik az elhunytaktól. Arcok a településről A művelődés centrumának irányítója Adame Andrásáé Fábián Magdolna az általános is­kola igazgatója. Tanárképző főiskolán biológia-föld­rajz szakon végzett, valamint elvégezte a közoktatás­vezetői szakot is. 12 éve igazgató, vezetői elve: jó han­gulatú nevelői közösség igazi gyermekközpontú isko­lát működtessen. Tíz pedagógus 116 gyereket nyolc osztályban tanít, s két napközi otthonos csoport is működik. Jelentős a hátrányos helyzetű, rászoruló, tanulási, maga­tartási zavarokkal küszködő gyermekek száma. Sikernek, eredmény­nek élik meg, hogy 36 bejáró tanulójuk van, s mindenkinek sikerül valamilyen középfokú intézményben továbbtanulni. Volt tanítványa­ik rendszeresen visszajárnak, kötődnek korábbi iskolájukhoz. A ba­lassagyarmati zeneiskola kihelyezett tagozataként furulyaoktatás­ban részesülnek a gyerekek, s néptáncolni tanulnak. Gézengúz nevű csoportjuk falun kívüli meghívásoknak is eleget tesz. Első osztályos kortól németnyelv-, ötödik osztálytól számítástechnika-oktatásban részesülnek. Pályaválasztási munkájuk során a meghitt, családias hangulatnak köszönhetően igyekeznek a legjobb megoldást megta­lálni valamenynyi tanulójuknak. Az iskolában székelő könyvtár a község lakóinak is rendelkezésére áll, vizsgákra készülők segítése, irodalmi műsorok összeállítása, karácsonyi hangverseny szervezése, mind az iskola falai között zajlik. Rendszeresek a színházlátogatás­ok, kirándulások. Jelentős szerepet játszik a sport is, a Bozsik II te­hetséggondozó program keretében három csapat működik. Az igaz­gatónő férje a helyi sportkör elnöke. Az ifi focicsapat a megyei II. osz­tályú bajnokságban második helyezést ért el. Az igazgatónő 32 évnyi pedagógiai munkája során most már a második generációt tanítja. Élete szinte egyet jelent munkájával, s a gyermekek, szülők ragasz­kodását, háláját kiváló tevékenységével. A ma vállalkozója Viczidn Tibor 11 gyermekes nagycsaládból szárma­zik, 40 éves vállalkozó. A több lábon állás elvét meg­valósítva nem csak mezőgazdasági vállalkozó, de zöldség-gyümölcs kereskedő is. Azt mondja: mióta az eszét tudja, a föld megművelése, a növénytermesztés, ezen belül a burgonyatermelés jelen volt a patakiak életében. Volt időszak, amikor családjának hat tagja dolgozott a termelőszövetkezetben, édesapja növénytermesztési ága­zatvezető volt. Bár ő maga a parkettás szakmát tanulta ki, a katonaidő letöltése után, az 1987-es házasságkötését követően kezdett vállalkoz­ni. 1995-től fő profilja a mezőgazdasági tevékenység, jelenleg 55 hek­táron, teljes gépesítéssel, állatokat tartva (birkákat nevelve) éli meg a komoly és nehéz munkával eltöltött mindennapjait. Kedvtelése a fo­tózás, bár lassan már gondolatban sem jut el a kedvelt időtöltés felele­venítéséhez. Két lánya van, a nagyobb középiskolás, a kisebbik még általános iskolába jár, talán ő mutat nagyobb érdeklődést a szülők munkája iránt. Második ciklusban tagja a helyi önkormányzati képvi­selő-testületnek, igyekszik javaslataival, szavazataival, vagy kézzel fogható támogatásával segíteni a falu fejlődését, különösen értékeli a pályázati lehetőségeket. Történelem-hittan szakos etnográfus Lengyel Anita érdeklődésének, pályaválasztásának alakulására rányomta bélyegét pataki mivolta. A pásztói postaforgalmi szakközépiskolában érettségizett, az egri tanárképző főiskolán szerzett diplomát, itt találkozott először a néprajz csodálatos világának lehetőségeivel. Szakdolgozatát már az ünnepekhez kötődő pataki ha­gyományokról, népszokásokról írta. Miközben az általá­nos iskolában tanított, levelező tagozaton elvégezte a debreceni egyetem néprajz szakát, diplomáján éppen csak megszáradt a tinta. Szakdolgo­zatában a népi gyermekjátékokat gyűjtötte össze azzal a céllal, hogy a mai gyerekek a múltat mindennapjaiban is ismerhessék, s megismerjék azokat a játékokat, amelyeket nagyszüleik játszhattak: megismerte a pa­rasztbábuk, a gubacsból készült bababútorok, tusababák, virág ékköves ékszerek, gesztenyéből készült pengettyű, dióhéjból készült brüngő, a mozgásos, testedző játékok köréből a gombozás, pénzezés, a különféle labdajátékok történetét. Az énekes-táncos játékok mellett az iskolában játszott népi játékokat is összeírta. A mai gyerekeknek több idejük van játszani, hiszen korábban élő társaikat nagyon hamar bevonták a mun­kába. Külön odafigyelést igényel a régi játékok elsajátítása, hiszen akkor óhatatlanul beszélgettek a korról is. így kapcsolódhatnak be a helyi ha­gyományok megismerésébe, őrzésébe, amely a nemzeti kultúra része. Anita jelenleg hittant tanít, s Vácra utazgatva a spanyol nyelvet tanulja. Volt egyetemista társaival továbbra is kutatnak, gyűjtenek, s egy másik társával dolgoznak a pataki internetes honlap létrehozásán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents