Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-05 / 255. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SALGÓTARJÁN 2003. NOVEMBER 5., SZERDA REGIONÁLIS NAPLÓ TÖBB MINT SZÁZ ÉV KÉPEKEN. Póczos Sándor páratlan értékű képeslapgyűjteményének legszebb darabjai már több könyvben és hely- történeti kiadványban napvilágot láttak. A közel ötszáz darabos kollekció különleges darabjainak nagyított és újranyomott kiadásai a salgó- tarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola galériájában tekinthetők meg. Felvételünk a megnyitón készült.___________________fotó: gyumán tibor Energiapolitika Salgótarjánban- Törvényi előírások és gázáremelések miatt a vá­rosi távhődíjakat módosítani kellett. Olyan döntést kellett meghoznia a közgyűlésnek a legutóbbi ülésén, amely érinti mind a városi, mind a közületi fogyasztó­kat - fogalmazta meg Méhes András alpolgármester, az október 31-ei sajtótájékoztatón a városházán. Próbáltunk olyan arány mellett dönteni, amely úgy tűnik, hogy a közületi fogyasztók számára ver­senyhelyzetet teremthet a saját gázfűtés, illetve a távhőfűtés között, a lakosság számára pedig egy ki­sebb mértékű emelést jelent. Az áremelés bekövetke­zésének okait emlegetve az alpolgármester utalt a ko­rábbi évek kormányzatainak energiapolitikájára, va­lamint kiemelten szólt a világgazdasági árakhoz tör­ténő felzárkózás folyamatára. A Tarjánhővel kapcsolatban Méhes András el­mondta, egy alapvetően veszteséges alaptevékeny­ség mellett az elektromos áram értékesítéséből javít­ja gazdálkodását. A jelenlegi helyzetben a Tarjánhő eljutott arra a szintre, hogy a megtermelt nyereségét feláldozza annak érdekében, hogy ezek a áremelke­dések a lehető legkisebb mértékűek legyenek a már elfogadott rendszerben - egészítette ki az alpolgár­mester, majd rátért arra a két pályázatra, amelynek benyújtását szintén megszavazta a közgyűlés. Az egyik „Az integrált helyi fejlesztési akciók ösz­tönzése” programhoz kötődő pályázat.- Az elmúlt időszakban számtalan jogos lakossági igény fogalmazódott meg a Fő tér felújítása kapcsán - hangsúlyozta Méhes András ehhez kapcsolód­nak azok a pályázatok, amelyek a József Attila Műve­lődési Központ konferenciaközponttá való átalakítá­sát célozzák, valamint a Fő tér rekonstrukciója is. A tér megújításához láthatóan a vállalkozók is pozití­van állnak, hiszen a Karancs Szálló elkezdte felújító­sát, a Star Áruházban átrendezések folynak, a Pécskő és a Lakberendezési Áruház homlokzatát, külső bur­kolatát is renoválják.- Bízunk abban, hogy a vállalkozókkal, gazdasági egységekkel, civil szervezetekkel tudunk közösen tenni a Fő tér felújításáért. ■ A másik pályázat az „Információs technológia az általános iskolában” című program része, amely a Bóna Kovács Károly Iskola és Diákotthon egyfajta felújítását jelenti: egyrészt az épület karbantartását, másrészt egy új számítástechnikai rendszer kiépí­A Csatornamű Kft. privatizációjáról az alpolgár­mester úgy nyilatkozott: az előttünk álló évek fejlesz­tési forrásaihoz saját önerő biztosítását az önkor­mányzat csak az általa birtokolt cégek üzletrészeinek értékesítéséből tudja döntően fedezni.- Fontos szempontként kezeljük - emelte ki az al­polgármester - a szolgáltatás színvonalának hosszú távú biztosítását, a műszaki rendszerek állapotának folyamatos fejlesztését, valamint a lakosság terhei­nek minél kisebb mértékű növekedését. Ha ezek mellett sikerül egy megbízható partnert találni, aki részt vesz ebben a folyamatban, akkor megtaláljuk azokat a szerződési feltételeket, amelyek alapján a Csatornamű Kft. üzletrészét értékesíthetjük. Mind­ezek mellett a közgyűlés azt a célt tűzte ki, hogy az önkormányzat érdekeit tartja mindenekelőtt szem előtt. Előkészítettünk egy pályázati felhívást, s a de­cemberi közgyűlésre egy döntési helyzetet szeret­nénk teremteni az üzletrész értékesítésére vonatko­zóan - zárta szavat az alpolgármester. SZÉNI KA Bérlakások: épülhetnek Bérlakások épülnek jövőre Salgótarjánban. A részletek­ről Puszta Béla polgármes­ter adott tájékoztatást a kö­zelmúltban. Két nyertes pályázat után már biztos, hogy jövőre új bér­lakások épülnek Salgótarján­ban. Már konkrét tervek van­nak az építkezésekre vonatko­zóan, melyekre azért van szükség, hogy a város javítsa megtartó képességét, mara­dásra bírja a helyi fiatalokat. Emellett mindenképpen jót fog tenni a városképnek, vala­mint ösztönöz­heti a piaci la­kásépítőket is. A program kere­tén belül a Hő­sök útján 40 la­kásból álló töm­böt fognak épí­teni, melyben 16 darab egyen­ként 32 négyzetméteres, 16 darab egyenként 44 négyzet- méteres és 8 darab egyenként 51 négyzetméteres, egy-más- fél, illetve kétszobás lakás kap majd helyet. Ezekbe a tervek szerint 2004. december 15-éig beköltözhetnek az új lakók. Az itteni beruházás tervezett összköltsége 280 millió forint, melynek majdnem a felét pá­lyázati forrásból tudja biztosí­tani a város. További 12 szoci­ális bérlakás épül az Alagút úton, melyek összköltsége el­éri a 71 millió forintot. Ebből majdnem 50 milliót biztosít a második pályázat. A harmadik helyszín a Budapesti út lesz, ahol további 8 szociális bérla­kás épül 52 millió 414 ezer fo­rint összköltséggel, melyből 35 milliót tesz majd ki támoga­tási forrás. Itt 6 darab egy és 2 darab 2 szobás lakás kerül majd kialakításra. Ezt és az Alagút útit, valószínűleg már 2004. június 30-ával haszná­latba vehetik a lakók. Az új la­kóépületek építése mellett megkezdődik a különböző vá­rosrészek rehabilitációja is 2004-ben, melynek első állo­mása a Bajcsy Zs. út lesz, erre és a további 7-800 komfort nél­küli lakás felújítására is van­nak már elképzelések. A ter­vek szerint összesen 60 lakás log felépülni az összesen 400 milliós keretből. Ebből 40 szo­ciális bérlakás lesz. Ez azt je­lenti, hogy a szociális helyzet és a fizetőképesség határozza majd meg, ki költözhet be. A maradék 20 pedig költség ala­pú, tehát elsősorban az ide költözők fizetőképességére alapozó konstrukció lesz. Sal­gótarján vezetősége reméli, hogy ezekkel a beruházások­kal a vállalkozókat is újabb társasházak építésére ösztönzi - zárta szavait Puszta Béla, a | város polgármestere. _____ ■­A „Ml ÉSZAKON ” című ki­adványunk október 15-ei számá­ban már említést tett a 2003. októ­ber 15-étől érvényes „rendkívüli" gázáremelkedésről Összefügg-e a távhőrendelet módosítása a jelen­tős mértékű gázáremelkedéssel? - kérdeztük az igazgatót.- Igen, a rendeletmódosítás egyik eleme a távhő-szolgáltatási díjak 2003. november 1-jétől tör­ténő emelkedése, de módosulnak a rendelet más előírásai is.- Beszéljünk előbb a díjemelésről!- A jelenlegi díjemelés egy nem tervezett intézkedés, amelyet a 62/2003 (X.10.) GKM-rendelet gáztarifákra vonatkozó előírásai váltottak ki, hiszen a társaságunk átlagos gázárai az új tarifarend­szer szerint október 15-étől 25,2 %-kal emelkedtek. Az emelkedés mértéke a nem háztartásai célú felhasználási kategóriában volt a legkirívóbb, 48%-os.- Mit jelent ez forintosítva?- Éves szinten 99 120 eFt-os gázköltség-növekedést cégünknél.- A most elfogadott díjtáblázat szerűit a fenti költségnövekedés hogyan őszük meg az egyes fo­gyasztói kategóriák között ?- Az alapdíjak nem változnak. A nem lakossági célú hődíjak 1480Ft/GJ-ra emelkednek, ennek hatása erre a fogyasztói körre éves szinten 60 180 eFt többletköltség. A lakossági (háztartási célú hődí­jak) 1274 Ft/GJ-ra emelkednek, amelynek költségkihatása 26 940 eFt/ év.-A két számot összevetve a cég számára nem tűnik nullszaldós­nak az egyenleg...- Valóban így van, a Tarjánhő Kft. az éves szinten várható 12 millió Ft-os nyereségét a lakossági költségterhek mérséklésének ér­dekében „feláldozza”.- Mekkora éves költségnöveke­déssel kell számolni egy 50m2-es lakás tulajdonosának?- Jelenleg Salgótarjánban egy 50m2-es lakás átlagos hőfel­használása éves szinten 45 GJ. Ezt és a 2004. január 1-jétől érvé­nyes 15%-os áfát is figyelembe véve 2004-ben a jelenlegi emelés 8228 Ft-os költségnövekedéssel jár.- Ezek szerint 2004. január 1-jé- től már nem terveznek újabb díj­emelést?- Ha a gázárak nem változnak, akkor újabb díjemelést nem ter­vezünk január 1-jétől. Azonban erre csak a kormányzat adhat ga­ranciát.- Milyen változások vannak még a rendeletben?- Az önkormányzati rendelet már 4 éves, így a Lakóépület-ke­zelők Nógrád Megyei Szövetségé­nek javaslatát elfogadva aktuali­záltuk a rendelet néhány §-át, kü­lönös tekintettel a költségmegosz­tást érintő részeket. Bővült a foga­lom-meghatározások köre, de ta­lán a leglényegesebb vátozás az, hogy „keményen” lesz szankcio- náva az a tulajdonos, aki a költ­ségmegosztás szabáyát megsze­gi: megtagadja a leolvasást, a kö­zösségi döntés ellenére sem sze­relteti fel a költségmegosztókat, vagy azokat megrongálja, műkö­désképtelenné teszi, illetve a meg­hibásodást nem jelzi időben. Pon­tosítva lett továbbá az, hogy mi­lyen munkák tartoznak a szolgál- tató áltá térítésmentesen elvég­zendők körébe, és milyen tevé­kenységek megrendelése esetén kell a költségeket a fogyasztónak megtérítenie. ______________________ÍJHl T estvérvárosunk, Losonc Együttműködési megállapo­dást kötött Losonc Város és Salgótarján Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata. A hat cikkelyből álló szerződést Milan Marko és Puszta Béla polgármesterek írták alá és a közgyűlés jóváhagyása után lépett életbe. A közös célok megvalósítása érdekében a két város testvérvá­rosi kapcsolatot létesít. Kölcsö­nösen biztosítanak egymásnak kedvező gazdasági, üzleti és ke­reskedelmi feltételeket. A megál­lapodás szerint szorosabban együttműködnek kultúra-, sport- és oktatási területeken. Megis­mertetik egymással országaik kultúráját és tradícióit, segítik a kulturális intézmények közötti kontaktusteremtést, valamint ta­nárok és diákok részére csere- kapcsolatok kialakítást. A cikke­lyek között szerepel még az is, hogy mind a környezetvédelem, mind a közigazgatás területén szorosabbra fűzik kapcsolatai­kat. Mindezek értelmében tett látogatást október 21-én egy hi­vatalvezetőkből álló delegáció Losoncon. Ennek célja a munka- kapcsolat felvétele volt. A loson­ci hivatalvezetők várhatóan no­vember második felében tesznek látogatást Salgótarjánban. Cél a munkanélküliek foglalkoztatása Alapítása óta 3200 embert alkalmazott a társaság (Folytatás az 1. oldalról) hátrányos helyzetű rétegek kép­zésének, foglalkoztatásának elő­segítése, a közhasznú, közcélú és közmunkaprogramok koordi­nálása és lebonyolítása. A társa­ságnál 1997-től műszaki vezető­ként dolgozott Végvári István, aki 2002 januárjától az ügyveze­tő igazgatói posztot tölti be. Amint azt Végvári István el­mondta, két fő területen tevé­kenykednek: kommunális és szociális jellegű munkákat vé­geznek. A szociális foglalkozta­tás fő ismérveként emelte ki, hogy a foglalkoztatás nem mint profittermelő eszköz, hanem mint elsődleges cél jelenik meg. Ennek érdekében a foglalkozta­tott dolgozókat sem a feladat el­végzésére való alkalmasságuk alapján választják ki, hanem szociális és mentális helyzetük alapján. A bevont célcsoport a tartós munkanélküliek köre, azon belül is a rendszeres szoci­ális segélyben részesülő aktív korúak csoportja. A foglalkozta­tási programokon belül megkü­lönböztetnek közmunka, köz­hasznú és közcélú munkavég­zést.- A közhasznú foglalkozta­tást a Nógrád Megyei Munka­ügyi Központtal történő együtt­működés teszi lehetővé - mond­ta Végvári István. - A megyei munkaügyi központ a foglalkoz­tatásból eredő munkabér- és já­rulékköltségek 70 százalékos tá­mogatásán túl a foglalkoztatás­ból eredő közvetlen költségekre, mint a munkaruha, tárgyi esz­közök, is nyújt támogatást. A program során ár- és belvíz­károk megelőzéséhez, fenntar­tási munkákhoz, csapadékvíz- elvezető rendszerek karbantar­tásához kapcsolódó feladatokat végzünk: ilyenek például a pa­takmedrek tisztítása, a nyílt csa­padékvíz-elvezető árkok, horda­lékfogók tisztítása. Kommunális területen október végéig 55 főt foglalkoztattunk közhasznú munka keretében. Szociális te­rületen a frissen végzettek szá­mára új program a munkata­pasztalat-szerzés, 7 pályakezdő fiatal foglalkoztatása valósult meg a polgármesteri hivatalban. Közmunkaprogram az idén nem volt meg társaságunknál: a Fog­lalkoztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium 2003-ban számunkra kedvezőtlenül mó­dosította a pályázati feltételeket, így nem tudtuk a terveink sze­rinti közmunka-foglalkoztatást megvalósítani. A közcélú munkavégzésről az ügyvezető igazgató elmond­ta: ez a foglalkoztatás a rendsze­res szociális segélyben részesü­lők számára az önkormányzat által szervezett munka, amelyet a Magyar Államkincstár területi­leg illetékes irodája támogat a ténylegesen ledolgozott munka­napok arányában. A dolgozókat egyrészt kommunális területen, másrészt a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket az önkormányzati intézmények­ben foglalkoztatják. A progra­mok keretein belül éves szinten a 20 fő kommunális, valamint a polgármesteri hivatalban foglal­koztatott 13 fő mellett 60 fő fog­lalkoztatását valósították meg önkor­mányzati in­tézmények­ben. Jelenleg is tart szeptem­ber 1-jétől no­vember 30-áig 60 fő foglalkoz­tatása.- A társaság megalapítása óta közel 3200 ember fordult meg nálunk, 18-55 évesig széles a skála - mondta vége­zetül Végvári István. - Nehéz réteg, foglal­kozni kell ve­lük: többnyire megszokott na­pirendjüket el­veszített embe­rekről van szó, a rendszeres­ség megszoká­sa is hosszú időt vesz igénybe. A támogatási rendszer merev, anyagi motivá­lást nem tesz lehetővé. Ezek az emberek önértékelésükben elbi­zonytalanodtak, a számonkérés nem ösztönző, inkább dacot vált ki belőlük. Ugyanakkor olyan tevékenységet folytatnak, amelyet a város egyéb szerveze­ti keretei között nem tud elvé­geztetni, ráadásul olyan embe­rekkel, akiknek nincs más lehe­tőségük a munkavégzésre. HEGEDŰS ERZSÉBET November 1-jétől drágult a salgótarjáni távhőszolgáltatás Mérsékelten nő a lakosság díja Salgótarján megyei jogú város önkormányzatának októberi ülé­sén módosították a távhőszolgáltatásról szóló 32/1999.(XII.20.) számú önkormányzati rendeletet. A rendeletmódosítás okai­ról és következményeiről nyilatkozott lapunknak Kiss Jó­zsef, a Tarjánhő Kft. ügyvezető igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents