Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-08 / 258. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 NAGYOROSZI 2003. NOVEMBER 8, SZOMBAT Könyves Kálmán király ideiében galíciai és lodomériai oroszok telepedtek le a mai lalu helyén. (Pontosan nem todjuk, hogy mikor, de a nevezett uralkodó 1096. és 1114. között ült a trónon.) A községet kezdetben Orosz- falunak nevezték lakéi után. akik az Árpádok uralkodása ideién visegrádi királyi testörök, valamint a palota és a vár kapuőrei voltak. Számos kiváltsággal is hidak. Ők alapították a Szentendreiszigeten lévő Kisoroszit is, ahonnan nem kellett hazajárniuk a távolabb fekvő Nagyorosziba. Velük együtt görögkeleti szerzetesek, Nagy Szent Vazul követői (baziliták) is letelepedtek itt Nagyoroszi korán, már Könyves Kálmán ideiében mezővárosi rangot jelentő kiváltságokat szerzett. 1219-ben feljegyezték, bogy a (Nagyorosziban laké Daniján pnsztaldusz peres leieket kiséd Váradra, tözesvas-próbára. A későbbi okben a mezővárosi jogokat Károly Róbert Nagy Lajos, Zsigmond és I. Ferdinand Is megerősítette. A török előtti időkig Losonc mellett Nagyoroszi volt a vármegye leginkább városiasodon települése: 10(1120 báz állt Itt A hódoltság ezen a tájon Nógrád várának 1644«s elfoglalása után kezdődött, Oroszi lakosságának jelentős részét már ekkor elhurcolták vagy megölték. A közeli Drégely ostroma 1552-ben zajlott a legenda szednt az erődöt ostromló Ali basa a nagyoroszi papol, Mádont küldte Szondi György várkapitányhoz hogy szólítsa lel a megadásra. A török kiűzése után, 168&üan II. Lipót is meg- ífősítette a település mezővárosi kiváltságait de 1700- ban mégis eladományozta Nagyoroszit ezzel a szabadságjogok és kedvezmények elvesztek. A római katolikus templom 1764-ben leégett, az új, barokk istenházát 1768-ra építették lel. A középkori templom helyén Szentháromság-oszlop áll. Szentháromság-szobor Utolsó ősz a laktanyában A községben található az a katonai szervezet, aminek sorsa mostanság nem kis vihart kavart fel a térség életében. A laktanya ötvenhárom éve nyújt munkalehetőséget a megyéből idejáró és a helybeli katonáknak. A haderőreform miatt a nagyoroszi alakulat is azon hathoz tartozik, amelyet megszűnés fenyeget. A légvédelem bölcsőjének is nevezett komplexum évtizedek óta meghatározta nem csak a falu, de az egész térség helyzetét is. így a felszámolás után várhatóan számos negatív változás lesz. A tervek szerint nagyoroszi 5. Légvédelmi Rakétaezred össze fog olvadni a győri 12. Légvédelmi Rakétadandárral. Azok, akik a Rába partján kívánják folytatni munkájukat, kedvező körülmények között, folytathatják azt. Sokan vannak viszont, akik nincsenek olyan helyzetben, hogy átköltözzenek az ország másik felére. A változás a helyi önkormányzat vállára is nagy terhet akaszt. Sok mindenre lehet büszke a község A megye nyugati részén fekvő, az egyik megyei szinten legöregebb települést jelenleg több mint kétezren lakják. A lakosság jelentős része dolgozik a helyi lakókocsi-gyárban és egy műanyag alkatrészeket gyártó üzemben. Természetesen itt is sokan a környező városokban találtak munkahelyet. A falu alapvetően iparos jellegű. A termelő szövetkezetek megszűnése óta egyre kevesebben élnek a mezőgazdaságból, azok is inkább csak bogyósgyümölcs-termesztéssel foglalkoznak. A település ipari, fuvarozási, kereskedelmi, valamint agrár tevékenység gekhez kapcsolódó vállalkozásainak száma jelentős. Mivel a lakosság kis része cigány, így már évek óta nem működik a kisebbségi önkormányzat. A Nagyorosziban élők római katolikusok, csak néhány evangélikus és református család él itt. így a falu egyetlen temploma római katolikus. A falu kiváló kapcsolatokat épített ki a környező településekkel, azok legtöbbjével valamilyen társulás formájában működnek együtt. A gyermekjóléti szolgálat is meghatározó szerepet tölt be a térségben. Az egészségügyi ellátás terén is jónak mondható a helyzet. Van háziorvosi és védőnői szolgálat, több mint két éve fogászat, ami egyben négy szomszédos települést is ellát ugyanúgy, mint a gyógyszertár. 1993-ban megszűnt a bölcsőde, mert akkoriban az állam nem nyújtott ez irányú segítséget, az önkormányzat pedig nem tudta tovább fenntartani. A száz férőhelyes óvodában négy csoportba vannak elhelyezve a gyerekek, az iskolában nyolc osztály kilenc tanulócsoportjában folyik az oktatás. A kulturális élet helyi szinten itt egyet jelent a helyőrségi művelődési otthonnal, csak ott lehetett teret adni és helyszínt biztosítani a különböző rendezvényeknek, kiállításoknak. *•' .....i 1 1 Lokálpatrióta faluvezető Hornyák Endre polgármester az általa irányított településen született ötvenhét évvel ezelőtt. Lassan tizennégy éve élvezi a lakosság bizal-1 mát. Polgármesterkedése előtt egy tolmácsi üzemben töltött be vezető beosztást. A valamikori termelőszövetkezetben is meghatározó szerepet tudhatott magáénak. Miután a tsz-ből fűrészüzem lett, nemsokára elfoglalta a polgármesteri széket. Felesége a helyi óvoda vezetője, akivel együtt uno- kázhatnak nagyobbik lányuknak köszönhetően, ő szintén óvónő. A kisebbik leány egy váci cégnél dolgozik, mellette tanítóképző főiskolai tanulmányokat végez. A polgármester teljes egészében lokálpatriótának vallja magát, nagyon közel áll szivéhez faluja. MMNMMMMMMMÍI NAGYOROSZ! üli, ÉUi K01TSEGUETÉSE fejlesztés 7 024 Összesen: 251362 ER A nagyoroszi 5. Légvédelmi Tüzérezred megszűnése az egész térségre komoly hatással lesz. Szülötteire is büszke lehet a falu: Réti Zoltán festőművészre és Szabó Endre óvodapedagógusra. Fejlett a falu infrastruktúrája. Van telefon, kiépített gázvezeték- és csatornahálózat, kábeltelevízió. A jövő tervei közt szerepel egy jelentős út-, illetve járdafelújítás, a belső csapadékvíz elvezetésének munkálatai, valamint patakmeder-szabályozás. Folyik a tanulás az általános iskolában Iskola a lombok között Jelenleg a község általános iskolájában 158 tanuló koptatja a padokat. Az intézmény vezetője, Bódis Bertalan szerint sajnos, évről évre csökkenő tendencia tapasztalható a gyerekek számát tekintve, és ezt még fokozni fogja a laktanya megszűnése. Az igazgató tizenhat éve dolgozik az iskolában, de emellett rengeteg minden mással is foglalkozik. Például a Nógrád megyei pedagógiai intézet földrajz szaktanácsadója, továbbá országos közoktatási szakértő, a Kaán Károly országos természet- és környezetismereti verseny országos zsűrijének és több szakmai szervezetnek tagja. Bódis Bertalannak nagy szerepe van abban, hogy hamarosan megjelenik az a feladatgyűjtemény, amelynek segítségével a gyerekek játékosan sajátítják el a biológia és földrajz tudományokat. A nagyoroszi általános iskola életében meghatározó szerepet tölt be a sport szeretete, támogatása. Annak ellenére, hogy az épületen kívül több, a különböző sportok űzésére alkalmas pálya van, az épületben sajnos, nincsen tornaterem. Jelenleg egy átalakított tanteremben foglalkoznak fizikumukkal a gyerekek. Az iskolában zeneiskola is működik, ahol elsajátíthatják az ifjak a zongora, gitár, furulya és a szintetizátor használatát. A tanulók csaknem húsz százaléka bekapcsolódott a zenei képzésbe, így lehetőségük nyílt ilyen irányú bizonyítvány megszerzésére is. Ezen kívül festészetet és modern táncot is módjukban áll tanulni. Rengeteg külső segítséget élvez az intézmény. Nemrég egy budapesü iskolától „örököltek” rengeteg bútort és berendezést. A kor követelményeinek megfelelően számítás- technikai oktatás is folyik a falak között tizenkét gép segítségével. Az elmúlt évben az egész tantestület elvégezte az alapfokú számítógép-kezelői tanfolyamot. A tantestületnek fontos a természet megbecsülésére, szeretetére való nevelés. Korábban az intézmény részese volt az erdei iskola mozgalomnak is, de sajnos, a tanári létszám és a szűkös anyagi lehetőségek ennek folytatását jelenleg nem teszi lehetővé. Minden évben, a „madarak és fák napján” egész napos akadályversenyen mérik össze tudásukat és ügyességüket a tanulók. A természethez való minél közelebb kerülést segítette nagyban, hogy nemrég az egész iskola látogatást tett a Magyar Természettudományi Múzeumban. A tervek szerint jövőre a szentendrei skanzenbe utaznak majd. Ott vezető, ahol óvodás volt Az óvoda jelenlegi épületében már az ötvenes években is gyerekzsivaj hallatszott. Az intézmény jelenlegi vezetője, az 56 éves Hornyák Endréné is ide járt óvodába. Jelenleg négy csoportban nyolcvan gyermekkel foglalkozik a kilenc óvónő, öt dadus, egy takarító és a karbantartó. A nagyoroszi óvodában is, mint rengeteg helyen, saját program szerint folyik a foglalkozás. E szerint a környezet tevékeny megismerésére van különös hangsúly fektetve. Erre hamar rájön az oviban sétáló idegén, ugyanis a folyosón a gyerekek által készített, a természetben található anyagokból készült alkotások találhatók. Ezen kívül működik az épületben egy emlékszoba, melynek köszönhetően a helyi születésű híres óvodapedagógus, Szabó Endre életét és munkásságát ismerheti meg a látogató. Az 1839-ben Nagyorosziban született szakember óvodai nevelésről szóló eszméi máig érvényesek. Például ő javasolta, hogy hölgyek is lehetnének óvónők, mivel ők közvetlenebb kapcsolatot tudnak kialakítani a gyermekekkel. Ez annyira sikerült, hogy most már az óvóbácsik is a kihalófélben levő fajok listáját gyarapítják. Ezt erősíti meg az óvodavezető véleménye is, miszerint a gyerekeknek valamilyen szinten szükségük lenne egy napközbeni apaszereplőre. Az épület falára elhelyezett Szabó Endre-emléktáblát minden évben megkoszorúzzák a gyerekek. A nagyoroszi óvoda fontos célja, hogy az ott dolgozók a családokkal közösen szeretnének nevelni olyan gyerekeket, akik egészségesek és szeretik a természetet. Olyan gyerekeket, akik a természetet tevékenyen képesek megvédeni és másokat is erre ösztönözni. Az intézménybe heti rendszerességgel jár logopédus, gyógypedagógus és testnevelő tanár. Arcok a településről Állatorvos és alpolgármester Dr. Lukáts András negyvenhárom éve állatorvos a községben, ahol jelenleg mint alpolgármester is tevékenykedik. A hatvannyolc éves alpolgármester a fővárosból költözött a Börzsöny árnyékába. Az érettségi után gyakran megfordult a térségben, mivel az egyik rokona Litkén dolgozott állatorvosként. Már akkor megtetszett neki a környék friss levegőjével, csendes falvaival. És szerencsére Budapesttől nincs messze Nagyoroszi. Mint mondja, a hegyek nélkül nem tudja elképzelni az életet. Nem csak ő orvos a családban, lányának férje háziorvosként szolgálja a falut, fia pedig Ecsegen állatorvos. A közszereplés sem új számára, már fiatalabb korában is kedvére vált, ha nem csak állatorvosként állhat faluja szolgálatára. A legidősebb oroszi lakos A kilencvennyolc éves Homolya József a falu legidősebb embere, akinek szellemi frissességén meglepődik az ember. 1947-től él Nagyorosziban, azelőtt a szlovákiai Ipolybalogon élt családjával. Józsi bácsi mindig is a földművelésből élt. Húsz hold földön gazdálkodott, ahol gabonaféléket, kukoricát és minden olyan növényt termesztett, ami az ő és a családja megélhetését biztosította. Minden évben halottak napján átjár a szlovák településre, hogy meglátogassa szülei sírját. A kérdésre, miszerint mi az ilyen magas életkor titka, azt válaszolja, a jó bor mértékkel való fogyasztása mindenképpen hozzájárul. Valamikor itt is foglalkozott szőlőtermesztéssel, így soha nem kellet boltba menni, ha jó bort kívánt meg. Magas kora ellenére szeret tenni-venni a kertben, csak mint mondja, hamar elfárad. Egyetlen lánya a szomszédos Borsosberényben él. Józsi bácsi büszke két unokájára, két dédunokájára és egy szem ükunokájára. Amíg tudott, rengeteget dolgozott életében, nyaranta gyakran hajnali háromkor kelt, hogy befogja az ökröket és kimenjen a földre. Keményen megdolgoztam az életért- mondja. Nyolcvanhat fős a nyugdíjasklub Sátori Sándomé a lassan tizenöt éve fennálló helyi nyugdíjasklub vezetője. Kéthetente találkoznak a helyőrségi művelődési otthonban mind a nyolcvan- hatan. Fontos célként vezérli Sátorinét, hogy a klubnak köszönhetően talán kevésbé fognak elmagányo- sodni az idős férfiak és nők. Az összejövetelek alkalmával rendszeresen látogatja őket az orvos és a plé- ' bános. Gyakran járnak kirándulni, idén jártak Tihanyban, Balaton- füreden és az Attila-dombon is. Színházba is gyakran utazik a csapat, idényenként három-négy alkalommal. Minden évben háromszor, a nagyobb ünnepekkor zenés mulatságot szerveznek. Az összetartó társaság szinte egy nagy családot alkot, akik minden hónapban felköszöntik a születés-, illetve névnaposokat. Falujukra büszkék és a falu is büszke lehet rájuk. A falu híres szülötte Méltán büszke lehet Nagyoroszi Réti Zoltán festőművészre, aki 1923-ban született a községben. Gyermekéveit is itt, valamint Érsekvadkerten töltötte, középiskoláit Balassagyarmaton végezte. Nehéz idők jártak, miközben a festőművész fáradtságot nem ismerve megragadott minden alkalmat művészi képzésének előrehaladása végett. Miután tanítói és kántori oklevelet szerzett, megkezdte tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Később zenetanári oklevelet is szerzett és Balassa-' gyarmaton húsz éven át dolgozott zeneiskolai igazgatóként, miközben tovább folytatta a festést. Zenepedagógusi tevékenysége kiterjedt kórus- és zenekarszervezésre, valamint zenetörténeti kutatásokra is. Éveken keresztül kutatta, majd megírta Rózsavölgyi Márk zeneszerző, hegedűművész életét és munkásságát. Réti Zoltán kora ellenére fiatalos lendülettel alkot, művésztelepelae jár, kiállításokon szerepel és tevékenyen rész vesz Balassagyarmat kulturális életében. Művei közt találunk olaj- és vízfestményeket, szén-, kréta- és ceruzarajzokat, amelyeket nagyban áthat a humanista szemlélet. Az alkotások kedvelt témája a nógrádi ember és táj. Egy-egy témát gyakran különböző műfajban és megfogalmazásban is feldolgoz. Munkásságában fontos helyet foglalnak el az irodalmi művek által inspirált sorozatai. A nógrádi kulturális életben fontos szerepet vállaló mester országosan és külföldön is számon tartott kiállítóművész. Kevés olyan művész van, aki ennyi díjat, kitüntetést, díszpolgári címet kapott. Réti Zoltán eddigi élete során nemcsak önmagának szerzett megbecsülést Egertől Pécsig, Londontól Tokióig, hanem Nógrád megyének is. Büszke is rá Nagyoroszi.