Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-06 / 256. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Templombelsőt szentel Gyarmaton a püspök atya NMH-információ Az 1740. és '46 között épült balassagyarmati főplébánia­templom megújult belsővel fo­gadja a híveket. A munkálatokat a húsz év óta Olaszországban freskófestőként dolgozó, Balassa­gyarmaton is lakó Lencsés Zsolt festőművész és Zdenek Hajny cseh festőművész irányították, a szlovákiai művészfestők: Dusán Muránsky, Stanko Krivda, Zólyo­mi Zsolt segítségével. A kivitele­zést a balassagyarmati Szondi György Szakközépiskola és Szak­iskola mesteroktatóinak irányítá­sával a kőműves-, festő-, villany- szerelő- és asztalostanulók vé­gezték áldozatos munkával. November 9-én 16 órakor dr. Beer Miklós váci püspök atya megszenteli a templom új belső festését. Az ünnepségre meghí­vást kapott Magyar Bálint okta­tási miniszter, Csáky Pál, Szlo­vákia miniszterelnök-helyettese, Csehország oktatási minisztere, valamint Nógrád megye és a he­lyi önkormányzat vezetői, kép­viselői. Időseket köszöntöttek Rákóczibánya A település idős lakóit kö­szöntötték a közelmúltban, ahol az eddigiektől eltérően nem az idősek napközi otthonában, ha­nem a helyi művelődési házban ünnepelt a kis közösség több mint 70 időskorúja a napközi otthon tagjaival együtt. A ün­nepségen Bencsik Emő polgár- mester mondott köszöntőt, aki támogatásával nagyban hozzá­járult a rendezvény , megszerve­zéséhez. Az idősek napján kul­turális műsorral, vacsorával és Bercze György által szolgáltatott zenével kedveskedtek a szerve­zők a résztvevőknek. Soha el nem fogyó hulladékhalmok _____________________Salgótarján-Baglyasalj a_____________________ A Menedék Családok Átmeneti Otthon lakóinak kezde­ményezésére az átmenetileg ott élő anyák és gyermekeik, valamint a Vöröskereszt Nógrád megyei szervezetének munkatársai, aktivistái tegnap délután Baglyasalján, a Vas­út úton, az erdő alatt lévő szeméthalmok eltakarítását vál­lalták fel. Az országos akcióhoz kapcsolódó szemétdombok lebontásához a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. adott konténereket. ■ Fények és árnyak a ligetben Napjainkban a csendes par­kok, sétányok és ligetek mintha értéküket vesztették volna, hi­szen ráérős, szemlélődő séták­ra, meghitt beszélgetésekre mintha nem is lenne igényünk, valahova mindig sietnünk, sza­ladnunk kell. Talán ez is az oka, hogy parkjainkat, sétatereinket csemegét. Mennyivel szebb len­ne, ha csak éretten, a földről összeszedve gyűjtenénk be, s egy őszi hétvégén a régi hagyo­mányokat felidézve közösen sütnénk gesztenyét a saját kö­zös termésünkből. Néhány éve a salgóbányai ba­ráti kör tagjai nekiláttak az éve­igényeknek és előírásoknak mindenben megfelelő fa játszó­szerek és pihenő alkalmatossá­gok kerültek kihelyezésre. Jól­esik látni, hogy milyen jól érzik itt magukat a nyári kánikula hű­vösében gyerekek és szülők, helybéliek és kiránduló vendé­gek egyaránt. Az pedig külön öröm, hogy ezek a műtárgyak azóta sem lettek megrongálva, rácáfolva az eleve kételkedőkre. Éppen ezért csak sajnálni lehet, hogy a folyamat anyagi támoga­tás híján elakadt, pedig még több hasonló padra, asztalra és játékszerre is szükség lenne és persze a park rendszeres gondo­zására, takarítására is. Arról már nem is beszélve, hogy a gyepfelületeket az utóbbi idő­ben teljesen tönkretevő vaddisz­nótúrásokat meg kellene akadá­lyozni. Érthetetlen, hogy az ezért felelős vadgazdát miért nem lehet megtalálni és jobb be­nem igazán becsüljük, sokszor bizony elhanyagoljuk. Városunk egyik legszebb parkja a salgóbányai szelídgesz- tenyefás „Liget”. E szép, régies elnevezése is sejteti, hogy fáit régen, egyiket-másikat talán száz éve is lehet, hogy ültették. Ha látom, minden alkalommal megcsodálom őket és elgondol­kodom, miért van az, hogy a fák megöregedve talán szebbek, mint fiatalon. Szépek a lomb­vesztett téli állapotukban, ami­kor kirajzolódik hatalmas ág­rendszerük, tavasszal, a megifjí- tó lombfakadáskor, a nyári vi­rágpompában és ősszel, amikor megérlelt termésüket kínálják szelíden. Azaz csak kínálnák, mert ezt meg sem várva neki­esünk és kövekkel, dorongokkal dobálva, a fákat tördelve, pusz­títva, a park műtárgyait és egy­mást is veszélyeztetve megroha­mozzuk őket, nagyrészt éretle­nül megkaparintva az egyéb­ként magától is lehulló, finom ken át elhanyagolódott park ala­pos kitakarításának, rendbeté­telének és ezzel egy időben sor került a játszótér felújítására is. A balesetveszélyes, kopott, sza­kadt, rozsdás játszószerek he­lyett a helyben lakó Szabó Noé­mi képzőművész és férje mun­kájának eredményeként a mai látásra bírni, vagy kártérítésre kötelezni. Salgóbánya a város turisztikai központja. Már csak ezért is fon­tos lenne, hogy az ide befutó au­tóbuszok megállója itt, a gyö­nyörű szelídgesztenyefás park bejáratánál le legyen olyan feltű­nően lerobbant, rozsdaette, szi­tává lyukadozott tetőzetű, mint amilyen most már évek óta. Nem először hallom, amikor a turisták a táj elragadtatott dicsé­rete mellett szégyenkezésre is okot adó megjegyzéseket tesz­nek emiatt ránk, itt lakókra. Jó lenne remélni, hogy ez az áldat­lan állapot, amelynek megszün­tetése nem annyira anyagiak, mint inkább elhatározás kérdé­se, mielőbb megoldódik, a Liget tovább szépül, s lesz talán egy olyan igényesen kialakított buszvárója is, mint amilyent már nagyon sok nógrádi faluban is láthatunk. FANCSIKNÉ CSABA MÁRIA Munka a Dobos-kútnál Nógrádsipek Környezetünk szebbé tétele és a turizmus fellendítése érde­kében a közelmúltban 45, java­részt fiatalokból álló természet­kedvelő munkálkodott Nógrádsipeken, a község határá­tól három kilométerre lévő Do- bos-kút forrásnál. Mérték a víz­hozamot, majd kitakarították a betonfoglaláson belüli részt, majd a fedőlapot betonnal zárták le. A forrás előterét és a lefolyó árkát is rendbe hozták. Oláh Já­nos irányításával az általa fel­ajánlott tíz, három-négy méter magas vadgesztenyefát is elültet­ték. Három új pad és asztal is ké­szült, a régi padok közül kettőt felújítottak. A nyársaló hely szintén megújult. A lefolyóárok­ban két kisebb gátat hoztak létre a vízi élővilág kialakulásának elősegítésére, s két hulladék- gyűjtőt helyeztek el. A munkát támogatta a nógrádsipeki önkor­mányzat, a Cserhát-Ipoly Kör­nyezet- és Természetvédelmi Egyesület és a nógrádsipeki tűz­oltó egyesület. A munkálatok november 16-án folytatódnak. Mentsük meg értékeinket! Mohora A közelmúltban különleges és ígéretes találkozót szervezett meg Bállá István bőrész-iparművész, a mohorai Tolnay Klári-emlékház tulajdonosa a szép palóc porta udvarán. Az összejövetel nem titkolt cél­ja az volt, hogy az eddig egymástól elszigetelten mű­ködő hagyományőrző csoportok, művészek megis­merjék egymást, bemutassák tevékenységüket, s a helyi Tourinform irodák segítségével értékőrző mun­kájuk bekerüljön a köztudatba. Kanyó Judit, a szécsényi Tourinform iroda vezető­je az 1997-ben megalakult Falusi Vendéglátók Nóg­rád Megyei Egyesületéről és a 2000-ben létrejött Nóg­rád Turizmusért Egyesületről ejtett szót, melyek az idegenforgalom fellendítését célozzák meg. Az idelá­togatóknak azonban tartalmas programot kell nyújta­ni. Kiss Sándomé a herencsényi Tiszavirág népdalkor képviseletében mutatta be hagyományőrző tevékeny­ségüket. A kör minden falunapon lelkesen szerepel, a kislányok, középkorúak és idős asszonyok egyaránt részt vesznek a közös éneklésben, s a dédanyáktól örökölt gyönyörű kékfestő viseletét is bemutatják. A vanyarci Rozmaring hagyományőrző együttesből Vravuska Józsefné a falu megőrzendő tradícióiról be­szélt: a lakodalmasról, a kiszejárásról, a regrutabú- csúztatóról, koreográfus segítségével viszik színpadra ezen eseményeket, s mindezt szlovákul, immár 30 éve. Az utánpótlás is megvan már: a Guzsalyos gyer­mek hagyományőrző és tánccsoport. A község szlo­vák kisebbségi önkormányzatának költségvetése és pályázatok segítik tevékenységüket. Felújítani készül­nek tájházból lett alkotóházukat is. Nedeliczki Teréz népművelő a Lászka Pálné által készített vanyarci vi­selettörténeti babamúzeumról ejtett szót, s hozzátet­te, hogy a falu ad helyet a Nógrád-hevesi Szlovákok Egyesülete központjának is. LENCSÉS ZSOLT FESTŐMŰVÉSZ Sikeres a csereprogram Pásztó Mi, a Mikszáth Kálmán gimná­zium 11. f osztályos tanulói már régóta várunk arra, hogy kijuthas­sunk Franciaországba, megismer­kedhessünk e nép kultúrájával, gyakorolhassuk a nyelvet. Idén végre siker koronázta erőfeszíté­seinket. Az őszi szünetben alkal­munk nyílt francia fiatalokat fo­gadni a pásztói kollégiumban. Persze ennek a cserekapcsolatnak voltak előzményei: osztályunkkal megalapítottuk a „Jó palócok” ne­vű csoportot és beadtunk egy pá­lyázatot a Mobilitáshoz. Megnyer­tük a pályázatot, és így a francia diákok eljutottak Magyarország­ra. Célunk a csereprogrammal az volt, hogy megismertessük francia barátainkkal országunkat, s hogy kialakítsunk egy tartós, baráti kap­csolatot a külföldi tanulókkal. A francia csoport egy kisvárosból, Lannemezanból érkezett. A kez­deti zárkózottság ellenére a prog­ramok, a közös munka összehan­golta a társaságot. Programtervünk sűrű volt, en­nek ellenére állíthatom, hogy mindenki jól érezte magát. Jár­tunk Budapesten, Hollókőn, Gö­döllőn, Aggteleken, Gyöngyösön és Kékestetőn, gyűjtőmunkák után tablókat készítettünk, nép­táncot, dalokat tanultunk, a nyelvtudásunkat fejlesztettük. Zárásul csak annyit, hogy a csoport szerint nagyon jól sikerült ez a projekt és már megtettük az előkészületeket a kiutazásunk­hoz. Reményeink szerint február végén kijutunk Franciaországba. Ezen kívül szeretnénk köszö­netét mondani tanárainknak, szü­léinknek, a kollégium dolgozói­nak és mindazoknak, akik segítet­tek munkánkban. A projekt az Európa Unió Ifjú­ság 2000-2006 programjától nyert támogatásból és az Operation Friendship Hungary Egyesület segítségével valósult meg. _____________BENE ANDREA, KOCSIS MILÁN A dakozó kedvű a lakosság Nagylóc _________________ A településen lévő Hadirokkantak Szövetsége helyi szervezetének kezdeményezésével felújítot­ták a község temetőjében lévő L és II. világháborús emlékművet. A felújítást Túrni Barnabás, a szer­vezet elnöke és id. Mender Bertalan alelnök indí­tották el, akik egy körlevelet indítottak el a telepü­lésen. A levélben megszólították a háborúkban el­esettek rokonait, hozzátartozóit s kérték, hogy 200-500 forint értékben járuljanak hozzá a az em­lékmű felújításához. Az önkormányzat vállalta a levelek sokszorosítását és kézbesítését, a munká­latokat pedig Kozma László helyi képviselő társa­dalmi munkában végezte el. Az emlékmű burkoló­lapja a közösségi összefogásnak köszönhetően a közelmúltban elkészült. A közadakozásból több mint 70 ezer forint gyűlt össze. ____________■ A SZERZŐ FELVÉTELEI Képek a salgóbányai Ligetből A buszváró

Next

/
Thumbnails
Contents