Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-08 / 258. szám
10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 MÁTRASZŐLŐS 2003. NOVEMBER 8, SZOMBAT A Kacsics-nemzetség isi birtoka volt a község: a szőlős utónév alapján arra következtethetünk, hogy igen korán meghonosodott errefelé a szőlőművelés. A községei XIII. századi oklevelek is említették. 143Bhan a Szécsényőcsalád birtokában voll 159fthan pedig Rákóczi Zssgmond volt a lőldesura. A XVI. század közepétől a török hódoltsághoz tartozott, majd a tizenöt éves háború egy időre ismét magyar kézre juttatta: 1633- 34-ben azonban már újra a török kincstári adóívekben szerepelt a helység neve. Az 170Oas évek közepétől a Szluha család von Szőlős lőldesura. A lalu római katolikus temploma XIV. századi; ebből a koriról fennmaradt egy Krisztust a pokol tornácán ábrázoló falképtöredék is. Fára lested Szent Erzsébet képe XVII. századi. A templom főoltára 1600 Iáján készült. Az Isten házát a török időkben magtárnak használták. Összkomfortos falu Idén januárban költözött a településre Juhász Gábor országgyűlési kép- viselő, Bátonyterenye díszpolgára párjával, Lestár Éva gyorsíró világbajnokkal. A képviselő szerint Mátraszőlős az egyik legszebb délnyugati fekvésű község, hasonlít szülőfalujára, Mátranovákra. Jól érzik itt magukat, bár még nem ismernek mindenkit: amint mondta, van még 25 évük erre. j Mátraszőlős az egyik legdinamikusabban fejlődő falu, amit jól érzékeltet a lassan befejeződő úthálózat-felújítás is. Víz, gáz, csatorna már van, jelenleg a kábeltévé bekötése van folyamatban: a képviselő véleménye szerint a legmagasabb igényeket is kielégíti a környezet. Négy évtized a katedrán Nagy Miklós nyugalmazott igazgató tanító négy évtizedes pedagógusi munkát követően éli csendesen, de nem esemény nélkül az életét a faluban. 1956-ban végezte a balassagyarmati tanítóképzőt, majd Kisbágyonban töltötte gyakorlóévét. Palotáson három évig tanított, ebből két évig igazgatóhelyettesként. 1960-ban Erdőkürtre ment tanítani. A feleségével akkor kötöttek házasságot. Erdőkürtön 9 évig volt igazgató. Mátraszőlősre 1969-ben azért jöttek szívesen, mert a nagyobb településen jobb lehetőségek adódtak számukra. Itt is igazgató volt 28 évig. Kevesen mondhatják el, hogy 37 évig töltöttek be igazgatói állást! Amikor 1997-ben 60 éves lett, nyugdíjba vonult, annak ellenére, hogy 2000-ig lehetett volna igazgató, mert így nyerte el az öt évre szóló kinevezést. ■ A jelennek és a jövőnek teremtik az értékeket A csaknem 1700 lakosú Mátraszőlős a Cserhát dél-keleti lábánál terül el, a Hévízpatak partján. Az eltelt évszázadok alatt többször is változtak a birtokosok, a XIX.- XX. században pedig kibontakozott itt a kézműves ipar, elterjedt a mészégetés. Új iskola épült, megnyílt a „Hangya” fogyasztási és értékesítési szövetkezet boltja, létrehozták a ma is működő egyesületi szeszfőzdét. Felépült a szakmai épülést szolgáló gazdakör és a szórakozást jelentő fedett kuglipályát befogadó kultúrháíz. A munkaképes lakosság egy része a nógrádi iparmedence vállalataihoz járt dolgozni, másik része a termelőszövetkezetben földművelésből élt. A szorgalmas és iparkodó mátraszőlősiek a bonyolultabbá vált munkakörülmények között is megtalálják a megélhetési forrásokat. Az utóbbi évtizedben - talán a századelő utáni kézművesek példája nyomán - kialakult a településen egy olyan vállalkozói réteg, amely számos sikeres céget működtet. Egyre inkább igénnyé válik a kor színvonalán működő, modern település utáni vágy. A község életében érdemleges változások csak a rendszerváltást követően történtek. Noha villanyvilágítással, s valamelyest elfogadható úthálózattal korábban is rendelkeztek a mátraszőlősiek, a település komfortosításának folyamata a 90-es évek elején lódult meg. Ebben az is nagy szerepet játszott, hogy a település elszakadva a korábbi köz- igazgatási emlőktől, 1991-től önálló önkormányzatot választott. A helyi akarat érvényesülése jó hatással volt a beruházásokra, amit a tények bizonyítanak. Elsőként, még 1992-ben, a vezetékes ivó- vízhálózatot építették ki, majd korszerűsítették a közvilágítást. Aztán néhány év erőgyűjtése után, 2001-ben megoldották a földgáz Közművelődés és hagyomány A település fiatal és idősebb lakosaira egyébként jellemző az érdeklődés, az új dolgok iránti fogékonyság. Ebben nagy szerepe van a mátraszölősi lokálpatriotizmusnak, a hagyományok tiszteletének és ápolásának. Mindezt jól szolgálja a kétcsoportos óvoda és a nyolcosztályos általános iskola. A felnőtt nemzedék óvja ezeket az intézményeket, s önmaga is példát mutat az ifjúságnak a néprajzi és kulturális hagyományok életben tartásával. Szerencsére vannak a községben olyan lelkes nyugdíjasok és középkorúak, akik szívesen vállalnak részt ebből a nemes munkából. A település jelenének és jövőjének formálásában egyre nagyobb szerepet vállalnak a civil szervezete. A Mátraszőlős Községért Közalapítvány, a Mátraszölősi Templomért Alapítvány és a Hévíz Alapítvány. A községben folyó kulturális tevékenység és tapasztalatok országszerte ismert hírvivője a Gyöngyvirág énekegyüttes. MÁTRASZŐLŐS 2003. évi költségvetése 37 021 munkaadót terhelő Összesen: 166 243 E FI 15 009 felhalmozási kiadások 8 737 bevezetését az intézményekbe és a lakóházakba, majd ezzel szinte párhuzamosan megteremtették a falusi összkomforthoz alapvetően szükséges szennyvízcsatorna- hálózatot. Jelenleg folyik a kábeltelevízió-hálózat kiépítése, ami nemcsak a szórakozást jelenti, hanem megteremti a sokoldalú művelődést szolgáló internet-használatot is. A lakosok szellemi művelődése mellett figyelmet fordítanak az egészségkultúrára is. Vállalkozó háziorvos, gyermek szakorvos és védőnői szolgálat is működik a településen. A kultúra és a nyugdíjasok mentora Oroszi József nevét nem csak a megyében, az országban is sokan ismerik. Akik pedig személyesen is kapcsolatba kerültek vele, meggyőződhettek tisztességéről, emberségéről, tapasztalatainak gazdagságáról. Azt mondja, hogy számára a gyerekkor , egy része kellemes volt, de később göröngyös lett az életút, noha a szülei támogatták. Nősülés után két gyermekük született, akik most támogatják. Munkáséveit a salgótarjáni acélgyárban kezdte, majd Jobbágyin, végül a Pásztói Mezőgépnél és utód vállalatánál dolgozott. Onnan ment nyugdíjba 1994- ben. Azóta segítője az IPTEK Kitinek, ami családi vállalkozás, s a fia a vezetője. A lányának élelmiszer- üzlete van. Nyugdíjba vonulását követően, 1994-ben megalakította a helyi nyugdíjasklubot, s ezzel párhuzamosan a Gyöngyvirág énekegyüttest. Mind a kettőnek ugyanez a neve. A klubba több mint százan járnak, az énekesek 18-22-en vannak, de csak hatan férfiak. Az évek során egyre több helyen léptek fel az országban, s ez nem véletlen: nagyon szigorúak önmagukkal szemben. Kétévente megméretik magukat a különböző versenyeken, a Kórusok Országos Szövetsége az idén arany fokozatú minősítésben részesítette az együttest. Idén farsangi batyubált rendeztek, májusfát állítottak, pünkösdkor nagy sikere volt a falunapnak. Közös elhatározással döntöttek egy emléktábla felállításáról, ami a nyugdíjasoknak állít emléket. A táblán ez áll: Jelen ötven év múlva is lesz, jövő száz év múlva is lesz, fiatal ötven év múlva is lesz, és idős száz év múlva is lesz.” A táblát a Rákóczi-kápolna területén állították fel augusztus 3- án. A nyugdíjasok és a hozzátartozók 200-200 forintokat adtak ösz- sze e célra. A helybeliekről azt mondja, hogy olyanok, mint más település lakosai. Ha valaki megszervezi őket, szívesen vesznek részt minden hasznos dologban. Az embereket tehát meg kell szólítani, hogy kezdeni lehessen valamit! A kereskedelem megszállottja Szálkái Gyula gyerekkora óta elkötelezettje a kereskedelmi életnek. Salgótarjánban kereskedelmi szakközépiskolában érettségizett, majd különböző munkahelyeken szerezte meg a kereskedelmi szakma gyakorlati ismereteit. A pásztói építők boltjának egyik vezetőhelyettese volt, amikor megfogalmazódott benne a vállalkozás gondolata, s amikor 1990-ben adódott a lehetőség, belevágott az önálló életbe. Családi vállalkozásban, a feleségével ketten kezdték a munkát, az asszonya az irodát vezeti. Az építkezésekhez szükséges alapanyagokat kínálták vevőiknek. A kezdeti szűkös anyagi körülmények miatt kis árukészlettel indultak és a naponta for- gandó árukra összpontosítottak. Kezdettől fogva minden energiájukat a vállalkozásra fordítják. Időközben sikerült vásárolni egy nagyobb területet telephelynek, s így több mint ötezer négyzetméter területen működnek. Ez hozzájárul versenyképességük fokozásához, mivel mód nyílt nagyobb terjedelmű építőanyagok forgalmazására is. Ez a kis vállalkozás jelenleg 12 főt tart el. A legkorszerűbb anyagokat forgalmazzák, noha ezeket nehezebb eladni, mert drágábbak, de egyre több ember belátja, hogy nem az a drága, ami most sokba kerül, mert a nagyobb élettartamú korszerű anyagok hosszabb távon megtérülnek. A termékfajtától függően két nap és két hét idő alatt be tudnak szerezni mindenféle anyagot. Szálkái Gyula azt mondja, hogy a vevők javarészt tisztességesek, javult a fizetési kultúra, de előfordul, hogy valaki megcsúszik és nem tud fizetni. A munka mellett a családra csak szombat délután és vasárnap jut idő. Illetve évente kivesznek két, három napot, nevezetesebb ünnepeken. Tizenhárom éve az idén voltak öt nap szabadságon. Szálkái Gyula azt mondja, minek is lenne valamilyen szenvedélye, nem tudná kiélni. Csak képzeletbeli hobbijai vannak. A feleségének minden évben megígéri, hogy jövőre könnyebb lesz, de éppen ellenkezőleg történnek a dolgok. Szerencsére a neje nagyon megértő teremtés. Mind többet beszélgetnek róla, hogy a vállalkozás kezd a család rovására menni, s ezt lehet érezni. Jó lenne többet foglalkozni a családdal, hiszen nagylányuk ugyancsak kereskedelmi tanuló, tizenöt éves fiuk Pásztón jár iskolába. A fiatalok egyre inkább kívánják a jövőre való szülői iránymutatást. A tüzéptelep A Szálkái Gyuláné Arcok a településről Galambász és sikeres üzletember Veres Róbert ifjú korában úgy gondolta, követi mezőgazdász édesapja példáját. Érettségi után a szarvasi agrárfőiskolára ment tanulni. Tanulmányai befejeztével a mezőgazdaságban helyezkedett el, de hamar rádöbbent, hogy ezen a pályán nem lehet sikeres. Inkább elment üzletkötőnek egy mezőgazdasági céghez, de ott sem érezte eléggé önállónak magát, így benzinkutas lett. Végül 1990- ben vállalkozást alapított, s ettől kezdve üzletemberként tevékenykedik. Amint elmondta, pályafutásának elején megismerkedett az Ausztriában élő gróf Széchenyi Ferenccel, a nagy magyar leszármazottjával. Az ismeretségből mély barátság alakult ki. Az idős gróf fiaként szerette Veres Róbertét és jó tanácsokkal, ötletekkel segítette előre jutni az üzleti életben. A kezdetek óta több mindennel foglalkozott, jelenleg fő profilja az ingatlan- forgalmazás, bérbeadás. Több multinacionális üzletlánccal tart kapcsolatot: üzleteket épít, amit tőle bérelnek. Részt vállal még a szerencsejáték- és a szórakoztatóiparban, de ezek az üzletek már kisebb jelentőségűek. Ő építi Pásztón az új ABC áruházat a Plusznak, mert a cég a régi épületből kiköltözik, hogy egy másik multinacionális cég vehesse bérbe. A megfeszítő munka mellett azonban egy izgalmas hobbira is időt szakít: postagalambokkal foglalkozik. Elnöke a helyi postagalamb sportegyesületnek, valamint a Karancs-Mátra kerület vezetője. Sporteredményeiről ékesen tanúskodnak a serlegek, a kupák, a különféle díjak. Modem üzem, korszerű technológia Az 53 éves Győri Mátyás egyike a sikeres helyi vállalkozóknak. Salgótarjánban, a Madách Imre Szakközépiskolában végzett, majd munka mellett felsőfokú képesítést szerzett. A pásztói gépállomáson kezdetben fizikai munkára alkalmazták, majd különböző vezető állásokban folytatta pályafutását. Több mint húsz évig dolgozott ott, s amikor kilátástalannak látta a jövőt, saját kezébe vette a sorsának irányítását. Ekkor indította VIPKER Bt.-t. Kezdetben 3 fővel, bérelt telephelyen, majd folyamatosan bővültek. Mátraszőlősön telephelyet alakítottak ki, üzemcsarnokot, raktárt építettek, fejlesztések történtek. A huszonöt főt foglalkoztató cég hazai közepes nagyságrendű cégeknek szállítanak alkatrészeket. Többek között a Salgótarjáni Tűzhelygyár Kitinek, az Iparfém Kft.-nek. De szállítanak Pápára, Sárvárra, s még néhány más cégnek. Vannak saját tervezésű és kialakítású termékek, amiket a kereskedelemnek adnak el. A vállalkozás nagyobb fejlesztése 1995-ben kezdődött el. Ekkor pályázati lehetőségek révén fejlesztéseket indíthattak, majd 1998-ban megtették a következő lépést. Ma pedig igényes, összetett fémipari alkatrészek gyártásával foglalkoznak. Egy telephelyen végzik a lakatos, hegesztő, forgácsoló, kikészítő műveleteket. A legkorszerűbb eljárással, elektrosztatikus porszórással festik az alkatrészeket. A vállalkozó két fiával dolgozik már együtt. A két gyerek közül egyik műszaki pályán tanul, s a termelésirányításban segít. A másik mezőgazdasági főiskolára jár, vele egy mezőgazdasági családi vállalkozást indítottak el. Életcélja a család részére megteremteni a megélhetés, a tovább fejlődés lehetőségét. Sikerült őket a tanulás, a tisztességes munka pályájára állítani. Tizenkét éve működik a vállalkozás, s ez alatt a családra kevés idő jutott, de már egyre több. Szenvedélye nincs, szerette a sportot, de sérülés miatt nem focizhat. Sízni szeret, de erre meg alig jut ideje. Életeleme a tanulás és a munka Batta Mátyás tősgyökeres mátraszölősi, itt született, itt is akarja befejezni az életét. Az általános iskola után a gépipari technikumot Salgótarjánban 1967-ben végezte el. Egy év gyakorlati munka után a gödöllői agrártudományi egyetemre ment, ahol mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát szerzett, majd három év múlva gazdasági szakmérnök is lett. Taron és Alsótoldon dolgozott a tsz-ben, végül Nagybárkányba került, ahol 1991-ig tevékenykedett. Ekkor egészségügyi okok miatt nyugdíjba ment. Az élet azonban követelt tőle: elvégezte a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, s ebben a munkakörben dolgozik ma is. 1991-ben, amikor Mátraszőlős közigazgatásilag különvált Pásztótól, aktívan részt vesz a falu közéletében. Először az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke, majd két ciklusban alpolgármester volt. Úgy mondja: szép eredmények fűződnek ehhez az időszakhoz. Bevezették a faluba a vizet, a gázt, kiépítették a szennyvízhálózatot, a közvilágítást. Igaz, csak két utcát tudtak aszfaltozni, de most már folyik ez a munka is. Jelenleg mezőgazdasági könyvelő vállalkozóként dolgozik. Tudása, tapasztalatai alapján meghatározó szerepe van a helyi szövetkezet tevékenységében. Reméli, hogy az aszályos év után jobb idők jönnek. Ez a szövetkezet a pásztói szövetkezet felszámolását követően az idős helyi gazdák kezdeményezésére alakult meg, s 400 ember földjét művelik. Nagy felelősség persze ennyi ember sorsának igazgatása, de szívesen teszi. A sok munka mellett a legnagyobb öröm a család: a fia villamosmérnök, a lánya angol szakos tanár. Három unoka nagypapája.
