Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-08 / 258. szám

12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 S Z A N D A 2003. NOVEMBER 8., SZOMBAT A község (ölé „hármas hegy" magasodik: a nyu­gati csúcson népvándorlás kori földvár állt, a középsőn, a Szent Péter-hegyen búcsújáró kegyhely volt valaha, s egy XI-XII. századi, kör alaprajzú templom maradványait is megtalálták rajta. A keleti csúcson omladoznak Szanda vá­rának romjai. Az erődítmény építésének ideje ismeretlen, de a XIV. század elején már fenn­állt: először 1301-ben említették az oklevelek. Az erődítmény és a falu nevét akkoriban Zonda alakban Írták, feltehetően Zonda György földbir­tokos után. A várat 1546-ban foglalta el a tö­rök, de 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati várkapitány visszavette. A legenda szerint egy szökevény török titkos föld alatti folyosót muta­tott a magyar végvári vitézeknek, akik meglep­ték a 150 főnyi várőrséget, s elfoglalták az erődítményt. Mivel azonban nem tudtak katoná­kat hagyni a falak között, részben lerombolták a bástyákat. A török világ után újratelepült a fa­lu, 1715-ben hat magyar és két szlovák, 1720- ban öt magyar és négy szlovák háztartást írtak össze. Közigazgatásilag a faluhoz tartozik a szomszédos, három kilométerre lévő Szandavá[alja is. A község templomát Szent Márton tiszteletére szentelték lel. Máriácska káponkája Még csak véletlenül sem le­het elmenni mellette - vonzza a szemet, felkelti az érdeklő­dést. A szobor gondosan elke­rített, mindig virággal díszí­tett, kívülről zárható parányi kápolnából tekint vissza az utasra. Ő Máriácska, a ki­csinyke szentély neve pedig Máriácska káponkája, ahogy errefelé mondják a kápolnát. A káponka még a XIX. szá­zadban, 1891-ben épült, s má­solata a balassagyarmati Pa­lóc Múzeumban található. A szobor több mint egy évszá­zad után sem kopott meg, nemkülönben a ruhája, ame­lyet évente többször is cserél­nek. Az öltöztető személye tulajdonképpen öröklődik és kitüntető elismerést jelent. Máriácskát az éves ünnepkör­nek megfelelő ruhába öltözte­tik: pünkösdkor pirosba, ad­ventkor lilába, a húsvét előtti nagyhéten feketébe és húsvét- kor fehérbe. Természetesen a ruhatár ennél bővebb, viszont ezek a legjellegzetesebb Mári- ácska-viseletek. Többfunkciós épület ■ Dimbes-dombos szépség Nem a megye névadója, „alakjában” azonban mégis tükrözi Nógrádot, a dimbes-dombos megyét Szanda község. Jó levegőjű, turisták által azonban még nem kellő mértékben felfedezett község, mindössze 734 lakóval. Bár már három finn és a közismert író, Gyurkovics Tibor is felfedezte magának (házat is vásá­roltak itt) szépségét, a jövő egyik nagy feladata lesz az önkormányzat gazdálkodását is megkönnyíthető turizmus fejlesztése. A helyi lakosságot túlnyomórészt idő­sek alkotják. Pár embernek a helyi mű­anyagüzem, valamint a Szanda Kémia Kft. biztosít munkalehetőséget. Ugyan­csak a Szanda Kémia Kft. jótéti számlá­jának köszönhető az a gyakorlat, hogy a községben az általános iskolások és az óvodások iskolatejet térítésmentesen kapnak. A település sajátossága, hogy földraj­zilag két külön álló részből tevődik ösz­A község értékeihez sorolható az el­sősorban közösségi rendezvényeknek helyet biztosító művelődési ház, a Du­dások elnevezésű hagyományőrző együttes és a Szanda-Váralja Falufejlesz­tési Egyesület. A hagyományőrzők az egykor Szandán élt dudások tiszteletére vették fel nevüket. A tizenkét nőből és hat fér­fiből álló együttes két jellegzetes mű­sorszáma a községen kívül, is nagy szám: a Szandai lakodalmas prózával, énekkel mutatja be az Vizsga után sikeres előadás Bár csak első ciklusát tölti polgármesterként Rugáné Pongrácz Mária, a közigazgatási munkaterülettel már régen eljegyezte magát. Huszonhárom éve Szügyben kezdett, Szandán 20 éve dolgozik. Szakértelmét, hozzáérté­sét az államigazgatási főiskolán tanultakkal is megerősítette, a diplomát pe­dig egy közigazgatási szakvizsgával tette teljessé. A polgármester asszony nem csak köszönőviszonyban van vállalt hivatásával és a község apraját-nagyjával. A hiva­tal falain túl is elérhető, tagja a Dudások hagyományőrző együttesnek. Mint mondja, még egy kis menedzseri szellemmel is szeretné magát felvértezni. Rugánéék két gyermeket nevelnek, egyikük általános iskolás, a nagyobbik Balassagyarmaton gimnazista. sze. Ezért párhuzamosan működtek in­tézmények. A gyermeklélekszám csökkenése mi­att a nyár folyamán két óvodát össze kel­lett vonni, az általános iskolában pedig még 2000-ben szűnt meg a felső tagoza­tos oktatás. Szanda és Terény kiváló együttműkö­dését jellemzi, hogy ez év január 1-jétől közös körjegyzőséget működtetnek Szlobodnyik András vezetésével, továb­bá létrehozták a közös egészségügyi tár­sulást is. SZANDA 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 732 Összesen: 100 539 IR esküvő minden egyes fázisát, a karácso­nyi összeállításuk pedig régi korok han­gulatát idézi. A falufejlesztők a faluszépitésben, a helyi értékek megőrzésében járnak élen. A római katolikus templomban például sikerült megmenteniük egy egész dene­vérkolóniát. , Tavalytól helyi cigány kisebbségi ön- kormányzat is működik Szandán, veze­tőjük Csonka Gábomé. Majdnem teljes közművesítés A gáz-, víz- és telefonhálózat azonban már elké­szült a ‘90-es években, „csupán” a szennyvízcsa­tornázás hiányzik. Ez utóbbi is hamarosan Szanda infrastruktúráját fogja jellemezni, mivel az előze­tes tervek után 2004 tavaszán sor kerülhet a gya­korlati lépésekre. Ez ügyben Szanda Terénnyel és Herencsénnyel közösen keresi a végleges megol­dást. A várva várt beruházást követően szeretnék a korábbi évek közműfejlesztése során igénybe vett utakat is felújítani. _- -. TM --------------------------------------------S-------------—— A Dudások, Szanda közkedvelt hagyományőrző együttese____________________________ ■ L átott, lőtt, bemutat Helytörténeti csemege egy családi házban - pontosabban a mellette lévő pajtában. A kellemes ritkaságra Varga János portáján bukkantunk. A tősgyökeres szandai férfi 1969-től foglalkozik sportvadászattal, ami számára nemcsak hobbi, ha­nem a tapasztalatok, ismeretek átadása is. Persze mindez sok-sok értékes kiállítási tárgy- gyal fűszerezve. Varga János mini helytörténeti múzeumában a vadászati trófeák mellett helyi népviseletek, használati eszközök is láthatók. A különleges helyiség tulajdonosa azért elárul­ta, hogy a kiállított tárgyak közül az általa lőtt 250 kilós, 20 centis agyarú vadkanra a legbüszkébb. Varga János az erdei iskolásokon kívül az or­szág legtávolabbi pontjairól ide érkező turisták­nak is szívesen tart előadást. Arcok a településről A szakértő Tóthpál Árpádné 22 éve óvónő és jóformán ezen közel két és fél évtized egészét Szandán töltötte. A kö­zelmúltban az ovisok létszámcsökkenése miatt a Kos­suth út 31. szám alatti intézmény összevonásra került az óvodának jelenleg is helyet biztosító Madách út 9. szám alatt, egyébként Szandaváralján található intéz­ménnyel. Az oviba 19 gyerek jár, akik egy csoportban töltik mindennapjaikat. Tóthpál Árpádné tevékenységközpontú programot dolgozott ki a gyerekeknek, ami azt jelenti, hogy „minden okos dologba” bevonja őket. Pedagógus nyelvre, szakmai részletek­re fordítva persze ez egyebek mellett azt jelenti, hogy alkotóan is­merteti meg velük környezetüket. Az elmúlt 2-3 évben veteményes­kertet hoztak létre, a virágoskertben pedig az ültetéstől a gyomlálá- sig minden fontos kertészmunkával megismerkedtek. Részt vettek legutóbb gyümölcsszedésben is, sőt már a diószüret sem ismeretlen előttük. A vezető óvónő távlati tervei között szerepel egy óvodai tor­naszoba létrehozása, de hát vannak ennél még kézenfekvőbb felada­tok is - például az épület külső homlokzatának felújítása. Az óvónői mellett gyógypedagógiai diplomával is rendelkező Tóthpálné min­den terve, elképzelése Szanda jövőjét célozza a legkisebb községbe­lieken keresztül. Pedagógusok a javából Az ember tátott szájjal hallgat, ámul-bámul, aztán igyekszik összeszedni a gondolatait és kérdezni, kér­dezni, kérdezni. Ennek pedig két nagyszerű oka van - nevesítve: Bata Mihályné, a helyi általános iskola igazgatója és Végváriné Pongrácz Ágnes tanárnő. A két pedagógus emberfeletti munkát végez. Ami a „va­lamikori” időket jellemezte, azt a szandai általános is­kola - bármilyen hihetetlen - 2003 végén idézi: mindössze egy osz­tály jelenti a sulit, de ez az egy osztály három alsó tagozatos osztályt foglal magába. Együtt tanulnak az elsősök (pontosabban csak egyet­len tanuló), a másodikosok (ketten) és a harmadikosok (kilencen). És hogyan lehet három osztályt tanítani egyszerre? íme, egy példa. Adott egy méterrúd, amiről az elsős­nek illik a nevét tudni, a másodikosoknak azt, hogy ezzel miként lehet mérni, a harmadikosoknak pedig a matematikáját is. Hogy mennyi „méterrúd”, azaz megosztandó téma van, azt csak a két kiváló pedagó­gus tudja igazán. A szakemberek itt nap mint nap újabb és újabb forgatókönyvet írnak az oktatáshoz. No, de ezen kívül is végrehajtottak már nagy tettet. Az évezredfordulón a kultúrházban nem éppen a legjobb körülmények közé került könyveket mentették meg szorgos munkával, majd tem­atikusán rendezve az általános iskolában találtak megbízható helyet a sok-sok értékes kincsnek. Végváriné nevéhez fűződik egy ritka is­kolai munkafüzet (a szandai honismereti természetjáró szakkör ok­tatási segédanyaga) összeállítása is, ami szintén a gyerekek szellemi épülését szolgálja. A két pedagógus a polgármester asszonnyal egye­temben azt is szeretné, ha a közeljövőben sikerülne egy teleházat ki­alakítani az iskolában. Addig is nap mint nap órák és órák osztályról osztályra, azaz egy osztályban, egy iskolában. Mindez figyelemmeg- osztással a figyelmek középpontjában a gyerekekkel. Ez igen!,.. ■ A SZANDAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET. Hátsó sor, balról jobbra: Ruga József, Viktor János, Kari Gábor, Kiss István (alpolgármester). Első sor, balról jobbra: Mizera Árpád, Feketéné Csalár Anita, Tőtési Józsefné, Rugáné Pongrácz Mária____________________________■ Varga János önmaga kialakította helytörténeti kiállítását az ország minden pontjáról felkeresik a látogatók

Next

/
Thumbnails
Contents