Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-08 / 258. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 NAGYOROSZI 2003. NOVEMBER 8, SZOMBAT Könyves Kálmán király ideiében galíciai és lodomériai oroszok telepedtek le a mai lalu helyén. (Pontosan nem todjuk, hogy mikor, de a nevezett uralkodó 1096. és 1114. között ült a trónon.) A községet kezdetben Orosz- falunak nevezték lakéi után. akik az Árpádok uralkodása ideién visegrádi királyi testörök, valamint a palota és a vár kapuőrei voltak. Számos kiváltsággal is hidak. Ők alapították a Szentendreiszigeten lévő Kisoroszit is, ahonnan nem kellett hazajárniuk a távolabb fekvő Nagy­orosziba. Velük együtt görögkeleti szerzetesek, Nagy Szent Vazul követői (baziliták) is letelepedtek itt Nagy­oroszi korán, már Könyves Kálmán ideiében mezővárosi rangot jelentő kiváltságokat szerzett. 1219-ben feljegyez­ték, bogy a (Nagyorosziban laké Daniján pnsztaldusz pe­res leieket kiséd Váradra, tözesvas-próbára. A későbbi okben a mezővárosi jogokat Károly Róbert Nagy Lajos, Zsigmond és I. Ferdinand Is megerősítette. A török előt­ti időkig Losonc mellett Nagyoroszi volt a vármegye leg­inkább városiasodon települése: 10(1120 báz állt Itt A hódoltság ezen a tájon Nógrád várának 1644«s elfogla­lása után kezdődött, Oroszi lakosságának jelentős részét már ekkor elhurcolták vagy megölték. A közeli Drégely ostroma 1552-ben zajlott a legenda szednt az erődöt ostromló Ali basa a nagyoroszi papol, Mádont küldte Szondi György várkapitányhoz hogy szólítsa lel a meg­adásra. A török kiűzése után, 168&üan II. Lipót is meg- ífősítette a település mezővárosi kiváltságait de 1700- ban mégis eladományozta Nagyoroszit ezzel a szabad­ságjogok és kedvezmények elvesztek. A római katolikus templom 1764-ben leégett, az új, barokk istenházát 1768-ra építették lel. A középkori templom helyén Szenthárom­ság-oszlop áll. Szentháromság-szobor Utolsó ősz a laktanyában A községben található az a ka­tonai szervezet, aminek sorsa mostanság nem kis vihart kavart fel a térség életében. A laktanya öt­venhárom éve nyújt munkalehe­tőséget a megyéből idejáró és a helybeli katonáknak. A haderőre­form miatt a nagyoroszi alakulat is azon hathoz tartozik, amelyet megszűnés fenyeget. A légvéde­lem bölcsőjének is nevezett komp­lexum évtizedek óta meghatározta nem csak a falu, de az egész térség helyzetét is. így a felszámolás után várhatóan számos negatív válto­zás lesz. A tervek szerint nagyoro­szi 5. Légvédelmi Rakétaezred össze fog olvadni a győri 12. Lég­védelmi Rakétadandárral. Azok, akik a Rába partján kívánják foly­tatni munkájukat, kedvező körül­mények között, folytathatják azt. Sokan vannak viszont, akik nin­csenek olyan helyzetben, hogy át­költözzenek az ország másik felé­re. A változás a helyi önkormány­zat vállára is nagy terhet akaszt. Sok mindenre lehet büszke a község A megye nyugati részén fekvő, az egyik megyei szinten legöregebb települést jelen­leg több mint kétezren lakják. A lakosság je­lentős része dolgozik a helyi lakókocsi-gyár­ban és egy műanyag alkatrészeket gyártó üzemben. Természetesen itt is sokan a kör­nyező városokban találtak munkahelyet. A falu alapvetően iparos jellegű. A termelő szövetkezetek megszűnése óta egyre keve­sebben élnek a mezőgazdaságból, azok is inkább csak bogyósgyümölcs-termesztéssel foglalkoznak. A település ipari, fuvarozási, kereskedelmi, valamint agrár tevékenység gekhez kapcsolódó vállalkozásainak száma jelentős. Mivel a lakosság kis része cigány, így már évek óta nem működik a kisebbsé­gi önkormányzat. A Nagyorosziban élők ró­mai katolikusok, csak néhány evangélikus és református család él itt. így a falu egyet­len temploma római katolikus. A falu kiváló kapcsolatokat épített ki a környező településekkel, azok legtöbbjével valamilyen társulás formájában működnek együtt. A gyermekjóléti szolgálat is meghatá­rozó szerepet tölt be a térségben. Az egészségügyi ellátás terén is jónak mondható a helyzet. Van háziorvosi és védőnői szolgálat, több mint két éve fo­gászat, ami egyben négy szomszédos te­lepülést is ellát ugyanúgy, mint a gyógy­szertár. 1993-ban megszűnt a bölcsőde, mert akkoriban az állam nem nyújtott ez irányú segítséget, az önkormányzat pe­dig nem tudta tovább fenntartani. A száz férőhelyes óvodában négy csoportba vannak elhelyezve a gyerekek, az iskolá­ban nyolc osztály kilenc tanulócsoport­jában folyik az oktatás. A kulturális élet helyi szinten itt egyet jelent a helyőrségi művelődési otthonnal, csak ott lehetett teret adni és helyszínt biztosítani a kü­lönböző rendezvényeknek, kiállítások­nak. *•' .....i 1 1 Lokálpatrióta faluvezető Hornyák Endre polgármester az általa irányított településen született ötvenhét évvel ezelőtt. Lassan tizennégy éve élvezi a lakosság bizal-1 mát. Polgármesterkedése előtt egy tolmácsi üzemben töltött be veze­tő beosztást. A valamikori termelőszövetkezetben is meghatározó szerepet tudhatott magáénak. Miután a tsz-ből fűrészüzem lett, nemsokára elfog­lalta a polgármesteri széket. Felesége a helyi óvoda vezetője, akivel együtt uno- kázhatnak nagyobbik lányuknak köszönhetően, ő szintén óvónő. A kisebbik leány egy váci cégnél dolgozik, mellette tanítóképző főiskolai tanulmányokat végez. A polgármester teljes egészében lokálpatriótának vallja magát, nagyon közel áll szi­véhez faluja. MMNMMMMMMMÍI NAGYOROSZ! üli, ÉUi K01TSEGUETÉSE fejlesztés 7 024 Összesen: 251362 ER A nagyoroszi 5. Légvédelmi Tüzérez­red megszűnése az egész térségre komoly hatással lesz. Szülötteire is büszke lehet a falu: Réti Zoltán festőművészre és Szabó Endre óvodapedagógusra. Fejlett a falu infrastruktúrája. Van tele­fon, kiépített gázvezeték- és csatornaháló­zat, kábeltelevízió. A jövő tervei közt sze­repel egy jelentős út-, illetve járdafelújítás, a belső csapadékvíz elvezetésének mun­kálatai, valamint patakmeder-szabályo­zás. Folyik a tanulás az általános iskolában Iskola a lombok között Jelenleg a község általános is­kolájában 158 tanuló koptatja a padokat. Az intézmény vezetője, Bódis Bertalan szerint sajnos, év­ről évre csökkenő tendencia ta­pasztalható a gyerekek számát tekintve, és ezt még fokozni fog­ja a laktanya megszűnése. Az igazgató tizenhat éve dolgozik az iskolában, de emellett rengeteg minden mással is foglalkozik. Például a Nógrád megyei peda­gógiai intézet földrajz szakta­nácsadója, továbbá országos közoktatási szakértő, a Kaán Károly országos természet- és környezetismereti verseny or­szágos zsűrijének és több szak­mai szervezetnek tagja. Bódis Bertalannak nagy szerepe van abban, hogy hamarosan megje­lenik az a feladatgyűjtemény, amelynek segítségével a gyere­kek játékosan sajátítják el a bio­lógia és földrajz tudományokat. A nagyoroszi általános iskola éle­tében meghatározó szerepet tölt be a sport szeretete, támogatása. Annak ellenére, hogy az épüle­ten kívül több, a különböző spor­tok űzésére alkalmas pálya van, az épületben sajnos, nincsen tor­naterem. Jelenleg egy átalakított tanteremben foglalkoznak fizi­kumukkal a gyerekek. Az iskolá­ban zeneiskola is működik, ahol elsajátíthatják az ifjak a zongora, gitár, furulya és a szintetizátor használatát. A tanulók csaknem húsz százaléka bekapcsolódott a zenei képzésbe, így lehetőségük nyílt ilyen irányú bizonyítvány megszerzésére is. Ezen kívül fes­tészetet és modern táncot is módjukban áll tanulni. Rengeteg külső segítséget élvez az intéz­mény. Nemrég egy budapesü iskolá­tól „örököltek” rengeteg bútort és berendezést. A kor követelmé­nyeinek megfelelően számítás- technikai oktatás is folyik a falak között tizenkét gép segítségével. Az elmúlt évben az egész tantes­tület elvégezte az alapfokú szá­mítógép-kezelői tanfolyamot. A tantestületnek fontos a természet megbecsülésére, szeretetére való nevelés. Korábban az intézmény részese volt az erdei iskola moz­galomnak is, de sajnos, a tanári létszám és a szűkös anyagi lehe­tőségek ennek folytatását jelen­leg nem teszi lehetővé. Minden évben, a „madarak és fák nap­ján” egész napos akadályverse­nyen mérik össze tudásukat és ügyességüket a tanulók. A ter­mészethez való minél közelebb kerülést segítette nagyban, hogy nemrég az egész iskola látogatást tett a Magyar Természettudomá­nyi Múzeumban. A tervek sze­rint jövőre a szentendrei skan­zenbe utaznak majd. Ott vezető, ahol óvodás volt Az óvoda jelenlegi épületében már az ötve­nes években is gyerekzsi­vaj hallatszott. Az intéz­mény jelenlegi vezetője, az 56 éves Hornyák Endréné is ide járt óvodá­ba. Jelenleg négy cso­portban nyolcvan gyer­mekkel foglalkozik a kilenc óvó­nő, öt dadus, egy takarító és a karbantartó. A nagyoroszi óvo­dában is, mint rengeteg helyen, saját program szerint folyik a foglalkozás. E szerint a környe­zet tevékeny megismerésére van különös hangsúly fektetve. Erre hamar rájön az oviban sétáló idegén, ugyanis a folyosón a gye­rekek által készített, a természet­ben található anyagokból készült alkotások találha­tók. Ezen kívül működik az épületben egy emlékszoba, melynek köszönhetően a helyi születésű híres óvo­dapedagógus, Szabó Endre életét és munkásságát is­merheti meg a látogató. Az 1839-ben Nagyorosziban született szakember óvodai ne­velésről szóló eszméi máig érvé­nyesek. Például ő javasolta, hogy hölgyek is lehetnének óvó­nők, mivel ők közvetlenebb kapcsolatot tudnak kialakítani a gyermekekkel. Ez annyira sike­rült, hogy most már az óvóbác­sik is a kihalófélben levő fajok listáját gyarapítják. Ezt erősíti meg az óvodavezető véleménye is, miszerint a gyerekeknek va­lamilyen szinten szükségük len­ne egy napközbeni apaszereplő­re. Az épület falára elhelyezett Szabó Endre-emléktáblát min­den évben megkoszorúzzák a gyerekek. A nagyoroszi óvoda fontos célja, hogy az ott dolgozók a családokkal közösen szeretné­nek nevelni olyan gyerekeket, akik egészségesek és szeretik a természetet. Olyan gyerekeket, akik a természetet tevékenyen képesek megvédeni és másokat is erre ösztönözni. Az intéz­ménybe heti rendszerességgel jár logopédus, gyógypedagógus és testnevelő tanár. Arcok a településről Állatorvos és alpolgármester Dr. Lukáts András negyvenhárom éve állatorvos a községben, ahol jelenleg mint alpolgármester is tevékenykedik. A hatvannyolc éves alpolgármester a fővárosból költözött a Börzsöny árnyékába. Az érettségi után gyakran megfordult a térségben, mi­vel az egyik rokona Litkén dolgozott állatorvosként. Már akkor megtetszett neki a környék friss levegő­jével, csendes falvaival. És szerencsére Budapesttől nincs messze Nagyoroszi. Mint mondja, a hegyek nélkül nem tudja elképzelni az életet. Nem csak ő orvos a családban, lányának férje háziorvos­ként szolgálja a falut, fia pedig Ecsegen állatorvos. A közszereplés sem új számára, már fiatalabb korában is kedvére vált, ha nem csak állatorvosként állhat faluja szolgálatára. A legidősebb oroszi lakos A kilencvennyolc éves Homolya József a falu legidősebb embere, akinek szellemi frissességén meglepődik az ember. 1947-től él Nagyorosziban, azelőtt a szlovákiai Ipolybalogon élt családjával. Jó­zsi bácsi mindig is a földművelésből élt. Húsz hold földön gazdálko­dott, ahol gabonaféléket, kukoricát és minden olyan növényt ter­mesztett, ami az ő és a családja megélhetését biztosította. Minden évben halottak napján átjár a szlovák településre, hogy meglátogas­sa szülei sírját. A kérdésre, miszerint mi az ilyen magas életkor tit­ka, azt válaszolja, a jó bor mértékkel való fogyasztása mindenkép­pen hozzájárul. Valamikor itt is foglalkozott szőlőtermesztéssel, így soha nem kellet boltba menni, ha jó bort kívánt meg. Magas kora el­lenére szeret tenni-venni a kertben, csak mint mondja, hamar elfá­rad. Egyetlen lánya a szomszédos Borsosberényben él. Józsi bácsi büszke két unokájára, két dédunokájára és egy szem ükunokájára. Amíg tudott, rengeteget dolgozott életében, nyaranta gyakran haj­nali háromkor kelt, hogy befogja az ökröket és kimenjen a földre. Keményen megdolgoztam az életért- mondja. Nyolcvanhat fős a nyugdíjasklub Sátori Sándomé a lassan tizenöt éve fennálló he­lyi nyugdíjasklub vezetője. Kéthetente találkoznak a helyőrségi művelődési otthonban mind a nyolcvan- hatan. Fontos célként vezérli Sátorinét, hogy a klub­nak köszönhetően talán kevésbé fognak elmagányo- sodni az idős férfiak és nők. Az összejövetelek alkal­mával rendszeresen látogatja őket az orvos és a plé- ' bános. Gyakran járnak kirándulni, idén jártak Tihanyban, Balaton- füreden és az Attila-dombon is. Színházba is gyakran utazik a csa­pat, idényenként három-négy alkalommal. Minden évben három­szor, a nagyobb ünnepekkor zenés mulatságot szerveznek. Az összetartó társaság szinte egy nagy családot alkot, akik minden hónapban felköszöntik a születés-, illetve névnaposokat. Falujuk­ra büszkék és a falu is büszke lehet rájuk. A falu híres szülötte Méltán büszke lehet Nagyoroszi Réti Zoltán festő­művészre, aki 1923-ban született a községben. Gyer­mekéveit is itt, valamint Érsekvadkerten töltötte, kö­zépiskoláit Balassagyarmaton végezte. Nehéz idők jártak, miközben a festőművész fáradtságot nem is­merve megragadott minden alkalmat művészi képzé­sének előrehaladása végett. Miután tanítói és kántori oklevelet szerzett, megkezdte tanulmányait a budapesti Képzőművé­szeti Főiskolán. Később zenetanári oklevelet is szerzett és Balassa-' gyarmaton húsz éven át dolgozott zeneiskolai igazgatóként, miköz­ben tovább folytatta a festést. Zenepedagógusi tevékenysége kiterjedt kórus- és zenekarszervezésre, valamint zenetörténeti kutatásokra is. Éveken keresztül kutatta, majd megírta Rózsavölgyi Márk zeneszer­ző, hegedűművész életét és munkásságát. Réti Zoltán kora ellenére fi­atalos lendülettel alkot, művésztelepelae jár, kiállításokon szerepel és tevékenyen rész vesz Balassagyarmat kulturális életében. Művei közt találunk olaj- és vízfestményeket, szén-, kréta- és ceruzarajzokat, amelyeket nagyban áthat a humanista szemlélet. Az alkotások ked­velt témája a nógrádi ember és táj. Egy-egy témát gyakran különböző műfajban és megfogalmazásban is feldolgoz. Munkásságában fontos helyet foglalnak el az irodalmi művek által inspirált sorozatai. A nóg­rádi kulturális életben fontos szerepet vállaló mester országosan és külföldön is számon tartott kiállítóművész. Kevés olyan művész van, aki ennyi díjat, kitüntetést, díszpolgári címet kapott. Réti Zoltán eddi­gi élete során nemcsak önmagának szerzett megbecsülést Egertől Pé­csig, Londontól Tokióig, hanem Nógrád megyének is. Büszke is rá Nagyoroszi.

Next

/
Thumbnails
Contents